Keresés

Részletes keresés

Astrojan Creative Commons License 2013.03.23 0 0 911

Igazán szép lett a meződ és jól közelíted a problémát, én is azt állítom, hogy ezek a képek nem a rét/mező hanem ezek a képek csak betűk meg szavak, fogalmak képi közelítések, ha úgy tetszik képletek vagy egyenletek.

 

De semmiképpen sem mondanám a képekről hogy ezek itt a mező. Mert a mező az ott van kinn a tanyán, ami ezekből az elemekből épül fel (és ezek az elemek szintén ott kinn vannak a tanyán, nem keverendők a képekkel).

 

Mert van a fizikailag létező anyaghalmaz (= rét/mező) és vannak rá a fogalmaink, csak ne keverjük össze a kettőt.

Előzmény: Aurora04 (909)
Aurora04 Creative Commons License 2013.03.23 0 0 910

Írni fogok holnap, csak ma este a hozzá levelem kitörlödött. :( De holnap újra begépelem az egészet. 

Előzmény: Big Blaster (906)
Aurora04 Creative Commons License 2013.03.23 0 0 909

"Ekkorát már csak Te sem tévedhetsz, a tehetetlenséged pontosan ugyanakkora vízben mint a levegőben. Amikor téged betonba öntenek akkor a tested, mondom a tested tehetetlensége nem változik meg pedig tehetetlenül állsz amíg rád nem köt a beton és el nem vész az összes tehetséged. Egy idő után már tényleg nem kell foglalkoznod a betonnal.

 

Ha 3 jó erős, olyan darukampóval kikötöznek három oldalról és nem tudsz mozogni akkor ettől nem változik meg a tested tehetetlensége, hogyan keverheted össze a tehetetlenséged (inercia) a mozgásképtelenséggel, nem értelek.

 

Ha fúj a szél attól nem a tehetetlenségi tömeged változik meg, csupán hat rád egy erő ami a tehetetlen mozgásállapotodat megváltoztatja. Abból neked nem lesz higgs ha átdefiniálod a fogalmakat, becsapod magad."

 

Igazad van persze. Csak a fizikában a tömegek helyett gyakran effektív tömegeket vezetnek be, amibe beleveszik a részecskék tömegén kívűl a részecskének más részecskével való kölcsönhatását. És a Higgs-mechanizmus szerint maga a tömeg is csak "effektív tömeg", vagyis csak kölcsönhatás.

 

"Húúú, megegyezünk előbb utóbb. El tudnánk mi beszélgetni, rendes vagy hogy ilyen normálisan írsz, erre nagyon kevesen képesek itt a fórumon."

 

Sajnos a fizikában mindig is lesz, ismeretlen fehér foltok. És ezek mindig a legmélyebb alapokat érintik. És viszont vannak, kísérletileg be nem bizonyított elméletek, amik a fehér foltokat akarják megmagyarázni. Ezek elfogadásához hitt kell, mint a szerelemhez.

 

"Látod én meg ebben hiszek. A graviton egyszerű és logikus rendszer. A körben pörgő graviton - energiarészecske tehetetlensége okozza a tömeg illúziót, nem kell hozzá Higgs bozon. A graviton részt vesz az anyag felépítésében, megteremtve ezzel a kapcsolatot a gravitáció és a barionos anyagi világ között."

 

Igen, értem. 

 

"Nincsenek Higgs-lézerek, ne álmodozz. A gravitonokat lehet manipulálni, ezzel lehet utazni."

 

Ezek tényleg csak kitekintések. A lényeg, hogy majd jóra használják fel. 

 

"Rosszul kezdődnek a mezőelméletek, már írtam neked, hogy a rétnek NEM a fű, a tehenek meg a kavicsok az elemei, hanem ezek építik fel a rétet, a mezőt. Téves az egész mezőelméletes elképzelés, hátborzongató butaság."

 

Amit leírtál, hogy "rét, fű, tehenek, kavicsok" nem igazából, ami a valóságban léteznek, hanem "csak" betűk kombinációja, egyfajta jelrendszer. Én megértem, és a többi fórumozó, hogy mit jelentek ezek a jelek, de például egy magyar nem tudó kínai vagy angol már nem.

 

 

Beszúrtam Neked képeket, amit a jelrendszereid jelentenek. De ezek sem azok, amire gondolsz, mert csak digitális fényképek. Nem tudok Neked oda teleprotálni a rétet, a füvet, a teheneket és a kavicsokat, erre a technika nem képes, és sohasem lesz az. 

 Ha ezt elgondolod, akkor beláthatod, hogy nem lehet probléma, hogy a képletek valós jelenségeket jelenthetnek. Hiszen mi a valóság? Ha valamire csak visszaemlékszel, már az sem a valóság, csak egy elektromos jelrendszer az idegrendszeredben, mint ahogy a fizikai képletek is jelrendszerek. 

Előzmény: Astrojan (902)
vrobee Creative Commons License 2013.03.22 0 0 908

Mit értesz "nagyobbon" ?

 

Pl. neutronokat, de fullerénlabdáknál is mértek interferenciát.

 

 

Gyorsításakor miként állapítható meg pontosan a sebessége, és az, hogy ilyenkor nagy térrészt kitölthet?

