A NASA-Szonda „Cassini“ meglepetésszerûen víztartalékra akadt a Szaturn Enceladus nevû kicsi, misztikus holdján.
Ezek a hideg vízmedencék csak pár méterrel a föld felszíne alatt tárolódtak és robbantak mint egy Geysir.
Eddig azt hitték, hogy az aktív vulkanizmus csak a földön, a Jupiter Io nevû holdján és valószínûleg a Neptun Triton nevû holdján létezik.
A kutatók nem zárják ki hogy esetleg élet is létezik a bolygón.
(10.03.2006)
Más!
Az eddigi legélesebb és legrészletesebb galaxisképeket egy spirálgalaxisról a Hubble nevû világûrteleskop csinálta.
(28.02.2006)
Ez lesz az új évszázad robaja: több mint 37 000 km/h sebességgel száguld a Tempel 1 üstökös és egy hütöszekrény nagyságú, rezes lövedék(Nasa) egymás felé.
Iszonyatos erejü lesz az ütközés Julius 4.-én, a kora reggeli órákban.
Az egy méter és 372 kilos projektil (US-Ürszonda "DeeP Impact" ) valószínüleg egy futtbalstadion nagyságú és egy 14 emeletesház mélyságü krátert hasít majd a krumpli formájú üstökösbe.
Mivel a bekövetkezö Crash miatt sokan aggodnak, ezért a Nasa tudósított hogy nincsen ok a félelemre, mivel az üstökös és a lövedék összeütközése semmilyen hatással nincsen a földre. Olyan, mint ha egy szunyog egy Boeing 767-nek csapódna.
A tudósokk remélik hogy ebböl az összeütközésböl minden idök leglátványosabb adatait kapják az üstököskutatás terén és új isemreteket remélnek megtudni a naprendszer keletkezéséröl is.
Fénystaféta - a fizika bevilágítja Földet! 2005. április 19.
2005. április 18-án este, Albert Einstein halálának ötvenedik évfordulóján az Egyesült Államok keleti partján fekvő Princetonban minden lámpát leoltanak. Néhány másodperccel később pedig működésbe hozzák annak a különleges fény-váltóversenynek az első fényforrását, amely ügyes összhanggal az egész földgolyót körüljárja.
Óriáshold a Szaturnusz körül: 350 éve fedezték fel a Titant!
Christiaan Huygens holland csillagász 1655. március 25-én fedezte fel a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titant. Ugyancsak ő volt az, aki megfigyelései alapján elsőként írta le helyesen a Szaturnusz gyűrűrendszerét. Napjainkban, 350 évvel a felfedezés után, az óriásbolygó körül kering a Cassini-szonda, melynek Huygens leszállóegysége január 14-én landolt a Titan felszínén.
"A szovjetek Voszhod űrhajójára válaszul 1965. március 23-án bocsátották fel Cape Kennedy-ről az első többszemélyes amerikai űrhajót. Bár maga a repülés már-már csalódást keltően egyszerű volt, mégis egy hatalmas sikertörténet nyitánya lett."
"1961. decemberében a hidegháborús fenyegetéstől rettegő amerikai szenátorok zöld utat – de ami fontosabb: pénzt - biztosítottak Amerika immáron harmadik, párhuzamosan futó emberes űrprogramjához, a Geminihez. A kulcs egy többszemélyes, manőverezhető, űrséták megtételére alkalmas űrhajó létrehozása volt."
Ja, és az éjszakai részt hogy csinálták. A lámpák fényei nem hatolnak át a felhőzeten. Azért jó a kép. Egyszer láttam egy olyat, hogy az egész Földről csináltak egy montázst, amin mindenhol éjszaka van. Az is jó volt.
Télleg? Hát lehet. Na de akkor azért nem mondhtjuk, hogy valódi. Mindenesetre a szürkületi zóna szerintem kicsit fura, lehet benne még más babrálás is.
Montázsnak biztos, hogy nem montázs. A "montage" azt jeleti, hogy több képből állítasz össze egyet, itt pedig biztosan nem erről van szó.
A "szürkületi zóna" a képen néhány pixel széles, ez a valóságban 100-200 kilométert jelent - vagyis éppen annyit, mint a valóságban a szürkületi zóna. :-))) Nincs ezzel semi baj.
Hová lettek a felhők? Megmondom.
Ez a felvétel úgynevezett hamisszínes technikával készült. Az eredeti felvételt nem a látható fény tartományában készítették, hanem mondjuk infravörös vagy ultraibolya tartományban. A képet számítógép segítségével "átszínezték" (nagyon egyszerű művelet), így született ez a kép, ami természetesnek hat, minden a helyén van, minden méret- és alakhelyes, éppen csak a színekkel "hazudtak" kicsit.
Ez a kép biztos, hogy montázs. Egy az, hogy nem ennyire éles a nappalt és az éjszakát elválasztó árnyék a légkör miatt, kettő, olyan nincs, hogy egy darab felhő sincs egy ekkora területen, főlegy az egyenlítő közelében. A tenger is elég fura.
"A képen Európát és Afrikát látjátok éppen a naplemente idején. A kép fele az éjszaka. A világos pontok a városok fényei. Afrika északi része a Szahara.
