Bar mennyire serelemes is volt szamotokra a gyogyszerar befagyasztas - amely nem volt olyan serelmes a betegek szamara - a kormany rendelkezeserol elmarasztalo allasfoglalast adott ki az Alkotmanybirosag. Pont.
Jelenleg ez a kiindulo helyzet es a kerdes pedig az, hogy hogyan tovabb? Engem ez foglalkoztatott itt korabban. Erre utaltam.
Bevallom, arra nem gondoltam, hogy a betegek erdekeit szemelott tartva ujabb milliardokat fog belepumpalni a kormany a gyogyszerkasszaba. (Majd mashonnan veszi el s azert mas fog haborogni...)
Nagy eselyt josoltam magamban a tamogatott gyogyszerek korenek tovabbi szukitesere, s bar ez nem kovetkezett be, nem tartom kizartnak, jovore egy ilyen huzas meglepeset. S akkor a nem tamogatott gyogyszerkorben tovabb fejlodik a valodi piaci verseny - csokken a kifogasolt allami beavatkozas merteke. S a kormany pedig igerete csak erre az evre all...
A veszteseg tenyet nem vitattam/vitatom. Ha egy adott gyogyszer rafizeteses, akkor viszont nem kell termelni! Viszont a kieso gyogyszereken a nyereseg zerus. Mert bar valoban okozott veszteseget az alkotmanyellenes kormanyrendelet, de egy gyogyszer sem lett veszteseges! Es egy gyogyszergyar sem!!! Legfeljebb nem novelte az elozo evihez kepset a tervezett mertekben a nyereseget...
Egyet azonban nem ertek. Mi a feneert nem all sarkara a kormany ill. a kormanyzopartok az egeszsegugy reszleges privatizacioja ill. a maganbiztositasi rendszer bevezetese erdekeben? Hogy olyan viszonyok alakuljanak ki, mint mas, fejlett orszagokban...
Mert magam azt tarthatatlannak es anakronisztikusnak latom, hogy a vertikum egyik fele maganszfera, a masik fele meg allami. Legalabb reszben a masik feleben is meg kellene teremteni a versenypiachoz valamenyest hasonlo viszonyokat!
Harcolnanak majd a gyartok, forgalmazok a maganbiztositokkal, azok erdekkepviseleteivel, hogy azok hogyan es mennyivel tamogatjak az egyes gyogyszereket. Azt hiszem, hogy egyes dolgokat itthon tobben rogton maskent latnanak, mint ma...
Frimi
Itt az újabb kormányzati fiaskó:
Az OEP január 1-e tóa nem fizette ki az ÁFÁt a különkeret terhére megvásárolt gyógyszerek esetében a nagykereskedőnek, mondván, hogy a kialkudott ár ÁFÁsan értendő.
A verdikt kimondja: az OEP adóértelmezése nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak.
Körvonalazódni látszik a kormányzat és a gyártók megállapodása a gyógyszerárakról és -támogatásokról. Félő, hogy a most kiszivárgott megoldás csak pillanatnyi gyógyír mindkét fél égő sebeire.
Szerdai hírek szerint a kormány "titkos tárgyalásokon" egyeztet a gyógyszergyártókkal. A portfolio.hu úgy értesült, hogy a kormányzat és a gyógyszergyártók megállapodásra jutottak a termelői árak eredeti, március 31-ei szintre emelkedéséről. A hírek szerint a felek egyetértettek abban is, hogy a fogyasztói árak nem nőnek, és a különbséget a kormányzat a támogatás megemelésével finanszírozza. Az állítólagos megállapodás értelmében a gyógyszerkassza keretének túllépése esetén a gyártók forgalomarányosan befizetnek (visszafizetnek), de a megemelt gyógyszerkassza mértékéről nem szivárgott ki információ. Az új feltételrendszer - ugyancsak szerdai hírek szerint - 2004 végéig lenne érvényben.
Az MSZP szerint csupán egy tárgyalási emlékeztetőről van szó, Kárpáti Zsuzsa, az MSZP-s országgyűlési képviselője azt mondta, hogy semmiféle titkos tárgyalások nem folynak, a gyártók és az egészségügyi tárca közös közleményben adták hírül, hogy a kormány és a gyógyszergyártók intenzív és konstruktív tárgyalásokat folytatnak. A tárgyalások célja éppen egy olyan megállapodás, melynek eredményeképpen nem növekednek a betegek gyógyszerterhei - áll a közleményben. A most zajló tárgyalási folyamat eredményére azonban nem derül fény a hétvége előtt, valószínűleg csak az ártörvény hétfői záró szavazása után válik nyilvánossá, mire jutottak egymással a felek.
Késik a támogatási reform
Azt azért sejteni lehet a gyógyszerpaktumról, hogy csak elodázza a hosszú távon szükséges reformot. A kormányzat szándéka továbbra is az marad, hogy a gyógyszerkasszán egyre növekvő lyukat a gyártókkal tömesse be. Saját álláspontja szerint a gyógyszereket előállító multinacionális cégek nyereségkulcsa egyedülállóan magas, 20 százalék, amit jelentős részben az állam fedez. Ilyen körülmények között a kormányzat szerint elvárható, hogy a gyártók is beszálljanak a kassza hiányának finanszírozásába, azaz visszaforgassák a nekik jutatott állami pénz egy részét.