 

Rezonanciaelven szokás gyorsítani, tehát úgymond egy hullám hátára ülteted a gyorsítandó elektront, ha nem a megfelelő sebességgel halad, nem gyorsul. A kitöltött térrészt nem tudom, hogy lehetne kísérletileg megállapítani konkrétan ebben a szituációban. Azt a határozatlansági relációból tudjuk számolni, amire viszont bizonyíték pl. a kétréses kísérlet.

Előzmény: Hírmérnök (907)
Hírmérnök Creative Commons License 2013.03.22 0 0 907

"Az elektronokra is működik a kétréses kísérlet (sőt, sokkal nagyobb részecskékre is)"

 

Mit értesz "nagyobbon" ?


"gyorsításkor elég pontosan tudod a sebességét, tehát elég nagy térrészt kitölthet."

 

Gyorsításakor miként állapítható meg pontosan a sebessége, és az, hogy ilyenkor nagy térrészt kitölthet?

Előzmény: vrobee (904)
Big Blaster Creative Commons License 2013.03.22 0 0 906

Ha az elektron is hullámként terjed, akkor hogy lehet nyugalmi tömege? Egy hullámnak lehet nyugalmi tömege? Vagy miért terjedhet az elektromos tértől függően különböző sebességgel? Egy hullámnál nem csak az határozza meg a terjedési sebességet, hogy milyen anyagban terjed?

 

Vagy amikor töltést halmozol fel mondjuk egy kondenzátor fegyverzetén. Ebben az esetben hogy lehet leírni hullámként az elektronokat? Még csak nem is mozognak a szó köznapi jelentése szerint, hiszen nincs potenciál különbség a fémen belöl.

 

Szóval nekem kicsit zavaros ez a dolog. A fény esetében jobban meg tudom érteni a hullám-részecske kettősséget, de az anyagi részecskéknél valahogy nem. Értem, hogy képes hullámként viselkedni pl. az elekton, hiszen ha nem így lenne, nem lenne elektronmikroszkóp, de ha az elektron hullám vagyis rezgés, akkor milyen mezőnek a rezgése?

Előzmény: vrobee (904)
Hírmérnök Creative Commons License 2013.03.22 0 0 905

"A fizika teljesen elszakadt az anyagi világtól és azt képzeli, hogy a leírásra használt matematikai eszközök maga az anyagi világ. Ez egy terméketlen, szörnyű tragédia."

 

Ez fatális tévedés. A fizika nem szakadt el az anyagi világtól, és nem képzeli azt, amit te róla képzelsz.

Előzmény: Astrojan (902)
vrobee Creative Commons License 2013.03.22 0 0 904

Az elektronokra is működik a kétréses kísérlet (sőt, sokkal nagyobb részecskékre is), és ez világosan mutatja, hogy az elektron atommag nélkül is hullám.

 

Az elektron ugyanannyira részecske vagy hullám, mint a foton. A kettő közt az egyik fő különbség, amit mondasz, hogy a foton az elektromágneses tér kvantuma, szabadon kelthető és eltüntethető, ahogy az energia- és impulzusmegmaradás megkívánja. Az elektronokkal viszont "el kell tudni számolni": egyrész a töltés, másrészt az ún. leptontöltés megmarad - ami erősen leszűkíti a lehetőségek számát. A másik különbség, hogy az elektronnak nyugalmi tömege van, ezért nem fénysebességgel terjed. (De pl. a szintén leptonszámot hordozó neutrinónak nincs tömege -vagy nagyon kicsi, míg a gyenge kölcsönhatás kvantumai nagy tömegűek.)

 

Nagyjából azt lehet mondani, hogy ha azt akarod megérteni, hogy hogyan halad/terjed egy elektron a térben, akkor hullámszerű, ha pedig a kölcsönhatásait nézed, akkor részecskeszerű tulajdonságokat mutat.

Amikor az elektron a csőben megy, akkor impulzusa, mint hullámcsomagnak, lehet. És tömege, azaz energiatartalma is. Mérete viszont nincs, vagyis csak a határozatlansági reláció erejéig lesz határozott - és viszont gyorsításkor elég pontosan tudod a sebességét, tehát elég nagy térrészt kitölthet.

 

Előzmény: Big Blaster (903)
Big Blaster Creative Commons License 2013.03.22 0 0 903

Nem állítom, hogy értem az elektronhullámokat amikről írsz, de az mindig is furdalta a kíváncsiságomat egy dolog, hogy OK az atomokban hullámfüggvénnyel lehet leírni az elektronok valószínűségi eloszlását és nincsenek keringő kis golyók az atommag körül. Tehát mondhatjuk, hogy igazából az elektronok hullámként írhatók le az atomokban. De mi van akkor, amikor leszakítod az elektronokat és szabaddá válnak és pl. egy vákuum csőben gyorsítod őket az elektromos térrel? Van egyedi tömegük, töltésük, méretük tehát határozottan részecskéknek látszanak.