A kép az urkomp utolsó útján készült muholdas kapcsolat segítségével felhotlen idoben. Hollandiában, Párizsban, Barcelonában láthatóak a város fényei, ugyanakkor Londonban,Lisszabonban és Madridban még nappal van.
A Gibraltári Szoros felett süt a nap, míg a Földközi tengert már a sötétség borítja. Az Atlanti Óceán közepén láthatóak az Azori szigetek, tolük Dél-keletre találhatóak a Madeira szigetek és még egy kicsit lejjebb vannak a Kanári szigetek. Tovább Dél fele közel Afrika legnyugatabban fekvo pontjához találhatóak a Verde szigetek. Figyeld mekkora területet foglal el a Szahara, elegendoen nagy ahhoz, hogy egyidejuleg észlelheto legyen a nappal és az éjszaka jelensége! A bal felso sarokban a teljesen jégborított Grönland található."
Már csak öt kilométer az antarktiszi nagy ütközésig
"A legfrissebb adatok szerint a B15-A nevű, 160 kilométer hosszú jégtömb már csak 4-5 kilométerre van az antarktiszi Drygalski-jégnyelvtől. A jégtömb nem halad gyorsan, naponta körülbelül egy kilométert tesz meg. Az ütközés egyre valószínűbbnek tűnik."
20-án hajnalban a már a napkorongról lassan kiforduló extra méretű foltcsoportban az elmúlt 11 év legnagyobb kitörése következett be! Az anyagkidobodás jelentős része a Föld irányába történt, reggel 7 óra UT után a SOHO detektorait hatalmas "proton-pofon" érte. A kidobódott részecskék árama 21-éről 22-ére virradóan éri el a Föld térségét - felkészülhetünk egy kiadós mágneses viharra, és szerencsés esetben talán sarki fények látására is!
A közlemény szerint a hétfõn történt nagy napkitörés hatására mágneses töltésû részecskék erõs áradata tart bolygónk felé. A hétfõi napkitörés volt a legerõsebb 2003 novembere óta, akkora foltok keletkeztek ennek nyomán a Napon, mint a Föld átmérõjének tízszerese. További fellobbanások és kitörések várhatók a következõ napokban.
A kitörések idejére elõvigyázatosságból kikapcsolják a legfontosabb mûholdak berendezéseit, nehogy károsodjanak. Ezek mûködésének ideiglenes kiesése kisebb fennakadásokat okozhat az élet több területén, köztük a közlekedésben, a hírközlésben és a villamos hálózatok mûködésében.
A bonyolult geomágneses helyzet miatt az emberi hiba valószínûsége is nõ. Így a fokozott naptevékenység és a mágneses vihar hatására megnõ a rendkívüli helyzetek kialakulásának veszélye, a közlekedési rendszerek mûködésében nagyobb a szerencsétlenségek valószínûsége - figyelmeztetett a rendkívüli helyzetek minisztériuma. (National Geographic)
A képen a nagy napfoltcsoportban lezajlott 17-ei hatalmas napkitörés! (A jobb felső sarokba rajzolt kis kék kör a Föld valós mérete... (Didier Favre felv., forrás:spaceweather.com)
A leszállás menetrendje hazai idő szerint 5.04 – Egy időzíti szerkezet „felébreszti” az alvó űrszondát és bekapcsolnak az elektronikus rendszerek. Bár a légköri ereszkedés első felében a Huygens nem tud kapcsolatba lépni a Cassinivel, a kommunikációs eszközök felkészülnek az adattovábbításra. 10.06 – A Huygens a felszíntől 1270 kilométeres magasságba ér és belép a Titan légkörébe. 10.10 – A leszállóegység eléri a 180 kilométeres magasságot és sebessége másodpercenkénti 400 kilométerre csökken. Ekkor kinyílik legkisebb, mindössze 2,6 méter átmérőjű fékezőernyője, amely 2,5 másodperc után leválik és eltávolítja a Huygens hővédő pajzsának felső burkolatát. Ekkor kinyílik a 8,3 méter átmérőjű fő fékezőernyő. 10.11 – 160 kilométeres magasságban leválik a hővédő pajzs alsó burkolata is, s ezzel egy időben a Huygens megkezdi adatainak továbbítását a Cassini felé. 42 másodperccel ezután bekapcsolnak a tudományos műszerek, megkezdi méréseit a légkör összetételét vizsgáló gázkromatográf és tömegspektrométer, valamint a légkörben található aeroszolokat elemző műszer. Bekapcsol a fedélzeti kamera és megkezdi a felszín fényképezését. 10.25 – 125 kilométeres magasságban leválik a fő fékezőernyő és kinyílik a második ejtőernyő, amely mindössze 3 méter átmérőjű. 10.42 – Bekapcsol a radaros magasságmérő. A Huygens mindeddig előre beprogramozott időrend szerint hajtotta végre műveleteit, 60 kilométeres magasságtól azonban képes lesz maghatározni felszíntől való távolságát, s ennek alapján hatja végre feladatait. 