Van egy F (Ferfi) es N (No). mind F, mind N mar jopar partneren tul van, tudjak hogy erdeklodnek egymas irant, de tudjak hogy sajat magukra is akarnak figyelmet forditani.
Mindketten hisznek onmagukban, tudjak hogyha a masik mast akar, akkor mast csinal. Tudjak, hogy nem kell mindenaron ugyanazon a nezoponton lenni. Hagynak egymasnak helyet az egyedulletre.
Mindketten tudjak hogy a partneruk szamukra pont megfelelo, hogy soha nem bantana oket szandekosan, es ha valami problemaja van, addig beszel rola turelmesen, amig a masiknak le nem esik a tantusz.
Egyikuknek sincsen kisebbsegi erzese. Felnottek. Partnerek. Boldogok, mert nincsenek korlataik.
Bizony hihetetlen, de valóban lehet, aztán jön egy pár olyan nap mikor azt érzed nem, pedig akkor is boldog vagy csak a tennivalók elterelik a figyelmed, majd rájössz mikor vissza gondolsz húúúú......nem is volt ez olyan rossz. Az ember hangulata változik napról napra a boldogsága nem a hangulatától függ néha depis, néha elvont, mégis, ha összegezni kell, a végén a boldogság érzete győzedelmeskedik.
Néha - kis túlzással - úgy érzem, el is pusztulnék nélkülük ... szerencsére egyikük mindennap felhív, néhány másikuk legalább minden másnap, s a többiek is "bekukkantanak" úgy hetente-havonta, nem beszélve az értem állandóan aggódó, drága anyukámról ... szóval, arra akartam kilyukadni, hogy így - ha nem is egész héten - de legalább cca. minden másnap egy kicsit boldog vagyok :)
A legjobb depi a múló depi! :-)
Jó, hogy barátok vesznek körül, így nem olyan rossz a rossz és az öröm is nagyobb, ha megoszthatod a barátaiddal! :-)
(Nekem is vannak, értjük egymást!!! :-)))
S.
Tévedés. Mindössze az elviselhető és elviselhetetlen napok aránya módosul :)
Bár, ha jobban belegondolok, az idei februárom meglepő módon kellemesen alakult ... :)
Ez a mostanság harapós hangulatom úgy kb. egy hónapja tart, de pár napja már kifelé jövök belőle.
Kritikán aluli módon depi voltam, úgyhogy ez az időszak jó barátok nélkül elviselhetetlen lett volna ...
Most meg már annyi dolgom van, hogy nem is érek rá magammal foglalkozni. És ez jó.
Hál'sten, eddig nem hoztam magamra.
A "take it easy" meg úgy általában a hónap kb. 27-28 napján működik, csak 2-3 nap zrí, azt meg a barátaim segítségével most is túléltem.
Azért köszi !
G.
Óhh -költői sóhaj-, Tenser!
Miért vagy Te Tenser?
Szabadulj meg magadtól
és rázd le kényszered!
És ne bonyolítsd agyon a dolgokat! :-)
Amikor elolvastam, amit írtam, éreztem, hogy túl 1xűnek fog tűnni... de nem tudtam jobban megfogalmazni (nem vagyok költő :-))
Ezek ilyen 1xű dolgok és nem külön-külön értelmezendők, hanem 1xre és 1ütt! :-)
"nem vagyok biztos benne, hogy az, hogy valaki szereti az embereket, s (altalaban) ot is viszontszeretik, mindenkeppen boldogsaghoz vezet."
Én sem, épp ezért ne is citáld elő 1Sével a mondataimat, mert kiragadva a környezetükből (és mellőlem :-)) már nekem is idegenül csengnek... :-)
"... megis, mintha valami meg lenyegesebb lenne, ami eddig kimaradt. De hogy mi lehet az..."
Talán Ő, a TÁRS (így csupa nagybetűvel)?
S.
A Kolto mar megint! Ezek szerint jo nyomon jarunk :)
Igy ahogy leirod egesz egyszerunek tunik, de hiaba no, nem tudok szabadulni onmagamtol, s keptelen vagyok lerazni azt a kenyszerem, hogy egy kicsit bonyolitsam a dolgokat :)
- nem vagyok biztos benne, hogy az, hogy valaki szereti az embereket, s (altalaban) ot is viszontszeretik, mindenkeppen boldogsaghoz vezet. Szerintem mar ket ember viszonyaban sem garantalja ez a boldogsagot, sot el tudok kepzelni olyan helyzetet (sajna nem is kell megeroltetni annyira azt a szegenyes kepzeloerom), hogy pont ez okozza a legtobb bonyodalmat. Hisz ha valamelyikuk egyertelmuen nem szeretne a masikat, akkor mennyivel egyszerubb lenne a megoldas.
- munka a legtobb embernek tulajdonkeppen nem mas, mint egy kulso elvarasnak valo megfeleles, s mint ilyen, a szabadabb elvuek rogton nem fogjak szeretni. Ahogy en latom, csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy azzal foglalkozzanak, amit szeretnek, s ezert meg fizessenek is neki.
Inkabb nem is folytatom a tobbivel, nehogy elrontsam a jokedved, s befejezem egy olyan konkluzioban, hogy az en megitelesem szerint, amiket leirtal, azok mind fontosak a boldogsag szempontjabol, megis, mintha valami meg lenyegesebb lenne, ami eddig kimaradt. De hogy mi lehet az...
Hát akkor a nyugodt TNsRnek üzenem, hogy ez1x költői túlzásba Stem és azért amire akarom, arra azért van ám nekem időm! :-)
Szóval sztem azért vagyok egész héten boldog, mert mindig megtalálom az örömet az élet apró, mások által természetesnek vett dolgaiban is, mert szeretem az embereket (na jó, azért nem mindet :-)) és (általában) ők is szeretnek engem, mert szeretem a munkámat (és ő is szeret engem :-)), mert többnyire azt tehetem, amit akarok, mert jóemberek/jóbarátok vesznek körül, mert örömmel tölt el/boldoggá tesz, ha segíthetek másokon és erre - sajnos - bőven nyílik alkalmam, mert...
Majd még folytat6om, ha kiváncsi vagy. :-)
S.