A példám nem erről szól. Maguknak a szolitonoknak vannak részecsketulajdonságaik, pl. érvényes rájuk a tehetetlensége, tudnak egymással ütközni, stb. Ennek semmi köze sincs ahhoz, hogy a víz részecskékből áll-e, vagy kontinuum.
Azért ilyet nem szoktak mondani a fizikusok. A részecskék is mindig valamilyen modell kellékei, amiket egy másik modell esetleg valamilyen kontinuum fodrozódásaként, vagy örvényeként, vagy akármnilyeként ír le. Ha például egy medencében solitont látsz, akkor az "a valáságban" vajon részecske, vagy csak egy örvény?
Nem. Amikor azt mondja, hogy tér, akkor arra gondol, hogy tér. Amikor azt mondja, hogy rét akkor arra gondol, hogy rét, esetleg szántóföld, puszta, legelő vagy mező.
De nem egy matematikai, nemletezo fogalomra gondol, hanem egy letezo, valosagos, anyagi dologra.
A Te meződ reszecskekbol epul fel, nem egy kulonallo letezo, hanem a reszecskek tömkelege. De a mezo az nem tér. Mint ahogy a nagyanyo sem nagyapo. Tobbnyire.
De szerintem tudod, csak terelsz. Minden részecskékből áll. Nem is lehet máshogy. Ami egy egész, annak nem lehet eltérő tulajdonsága a helytől függően. Ez egy triviális állítás.
Lehet hogy vannak olyan elméletek, amelyek folytonos térként kezelik az említett terret, de ez mellékes.
Csak ido kerdese ne aggodj. Elolvastad amit irtam? Egyre tobb puklit talalnak, ami normalis gondolkodassal (nem fizikusi) azt jelzi, hogy 1, az eredetiben miert nem talaltak meg ezeket, 2, azert mert a hatterzaj szorakozik a billionyi utkozesbol kivalogatott "eredmenyekkel"
A fizikus persze arra voksol, hogy a 9 gammas, ot szigmas meg a harom hagymas eredmenyek ugye tutibiztosak, tehat az ujabb puklik csak ujabb higgzek lehetnek.
Azert erdekes, hogy a 121 helyett most mar 123 -nal meg mar 126GeV -nel is elvandorolt a higgys, elobb utobb mindenhol talanak egy kis hatterzajt, hasokaig nezik. Ezert inkabb nem nezik tovabb, mert a tovabbi kiserletek csak zavart okoznak a gyonyoruseges / csodalatos higges felfedezesben ami nincs. Nem csoda ha mar arra fogadnak a fizikus urak, hogy nincs itt semmifele hígz bozont.
Máshol is vannak pontatlanságok. Például amikor a bozonokról, azt írja, hogy azokat szabadon lehet kelteni, nem vonatkozik rá megmaradási törvény. Míg a fermionokra igaz a Pauli-elv. Az igaz, hogy a fermionokra igaz a Pauli-elv, de az már nem, hogy a bozonokra nem vonatkozik megmaradási törvény, és szabadon lehet kelteni. Mert ez csak a nulla tömegű és minden kölcsönhatásra nézve nulla töltésű bozonokra teljesül, mint amilyen a foton.
Azt, hogy egy "láthatatlan" vagyis semmivel kölcsön nem ható, nagy tömegű neutrinóhoz nem tartozna család, úgy gondolom abból adódik, hogy kezelhetetlen anomália nem lépne fel, ha nem rakjuk be egy negyedik családba, más társakat feltételezve. Mert van a folyamatok (általában gyenge) számolásánál fellépnek olyan gráfok, amiknek olyan divergenciájúk van, amit renormálással sem lehet következetesen eltüntetni. Olyan furcsa effektust hoz egy létre, hogy a pionok axiális áramának akkor is van nem nulla divergenciája, ha nincs jelen pionmező. Míg a részlegesen megmaradó axiálvektor-áram megmaradás miatt nullának kellene lennie. És a részecskecsaládok elrendeződése teszi lehetővé, hogy ezek az anomális gráfok kiejtsék egymást. És azt írja, hogy a családok össztöltésének nullának kell lennie.
Igen, ám, de egy láthatatlan (vagy semleges) neutrinó nem hat kölcsön semmivel, így anomális gráfokkal rendelkező folyamatokban sem vesz részt. Így nem kötelező családba rendezni, csak a Higgs bozonnal hat kölcsön, ami miatt nagy tömege van. Vagyis ennek a neutrinónak csak egyetlen hatása van a világra nézve: a világ tömegének egy részét ő hordozza.
A neutrinókkal kapcsolatban az volt a legfőbb kérdés, hogy a neutrinók Dirac vagy Majoranna fermionok. A Majoranna fermionok antirészecskéje önmaga lenne. Toró Tibor könyvében viszont olvastam, hogy már nagyon régen megcáfolták a Majoranna fermionok létezését. A másik kérdés, hogy vannak-e steril neutrinók. Mert, ezek jobbcsavarosak lennének, de nem hatnmának kölcsön más részecskékkel.