11.50 – A gázkromatográf és tömegspektrométer mintát vesz a légkörből és megkezdi az atmoszféra összetételének elemzését. 12.23 – Bekapcsol a Huygensre szerelt lámpája, amelynek segítségével a felszíni összetétel elemzése is lehetségessé válik a Huygens számára. 12.27 – Leszállás a felszínre. A légköri áramlatoktól függően ez a művelet 15 perccel korábban, illetve később is bekövetkezhet. A Huygens 5-6 méteres másodpercenkénti sebességgel éri majd el a felszínt. Azt nem lehet előre tudni, hogy szilárd, sziklás talajra érkezik a leszállóegység, vagy egy metán-etán tenger nyeli el. Amennyiben szilárd felszínre érkezik, a tervezett élettartamából hátralévő néhány percben a fedélzeti tudományos műszeregyüttes segítségével megpróbálja a lehető legtöbb adatot begyűjteni a leszállóegység környezetéről. 14.37 – Megszűnik a kapcsolat a Cassinivel. Amennyiben a Huygens működőképes marad leszállás után, élettartama energiakészletétől függ, amely a leszállás kezdetétől mindössze 153 percre elegendő. Mivel azonban a küldetés fő szakasza a légköri ereszkedés, a felszínre érkezve már kevés energiája marad az űrszondának. A Cassini mindaddig próbálkozik a kapcsolatfelvétellel, amíg a leghalványabb remény van arra, hogy jelet kapjon a leszállóegységről. Amikor azonban a Titan tervezett leszállóhelyének horizontjához ér, már semmiképp nem lesz képes venni a Huygens jeleit és a küldetés befejeződik. 15.07 – Megérkeznek a Cassini első adatai a Földi vevőállomásokra.
"A becsapódás a tudósok szerint nem befolyásolja az üstökös Nap körüli pályáját."
Az 1867. április 3-án Ernst Wilhelm Lebrecht Tempel által Marseilles-ben felfedezett 9P jelű üstökös 5 és fél év alatt teljesít egy kört Nap körüli pályáján, ami a Mars és a Jupiter között húzódik. Magjának pontos mérete és alakja jelenleg még nem ismert. A feltevések szerint 6 kilométer átmérőjű, elnyújtott alakú objektum lehet. Az hogy hogyan reagál a becsapódásra szintén csak találgatások tárgyát képzi, ám a tudósok szerint az Impactor nem fogja szétzúzni. "Időközben kiderült, hogy a becsapódás fizikája is egy nagy rejtély, mivel általánosságban nagyon keveset tudunk az üstökös mag törékenységéről vagy erősségéről, erről az üstökösről pedig abszolút nincsenek ismereteink" - mondta A'Hearn.
Öngyilkos szonda indult a floridai Cape Canaveral űrközpontból a Tempel 1 üstököshöz: az amerikai űreszköz egyik egysége bevágódik az égitest felszínébe, hogy adatokat szolgáltasson a tudósoknak arról, mi rejtõzhet az üstökös belsejében.
Az MIT és a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ csillagászai bizonyítékot találtak arra, hogy a feketelyukakat körülvevő forró vasgázban téridő hullámok söpörnek végig.
Jon Miller, a Harvard-Smithsonian és Jeroen Homan az MIT űrkütatási központjának munkatársának megfigyelései izgalmas képet festenek arról, hogy a pörgő feketelyuk magával rántja az őt körülvevő teret, kavargó téridő óceánt hozva létre, amely eltorzítja belezuhanó dolgokat. A tudósok NASA űrobszervatóriuma, a Rossi Explorer röntgenteleszkópjával vizsgáltak egy feketelyukat.
Tegnapelőtt Bajáról kb. negyed órán keresztül látszott az ún. zenit körüli ív.
"Tegnap kb. 15 órakor Bajáról kb. negyed órán keresztül látszott az ún. circumzenithal arc nevű jelenség. (+ melléknap ráadásként) Én most pillantottam meg ilyet először." (Goda Zoltán - január 10. - Leonidák csevegőlista)
Nem tudom tudsz e németül, ha nem, akkor megpróbálom nagyvonalakban lefordítani. A lényege, hogy egy amerikai tudos (Brian McNamara) megfigyelte az emberiség óta legnagyobb gázrobbanást a világürben. A röntgensatellit "Chandra" rögzítette ezt az eszméletlen méretü robbanást. Egy iszonyat nagy fekete lyuk, akkora mint a mi naprendszerünk, már több millió éve szívja magába az anyagokat. Az energiatere ennek a ylukna 600 szorosa a tejútnak.
(nem folytatom, mert lehet hogy tudsz németül és akkor felesleges:))
Minden idők legeredményesebb űrszondapárosának első tagja, a Spirit egy évvel ezelőtt landolt a Marson. Az Opportunity közben megérkezett a hővédő-pajzshoz.
Ma, egy héttel az indonéziai földrengés és az azt követő délkelet- ázsiai és indiai-óceáni szökőár után a mentés és a mentesítés már szervezetten folyik. Az intézkedésekben esetenként az űrtechnikát is használják.