A gyártók ugyanakkor továbbra is érzik, hogy a visszaforgatással normál piaci érdekeik sérülnek. Az ő érvelésük szerint a haszonkulcs csak a kockázatok figyelembevételével minősíthető. Mivel a gyógyszeriparban a kutatás meglehetősen pénzigényes és kockázatos folyamat, a befektetők hozamelvárása is magas. Persze nem kell, hogy a kormányzat erre tekintettel legyen, de az sem jó, ha figyelmen kívül hagyja a gazdasági törvényszerűségeket.
Tervezett hiány?
Már 2003 végén tudni lehetett, hogy a 2004-re tervezett 239 milliárd forintos tb-kassza nem fedezi a kiadásokat, mivel kisebb, mint a tavaly elköltött összeg volt, pedig akkor még nem is terhelte 5 százalékos áfa a gyógyszert. A keret tavaly sem volt elég, s a kormány már akkor is azzal a feltétellel növelte az eredeti 217 milliárdos összeget 25 milliárddal, hogy az ezen felüli növekményt a gyártók állják. Mintegy 7 milliárd forint be is folyt ebből az egészségbiztosítási alapba.
Úgy tűnik, a kormányzat a mostani megállapodási folyamatban is ragaszkodik egy hasonló megoldáshoz, miközben a gyártók kérését figyelembe véve saját forrásból is kipótolja a gyógyszertámogatások keretét. Egyes becslések szerint ez a büdzsére nagyjából 20-40 milliárd forint további terhet róna, ami felvetne egy újabb költségvetési megszorítást.
A kormányzat és gyógyszergyártók ilyen együttműködése a két fél eltérő érdekei miatt meglehetősen labilis maradna egy átfogó reform hiányában, hiszen mind a kormányzat, mind a gyártók visszatérően kezdeményezhetnék a megállapodás megváltoztatását. A kormányzatnak a most ismert változat alapján fennmaradna valamilyen lehetősége a gyógyszerárak ismételt befagyasztására, igaz, az áprilistól június végéig tartó - azóta alkotmányellenesnek titulált - árstophoz képest szűkebb keretek között.
Ugyanakkor a gyártók kezében is maradna fegyver: elapaszthatnák az önkéntesen a gyógyszerkasszába visszaforgatott pénzfolyamot. Az érdekek harca pedig nemcsak szélsőséges esetben éleződhetne ki újra, elég a gyártók piaci körülményeket követő áremelési szándéka vagy a kassza kieséseit szűkítő kormányzati igény egy újabb patthelyzet kialakulásához.
Alkotmánybírósági vétó
A mostani alku előzménye, hogy április elsején a kormány több mint 10 ezer gyógyszerre vezetett be hatósági árat. Ezzel együtt egyes készítményeknek megemelte a támogatottságát. Az árcsökkenés nem érintette a 600 forintnál olcsóbb készítményeket, és ezek közül körülbelül negyven gyógyszernek emelkedett az ára.
Nem telt el két hónap, május 25-én az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek nyilvánította a gyógyszerek átmeneti árszabályozásáról szóló kormányrendeletet. A testület határozatában megállapította, hogy a gyógyszerárak befagyasztását előíró jogszabály megalkotásakor a kormány átlépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit, és anélkül rendelkezett az árakról, hogy annak együttes törvényi feltételei fennálltak volna.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete - amely a kormány intézkedése után rögtön az Alkotmánybírósághoz - üdvözölte az AB döntését. A kormány pedig hangsúlyozta "a határozat nem módosítja az egészségügyi tárca elkötelezettségét a betegek gyógyszerterheinek csökkentését illetően."
A kormányzat azt ígérte, meg fogja találni a módját annak, hogy a döntés ellenére a betegek gyógyszerterhei ne növekedjenek 2004-ben. Az Egészségügyi Minisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy a tárca olyan szabályozás megalkotását tervezi, "amely hosszú távon szavatolja a betegek számára a gyógyszerellátás biztonságát és a megfizethető orvosságot." Hogy ez pontosan mit jelent, annak legkésőbb június 30-áig kell kiderülnie. A megsemmisített rendelkezések ekkor vesztik hatályukat, ennyi időt hagyott az AB a minisztériumnak a szükséges intézkedések meghozatalára.
Forrás: Figyelő
Fő a biztonság
A gyógyszervita a tőzsdén is éreztette hatását. Elemzők szerint a gyógyszergyári papírok árának jelentős növekedése azoknak a híreszteléseknek köszönhető, amelyek szerint a kormány már megállapodott a gyógyszergyártókkal és forgalmazókkal; ez ha nem is hosszú, de középtávra "némi védelmet" hoz a gyógyszer-gyártóknak, így a Richternek és az Egisnek is. Az elmúlt napok részvényforgalmából az látszik, hogy az ellentmondásos hírek hatására óvatos a piac és a szakemberek korrekcióra számítanak. Az erősödés után a befektetők profitrealizálásra törekedhetnek, ami végül gyengülést eredményezhet vélik a piaci elemzők.
Potenciális veszteségek?