Azt is nagyjából értem, hogy nincs külön részecske és hullám, ez csak szemlélet kérdése. Van "valami" amit hullámként és részecskeként is viselkedhet. De a szabad elektronokat én sehogy sem tudom máshogy elképzelni mint részecskéket. Náluk még azt sem lehet mondani, mint a foton esetében, hogy azok végül is nem is részecskék, csak az elektromágneses mező energia kvantumai. Azért ez elektronok inkább tűnnek anyagi dolgoknak, mint valami mező rezgéseinek. Szóval hogy is van ez akkor? Mit mond erről a mai fizika?

Előzmény: Aurora04 (901)
Astrojan Creative Commons License 2013.03.22 0 0 902

Nagyobb lesz a tehetetlenséged, ha vízben sétálsz..

 

Ekkorát már csak Te sem tévedhetsz, a tehetetlenséged pontosan ugyanakkora vízben mint a levegőben. Amikor téged betonba öntenek akkor a tested, mondom a tested tehetetlensége nem változik meg pedig tehetetlenül állsz amíg rád nem köt a beton és el nem vész az összes tehetséged. Egy idő után már tényleg nem kell foglalkoznod a betonnal.

 

Ha 3 jó erős, olyan darukampóval kikötöznek három oldalról és nem tudsz mozogni akkor ettől nem változik meg a tested tehetetlensége, hogyan keverheted össze a tehetetlenséged (inercia) a mozgásképtelenséggel, nem értelek.

 

Ha fúj a szél attól nem a tehetetlenségi tömeged változik meg, csupán hat rád egy erő ami a tehetetlen mozgásállapotodat megváltoztatja. Abból neked nem lesz higgs ha átdefiniálod a fogalmakat, becsapod magad.

 

A fizikához nagyon sok hit kell, mint a valláshoz!

  

Húúú, megegyezünk előbb utóbb. El tudnánk mi beszélgetni, rendes vagy hogy ilyen normálisan írsz, erre nagyon kevesen képesek itt a fórumon.

 

Én nagyon hiszek a Higgs-ben, de lehet hogy igazad lesz.

 

Látod én meg ebben hiszek. A graviton egyszerű és logikus rendszer. A körben pörgő graviton - energiarészecske tehetetlensége okozza a tömeg illúziót, nem kell hozzá Higgs bozon. A graviton részt vesz az anyag felépítésében, megteremtve ezzel a kapcsolatot a gravitáció és a barionos anyagi világ között.

 

..esetleg a Higgs-lézerek technológiáját kamatoztatnák..

 

Nincsenek Higgs-lézerek, ne álmodozz. A gravitonokat lehet manipulálni, ezzel lehet utazni.

 

A komolyan vehető mezőelméletek kvantálása mindig azzal kezdődik, hogy felbontjuk a mező állapotát..

 

Rosszul kezdődnek a mezőelméletek, már írtam neked, hogy a rétnek NEM a fű, a tehenek meg a kavicsok az elemei, hanem ezek építik fel a rétet, a mezőt. Téves az egész mezőelméletes elképzelés, hátborzongató butaság.

 

Nézd csak meg a kvantumtérelméleti könyveket. Nem nézem meg.

 

Hol vannak a részecskék klasszikus mechanikai képletei?

 

Te tényleg, komolyan azt hiszed, hogy az anyagi világ semmi más, csupán képletek egy könyvben ? Hát mi köze van a Te képleteidnek az anyagi világhoz ? Semmi, semmi, semmi. Borzasztó nagy szarban van a fizika, ha így gondolkoztok.

 

A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán. Nincsen pálya, nem lehet a részecskék helyét és impulzusát egyidejűleg mérni..

 

Jaj Máriám, hát mikor akartam én ezeket egyidejűleg vagy nem egyidejűleg mérni. Mi köze van a Te mérésednek az anyagi világhoz? Semmi, semmi, semmi.

 

Ha Te nem mérsz, akár egyidejűleg akár nem egyidejűleg, ha Te kihalsz az emberiséggel együtt, az anyagi világ akkor is határozottan tökéletes háborítatlansággal működik tovább.

 

Magyarul kifejezve, nincsenek röpködő bogyók..

 

Persze, persze, nem bogyók. Nem tudjuk pontosan mifélék, ezért hívod őket kvantumoknak. Tömegük nincs, kiterjedésük nagyon kicsi, energiakvantumok. Jó lenne tudni mik ezek, de semmiféleképpen ne keverd össze őket a képletekkel, egyenletekkel meg vektorokkal.

 

Ezek csak klasszikus képek, a modern fizikában ennek nincs helye. Ez a baj látod. A fizika teljesen elszakadt az anyagi világtól és azt képzeli, hogy a leírásra használt matematikai eszközök maga az anyagi világ. Ez egy terméketlen, szörnyű tragédia.

Előzmény: Aurora04 (899)
Aurora04 Creative Commons License 2013.03.21 0 0 901

"A szilárd anyag mind valamiféle kristály (többé kevésbé), még a fehérjék is kristályosíthatók. Itt pontosan ugyanazok az elektronok vannak mint pl egy gázban vagy folyadékban, miféle kvázielektronról képzelődsz Te a vasban vagy a rézdrótban? Ezek maguk az elektronok."

