Egy kis devizahiteles móka, a'szongya: "...véges jövedelmű emberek vállaltak végtelenített kockázatot, hiszen az induló havi törlesztőrészletük emelkedésének nem volt felső határa – és pont ez az, amit a többség nem értett meg. Önmagában abból, hogy a hitelszerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazták az árfolyamrizikó áthárítását, vagy ezt szóban el is mondták az adósnak, nem következik, hogy felfogta a következményeket – erről a banknak kellett volna konkrét számpéldákat bemutatnia és meggyőződnie arról, hogy az ügyfél meg is értette azokat. Természetesen mindez azzal együtt értendő, hogy az ügyféltől is elvárható a felelős magatartás."
Tehát, a hitelező pénzintézet majd számtanórákat tart, ezt követően szöveges tesztpéldákat ad fel, és ha azt meggyőző bizonyító erővel legalább elégségesre teljesíti a reményteli adós, hááát talán befogaggyák a hitelkérelmét...
Na így 10 év után csak elérte a vízfejet is a téma
Remélhetőleg lesz olyan alap amiből lóvét lehet lehívni állami bérlakásépítésre
Airbnb-re is rászállnak (vagy legalábbis ezt mondják), sok az üres lakás amit spekulációs céllal vásároltak de nincs kiadva, főleg városi lokációkban
Önkormis ingatlangazdálkodás sorozat következő része, szintén érdemes elolvasni, legalább van aki dolgozik is a Portfóliónál nemcsak az Otthon Startos propicikkeket írja
Persze, csak ahogy írtam, már a 12x évvel ezelőtti korai Model S laptop-cellákból összerakott akkujában is úgy voltak szervezve a blokkok, hogy három cellánként volt egy menedzsment-modul, és ha a cella totál kifingott, akkor áthidalta, és egy kicsit csökkent feszültséggel, de az ezekből kialakított sorbakötött blokksor többi eleme használható maradt. A menedzsment meg fel lett készítve arra, hogy elég nagy eltérő feszültségek mellett is kezelni tudtak ezeket a blokkokat - drága és bonyolult is lett persze emiatt az egész telep, tele van belső elektronikai modulokkal (a teljesítmény elemeknél még külön hűtésekkel is) - de meg is volt/van ennek az ára.
Ez egy konkrétan ismert megoldás, pontosan nem tudom, hogy néz ez ki például a most kapható olcsó kínai elemes kisautókban, de erősen gyanítom, messze nem ennyire kifinomult, ugyanakkor ezek 2-3-4 éves autók legfeljebb, nincs még tapasztalatunk, mi lesz, ha az idő előre haladtával kiderül ez-az...
"Ha azonban valamelyik packban tönkremegy az egyik cella, a min. feszültsége 2,5 V/2,8 V alá esik és nem is tölthető, akkor fogyasztóként lép fel, és annak a packnak a kapocsfeszültsége, amiben a hibás cella van, nagymértékben leesik. Ez a pack is fogyasztóként lép fel, hibakód kerül beállításra, és a jármű hatótávolsága drasztikusan leesik."
Laikus kérdés, de a BMS-nek nem az az egyik feladata, hogy az ilyen pakkot kivonja a rendszerből (vö.: tölteni - "fogyasztóként működni" se engedje?)? Merugye... mi van akkor, ha a cella nem csak beszart, de rövidzárat kapott? Leég a hóbelevanc. mer' megy rá a többi aksiból a tőttés?
Nem. Én rendszerről beszélek, és hosszú távon számolni kell mind az egyedi cellák meghibásodásával (garantáltan lesznek, tuti lesznek, 10 éves korban nem lesz olyan nagy EV akkutelep, amiben nem lesznek már teljesen rossz, halott cellák, ez egyszerűen statisztika), és a degradációjával is. Az előbbi ellen - ha azért a teljes meghibásodások arányát sikerül alacsonyan tartani - ésszerű védelmet nyújt a hibás cellák (akár sorba kötött al-blokkban is működő) áthidalását megoldani képes menedzsment, a lassú degradáció, az elöregedés ellen nyilván nem.
Hááát ez az... a zarányok... dünnyögtem róla, hogy a Demján-programban 100+ kundcsaftnál törpőttem össze honlapot/közösségi médiamegjelenést, helyenként LED-falastul... Nos, összeségében azóta 3 - azaz: három -, delikvens veszi komolyabban, kér - és kap -, aktualizálást/frissítést/nyomonkövetést... a többi nemhogy másnál dóggoztat, hanem egy az egyben úgy van, ahogy utójjára hagytam, a biztosnági frissítések renceremiljeit má' átirányítottam hozzájuk, eccerűen szarnak bele...
Pár napja van némi mozgolódás, mer' sokan átlépték az NTAK-adaccógáttatási határértéket, monták, köllene valamit csinánni... mondok igen, később... nekem is évvége van...