Az szakértők szerint, ha 2004 hátralevő részében végig fennmaradt volna az árak befagyasztása, a gyógyszerkassza akkor is legalább 25-30 milliárd forintos hiánnyal zárt volna. Mindeközben a gyógyszergyártók is komoly veszteségekkel számoltak. A Richter éves szinten 3,0-3,5 milliárdos eredménykiesést becsült, azaz minden befagyasztott negyedév 1,2-1,3 milliárd forinttal mérsékelte volna nyereségét. Ez lett volna a legrosszabb forgatókönyv a cég számára, s ebben az estben a profit egytizedét vitte volna el az állami intézkedés. Az Egis hasonlóképpen 650-700 millió forinttal maradt volna el 5 milliárd forintosra tervezett nyereségétől, ha 2004 végéig fenntartották volna az árak befagyasztását.
Évtizedek óta ismétlődik a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásáról szóló bohózat. Első felvonás: a költségvetés precíz számítások után gondosan alultervezi a gyógyszertámogatásra szánt pénzt, közben sandán figyel, észreveszi-e valaki a turpisságot. Második felvonás: a többi szereplő úgy tesz, mintha nem venné észre az ármányt. Beteg megbetegszik, gyógyszert szed, legtöbbször gyógyul, Doktor fölírja a receptet, Patikus kiadja a szert, Gyógyszergyár kutat, fölfedez, gyárt és forgalomba hoz. Harmadik felvonás: a botrányok közepette kiderül, hogy a gyógyszerkassza már az első fél évben kimerült. Költségvetés dühösen a többi szereplőre mutogat: szerinte Beteg túl sok gyógyszert fogyaszt, Orvos felelőtlenül a legdrágább tablettát rendeli, Patikus nem tájékoztatja Beteget, Gyógyszergyár pedig kapzsi. Pótköltségvetést belökik a színpadra - és a játék folytatódik.
Az idén kellemetlen közjáték zavarta meg az előadást. A kormány április 1-jén befagyasztotta 10 ezer gyógyszer árát. Az ár - és ezzel a nagykereskedői és patikakészletek értéke is - 15 százalékkal zsugorodott, a betegek számára viszont ezek a gyógyszerek ennél kisebb mértékben, de olcsóbbak lettek. Mindez csak korlátozott ideig lett volna tartható, ám újabb fordulat: az Alkotmánybíróság a kormánydöntést alkotmányellenesnek ítélte. A vitában olyan tévhitek hangoznak el, amelyeket hiba szó nélkül hagyni.
Van, aki szerint a magyar polgár fölöslegesen, marékszám eszi a gyógyszert. Persze mint mindenütt, nálunk is vannak szenvedélyes tablettaevők, de a magyarok az európai gyógyszerfogyasztási listán az alsó harmad táján találhatók. Másik sokat hangoztatott tévhit, hogy Magyarországon drága a gyógyszer. Hát alig van termék, ami annyira nemzetközi volna, mint a gyógyszer. A tényleges gyógyszerárak nálunk évtizedek óta legtöbbször jelentősen az európai árszint alatt vannak: jelenleg egy doboz patikaszer átlagára hazánkban 5 eurónyi, Ausztriában ennek a duplája, Németországban 13,2-szerese. Persze az is tény, hogy a jövedelmek nálunk - főleg abban az idősödő korosztályban, amelyik a legtöbb gyógyszert fogyasztja - az európai átlaghoz képest igen alacsonyak. Igaz, nem tudjuk pontosan, mekkora a zsebexport" - főleg a határ menti területeken.
Az ipart azzal vádolják, a gyógyszer azért olyan drága, mert sokat költenek reklámra, promócióra. Elhangzott az is, nem is olyan régen, hogy egy-egy új készítmény kifejlesztése nem azért éri el a 600-800 millió dollárt, mert ilyen sokba kerül a kutatás, hanem mert ennek akár az egyharmada is a forgalmazás költségvetéséből folyik szét az egészségügyben, részben az orvosok megpuhítása végett. Aztán szidják az orvoslátogatókat is, hogy telebeszélik a háziorvosok fejét a képviselt cég gyógyszereinek magasztalásával. Az új gyógyszerek kifejlesztése - sajnos - valóban rengeteg pénzbe kerül, nem kis részben azért, mert a hatóságok világszerte mind több biztonsági vizsgálatot kérnek, a bekért dokumentáció szobákat tölt meg, a gyógyhatást és a biztonságosságot meggyőzően bizonyítani kell, mindez 12-18 évet vesz igénybe, s csak ezután következik a marketing.
A kutatási eredményeket nemzetközi, majd nemzeti kongresszusokon ismertetik, folyóiratokban jelentetik meg, a nyomtatott anyagot és a szóbeli információt az orvoslátogatók viszik el a doktoroknak - ez mind költséges, de szükséges. Az orvoslátogató kiválóan képzett szakember, és bizonyított, hogy a tudományos információ közlésének ez a személyes módja minden elektronikus eszköznél hatékonyabb. A kongresszusokat az egyidejűleg rendezett gyógyszer- és műszerkiállítás bevétele teszi lehetővé, a folyóiratok a bennük elhelyezett szakreklámok nélkül nem létezhetnének. Túlzás nélkül állítható, hogy a gyógyszer- és műszergyárak anyagi segítsége nélkül a nemzetközi tudományos élet világszerte hetek alatt összeomlana - de a hazai is. Egyetlen kormánynak sem kívánom, hogy sikerüljön a gyógyszeripar promóciós pénzköltését számottevően megkurtítani: nagy öngólt rúgna.