 

Arról van szó, hogy a részecskék nem bogyók, csak a gerjesztettség fogalmának téves képi szemléltetése. Egy fémben az elektronok szóródnak az anyag belsejében, mint hullámok, és azok a hullámok erősítik egymást, amelyek hullámhossza ráfér a fémrács atomjai közötti  távolságokra, a hullámok egyéb hullámhosszú komponensei pedig kiszóródnak. Persze pontosabb képet kapunk, hogyha azt gondoljuk, hogy az atomok periódikusan ismétlődő elektromos potenciáljukon módulálodnak az elektronhullámok. Ezek a rácsperiódus által kiválasztott elektronhullámok eltérnek a vákuumban terjedő elektronhullámoktól, mert a kristályrács által móduláltak, pont az előbb leírt erősítések miatt. Ezek az elektronok ezért kvázirészecskék, mert megváltoznak a tulajdonságai, például a tömege. De mindez azért van, mert hullámokról lehet csak beszélni. A tökéletesen periodikus, és hőmozgást nem végző kristályrácson az elektron veszteség nélkül nem tud szóródni, olyan, mintha vákuumban haladna. Mert a kvázielektronok az elektronhullámoknak a rácsra illeszkedő komponenseinek interferenciája, így a továbbiakban ezeket a kvázielektronokat nem érdekli a kristályrács. Ellenállást csak a kristálybeli hőmozgások, és kristályhibák, szennyező atomok jelenthetik, mert azok megbontják a rácsperiódust. Így ezeken a kvázielektron is már szóródik.

 A többi kvázirészecske is ilyesféleképpen keletkezik a rácsban a szabad részecskékből. A szabad részecskék, mint hullámok szóródnak a rácson, és a hullámok azon komponensei amik a rácson erősödni tudnak, megmaradnak, és a kvázirészecskét alkotják. A kvázirészecske tulajdonságába bele van kódolva a szabad részecskének a ráccsal való kölcsönhatása.

Aurora04 Creative Commons License 2013.03.21 0 0 900

"Annyiban igazad van, a Higgs tényleg létezik, a tömege kb 80 kg."

:D :P

 

"De az a pici tömegű kváziserészecske aminek nem lenne semmi mása csak a tömege, na ez nincs."

A fizikához nagyon sok hit kell, mint a valláshoz! Én nagyon hiszek a Higgs-ben, de lehet hogy igazad lesz. De én akkor sem lennék csalódott, ha rögtön megtudnám, hogy mivel kell helyettesíteni. Én akkor lennék dühös, hogy bebizonyítanák, hogy nincs Higgs-bozon, viszont a megoldást sem találnák meg. A szuperszimmetriához is csak azért ragaszkodom, hogy magamban legalább legyen egy olyan elmélet, amiben a vákuumenergiák tényleg nullák, vagy végesek, de nem végtelenek. Ha bebizonyítanák, hogy nincs SUSY, viszont a vákuumenergia katasztrófájára sem tudnak megoldás, akkor nagyon el lennék keseredve. Mert a részecskefizika alapjainál vannak óriási ellentmondások enélkül. 

 A SUSY-t csak azért várom, hogy legyen egy elfogadott elmélet, amiben a vákuumenergia nem végtelen. Boldogabb lennék, ha nem lenne SUSY viszont, rájönnének, hogy mi a baj a mezők oszcillátorainak nullaponti energiáival, és megoldódna ez a kérdés. Mert a SUSY túl bonyolult, nagyon mesterkélt amúgy. 

 

"Nem fogják megtalálni és ha azt állítják, hogy megvan akkor az hazugság, 10 milliárd dollárért már lehet hazudni. Kevesebbért is szoktak."

Lehet, hogy a gyorsítós dolgok 10 milliárd dollárokról szól, viszont az elhanyagolható ahhoz az összeghez képest, amit keresnének azok a jövőbeli gyárak, akik esetleg a Higgs-lézerek technológiáját kamatoztatnák. Gondold csak el, hogy a foton tulajdonságainak pontos megismerése (XIX. század nagy legendái által, mint: Ampére, Faraday, Maxwell, Volta, Galvani, Orsted, és a többiek) hogy megváltoztatta  a világot. Ez pedig csak a foton térelméleti leírásának, vagyis a Maxwell-egyenleteknek a következménye. Mit okozhatna a Higgs-mezőnek a befolyásolása? 

 

"A gravitációs hullámokat miért kellene kimutatni? Nincsenek gravitációs hullámok, csak gravitonok vannak. A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán. Átmennek a mérőműszereden is, kevés nyomot hagyva. Azért nem tudod kimutatni, mert rosszul keresed. A mutatót akarod leolvasni a műszeren, pedig a graviton a műszer súlyát adja, ez a hatása."

 

A komolyan vehető mezőelméletek kvantálása mindig azzal kezdődik, hogy felbontjuk a mező állapotát rezgési módusokra. Ezek rezgési állapotok, amik hullámként terjednek a mezőben. Ezek gerjesztettsége személyesíthető meg részecskeként, de a hullámmódusok jellemzésére szolgálnak. 

 Nézzd csak meg a kvantumtérelméleti könyveket. Mindenhol térerősségeket, vagy vektorpotenciált, vagy spinort, és az azokra vonatkozó hullámegyenleteket láthatsz. Hol vannak a részecskék klasszikus mechanikai képletei: Ek=1/2 m*v^2, F=m*a, stb. Nincsenek ilyenek, csak hullámegyenletek vannak. A részecskék igazából a betöltési szám reprezentációnak, vagyis az egyes hullámmódusok gerjesztettségének mértékét kifejező 1900-as évek eleji öröklött képek.