A Marson két robotgeológus landolt, a Szaturnuszhoz pedig hét év utazás után megérkezett a Cassini űrszonda. A Naprendszerben a Plútó 1930-as felfedezése óta a legnagyobb égitestre, egy lehetséges tizedik bolygóra bukkantak a csillagászok, és több aszteroida száguldott el bolygónk mellett rekordközelségben. Pazar égi látványt nyújtott a Vénusz átvonulása a Nap előtt. Nem tétlenkedtek az exobolygó- és a Világegyetem határait kutatók sem.
Nagyon örülök, hogy idetaláltál! Remélem gyakran meglátogatod, és "hazai" hírekkel színesíted, gazdagítod majd a "Bajai régió"- t. ( pl. Ha elkészül a 18. BANACAT képgaléria, szólj nekünk! )
Szia!
Gratulálok! Csak most sikerült megnéznem ezt a topicot, bár már beszéltünk róla.
Tetszik, hogy mindig frissíted, követed az aktualitásokat.
További jó munkát!
Remélem hamarosan ismét találkozunk személyesen is.
A fiadtól megkaptam a képet emailben. Köszönöm! :-))
Kriszta, a bajai Csillagvizsgálóból
A SkyServer eszközei hozzáférést engednek minden pubklikusan elérhető adathoz a Sloan Digital Sky Survey-ből, az éjszakai égboltról valaha készült egyik legnagyobb felmérés adatbázisához. Nem annyira a kutatók, hanem inkább a diákok számára érdekes ez, mivel az oldalon kiterjedt szakköri anyag talalható. Ennek különlegessége, hogy a valódi adatbázis 100 millió galaxisához és csillagához hozzáférve, kis projektek kapcsán lehet beletanulni a modern csillagászatba, asztrofizikába es kozmológiába. A SkyServer sok különböző típusú adathoz kínál hozzáférést, de a legtöbb felhasználó általában négy típusra fog öszpontosítani: képek, spektrum, fotometrikus adat és spektroszkópikus adat. Az adatbázis a http://skyserver.sdss.org/dr3/hu, míg a magyar mirror - valamivel kevesebb adattal - a http://skyserver.elte.hu webcímen érhető el.
Az 1989-ben felfedezett Toutatis négyévente közelíti meg bolygónkat. Idén a legközelebb szeptember 29-én kerül hozzánk, ekkor a Föld-Hold távolság körülbelül négyszeresére, 1,5 millió kilométerre halad el tőlünk. A számítások szerint 2060-ig hasonló méretű kisbolygó, ilyen közelségbe nem kerül hozzánk.
Valami furcsa erő rángatja az USA két, több mint harminc évvel ezelőtt felbocsátott űrszondáját, a Pioneer-10-et és 11-et. A Naprendszer széléhez közeledő űrszondák rejtélyes módon letértek röppályájukról.
El tudják végezni a korábban tervezett kísérleteket a Genesis-űrszonda által a Földre juttatott napszélmintákon, nyilatkozták a NASA szakemberei.
A Genesis hároméves űrutazása során a Földtől mintegy 1,5 millió kilométerre bolygónk egyik úgynevezett Lagrange-pontja körül állt pályára, és gyűjtött a Napból kiáramló részecskékből mintákat. "Zsákmányát" ezt követően gondosan elraktározta, majd visszatért a Földhöz, amelynek légkörébe érve a Genesis visszatérő tartályegységének ejtőernyők segítségével kellett volna lelassulnia. Az ejtőernyőrendszer azonban felmondta a szolgálatot, így a tartály óránkénti több mint 300 kilométeres sebességgel csapódott Utah amerikai szövetségi állam sivatagos talajába.
A berendezés súlyosan megsérült, de a szakemberek bizakodtak abban, hogy a rakomány nem semmisült meg teljes egészében. Dan Saviela, a NASA mérnöke elmondta: megvizsgálták a tartályroncs belsejét, és megállapították, hogy a legfontosabb szerkezeti egység sértetlennek tűnik. A kutatóknak így lehetősége van arra, hogy a legértékesebbnek tartott kísérleteket elvégezzék, azaz a napszél-minták izotóp-összetételét összevessék a bolygók már ismert izotópgyakoriságával, ami jelentősen segítene annak a megértésében, miként alakult ki a Naprendszer.
A Genesis visszatérő kapszulájának 10-20 mikrogrammnyi rakománya az első olyan űrbeli anyagminta, amelyet a Holdnál messzebbről juttattak a Földre.
Brit tudósok a Cassini űrszonda segítségével ismeretlen objektumokat fedeztek fel a Szaturnusz körüli pályán, és találtak egy új gyűrűt. A hatalmas gázbolygó gyűrűinek F régiójában olyan gyűrűt fedeztek fel, amely összefüggésben állhat a Szaturnusz egyik holdjával, az Atlasszal. Ugyanitt két kutató egy-egy holdszerű objektumot is észlelt, de egyelőre nem tudták eldönteni, hogy ugyanazt az égitestet látták-e, vagy két különbözőt.
Az előzetes becslések szerint az objektum 4-5 kilométer átmérőjű, és pályája száznegyvenezer kilométerre van a Szaturnusz középpontjától. A Carl Murray által felfedezett objektum átmenetileg az S/2004 S3 névet, a Joseph Spitale által észlelt objektum az S/2004 4 nevet kapta.