Nincs biztos recept arra, hogyan történjen a gyógyszerek árának támogatása, mely készítményeket és milyen mértékben fizessen a biztosító, csak az bizonyos, hogy piacgazdaságban ezt hatalmi szóval - parlamenti szavazással, kormányrendelettel - intézni lehetetlen. A tárgyalóasztalhoz kell ülni, és szépen, nyugodtan kiegyezni. Szuronyokkal sok minden elérhető, de nem lehet rajtuk sokáig üldögélni. Injekciós tűkön sem.
Inkább az bizonyosodott be eddig, hogy mely utak nem járhatók a megoldásban. A GSK, kis híján elvitte a Pest környékén létesítendő fejlesztési központját.
Mintegy harmincmilliárd forint állami támogatást kap nagyberuházásaihoz az a nyolc vállalat, melyekkel sorra írja alá az erről szóló szerződéseket Csillag István gazdasági miniszter. Másik húsz céggel már folynak a tárgyalások.
Múlt héten a Robert Boschsal, tegnap az Esso benzinkúthálózatról ismert ExxonMobillal írt alá támogatási szerződést Csillag István gazdasági miniszter, mely keretében állami forrásokat biztosít a cégek magyarországi befektetéseihez. A Népszabadság értesülése szerint mellettük csak az idén legalább további hat vállalat számíthat hasonló támogatásra. Ezek a társaságok összességében mintegy harmincmilliárd forint állami hozzájárulással élhetnek a következő években. Úgy tudjuk, a kedvezményezettek között van a gyógyszergyártó óriás, a GlaxoSmithKline, a napelemeket, energiatárolókat gyártó és fejlesztő Sol@Mio, az Electrolux Lehel, és az autóipari beszállító Denso Kft. utóbbival a megállapodást ma írják alá, pénteken pedig újabb cég jön a sorban. A mostani szerencsések mellett ráadásul még vagy húsz más vállalattal folynak tárgyalások.
Frimi!
Nem találtak megoldást, csak belátták nem megy az alkotmányellenes szabályozás. Tavaly augusztusban jelent meg ez a nyílt levél a Magyar Hírlapban. A szó, hogy alkotmányellenes nincs benne, csak annyi, hogy ellentétes a jogállamisággal! Bebizonyosodott!
A két kormányrendelet nem végrehajtható. Vissza kell vonni!
Még mindig ez a kisebb presztízsveszteség.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tudomására kell hoznunk, hogy ismeretlen tettesek az Ön nevével és a kormány jogkörével visszaélve olyan kormányrendeletnek nevezett fércművet csaptak össze, amely nyomokban sem felel meg az uniós elvárásoknak, a jogállamiságnak, vagy akár csak a józan észnek. (A 101 és 103/2003-as számúakról van szó.)
Az, hogy e rendeletekből kitűnik: a vénykezelési díjat, ami végül is az OEP egy (igaz, a gyógyszerészekre áthárított) működési költsége, a gyógyszerár-támogatásokhoz sorolják ez pusztán könyvelési manőver, bár összességében ez is milliárdos tétellel terheli a biztosítottak pénzét.
Az, hogy a külön keretes gyógyszerek aránya megközelíti a tíz százalékot, ez csupán olyan intézményesített megkülönböztetésre utal, ami miatt az Önök élő lelkiismeretének, az esélyegyenlőség felelősének kellene aggódnia.
Az, hogy a rendeletek egy kiemelt ágazatra, történetesen a gyógyszergyártókra és -forgalmazókra állapít meg olyan elvonásokat (kvázi adókat), ami a gazdaság más szereplőit nem érinti.
Nos ez, ha bevett gyakorlatnak nem is tekinthető, feltehetőleg elő-előfordul máshol is Európában.
Hogy az indoklásban szereplő túlzott gyógyszerfogyasztás nem létezik, legfeljebb Albániához vagy az OEP vágyálmaihoz képest.
Ezt tekintsük most csupán a hozzáértés hiánya miatt elkövetett tévedésnek, a lónak négy lába van, hagyjuk.
De hogy ezt a külön elvonást a törvényhozás megkerülésével, elszámolási technikának álcázva, kormányrendelettel szabályozzák ez már kevéssé tűnik elegáns, ha úgy tetszik, európai megoldásnak.
Hogy az elvonás mértékét lebegtetik, hogy az elvonást magát mintegy kollektív büntetésként, globálisan osztják ki az érintettekre ez bizony már a jogállamiság keretei közt se fér meg.
Hogy mindehhez olyan színvonalas pénzmozgatási technikát agyalnak ki, ami talán alkalmas annak szabályzására, hogy az OEP kávéfőző kislánya hogyan szedje össze a lottópénzt, de teljesen alkalmatlan különálló gazdasági egységeknek az adó- és számviteli törvények szerinti elszámolására.
Ez bizony kézzel vezérelt gazdaságirányítás a javából. Jelen esetben: felelőtlen kontárok kezével vezérelt gazdaságirányítás.
Azaz: jelenleg még csak ennek terve! Van még idő immár 30-áig. A két kormányrendelet nem végrehajtható, szándékában is megkérdőjelezhető, alkalmazott eszközeit tekintve pedig idegen az Európai Uniótól, a jogállamiságtól és a józan észtől is!
Vissza kell vonni! Még mindig ez a kisebb presztízsveszteség.
Az elkövetők, akik bűnüket azzal is tetézték, hogy hatalmi módszerekkel próbálták megakadályozni a rendeleteket vitató megnyilatkozások nyilvánosságra kerülését (ami, tán mondanom se kell, a demokráciával ellentétes), nos, ők aligha menthetők.