 

"A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán."

Nincsen pálya, nem lehet a részecskék helyét és impulzusát egyidejűleg mérni, a határozatlansági reláció szerint. Ez a szokásos definíciója. Persze arról van szó, hogy a hullámmódusokhoz síkhullámok tartoznak, amiknek nincs térbeli lokalizációja, vagyis azok gerjesztettségének mértéke, aminek képi megszemélyesítései a részecskék, nem lokalizálhatok, ezért mozgásuk pályájának sincs értelme. Magyarul kifejezve, nincsenek röpködő bogyók, ezek csak a tárgyalást segítő képek, de nem szabad komolyan venni ezeket a képeket.

 

"Az egyedi graviton pörög, körbe megy. Ezt lehet kimutatni. Tévedsz a kvázirészecskéket illetően, az elektron tulajdonságait választották szét, különvált a spin-tulajdonsága a töltés tulajdonságától."

 

Ezek csak klasszikus képek, a modern fizikában ennek nincs helye!!

 

 

 

 

Előzmény: Astrojan (898)
Aurora04 Creative Commons License 2013.03.21 0 0 899

Szia Astrojan!

 

"Elfogult vagy, mert egyiket sem mutatták még ki, de Te annyit olvasod ezt a matematikai zsonglőrködést, hogy azt hiszed a higgsnek kell léteznie. Annyiban igazad van, a Higgs tényleg létezik, a tömege kb 80 kg. De az a pici tömegű kváziserészecske aminek nem lenne semmi mása csak a tömege, na ez nincs."

 

 Ehhez nem kell semmiféle matematika. Csak mondjuk a Balaton vízében kell sétálni. Nagyobb lesz a tehetetlenséged, ha vízben sétálsz, mintha a vízparton a levegőben. Ez nem pontosan az a tömeg, ami a fizikában a szokásos tehetetlenség, hanem ez egy effektív tömeg. A mozgás közegre vonatkoztatott tehetetlenség figyelembe veszi a kölcsönhatásodat a közeggel, emiatt ha ezt a tehetetlenséget használod a szokásos tömeg helyett, akkor már nem kell foglalkoznod külön a tó vízével. 

Előzmény: Astrojan (898)
Astrojan Creative Commons License 2013.03.21 0 0 898

Nincs más lehetőség, muszáj léteznie a Higgs-bozonnak. Nem muszáj, tévedsz.

 

Csak egyetlen lehetőség van, ez a graviton.

 

Elfogult vagy, mert egyiket sem mutatták még ki, de Te annyit olvasod ezt a matematikai zsonglőrködést, hogy azt hiszed a higgsnek kell léteznie. Annyiban igazad van, a Higgs tényleg létezik, a tömege kb 80 kg. De az a pici tömegű kváziserészecske aminek nem lenne semmi mása csak a tömege, na ez nincs.

 

Nem fogják megtalálni és ha azt állítják, hogy megvan akkor az hazugság, 10 milliárd dollárért már lehet hazudni. Kevesebbért is szoktak.

 

A gravitációs hullámokat miért kellene kimutatni? Nincsenek gravitációs hullámok, csak gravitonok vannak. A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán. Átmennek a mérőműszereden is, kevés nyomot hagyva. Azért nem tudod kimutatni, mert rosszul keresed. A mutatót akarod leolvasni a műszeren, pedig a graviton a műszer súlyát adja, ez a hatása.

 

A műszert rá kell tenned egy mérlegre és akkor ki tudod mutatni a gravitont. A nagyobb műszert jobban nyomja a graviton.

 

Az egyedi graviton pörög, körbe megy. Ezt lehet kimutatni. Tévedsz a kvázirészecskéket illetően, az elektron tulajdonságait választották szét, különvált a spin-tulajdonsága a töltés tulajdonságától.

 

A szilárd anyag mind valamiféle kristály (többé kevésbé), még a fehérjék is kristályosíthatók. Itt pontosan ugyanazok az elektronok vannak mint pl egy gázban vagy folyadékban, miféle kvázielektronról képzelődsz Te a vasban vagy a rézdrótban? Ezek maguk az elektronok.

Előzmény: Aurora04 (897)
Aurora04 Creative Commons License 2013.03.20 0 0 897

Szia Astrojan!

 

Találtak egy csúcsot a hatáskeresztmetszetnek, ami egy szórási rezonancia. A legesélyesebb , hogy ez a Higgs-bozon. Ha nem az, akkor majd pár évvel később fognak találni egy csúcsot, ami a Higgs bozon lesz. Nincs más lehetőség, muszáj léteznie a Higgs-bozonnak. Nem is a Higgs-bozon létezése a kérdés, hanem inkább az, hogy az tényleg a Standard modellbeli skalármező,vagy nehéz kvark-antikvark kondenzátumok (techicolour elmélet), vagy pedig vektorbozon-antivektorbozon pár (magyar csoport modellje). Mindegyik a Higgs-bozont tartalmazza, csak annyiban van eltérés, hogy a Higgs-bozonnak mi a pontos tulajdonsága. De az egyértelmű, hogy nem lehet a folytonos szimmetriák spontán sérülése, ami csak Higgs-bozonnal lehet.

