A NASA-Szonda „Cassini“ meglepetésszerûen víztartalékra akadt a Szaturn Enceladus nevû kicsi, misztikus holdján.
Ezek a hideg vízmedencék csak pár méterrel a föld felszíne alatt tárolódtak és robbantak mint egy Geysir.
Eddig azt hitték, hogy az aktív vulkanizmus csak a földön, a Jupiter Io nevû holdján és valószínûleg a Neptun Triton nevû holdján létezik.
A kutatók nem zárják ki hogy esetleg élet is létezik a bolygón.
(10.03.2006)
Más!
Az eddigi legélesebb és legrészletesebb galaxisképeket egy spirálgalaxisról a Hubble nevû világûrteleskop csinálta.
(28.02.2006)
Ez lesz az új évszázad robaja: több mint 37 000 km/h sebességgel száguld a Tempel 1 üstökös és egy hütöszekrény nagyságú, rezes lövedék(Nasa) egymás felé.
Iszonyatos erejü lesz az ütközés Julius 4.-én, a kora reggeli órákban.
Az egy méter és 372 kilos projektil (US-Ürszonda "DeeP Impact" ) valószínüleg egy futtbalstadion nagyságú és egy 14 emeletesház mélyságü krátert hasít majd a krumpli formájú üstökösbe.
Mivel a bekövetkezö Crash miatt sokan aggodnak, ezért a Nasa tudósított hogy nincsen ok a félelemre, mivel az üstökös és a lövedék összeütközése semmilyen hatással nincsen a földre. Olyan, mint ha egy szunyog egy Boeing 767-nek csapódna.
A tudósokk remélik hogy ebböl az összeütközésböl minden idök leglátványosabb adatait kapják az üstököskutatás terén és új isemreteket remélnek megtudni a naprendszer keletkezéséröl is.
Fénystaféta - a fizika bevilágítja Földet! 2005. április 19.
2005. április 18-án este, Albert Einstein halálának ötvenedik évfordulóján az Egyesült Államok keleti partján fekvő Princetonban minden lámpát leoltanak. Néhány másodperccel később pedig működésbe hozzák annak a különleges fény-váltóversenynek az első fényforrását, amely ügyes összhanggal az egész földgolyót körüljárja.
Óriáshold a Szaturnusz körül: 350 éve fedezték fel a Titant!
Christiaan Huygens holland csillagász 1655. március 25-én fedezte fel a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titant. Ugyancsak ő volt az, aki megfigyelései alapján elsőként írta le helyesen a Szaturnusz gyűrűrendszerét. Napjainkban, 350 évvel a felfedezés után, az óriásbolygó körül kering a Cassini-szonda, melynek Huygens leszállóegysége január 14-én landolt a Titan felszínén.
"A szovjetek Voszhod űrhajójára válaszul 1965. március 23-án bocsátották fel Cape Kennedy-ről az első többszemélyes amerikai űrhajót. Bár maga a repülés már-már csalódást keltően egyszerű volt, mégis egy hatalmas sikertörténet nyitánya lett."
"1961. decemberében a hidegháborús fenyegetéstől rettegő amerikai szenátorok zöld utat – de ami fontosabb: pénzt - biztosítottak Amerika immáron harmadik, párhuzamosan futó emberes űrprogramjához, a Geminihez. A kulcs egy többszemélyes, manőverezhető, űrséták megtételére alkalmas űrhajó létrehozása volt."
Ja, és az éjszakai részt hogy csinálták. A lámpák fényei nem hatolnak át a felhőzeten. Azért jó a kép. Egyszer láttam egy olyat, hogy az egész Földről csináltak egy montázst, amin mindenhol éjszaka van. Az is jó volt.
Télleg? Hát lehet. Na de akkor azért nem mondhtjuk, hogy valódi. Mindenesetre a szürkületi zóna szerintem kicsit fura, lehet benne még más babrálás is.
Montázsnak biztos, hogy nem montázs. A "montage" azt jeleti, hogy több képből állítasz össze egyet, itt pedig biztosan nem erről van szó.
A "szürkületi zóna" a képen néhány pixel széles, ez a valóságban 100-200 kilométert jelent - vagyis éppen annyit, mint a valóságban a szürkületi zóna. :-))) Nincs ezzel semi baj.
Hová lettek a felhők? Megmondom.
Ez a felvétel úgynevezett hamisszínes technikával készült. Az eredeti felvételt nem a látható fény tartományában készítették, hanem mondjuk infravörös vagy ultraibolya tartományban. A képet számítógép segítségével "átszínezték" (nagyon egyszerű művelet), így született ez a kép, ami természetesnek hat, minden a helyén van, minden méret- és alakhelyes, éppen csak a színekkel "hazudtak" kicsit.
Ez a kép biztos, hogy montázs. Egy az, hogy nem ennyire éles a nappalt és az éjszakát elválasztó árnyék a légkör miatt, kettő, olyan nincs, hogy egy darab felhő sincs egy ekkora területen, főlegy az egyenlítő közelében. A tenger is elég fura.
"A képen Európát és Afrikát látjátok éppen a naplemente idején. A kép fele az éjszaka. A világos pontok a városok fényei. Afrika északi része a Szahara.
A kép az urkomp utolsó útján készült muholdas kapcsolat segítségével felhotlen idoben. Hollandiában, Párizsban, Barcelonában láthatóak a város fényei, ugyanakkor Londonban,Lisszabonban és Madridban még nappal van.
A Gibraltári Szoros felett süt a nap, míg a Földközi tengert már a sötétség borítja. Az Atlanti Óceán közepén láthatóak az Azori szigetek, tolük Dél-keletre találhatóak a Madeira szigetek és még egy kicsit lejjebb vannak a Kanári szigetek. Tovább Dél fele közel Afrika legnyugatabban fekvo pontjához találhatóak a Verde szigetek. Figyeld mekkora területet foglal el a Szahara, elegendoen nagy ahhoz, hogy egyidejuleg észlelheto legyen a nappal és az éjszaka jelensége! A bal felso sarokban a teljesen jégborított Grönland található."
Már csak öt kilométer az antarktiszi nagy ütközésig
"A legfrissebb adatok szerint a B15-A nevű, 160 kilométer hosszú jégtömb már csak 4-5 kilométerre van az antarktiszi Drygalski-jégnyelvtől. A jégtömb nem halad gyorsan, naponta körülbelül egy kilométert tesz meg. Az ütközés egyre valószínűbbnek tűnik."
20-án hajnalban a már a napkorongról lassan kiforduló extra méretű foltcsoportban az elmúlt 11 év legnagyobb kitörése következett be! Az anyagkidobodás jelentős része a Föld irányába történt, reggel 7 óra UT után a SOHO detektorait hatalmas "proton-pofon" érte. A kidobódott részecskék árama 21-éről 22-ére virradóan éri el a Föld térségét - felkészülhetünk egy kiadós mágneses viharra, és szerencsés esetben talán sarki fények látására is!
"A képen Európát és Afrikát látjátok éppen a naplemente idején.
20-án hajnalban a már a napkorongról lassan kiforduló