De gondolja csak meg: hát érdemes lenne megmenteni őket?
Orulok, hogy vegul is kibontakozas latszik s itt -veszem a batorsagot, hogy azt mondjam - velunk ellentetben, megis csak talaltak olyan megoldast, amely athidalhatja a "helyzetet" addig, amig egy vegeleges, hosszabb tavu megallapodas nem jon letre. Magam csak remelem - sok honfitarsunkkal egyetemben - hogy a kormany csak eloszed valami penzmagot a sublodbol es azt a 7,5 %-ot allni fogja. Igaz, hogy csak idolegesen, mert az arak idovel bizonyosan emelkedni fognak. Mert az arak termeszete mar csak ilyen. A gyogyszerarake meg kulonosen...
Lehet, hogy hulyeseget mondok, de en ugy latom, hogy az artorveny modositasara beterjesztett javaslat visszavonasa nagy butasag lenne a kormanypartok ill. a kormany reszerol, mert ez a tovabbiakban mindig affele Damoklesz kardjakent lebeghetne a levegoben adott esetben egy gyartok/forgalmazok kontra kormany vitaban.
Szerintem ez meg "segitene" is annak a kompromisszumnak a letrejottet, amely - allitolag - jo uton halad.
Frimi
szkd:
Azt sem tartanám amúgy kizártnak ha a gyártók Matejka fejét követelnék.
Népszava:
A miniszterelnök pénteken ad tájékoztatást az egészségügyi tárca esetleges átalakításáról. Medgyessy Péter kitért arra is, hogy a gyógyszergyártókkal folytatott tárgyalást azért a társadalompolitikai kabinet vezetője, Kiss Péter vezeti, mert a gyógyszerárak kérdése társadalmi ügy. Medgyessy ugyanakkor közölte: továbbra is bízik Kökény Mihály egészségügyi miniszterben.
Magyar Hírlap:
A gyógyszergyártók is azt állítják: jó légkörben zajlanak a tárgyalások, és már közel a vége. Szerintük jobb tárgyalni a Miniszterelnöki Hivatal delegációjával, mint a szakmisztériummal. "Több a bizalom" mondják. A gyártók szerint az egészségügyi tárca eddig minden megállapodást felrúgott, nem vette figyelembe a javaslataikat sem.
Egy, csak egy nevet, akinek nem kéne mennie, de örökre?! Mert a súgó az Matejka! Jégre vitte Csehákot, (a barátnőjét, állítólag) Kökényt, az OEP-et, a minisztériumot! Előlépett Somody, tehát mostantól ismert a szélirány. Matejka qrva sokat tudhat, ezért tudott megmaradni eddig. DE ha az új miniszter leváltja, le fogják csukni, remélem!!!
Tegnap előtt este, az ATV-n, Békessy is a ellátászszervezők ellen szólt! Gondolom, részben ezért is állt fel Csehák Judit.
Csak nehogy arra alapozzák ezt a megállapodást, hogy jövőre meg majd az "ellátásszervezők" fussanak a pénzük után, és gyötörjék bele a gyógyszerkasszába a fogyasztást.
Más:
Megindult a vita az ellátásszervezésről az ESzCsM honlapján. Letöltöttem a dokumentumokat, és meg szeretném kérdezni, hova könyvelték azt a + 1 milliárdot, amit különféle állami támogatások formájában a megtakarításban élen járó Misszió a kísérlet ideje alatt kapott... Mert én nem találtam meg a dokumentációban...
Csak sajnos képtelen vagyok bejelentkezni. Pedig már két jelszót is kértem, mégsem fogad el...
Igen, én is így hallottam nagyjából.
A beteg által fizetendő térítési díjak nem emelkednek, a kormány és a gyártók növelik a kasszát amiből a támogatás növekedhet.
A tárgyalások egyik féltitkos része az is, hogy a gyártók ismét elmondták: jövőre nem lesz még egy ilyen, bizony el kéne fogadni végre a piacgazdasági alapokat, tessék végre rendesen tervezni azt a kasszát.
Azt sem tartanám amúgy kizártnak ha a gyártók Matejka fejét követelnék.
Értesüléseink szerint megszületett a megállapodás a kormányzat és a gyógyszergyártók között az alábbiak szerint:
-a termelői árak az eredeti szintre emelkednek (március 31.)
-a fogyasztói árak nem emelkednek, a különbséget a kormányzat a támogatás megemelésével finanszírozza
-a megemelt gyógyszerkassza keret túllépése esetén a gyártók forgalom arányosan befizetnek (hivatalos szóhasználatban "visszafizetnek")
-a megemelt gyógyszerkassza mértéke egyelőre nem ismert
-az új feltételrendszer 2004 végéig lenne érvényben
A tényleges megállapodás valószínűségét növeli, hogy a kormányzat arra hivatkozva kérte az Ártörvény záró szavazását jövő hét hétfőre - szemben az ellenzék által javasolt e hét csütörtökkel -, hogy a hátralévő napokban megszülethet az egyezség a gyártókkal.
A nyilvánosságot már-már kényszeresen kerülő Mészáros az üzleti életben felettébb aktív. Időben visszafelé haladva: 2002 májusában például - Erős János vezérigazgató protezsáltjaként - simán bekerült az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatósági tagjai közé. Míg Medgyessy Péter 1996-os pénzügyminiszterré választása után - a Hornciklus végégig - az állami privatizációs szervezetben lett igazgatósági tag. 1993-ban felügyelőbizottsági elnökké válhatott abban a Corvinbank Rt.-ben, amely az idő tájt épp közös vállalkozást működtetett az ugyancsak Britton-harcos Kerék Csabával.