Spitale szerint elképzelhető, hogy nem ugyanazt az objektumot találták meg. Amikor ugyanis újabb képeket próbált előkeresni, hogy pontosabban meghatározza az objektum pályáját, azt vette észre, hogy öt órával az első észlelés után már az F gyűrű belső részére került. Ha ez ugyanaz az objektum, akkor kereszteznie kell az F gyűrűt, tehát igen szokatlanul viselkedik, mondta el a kutató a BBC-nek.
A napszél részecskéit tartalmazó kapszula 160 km/órás sebességgel csapódott az utahi sivatagba, miután ejtőernyője nem nyílt ki. Még nem lehet tudni, megsemmisültek-e a minták.
Nem nyílt ki az ejtőernyője az amerikai Genesis szondának, amelynek feladata a napszél tanulmányozása, illetve az abból begyűjtött részecskék Földre szállítása volt - adta hírül a CNN. A NASA még nem nyilatkozott arról, a minták megsemmisültek-e a 160 km/órás sebességű becsapódásban. Az már biztos, hogy a szonda belső szerkezete súlyosan károsodott, de az űrben begyűjtött részecskék egy része valószínűleg megmenthető.
Az eredeti terv szerint az ejtőernyővel ereszkedő kapszulát egy hosszú rúddal felszerelt helikopternek kellett volna elkapnia. Az ernyő nélkül, nagy sebességgel zuhanó űreszköz végül a utahi sivatagba csapódott.
A Genesist 2001-ben lőtték fel Cape Canaveralból. A szonda két évig a Föld magnetoszféráján kívül keringett, ahol részecskéket gyűjtött a napszélből. A minták földi vizsgálata rendkívüli lépést jelentene a napkutatásban.
A NASA 2001. augusztusban lőtte fel a műholdat, hogy a Nap egy részét lehozzák a Földre. A 600 kilogrammos szonda a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett Lagrange-pontban parkolt le, ahol a Föld és a Nap vonzereje egyensúlyban van.
A biciklikerék méretű speciális kollektorok ejtették csapdába a Napból folyamatosan áramló napszél másodpercenként akár 900 kilométeres sebességgel száguldó atomi részecskéit.
Szerencse,hogy ilyen messze van,mert ha véletlenül a 600 fok ellenére is van élet rajta,akkor biztos hadat üzennénk.
Üzenem a csillagászoknak:titkolják el nagyon,ha valahol valamilyen lényekre bukkannak!!!
A NASA Mars Odyssey bolygószondája augusztus 25-én elkezdte túlóráit, miután teljesítette elsődleges feladatait, vagyis többek között nagy mennyiségű vízjeget talált, és feltérképezte a marsfelszín vegyi összetételétinformációt adva ezzel a jövő űrhajósainak.
"A Mars Odyssey minden alapvető feladatát elvégezte" - mondta Dr. P. Varghese, a JPL projektfelelőse. A szonda 2002 februárja óta végez méréseket.
A NASA 2006 szeptemberéig készül meghosszabbítani a küldetést. (Forrás:Sky and Telescope)
nekem,mint abszolut laikusnak már az is nagy öröm volt,hogy olyan helyen nyaraltam,ahol este az ágyból nézegethettem a Hold fényes arcát,ami itt Pesten nem sikerült még sosem.
Az ENSZ Kelet-Európai Regionális Csoportja – diplomáciai szintű konzultációk sorozatát követően és azok eredményeképpen – egységesen Magyarország képviselőjét, dr. Both Elődöt, a MŰI igazgatóját jelöli a 2006–2008 közötti időszakra az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) első alelnöki tisztségére. A jelölt tisztségviselők személyét – régiónként egy főt – az ENSZ Közgyűlése októberben, a COPUOS ez évi üléséről készült jelentés részeként formálisan jóváhagyja. A megbízatás a 2006. évi ülésszak kezdetén történő, ugyancsak formális megválasztástól a 2008. évi ülésszak kezdetéig, az új tisztségviselők megválasztásáig tart.
Az 1959-ben létrehozott COPUOS-nak jelenleg 65 ország a tagja, ezzel ez az ENSZ legnagyobb állandó Bizottságai közé tartozik. Jóllehet Magyarország a COPUOS alapító tagja, mindeddig sem a Bizottságnak, sem a két Albizottságának nem volt magyar tisztségviselője. Ezt figyelembe véve a mostani jelölés különösen nagy elismerés a magyar űrtevékenység egésze számára.
Amikor 35 évvel ezelőtt Balatonkenesén, a Műegyetem KISZ-táborában nyaraltam, tőlünk kb. 384400 km-re "az emberiség nagyot lépett". Sosem felejtem az élő tévéközvetítést fekete-fehérben.
(Mint ahogy azt sem felejtem, hogy ott nyomtam be először,miközben a Benkó Dixiland zenélt...)
A közelmúltban többször jártam Baján. A Népünnepélyt is otthon töltöttem, mi több, Hamid barátomnál extra minőségű és mennyiségű halászlevet ehettem, a téren pedig leteszteltem a vörösbor kínálatot. Sajnos kevés régi cimborával találkoztam, új, Net-es barátaimat pedig csak írásaikból ismerem.