Hogy ebben a cikkben mire gondolnak, az nekem nagyon furcsa, nem igazán értem miről beszélnek.
Anyukám ma újságot olvasott, és átkiabált nekem mert tudja, hogy érdekel az ilyesmi. Ezt mondta (a cikk címe): "Stockholmban a kvantumfizika legyőzte a Higgs bozontot."
Úgyhogy mától kezdve a helyes megnevezés: Higgs bozont. :-)
Nem pont ide tartozik, de most ez a pörgős topik részecskefizikailag. Valaki tud "mesélni" arról a kisérletről (LSND) amit Los Alamosban végeztek, és ami azt hozta ki eredményül, hogy nem három hanem több neutrínó fajta létezhet?
Ehhez a problémához még ezt találtam:
"Ezen a ponton joggal vetődik fel a kérdés, vajon hány hasonló kvark-lepton családot rejteget még a Természet. A választ a CERN és Stanford nagyenergiájú e-e+ ütközőnyalábjaiadták meg csaknem tíz éve: semennyi, csak három család létezik. A fenti gyorsítókon előállított Z-bozon ugyanis valamennyi fermionpárra elbomolhat, és a Standard modell a bomlási csatornákat pontosan leírja, az egyetlen ismeretlen tényező a leptonokhoz tartozó neutrínók száma; mivel a hagyományos detektorok a neutrínót nem észlelik, ezek láthatatlan bomlási módusok. A teljes bomlási élettartam és a látható módusok mérésével megállapították a láthatatlanokét, és abból kiderült, hogy háromféle könnyű neutrínó, tehát csak a már meglevő három leptoncsalád létezik (egy esetleges nehezebb, tehát a töltött leptonokéval vagy a mezonokéval összemérhető tömegű neutrínóhoz nem okvetlenül tartozna új család)."
A relativitáselmélet és a fénysebesség szempontjából semmit nem jelent, ez részecskefizika. A "warp speed" továbbra is csak sci-fi, és valószínűleg örökre az is marad sajnos.
Engem laikusként az érdekelne, hogy most a Higgs-részecske kapcsán "új fizikára" hivatkoznak, vagyis ahogy volt a Newton féle fizika, majd az Einstein féle relativitáselmélet, a most reálisan is felfedezett sötét anyaghoz, sötét energiához kapcsolódó új elméletek majd mennyiben változatják, egészítik ki, teszik lehetségessé a fénynél esetleg gyorsabb utazás lehetőségét.
Ez az Univerzum bejárhatósága szempontjából igen lényeges kérdés.
Itt az SU(2) azt jelenti, hogy a balkezes részecskék a gyenge kölcsönhatás szempontjából dublettet alkotnak, vagyis kétdimenziós ízteret feszítenek ki. Az erre a térre vonatkozó forgatás operátorai SU(2) csoportot alkotnak.
Igen. Csak annyit tennék hozzá, hogy a nulla töltésű Higgs-tér egy komplex tér, aminek valós és képzetes része egy-egy valós térként fogható fel. Az egyik a nulla tömegű Goldstone-bozon, a másik a tömeges (kísérletek szerint 126 GeV tömegű) Higgs-bozon. A Goldstone bozon ad tömegeta gyenge kölcsönhatás közvetítő bozonjainak (W+,W-,Z0), de a Goldstone bozon, a Standard Modell mértékszimmetriája (lokális folytonos szimmetria) miatt kitranszformálható az elméletből, így csak a tömeges Higgs-bozon marad meg.
A hadronok esetén az up, down és strange kvarkok által kifeszített háromdimenziós íztérbeli forgatásokra néznek szimmetriát. Ezek a forgatások az SU(3) csoportot alkotják. Ez a szimmetria folytonos és globális, így ezen szimmetria spontán sérülése során megjelenő Goldstone-bozonok nem transzformálhatóak ki. Ilyen Goldstone bozon nem transzformálható ki. Ebben az esetben a Goldstone bozon. Mivel ez a szimmetria explicite is sérül, így a pionok nem nulla tömegűek, bár pici tömegűek. Így igazából pszeudo-Goldstone bozonok.
A Higgs-tér sérti az SU(2)-szimmetriát, és ezzel - a szilárdtestfizika kvázirészecskéihez hasonlóan - olyan új részecskéket hoz létre, amelyek közül három az elmélet zérus tömegű közvetítőrészecskéinek tömeget teremt, létrehozva a három áhított, nehéz gyenge bozont. A negyedik komponense pedig, melléktermékként, újabb nehéz részecskét hoz létre, a Higgs-bozont.