(A Corvinbank vezértestületeiben egymást érték, illetve váltották az MSZP örökös háttérvállalkozói: Hujber Ottó, Huszty András, Pál László és még megannyian.)
Mészáros ugyancsak 1993-tól volt jelen - először egyszeri igazgatósági tagként, majd elnökként - az orvosi műszereket gyártó Omker Rt.-ben, ahová (mint felügyelőbizottsági tag) Erős János is elkísérte.
A MAGYAR NEMZET a múlt szombaton közölte a Gyuszi taxis becenéven elhíresült Szekér Gyula tanúvallomását. Kulcsár Attila állandó sofőrje - mások mellett - arról is beszámolt a rendőrségen, hogy kétszer kellett jelentősebb összeget kézbesítenie: 150-150 millió forintot a bróker felügyelete mellett adott át Kelemen László ügyvédnek és egy bizonyos Mészáros Jánosnak, aki csak névrokona a botrány kulcscégeként jegyzett Britton Kft. gyanúsítotti sorban lévő ügyvezetőjének. Ezen ügyletekről Kulcsár annyit mondott a fuvarosnak, hogy a pénz fontos helyre megy, tehát nem szabad tévednie. Szekér vallomásában elárulta továbbá: többször is szállított pénzt Mészárosnak, alkalmanként néhány tízmilliót.
Időközben több olyan dokumentum került a Heti Válasz birtokába, amely egyértelművé teszi: Mészáros a rendszerváltozás előtt a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének munkatársaként, majd a legnagyobb magyar szállítmányozási cég vezérigazgatójaként dolgozott. A mai napig igazgatósági elnöke az izraeli hátterű Euromedic International nevű egészségügyi (szolgáltató) megavállalatnak, amely 1991-ben vetette meg a lábát Európa keleti tájain. Azóta töretlenül terjeszkedik Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és másutt, s a 2002-es kormányváltás után az elsők között jelezte, hogy érdekeltté kívánja tenni magát a hazai kórházprivatizációban. (A közelmúltban olyan információk jelentek meg különböző médiacsatornákon, hogy az ántivilág titkosszolgálataiból a 90-es évek elejére hirtelen több Euro- előtagú vállalkozás is kinőtt. Hogy az Euromedic közéjük tartozna, egyelőre nincs bizonyítva - bár, úgy tudjuk, a nemzetbiztonsági szervek az elmúlt időszakban többször is "beleakadtak" Mészáros cégébe.) Az Euromedic-csoport irodái egyébként a Budapest belvárosi Gerbaud-házban rendeztettek be - s ez a tény egy az egyben rímel Szekér Gyula vallomására, mely szerint Mészáros Jánosnak "a Vörösmarty téren van irodája".
Euromedic
Mészáros János an: Neumann Györgyike
1025 Bp Pentelei Molnár u. 5-7.,
1955. július 20-án született,
Közgazdaságtudományi Egyetem, okleveles közgazdász,
1991- különféle vállalatoknál vezető beosztásban, illetve vezérigazgató..
1995-Euromedic Rt. International-nél igazgatótanácsi elnök,
2002-aug(?)MFBkülső igazg tag (kormányváltástól 1994-1998 (?)Horn kormányban ÁPV Rt. igazgatótanács tagja
nyelvismeret angol, orosz;
Magyar Közgazdasági Társaság tagja.
Euromedic Group Kft EUROMEDIC Rt Joseph Priel-Fromowitz Ügyvezető igazgató
(an: Sara Kaliblotzky)
1025 Bp, Törökvész út 133/c."
EuromedicDiagnostic Kft
EuromedicTrading Kft
Tulajdonos Red Pri Holding I.B.V
EuromedicPharma Rt
Bp Vörösmarty tér.-
Telefon (1)318-4942 Fax (1)317-7754
Az igazgatótanács elnöke 1995-től Mészáros János,Đ aki a Horn-kormány idején az ÁPV Rt. igazgatótanácsának is tagja volt, a tulajdonosi tanács elnöke Joseph Priel (az Elmedic egyik alapítója). A társaság vezérigazgatója 2000 óta Katona Zoltán. A Euromedic részvényeinek többsége 2003-ra a General Electric Equity, a Dresdner Bank befektetőháza, valamint az amerikai Global Environmental Fund és magánbefektetők tulajdonába
letezik megoldas, ld. ez a topic meg a reformos. ezek a megoldasok viszont pont azoknak nem all erdekeben, akik egy dontest meghozhatnanak vagy erre rahatasuk lehetne:-((
Az mind igaz, amit irtal...
Csak, most egy adott helyzetet kell(ene) megoldani.
Hogy hasonlattal is eljek: eloszor le kellene loni a medvet es majd utanna megbeszelni, hogy a vadaszok hogyan reszesuljenek a bor arabol! De most a helyzet, hogy a medvenek se hire, se hamva...
Frimi
"Bő egy éve már, hogy "megismerkedtünk" különböző fórumokon"
Igy igaz. S volt amikor egyetertettunk s volt, amikor nem...
"Azóta is mindig megismétlem, ezt a részét a mondandómnak:..."