Az a baj, hogy a szabad elektron nem bontható részekre. A rácsban mindenféle kvázirészecskék alakulnak ki a rácsbéli kölcsönhatások miatt, és ezek a kvázirészecskék alakulhatnak át. 

Gravitonnal kapcsolatban az a probléma, hogy még a gravitációs hullámokat sem tudták kimutatni, nemhogy ezeknek a hullámoknak a kvantumát.

Előzmény: Astrojan (896)
Astrojan Creative Commons License 2013.03.19 0 0 896
Kosz, de ugye erted ezt a mondatot:
"..még tisztázásra vár, hogy a részecske a..Higgs-bozon, vagy valami egzotikusabb.."

Eloszoris, ha a hatterzajbol megiscsak kikerekedne egy valamifele reszecske a 2ezer trllio utkozesbol aprolekosan kivalogatva nehany tizet, akkor meg mindig halvany fogalmuk se nincsen, hogy az lehetne e az elkepzelt, vagy inkabb elkepzelodott higgs. Vagy nem.

Graviton lehet Aurora, vagy toltes. Ezek a felepito atomok (= elemi reszecskek). A tobbi molekula (osszetett reszecske). De ezeket sem igy kellene keresni, hanem ugy ahogy a racsban levo elektront elbontottak. Ott a graviton.
Előzmény: Aurora04 (895)
Aurora04 Creative Commons License 2013.03.19 0 0 895
Előzmény: Astrojan (893)
Aurora04 Creative Commons License 2013.03.19 0 0 894

Köszönöm szépen! :) Ezt az előadást személyesen is meghallgathattam. ;)

Előzmény: BVNG (889)
Mungo Creative Commons License 2013.03.17 0 0 891

Köszönöm, hogy megosztottad velünk. Mostanában kevés időm van az interneten bogarászni és ez igazán kellemes kikapcsolódás volt.

Előzmény: BVNG (890)
BVNG Creative Commons License 2013.03.17 0 0 890

Ami 34.20-nál látható a képen középen, én arra utaltam, azt foglalja össze Mrx György kandidátusi értekezése.

Előzmény: BVNG (889)
BVNG Creative Commons License 2013.03.17 0 0 889

Találtam azóta DGY-nek egy érdekes előadását a Higgs-bozon kutatásáról, amiben részletesen beszél Novobátzky és Marx munkájáról is a támában; 33.00 után van erről szó.

 

Előzmény: Aurora04 (872)
vrobee Creative Commons License 2013.03.15 0 0 888

Nem kell nyitni, van egy pár, pl.:

 

A spec. relativitáselmélet kinematiká

Mi a relativitáselmélet lényege?

Relativitáselmélet

 

 

OFF

Gondolkoztam, hogy válaszoljak BB-nek, de jó, hogy nem tettem meg, annyira egyszerűen leírtad, amit én elbonyolítottam volna :)

Előzmény: mmormota (886)
Big Blaster Creative Commons License 2013.03.15 0 0 887

Köszi a magyarázatot. Kezdem érteni, de néhány dolgot még pontosítanom kell. Van egy relativitás elméletről szóló topik, oda írom a kérdéseket.

Előzmény: mmormota (886)
mmormota Creative Commons License 2013.03.15 0 0 886

(ha további kérdéseid is vannak, nyiss egy új topicot, mielőtt kidobnak innen mindkettőnket...)

Előzmény: Big Blaster (883)
mmormota Creative Commons License 2013.03.15 0 0 885

"Azt sem értem, hogy enné a feladatnál miért nem a normál Lorentz transzformációt használja a könyv"

 

Nincs előttem a könyv, nem tudom hogy számolt. Mindenesetre elmondom, mit lehet csinálni. Természetesen többféleképpen is meg lehet helyesen oldani a feladatot.

 

Tegyük fel, elsőre az jut eszedbe, hogy veszel két eseményt a mozgó rendszerben, egyik legyen az hogy a rúd egyik vége ilyen térbeli koordinátákon van egy bizonyos időpontban, mondjuk a t=0-ban, a másik esemény hogy a másik vége meg olyanon van szintén a t=0 pontban. Pl. (5,0,0,0) és (7,0,0,0) a két pont. (ebben a rendszerben ez a rúd 7-5=2 hosszuságú).

Lorentz trafóval áttranszformálod a két pontot a másik rendszerbe, hogy majd ott kivonhasd a két vége térbeli koordinátáit és megkapd a hosszát abban a rendszerben.

Hoppá, jön a csalódás: nem egyezik a két áttranszformált pont időpontja. Hiába volt mindkettőé 0 az első rendszerben, az újban eltér. :-) Nem lehet kivonással meghatározni a rúd hosszát ebből a két pontból, mert nem közös időpontban adják meg a rúd végeinek helyzetét.