Augusztusban fiam Baján tölti szakmai gyakorlatát. Ha a "cég" elenged, én is vele tartok, a sörözést, beszélgetést megszervezzük.
A csillagászat, az űrkutatás gyönyörű dolog, tátott szájjal olvasom, nézem az egyre fantasztikusabb eredményeket, de nagyon amatőr vagyok.
A "filmvilágról" pedig inkább semmit, ha jót nem tudok. (Három hét szabi után holnap kezdődik a robot...)
A Zuben Elgenubi ,a Mérleg csillagkép alfája,Földünktől 62 ill.78 fényévre,szinte pontosan az ekliptikán fekvő kettőscsillag.Neve arab eredetű,al Zuban al Janubiyyah-a déli olló,déli karom-az ősi felosztásra utal,amikor a csillag a Skorpióhoz tartozott.A Mérleget Julius Caesar dicsőítésére illesztették az állatöv hetedik jegyeként a sorba,a római naptárreform elrendelésével szerzett érdemeiért.
/Sibalin Djokóval hosszú évekig dolgoztam egy stábban,főleg a "Szerb Magazint" forgattuk közösen,Battonyától Csobánkáig.Természetesen Szántóra is eljutottunk.
Anyai ágon én is onnan származom,némi délszláv beütéssel.(Devics)/
Tegnap éjjel,fiammal,a Pilis tetejéről megnéztük a nyugati égbolton vándorló kométát.
-2.5 dioptriával csak sejtettem,hogy ott lapul valahol,távcsövünkben fényes,hosszúfarkú pacaként jelent meg.
"Ma este hétkor lövik fel azt a műholdat, amely gyakorlati próbának veti alá Albert Einstein relativitáselméletét. A NASA hétszázmillió dolláros űreszközét Boeing Delta 2 rakéta juttatja el a világűrbe a kaliforniai Vendenberg légibázisról. Az ötven éve tervezett program segítségével kiderülhet: miként csavarodik a Föld körül a téridő.
Az űrszonda hátszáznegyven kilométerrel fog a Föld felett keringeni, miközben méréseket végez a gravitáció legkisebb változásairól is. A műhold négy, kvarcból készült, pingpong-labda méretű, vákumba zárt golyót hordoz magával. A küldetésen dolgozó tudósok szerint sikerült az eddigi legtökéletesebb gömböket megalkotniuk.
A vizsgálatok hitelességének biztosítására a gömböket az eddigi legnagyobb űrbe küldött hőpalackban közel abszolút nulla fokra hűtik. Anne Kinney, a NASA egyik kutatója szerint, az eddig legzavartalanabb környezetet sikerült kialakitaniuk az űrszondán.
Felcsavarodó téridő
Amint a gömbök az űrbe kerülnek, megpörgetik őket; ha Einsteinnek igaza volt, csekély változásokat lehet majd tapasztalni a gömbök orientációjában vagyis forgástengelyében. A kutatók a lehető legnagyobb aprólékossággal fogják mérni a várt apró mozgásváltozásokat.
Einstein 1916-os elmélete szerint a tér és az idő olyan szerkezetet formál, ami testek jelenlétében görbül. A Gravity Probe B azt méri, hogy az idő és a tér hogyan görbül a Föld miatt, és a bolygó forgása hogyan "csavarja fel" a téridőt.
A görbülési effektust már megfigyelték korábban, de a csavarodást közvetlenül még sosem sikerült megmérni. A NASA-küldetés mindkét hatást vizsgálni fogja. Ha nem lesz több csúszás, a szonda tizehat hónap múlva befejezheti a küldetést." (Index)
Röviddel a start előtt a kedvezőtlen időjárás miatt leállították a visszaszámlálást,a kilövést szerdára halasztották.
Három űrhajóssal a fedélzetén útnak indult a Szojuz TMA-4 űrhajó.Az amerikai Fincke,az orosz Padalka és a holland Kuipers szerdán ér a Nemzetközi Űrállomáshoz,ahol az október óta ott dolgozó Kalerij-Foale párost váltják.
1629. április 14-én született Christiaan Huygens holland természetkutató,fizikus,matematikus.
A maga által tervezett és csiszolt teleszkóplencséi segítségével 1655-ben felfedezte a Titánt,a Szaturnusz legnagyobb holdját.
1995.október 15-én indult hosszú útjára a Cassini-Huygens űrszonda.Idén júliusban érkezik meg céljához,a Szaturnuszhoz,majd december 25-én a Huygens leszállóegység leválik és megcélozza a Titánt,ahol a tervek szerint 2005.január 14-én fog "holdat érni".
Nem csinált titkot belőle.Hol egyik,hol másik zsebéből húzta elő a muníciót,de akkor is rendkívül kedves,jó beszédű ember volt,fantasztikus asszociációs képességgel.Élvezet volt hallgatni!
Vannak,akik azt hiszik,hogy az evolúció velük ér véget,pedig a történelem szempontjából senkik és semmik...