Ez is igaz s itt mar voltak nezeteltereseink.
Sokszor elmondtad, hogy nem megy ki masra a jatek, minthogy az egeszsegugy kulonbozo rerszeit atjatsza a hatalom kulonbozo erdekcsoportoknak. (Amelyekben persze a szakmak ill jeles kepviselik nincsenek sehol. Es en ezt erzem alapvetonek az ellenzesben.) )
Tudod en ott latom az alapveto egyezest, hogy akarki szamara is jatszanak at valamit, legyen az akar kulfoldii, akar honfitarsunk, mind a profitra hajt ra. Csak az a kerdes, hogy ez mellett mi jut a betegre...
Pedig ezekben a "jatszmakban" azert nem elhanyagolhato a beteg sem - mar akarcsak mint ervanyag. Errol mar tobbszor irtam, nem ismetelem meg...
Csakhogy van egy masik nezopontja is a dolgoknak, s magam ezt hangsulyozom - szinte - allandoan. A beteg nezopontja es erdekei! Primeren!!! S megitelesem szerint, ha az egeszsegugyi vertikum egyik fele vallakozoi szfera, akkor a masik fele nem maradhat totalisan szocialista konstrukcioban! Oda is be kell valahogy lopoznia a versenyszemeleltnek. Persze figyelemmel arra, hogy az egeszesugyi ellatas mas, mint az elemiszere, csakugy, mint a szalami es a Kalmopyrin.
S a piaci versenyhez hasonlito allapotokat pedig az jelentene, ha a MOK es az Egeszsegugyi Kerekasztal allasfogalalsaval ellentetben (mert ki az, aki sajat maga alatt vagja a fat?), megteremti ott is a maganbiztositas belepesevel a verseny lehetoseget.
Frimi
A multi az az Euromedic (Mészáros nevű volt titokszolga bankár, és ez a csoport a a szintén volt titokzatos szolga, Radnai György, ESZ megszállott) és az Ispotály, (Deák Gábor volt sportminisztériumi államtitkár, Szabó Tamás volt privatizációs miniszter) melyek eddig napvilágra jöttek. Önmagukban még nem multik, de nekik söprik az utat.
Leisztiger, az némileg saját kútfő, mert szereti a gyógyszerbizniszt, eccer mán benn volt a gyógyszerüzletágban. (Arago-Heliomed-Westpharma, majd a Estpharma, a multi Phoenix Rt-hez került) azóta is nyögjük áldásos működésének következményeit. Az Ellátásszervezési trv alapján, máris jogot formál a Dél-Alföldi régióra) Biztos nem fog közvetlenül politizálni az MSZP-ben, dehogy vannak kreatúrái, az biztos. Ehhez kell a pénz.
Ha pedig megcsípi olcsón a Richtert, egy darabig csücsül rajta, majd eldja egy multinak. Ahogy szokta.
az adott uzletaghoz formai okokbol szukseges kellek, esetleg hivatkozasi alapkent hasznalhato lobbizaskor vagy uzleti vitaknal, de sok jelentosege nincs, befolyasa az uzletagra elhanyagolhato, praktikusan gondolkodva leggazdasagosabb lenne kihagyni ebbol az egesz gyogyszer-egeszsegugy bizniszbol, mert csekely jelentosegehez kepest meglepoen nagy koltsegekkel jar eletbentartasa:-))
"multi-globalizációs csoport, át szeretné rendezné, a teljes magyar gyógyszerpiac tulajdonviszonyait, a saját érdekei szerint."
"feltöltsék az MSZP-SZDSZ pártkasszákat a 2006-os választásokra."
patikus uram,
ebben azert latok nemi ellentmondast, ha multi, akkor az nem a leisztinger, es ha sajat erdekei szerint nyulja le a piacot, akkor az nem a partkasszak feltoltesere iranyul, hanem a sajat zsebnek a megtomesere.
asszem:)
Bő egy éve már, hogy "megismerkedtünk" különböző fórumokon. Azóta is mindig megismétlem, ezt a részét a mondandómnak:
Az alacsony gyógyszerárakat (illetve annak mítoszát) a politikusok saját népszerűségük, szociális érzékenységük mítoszának, kialakítására használják. Ugyanakkor a háttérben, ezt meglovagolva, (még a politikusok zöme sem tudja ezt csak akit megkentek) egy multi-globalizációs csoport, át szeretné rendezné, a teljes magyar gyógyszerpiac tulajdonviszonyait, a saját érdekei szerint. Egy évvel ezelőtthöz képest annyi a változás, hogy mára már előbújtak a szürkeségből. (Euromedic, Ispotály Kft, stb.) Célkeeresztben van a Richter is, (Leisztingernél van a puska) és nem másért, minthogy feltöltsék az MSZP-SZDSZ pártkasszákat a 2006-os választásokra. (Leisztiger most kaszál egyet a PICK-en, aztán jöhet a Richter)
"nem tudtok egy olyan axiomabol kiindulni, hogy nincs penz? "
mi igen, de a politikus nem tud kiindulni ebbol az axiomabol, ha ugyanis ezt bevallana, eloszor felhordulne az ellenzeki korus, hogy "elloptak", "lenyultak", "hol a le", aztan jonnenek hogy hat ez is csak azt bizonyitja hogy megszoritasok lesznek meg csomag meg mar a kertek alatt sompolyog a nagybajszu, na, nincs olyan politikus aki ezeket mind bevallalna, ugyhogy marad a jelenlegi allapot miszerint is van mindenre penz csak nem eleg hatekony a felhasznalasa, de amugy minden rendben van, es sut a nap es kek az eg....