 

A javított elképzelés az, hogy addig próbálkozol különböző időpontokkal a kiinduló rendszerben (megteheted mivel áll a rúd, tök mindegy milyen idő koordinátát adsz meg a térbeli mellé) amíg véletlenül sikerül elérned, hogy ugyanazt az időkoordinátát kapod transzformáció után a két áttranszformált pontra. Akkor nagy örömmel kivonhatod a térbeli koordinátát és megkapod a hosszát. :-) 

 

Persze a próbálkozás nem kifejezetten hatékony, erre találták ki az egyenleteket... Felírod változókkal a transzformációkat, megoldod arra hogy egyenlő legyen a két eredményül kapott pont idő koordinátája, ha egyenlő akkor kivonhatod a térbeli koordinátát és kész is vagy.

 

mmormota Creative Commons License 2013.03.15 0 0 884

"A mozgó rendszerben nekem úgy lenne logikus, hogy a rúdnak nincs időbeli elkülönülése, csak térbeli."

 

Ez egy értelmetlen mondat. :-)

 

"Ebből az következne, hogy a mozgó rendszerben lenne a deltaT'=0, deltaX'=1. Ehhez képest a könyvben azt mondják, hogy az álló rendszerben lesz a deltaT= 0, mert a rúd két végének megmérése egy időben történik az álló rendszerben. A mozgó rendszerben pedig a deltaT' bármekkora lehet."

 

A mozgó rendszerben a rúd nyugalomban van (természetesen ehhez a mozgó rendszerhez képest), vagyis tetszőleges időpontot választhatsz, a rúd végei mindig ugyanolyan x kordinátákon lesznek. Mindegy mikor méred meg ebben a mozgó rendszerben, mindig ugyanazokat a koordinátákat kapod.

 

Az álló rendszeredhez képest viszont a rúd mozog. Ezért egyáltalán nem mindegy, mikor veszed fel a rúd végeinek koordinátáit, hiszen más időpontban más értékeket kapsz. Ha a rúd hosszát meg akarod mérni, akkor ugyanabban az időpontban (az álló rendszer órái szerint ugyanabban az időpontban) kell meghatároznod a rúd két végének helyét, mert csak így kapod meg kivonással a hosszát.

 

"Vagy mi van, ha úgy mérem az álló rendszerben a rúd hosszát, hogy amikor ez első vége átmegy az origón (első esemény), akkor elindítom a stoppert, amikor pedig a másik (második esemény), akkor leállítom"

 

Megteheted, ha ez a módszer tetszik neked. Csak ebben az esetben nem tudod a mozgó rendszerben nyugvó rúd adataiból közvetlenül transzformációval kiszámítani a rúd hosszát, mert nem tudod, hogy a mozgó rendszerben mikor és hol voltak ezek az események...

 

"Valószínűleg azt nem értem mindig jól, hogy mit tekintünk eseménynek és mikor tekintünk két eseményt időben vagy térben elkülönültnek."

 

Esemény egyszerűen egy pont tér és idő koordinátáit jelenti egy vonatkoztatási rendszerben. Pl. (x1,y1,z1,t1)  azt jelöli, hogy egy vonatkoztatási rendszerben a t1 időpontban az x1,y1,z1 térbeli koordinátákra gondolt aki leírta.

Pl. egy szöcske ugrált az x tengelyen mondjuk 2 másodpercenként:

(0,0,0,0) azt jelenti hogy a 0 időpontban az origóban volt

(1,0,0,2) azt jelenti hogy a 2 időpontban az x tengelyen a 1 méternél volt (pont egy métert ugrott)

(2,0,0,4) azt jelenti hogy a 4 időpontban az x tengelyen a 2 méternél volt (megint pont egy métert ugrott)

stb.

A zárójeles kifejezés csak időpontot és helyet ad meg. Az hogy milyen eseményt jelölnek vele (pl. szöcske ugrásokat) az csak a szövegkörnyezetből derül ki.

 

Ha egy álló rúd egyik végét írod le, akkor az minden időpontban ugyanott lesz. Ha mondjuk az 1,0,0 térbeli pontban van az egyik vége, akkor (1,0,0,1) vagy (1,0,0,5) vagy (1,0,0,617) pont is olyan esemény ahol a rúd vége éppen az 1,0,0 koordinátájú pontban van akkor is amikor t=1, akkor is amikor t=5 meg akkor is amikor t=617. Mindegyik ilyen pontot tekintheted eseménynek. Nem különösebben izgalmas események, azt mondják hogy ebben az időpontban itt és itt van a rúd egyik vége. Meg egy másik időpontban is ugyanott van. Meg egy harmadikban is... :-)

 

Ha az is egy esemény hogy a másik vége meg a (7,0,0,11) vagyis t=11 másodpercben a 7,0,0 térbeli ponton van, akkor ki tudod számítani, hogy ebben a rendszerben 7-1=6 a rúd hossza. Azért ennyire egyszerű, mert mozdulatlan a rúd, így az se számít hogy különböző időpontokban van megadva a rúd végének helyzete - mivel nem mozdul, a helyzet nem változik, így minden időpontban ugyanaz a koordináta. Vagyis egy tetszőlegesen választható közös időpontban is ugyanaz, ki lehet vonni.

 

Bocs ha nagyon túlmagyaráztam, de ha ezt nem érted pontosan, akkor semmi más se lesz érthető.