Para-Kovács változásának nagyon örültem.Sokszor járt hozzánk az üzletbe,amikor a közelben lakott.Féltem,hogy a leszokással elveszti a sajátos stílusát is,de jobb lett,mint valaha!
"A teremtő erő, amely létrehozta a kacsacsőrű emlőst és Csonka Andrást, még minden bizonnyal tartogat számunkra meglepetéseket, melyekre fel kell készülni. A felkészülést az szolgálja legjobban, ha egyetlen pillanatra sem hisszük el, hogy valamiféle evolúciós révbe érkeztünk, hogy tudásunk az univerzumról, annak keletkezéséről vagy akár saját magunkról elegendő bármilyen távolba mutató következtetés levonásához."
(Para-Kovács)
De jól esik ez így vasárnap reggel!!!Nagyon köszönöm ezt a gyönyörű látványt.Különösen azért,mert megmutathattam Édesapámnak,aki egy kicsit vendégeskedik most nálunk...
Én már azt sem értem,hogy mi az a fehér törpe...
Istenem,ha ez lenne a jövő a hülye politika helyett!!!Mondjuk a Parlament erről tárgyalna...
Nekem tavaly májusban volt a "legcsillagközelibb" élményem.A Bükkben,Ágasváron sátoroztunk és "ránk zuhant" az éjszakai ég.Még sosem láttam annyi csillagot szabadszemmel,távcsövünkkel pedig nagyon halvány "mélyég objektumokra" is rátaláltunk.
Most kiegyeznék egy felhőtlen pesti éjszakával is.
Megjeleníthető 120000 csillag,a nyolc bolygó,a Hold,88 csillagkép,a Tejút sávja és több mint 40 Messier objektum.(Halmazok,ködök,galaxisok.)
A Föld felszínén állva a kurzorvezérlő nyilakkal foroghatunk minden irányba,áttekintve az éggömböt a valós időben,de pörgethetjük az órát előre és vissza a múltba is.A Ctrl és a nyilak segítségével pedig űruzazást tehetünk.
És akár ebédre is hazaérhetünk.
A csoda vigye el az ilyen időt!!!
A ...meg Minden...kategóriába:két unokám lent volt Csanádon/3,5 évesek/,ott aludtak a Duna parti faházban.Este,a fiam elbeszélése szerint megdöbbenve álltak a teraszon és bámulták az eget,mert még sohasem látták ilyen "közelről" a csillagokat.Ők mondták így.Szóval városban a fényszennyezés miatt egész más,mint egy sötét erdőből nézni a csillagos eget.
Szép látványban lehetne részünk,ha a felettünk cammogó mediterrán ciklon eltávozna.Öt bolygó és a növekvő Hold gyönyörű ivet rajzol az égre.
Bővebben itt:
Egy jó atlasz megkönnyíti a tájékozódást.
Én a "Csillagképek atlasza" c. 1975-ben megjelent könyvet használom /J.Klepesta,A.Rükl/,közérthető formában sok ismeretet ad.
A változatosság kedvéért,most egy pillantás az űrből:
A mai újságban "már" olvastam,de kép nem volt!
Nem értem,hogy lehet megtalálni ilyen pici valamit és honnan tudják,hogy még nincs felfedezve?Olyan,mintha vakondtúrást keresnének a földgolyón!
"Vélhetően megtalálták a naprendszer tizedik bolygóját, amely 3 milliárd kilométerrel távolabb helyezkedik el a naptól, mint a Plútó. A bolygót az innuit Szednáról, a tenger istennőjéről nevezték el.
"A képen Európát és Afrikát látjátok éppen a naplemente idején.
20-án hajnalban a már a napkorongról lassan kiforduló
A közlemény szerint a hétfõn történt nagy napkitörés hatására mágneses töltésû részecskék erõs áradata tart bolygónk felé. A hétfõi napkitörés volt a legerõsebb 2003 novembere óta, akkora foltok keletkeztek ennek nyomán a Napon, mint a Föld átmérõjének tízszerese. További fellobbanások és kitörések várhatók a következõ napokban. 
A leszállás menetrendje hazai idő szerint
Az 1867. április 3-án Ernst Wilhelm Lebrecht Tempel által Marseilles-ben felfedezett 9P jelű üstökös 5 és fél év alatt teljesít egy kört Nap körüli pályáján, ami a Mars és a Jupiter között húzódik. Magjának pontos mérete és alakja jelenleg még nem ismert. A feltevések szerint 6 kilométer átmérőjű, elnyújtott alakú objektum lehet. Az hogy hogyan reagál a becsapódásra szintén csak találgatások tárgyát képzi, ám a tudósok szerint az Impactor nem fogja szétzúzni. "Időközben kiderült, hogy a becsapódás fizikája is egy nagy rejtély, mivel általánosságban nagyon keveset tudunk az üstökös mag törékenységéről vagy erősségéről, erről az üstökösről pedig abszolút nincsenek ismereteink" - mondta A'Hearn.