Amugy nem tudtok egy olyan axiomabol kiindulni, hogy nincs penz?
Gondoljatok, hogy egy akarmilyen kormanynak nem lenne egyszerubb a kasszat feltolteni, minthogy ezt a rengeteg hercehurcat felvallani? A gyogyszervertikum haborgasat, az ellenezek allando tamadasat, az Alkotmanybirosag miatti preszizsvesztest... Amit mindossze a lakossag alig-alig eszreveheto tamogatasa ellensulyoz. Ha ellensulyoz egyaltalan...
Frimi
Ez várható volt. Az Mszp hozzáállását ismerjük: ha valami megbukik az alkotmányon akkor változtassuk meg az alkotmányt. Ha rossz a törvény akkor változtassuk meg. Ilyen alapon akár egy új költségvetési törvényt is gyorsan keresztülnyomhattak volna, egy olyant ami figyelembe veszi a piacgazdasági folyamatokat és eleve nagyobb gyógyszerkiadással számol.
Az szdsz pedig csak kampányol, Bőhm úr részvételéről már leírtam itt a véleményem.
Tetszett Fekete Tibor reakciója. Két dolog is. Az egyik, hogy ugyan hogyan akar most a kormány tárgyalásokat kezdeményezni, a másik pedig amiben elmondta, hogy a gyártók hány támogatott gyógyszer árának csökkentését kezdeményezték de még nem fogadta el az OEP, és hogy az áremelkedés sem a gyártóktól indult hanem az OEP-től amikor csökkentette a támogatásokat.
Amúgy szerinted van még reálisan, nem kampányban gondolkodó politikus?
Rendkívüli ülés a Parlamentben: kilenc hónapra terjedhet ki a gyógyszerár-befagyasztás
Az Országgyűlés hétfői döntése alapján a kormány a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében legfeljebb kilenc hónapra fagyaszthatná be egyes gyógyszerek árát. A parlament 194 igen szavazattal, egy ellenében, 141 tartózkodás mellett megszavazta a költségvetési bizottságnak a gyógyszerárak befagyasztásának feltételeiről szóló, a kormány által is támogatott módosító indítványait.
A Bőhm András (SZDSZ) és Szabó Lajos (MSZP) által benyújtott előterjesztés az egyéves befagyasztás kilenc hónapra csökkentése mellett úgy módosul, hogy a hatályos szerződésekben szereplő árnál csak akkor lehet magasabb a gyógyszer ára, ha ahhoz az egészségügyi miniszter kérelem alapján hozzájárul.
A változtatás részletezi a hozzájárulás feltételeit: eszerint a gyógyszernek az adott betegség kizárólagos kezelésére szolgáló készítménynek kell lennie, illetve a gyártónak bizonyítania kell, hogy a gyógyszer előállításának költsége magasabb a befagyasztás esetén érvényes legmagasabb árnál.
A kormány azért kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy a parlament az Alkotmánybíróság által kijelölt úton alkossa meg az ártörvény felhatalmazó rendelkezését - nyilatkozott Kökény Mihály egészségügyi miniszter hétfőn az MTI-nek. "A felhatalmazó rendelkezések tekintetében szükséges az alkotmányossági követelményeknek megfelelő szabályozás" - mondta Kökény Mihály, hozzátéve, hogy "ez éppen a napirenden levő Bőhm-Szabó javaslatnak az ismert bizottsági módosító indítvánnyal történő kiegészítésével lehetséges". Emellett intenzív és konstruktív légkörű tárgyalások folynak a gyógyszer-gyártókkal - jegyezte meg.
Az egészségügyi miniszter Rogán Antalnak, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének a vasárnapi kijelentésére reagálva, miszerint a Fidesz parlamenti végszavazást akar a gyógyszerárakról hétfőn, mert úgy véli, hogy a kormány csak a kampány miatt nem mer megállapodni a gyógyszergyártókkal, azt mondta: "a Fidesz most a tőle megszokott arroganciával a saját menetrendjét akarja rákényszeríteni a kormányra, hogy itt a gyógyszerügy kampánytéma legyen." "Mi nagyon tudatosan néztük meg azt, hogy milyen időzítés szükséges ebben a parlamenti menetrendben, és még a látszatát is el akartuk kerülni annak, hogy bármilyen úton-módon ez a kérdés a kampányba beemelhető legyen" - tette hozzá.
Kökény Mihály hangsúlyozta: "az alkotmányossági követelményeknek megfelelő felhatalmazó rendelkezést akarunk, és (...) emellett és ettől függetlenül is intenzív és megfelelő tárgyalásokon azt akarjuk elérni, hogy a betegek terhei ne emelkedjenek."
A MOK egy valamiben erdekelt garantalt biztos megelhetesben.
nem azert tamogatjak ezt a szqrt mer ez annyira jo, hanem mert ez legalabb van, meg az amokfuto tervekrol semmilyen tanulmany stb nem letezik, raadasul semmi garancia sincs mogotte, ameddig garanciak nelkuli nulla elemzest latott rendszereket akarnak raeroltetni a mok-ra az mindig szembe fog vele fordulni, jogosan neki garanciak kellenek.