 

Na most, ha a rúd mozogna a leíró rendszerhez képest, akkor nem lenne ilyen egyszerű kiszámítani a hosszát. Szükséged lenne egy olyan pont párra a kivonáshoz, amelyeknek közös az időpontja és egyik illetve másik végének a helyzetét adja meg. (egyszerre kell megmérni a két végének a helyzetét, különben a tér koordináták kivonásával nem kapod meg a helyes hosszát) 

 

Big Blaster Creative Commons License 2013.03.15 0 0 883

Sziasztok!

 

Nem teljesen ontopik a kérdésem, de hátha megtűritek itt. Egy kis segítségre lenne szükségem. Elolvastam a téridő fizika könyv első fejezetét. Úgy érzem, hogy alapvetően megértettem a lényeget. Viszont a feladat megoldásoknál rendre elvérzek. Sok esetben valahogy nem érzek rá, hogy kell egy feladat megoldásához hozzákezdeni? Hogy lehet a szöveges leírást matematikai képletekké alakítani? Sokszor van, hogy teljesen rossz irányba indulok el, de volt azért hogy fel tudtam írni magamtól pár összefüggést, ami a megoldáshoz kellett, de ennek ellenére nem tudtam befejezni a feladatot. Persze amikor megnézem a megoldást, akkor már nem tűnik bonyolultnak a dolog és meg is értem a levezetéseket, de magamtól valahogy nem tudok rájönni a megoldásra. Ezekből azt szűrtem le, hogy még sem értem teljes mélységében a dolgot.

A legegyszerűbb Lorentz-kontrakciós feladatnál sem volt nyílvánvaló számomra, hogy miért úgy kellett megoldani? Valahogy azt nem tudom helyre tenni, hogy egy merev rúdból hogy lesz két esemény, amelynek idő és/vagy térbeli elkülönülése más-más a két koordináta rendszerben.

Abból indulok ki, hogy a mozgó rendszerben van egy 1 méter hosszú rudam, amit az alló rendszerből rövidebbnek kellene látnom. A mozgó rendszerben nekem úgy lenne logikus, hogy a rúdnak nincs időbeli elkülönülése, csak térbeli. Ebből az következne, hogy a mozgó rendszerben lenne a deltaT'=0, deltaX'=1. Ehhez képest a könyvben azt mondják, hogy az álló rendszerben lesz a deltaT= 0, mert a rúd két végének megmérése egy időben történik az álló rendszerben. A mozgó rendszerben pedig a deltaT' bármekkora lehet.

Csak azt nem értem, hogy miért?

Vagy mi van, ha úgy mérem az álló rendszerben a rúd hosszát, hogy amikor ez első vége átmegy az origón (első esemény), akkor elindítom a stoppert, amikor pedig a másik (második esemény), akkor leállítom. Tehát megmérem azt az időt amíg áthalad a koordináta rendszerem origóján a rúd. Ekkor az álló rendszerben a deltaX=0, hiszen mindkét esemény azonos pontban történt, viszont a deltaT adódna a sebességgel arányosnak. De ebben az esetben a mozgó rendszer lévő rúdnak térbeli elkülönülése van, az álló rendszerben pedig ez időbeli elkülönüléssé transzformálódik. Na ez sem jó megoldás.

Azt sem értem, hogy enné a feladatnál miért nem a normál Lorentz transzformációt használja a könyv, tehát a deltaX=deltaX'*ch(theta)+deltaT'*sh(theta), ahol az első okfejtés miatt deltaT'=0. Azt látom, hogy így nem lesz jó az eredmény, mert nem rövidebbnek jön ki a rúd, hanem hosszabbnak, de az nekem kifacsart logikának tűnik, hogy annak ellenére hogy ismerjük a mozgó rendszerben a deltaX'=1 értéket, mégis az inverz Lorentz transzformáció deltaX'=deltaX*ch(theta)-deltaT*sh(theta) képletét használjuk, ahol a deltaT-s tag kiesik és majd így jön ki a jó eredmény ( deltaX = deltax'/ch(theta) ) az egyenlet átrendezésével.

Valószínűleg azt nem értem mindig jól, hogy mit tekintünk eseménynek és mikor tekintünk két eseményt időben vagy térben elkülönültnek. Amikor fényfelvillanásokról van szó, azt el tudom képzelni, de egy merev rúd esetén nem tudom elképzelni, hogy a két végének van időbeli elkülönülése abban a rendszerben, amivel együtt mozog.

Valaki el tudná ezt magyarázni érhetően?

Aurora04 Creative Commons License 2013.03.10 0 0 882

:(

Azért köszi.

Előzmény: BVNG (881)
BVNG Creative Commons License 2013.03.09 0 0 881

Sajnos, nem tudok róla; az ELTE TTK fizikus könyvtárában lehetett esetleg megtalálni, de leginkább DGY saját példányából volt esély anno fénymásolni, ha odaadta.

 

Előzmény: Aurora04 (878)
Simply Red Creative Commons License 2013.03.06 0 0 880

Na nézd csak, pár oldal még magyarul is megvan belőle: http://evol.elte.hu/~geza/Oktatas/BiolFiz2008/tompkins.pdf

Előzmény: Simply Red (879)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!