"Tegnap kb. 15 órakor Bajáról kb. negyed órán keresztül látszott az ún. circumzenithal arc nevű jelenség. (+ melléknap ráadásként) Én most pillantottam meg ilyet először." (Goda Zoltán - január 10. - Leonidák csevegőlista)
Az Indonézia térségében karácsonykor bekövetkezett hatalmas földrengés nyomán megrövidült a nap hossza.
Minden idők legeredményesebb űrszondapárosának első tagja, a Spirit egy évvel ezelőtt landolt a Marson. Az Opportunity közben megérkezett a hővédő-pajzshoz.
Ma, egy héttel az indonéziai földrengés és az azt követő délkelet- ázsiai és indiai-óceáni szökőár után a mentés és a mentesítés már szervezetten folyik. Az intézkedésekben esetenként az űrtechnikát is használják. 
A Marson két robotgeológus landolt, a Szaturnuszhoz pedig hét év utazás után megérkezett a Cassini űrszonda. A Naprendszerben a Plútó 1930-as felfedezése óta a legnagyobb égitestre, egy lehetséges tizedik bolygóra bukkantak a csillagászok, és több aszteroida száguldott el bolygónk mellett rekordközelségben. Pazar égi látványt nyújtott a Vénusz átvonulása a Nap előtt. Nem tétlenkedtek az exobolygó- és a Világegyetem határait kutatók sem.
A SkyServer eszközei hozzáférést engednek minden pubklikusan elérhető adathoz a Sloan Digital Sky Survey-ből, az éjszakai égboltról valaha készült egyik legnagyobb felmérés adatbázisához. Nem annyira a kutatók, hanem inkább a diákok számára érdekes ez, mivel az oldalon kiterjedt szakköri anyag talalható. Ennek különlegessége, hogy a valódi adatbázis 100 millió galaxisához és csillagához hozzáférve, kis projektek kapcsán lehet beletanulni a modern csillagászatba, asztrofizikába es kozmológiába.
Az 1989-ben felfedezett Toutatis négyévente közelíti meg bolygónkat. Idén a legközelebb szeptember 29-én kerül hozzánk, ekkor a Föld-Hold távolság körülbelül négyszeresére, 1,5 millió kilométerre halad el tőlünk. A számítások szerint 2060-ig hasonló méretű kisbolygó, ilyen közelségbe nem kerül hozzánk.
A Szüreti Hold szeptember 28-án lesz megfigyelhető. A következő telihold idején, október 28-án teljes holdfogyatkozást is csodálhatunk.
Valami furcsa erő rángatja az USA két, több mint harminc évvel ezelőtt felbocsátott űrszondáját, a Pioneer-10-et és 11-et. A Naprendszer széléhez közeledő űrszondák rejtélyes módon letértek röppályájukról.
El tudják végezni a korábban tervezett kísérleteket a Genesis-űrszonda által a Földre juttatott napszélmintákon, nyilatkozták a NASA szakemberei.
(NASA,JPL,Index)
Brit tudósok a Cassini űrszonda segítségével ismeretlen objektumokat fedeztek fel a Szaturnusz körüli pályán, és találtak egy új gyűrűt.
Nem nyílt ki az ejtőernyője az amerikai Genesis szondának, amelynek feladata a napszél tanulmányozása, illetve az abból begyűjtött részecskék Földre szállítása volt - adta hírül a CNN. A NASA még nem nyilatkozott arról, a minták megsemmisültek-e a 160 km/órás sebességű becsapódásban. Az már biztos, hogy a szonda belső szerkezete súlyosan károsodott, de az űrben begyűjtött részecskék egy része valószínűleg megmenthető.
Frances már Floridában van.
A NASA 2001. augusztusban lőtte fel a műholdat, hogy a Nap egy részét lehozzák a Földre. A 600 kilogrammos szonda a Földtől 1,5 millió kilométerre, az úgynevezett Lagrange-pontban parkolt le, ahol a Föld és a Nap vonzereje egyensúlyban van.
A NASA 2006 szeptemberéig készül meghosszabbítani a küldetést. (Forrás:Sky and Telescope)
Az ENSZ Kelet-Európai Regionális Csoportja – diplomáciai szintű konzultációk sorozatát követően és azok eredményeképpen – egységesen Magyarország képviselőjét, dr. Both Elődöt, a MŰI igazgatóját jelöli a 2006–2008 közötti időszakra az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) első alelnöki tisztségére. A jelölt tisztségviselők személyét – régiónként egy főt – az ENSZ Közgyűlése októberben, a COPUOS ez évi üléséről készült jelentés részeként formálisan jóváhagyja. A megbízatás a 2006. évi ülésszak kezdetén történő, ugyancsak formális megválasztástól a 2008. évi ülésszak kezdetéig, az új tisztségviselők megválasztásáig tart. 
A Zuben Elgenubi ,a Mérleg csillagkép alfája,Földünktől 62 ill.78 fényévre,szinte pontosan az ekliptikán fekvő kettőscsillag.Neve arab eredetű,al Zuban al Janubiyyah-a déli olló,déli karom-az ősi felosztásra utal,amikor a csillag a Skorpióhoz tartozott.A Mérleget Julius Caesar dicsőítésére illesztették az állatöv hetedik jegyeként a sorba,a római naptárreform elrendelésével szerzett érdemeiért.
