Hehe, neked írói vénád van..., amúgy tényleg vicces képek. A szénakazlas kép egy videójátékra emlékeztet, de attól függetlenül jól néz ki. Amúgy viccet félretéve nagyon komoly munka folyik ott szerintem sokan sokmindent beáldoznánk, hogy akár csak pár napot eltölthessünk ott....
szerintem a specrel és társai még fogyaszthatóbbak voltak, emberközelibb képekkel meg lehetett világítani őket, illetve az embereket azért érdekelhette, mert összefüggött az űrutazással, sebességekkel, amit mindenki el tudott képzelni. aztán jött a sci-fi fénykora, és ezek az elméletek nagy szerepeket kaptak bennük (már amelyikben).
természetesen a Higgs-bozonnak nagyobb a jelentősége, sőt már hogy is mondjam - túl nagy. azon még elfantáziál az ember, hogy nem lehet a fénynél gyorsabban utazni, az energia-tömeg-ről a Nappal, a bombákkal kapcsolatosan, arról, hogy telik az idő nagy sebességeknél. de arról, hogy a Higgs bozon ad létet a többi részecskéknek... szóval erre az átlagember azt mondja, jó, jó, és akkor mi van? :)
szóval amíg nem lesz ennek olyan vetülete, amivel az átlagember össze tudja kötni, addig az embereket nem fogja túlzottan érdekelni.
A standard modell nagyon jól magyaráz rengeteg jelenséget és törvényt, ugyanakkor nagyon sok hiányossága és ellentmondása is van sajnos. A fizikusok többsége egyetért abban, ha működik is az SM és bizonyított lesz valamilyen szinten, akkor sem elégséges egy teljes átfogó leíráshoz. És persze ha a Higgset nem találnák meg a jósolt energiaszintek egyikén sem az is rengeteg infóval szolgálna..., talán többel, mintha megtalálnák.
A gravitonok elméleti modellekben léteznek csupán. A standard modell nem tudja magyarázni létét, vagyis nem fér bele, ugyanakkor a húrelmélet jól tudja kezelni. Ettől függetlenül létezése nem bizonyított. Tömeg nélküli, a gravitációs kölcsönhatást közvetítő 2-es spinű elemi részecske...
A nagyobb baj az hogy a tudományos híreket annyira lebutítva, bulvárosítva kénytelenek a nagyközönség elé tárni, hogy annak tudományos értéke szinte a nullára csökken.
Sajnos az átlagemberek teljesen elforultak a mai tudomány frontvonalaitól. Einstein a maga idejében akkora sztár volt mint a legnagyobb színészek, vagy énekesek. Ma megemlíted valakinek, Higgs, Witten, vagy Greene nevét fogalmuk sem lenne róla, még akkor sem, ha esetleg megtalálnák az isteni részecskét vagy igazolnák az M-elméletet.
Mi az a pár tíz milliárd euró..., meg sem kottyan senkinek :))
Amúgy érdekes, mert a legnagyobb fizikusok között is többen vannak akik nem sok esélyt látnak a Higgs megtalálására. De azért tegyük azt is hozzá, hogy az LHC nem csak ezért épült, rengeteg más dolog bekerülhet a látókörébe, számtalan kutatásban hozhat nagy eredményeket....
..az egész részecskefizika össze fog omlani.. Úgy van.
Az alsó tömeghatárt már az LHC elődje, a LEP-gyorsító megadta: eszerint 114 GeV-nél nehezebbnek kell lennie. A CERN-ben most bejelentett eredmények szerint most sikerült kizárni a 145-480 GeV-es tartományt is.
Higgs bozonok nincsenek, kvarkok és gluonok sincsenek.
Az anyagi világot gravitonok és elemi elektromos töltésrészecskék építik fel, ők négyen. :))
Nem rejtőzhet tovább az „isteni részecske”? 2011. július 25. 16:40
MNO - WA Szűkül a kör a Higgs-bozon körül, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjén (LHC) nyert adatok egyre kevesebb olyan helyet hagynak, ahol a rejtélyes „isteni” részecske „elrejtőzhet”.
Maxwell Karl Ernst Ludwig Planck (1858-1947)-nak mondta ezt 1874-ben Philipp von Jolly a Muncheni egyetemen. Planck 16 éves volt és fizikát akart tanulni, erre mondta Jolly hogy ott már minden fel van fedezve.
----
http://www.light-science.com/maxplanck.html
In 1874, at 16, he entered the University of Munich. He considered the study of physics research with then Professor of Physics, Philipp von Jolly. He was cautioned that physics was practically a complete science with little further development prospects. Fortunately, he decided to study physics in spite of this caution. He wrote a thesis on the second law of thermodynamics and received his doctorate at the age of 21. Planck explained his reason for choosing physics as,"The outside world is something independent from man, something absolute, and the quest for the laws which apply to this absolute appeared to me as the most sublime scientific pursuit in life." (O'Connor and Robertson).
---
Igen. Ez belefér az eddigi várakozásokba. Ha a következő gyorsító generáció (pl. az LHC) beindul, biztos megnézik majd ezt az energiatartományt. Aztán majd meglátjuk...
Sajnos, az effektus nem szignifikáns. Lehet, hogy ott van, de lehet, hogy csak statisztikus hiba.
Vannak halvány várakozások, hogy a Higgs nem lesz túl nehéz részecske, de nagyon nehéz belőni a tömegét, mert amit mérni tudunk, az nagyon kevéssé függ tőle.
A gyorsítók most erősen ráhajtanak a Higgsre, talán tíz év múlva többet tudunk majd.
A fizikában már csak nagyon kevés felfedezni való maradt, nem is érdemes vele foglalkozni. Valamelyik jövendőbeli tudósnak mondta ezt a kedves tantóbácsija 100 évvel ezelött, aztán a fiú részt vett a QM megalapozásában.
Szerintem most is hasonló a helyzet, minekután megtaláljuk a hiányzó láncszemet, szépen kiderül róla, hogy már megint egy egész kincsesládát találtunk.
Oszt amúgy mi van ezzel a setéterővővel, meg anyaggal?
Hogy is jön ez most ide? Csak úgy, hogy:
Mer ugye addig redben, hogy a H-bozon tömeget, ezáltal gravitációt ad az anyagnak, de akkor a setét erő ántigravitációját meg mifene adhassa?