Lényeg a lényeg: cirka nem egész 3%-uk hasznájja tudatosan az ajiba kapott cuccot úgy, hogy azt má' adatbázis szinten készítettük fel a jövő évi műxésre... azaz 97% meg nem... ennyire van jó arány a kétfogúak is: 97% szarik bele...
Nyilvánvalóan ÉS sajnos nem ismerem az összes rendszert. Ami CATL akkuval dolgom volt, annak ilyen a felépítése, amit leírtam. Aztán van köztük olyan, ahol az egyes cella, ahol csak pack, és ahol csak a komplett akkupack cserélhető. És arról sem volt információ, ha egy cella zárlatos lesz, akkor pontosan mi történik.
Az EV-kben használt nagy akkupakkok mindenképpen olyan kialakításúak, hogy x darab elemi cella van sorba kötve egy blokknak, aztán nagyon sok blokk van párhuzamosan menedzselve - olyan is van, ahol soros blokkokból is vannak még sorba kötve, de ott a blokkok már általában külön cserélhetők.
Bárhogy is, a legnagyobb-legmodernebb EV cellák is 4-800V közötti feszültségűek, bár ez utóbbi például már konkrétan azt jelenti, hogy kb: 200-asával vannak sorba kötve az elemi Li cellák, ami bizony olyan sok, hogy ilyenkor már muszáj számolni meghibásodással, azzal is, hogy nem mehet ilyenkor mind a 200 cella a kukába (vagy az egész akku), ezért itt sem 200db elemi cellából van egy blokk kialakítva, hanem 2-5-10-x cellából kialakított blokkok.
Már a korai Tesla Model S akkuk úgy néztek ki, hogy hármasával voltak sorba kötve az elemi laptop cellák, és minden ilyen hármas blokk kapott egy saját menedzsment-modult, ami azt is tudta, hogy ha a cella totál kifingott, zárlatos lett vagy éppen szakadásba ment át, akkor fizikálisan áthidalta, és kiesett ugyan, de csökkent feszültséggel (amit a menedzsment le tudott kezelni) működött tovább az ilyen hármas cellák tucatjaiból összefűzött blokk.
Nyilván ennek a szervezésnek az előnye, hogy elég sok elemi cellahiba mellett is csak elég kis kapacitásvesztést okoz, márpedig ilyen cellahibák lesznek-vannak folyamatosan, ez az, ami miatt az ilyen nagy fokú redundanciával nem bíró laptop-mobil akkuk nem is szoktak tudni 5-10 évnél többet kiszolgálni szinte soha. A lassú fizikális degradáció az, ami ettől független - és részben még a feltöltési-kisütési ciklusok számától is az, szép lassan tönkremegy egy kémiai akku akkor is, ha soha nem használták semmire - csak a kémiától függően ez ugye egy ólom akkunál maximum 5-8 év, egy jól sikerült lítiumos cellánál lehet akár 15-20-25 év is. És mivel az EV szektor még nagyon friss, valójában a Jamie által emlegetett 10 éves és idősebb EV-k száma elhanyagolhatóan kevés még (gyorsan rákeresve, az egész világon 7-800 ezer között lehetett valahol az elektromos autók száma 2015-ben, jelenleg már átlépte a 60 milliót...), így lehet rázni a rácsot - de valójában nincs tapasztalat, 15 éves EV pedig egyáltalán nincs... Öt év múlva már lesz, de akkor is kevés még.
Ezek majd úgy menet közben derülnek ki. Ahogy azt sem igazán tudjuk, hogy a most alkalmazott, már más szervezésű-menedzselésű megoldások mennyire fognak beválni hosszú távon. Bennem van szkepszis, de nem számítok igazán, mert ugye nem vagyok drukker. Reméljük itt leszünk mind 15 év múlva is, és akkor azért már egész jól kitárgyalhatjuk, ki mit mondott korábban, és az hogy jött be a valóságban... Van esélye, hogy nem lesz igazam, elismerem. Viszont, ha mégis, az nagyon sok szempontból lesz kellemetlen - az egész világnak.
Attól függ milyen cella, hengeres, tasakos, prizmatikus, penge.....
A Teslákban minden cellának van egy kis olvadóbiztosítéka, ha zárlatos lesz kiég és az élet (Tesla) megy tovább.... legalábbis azokban ahol modulok vannak, az újakat nem tudom.
Tényleg ne hari, de akkor te sem érted meg a felvetés lényegét.
Nem tudsz olyan szisztémát kitalálni, hogy ne kerüljenek bele a választó csoportba így is nettó hülyeségeket gondolók, vagy esetleg szélsőséges idióták. Ez vagy nem lehetséges, vagy tényleg olyan aprólékos és munkaigényes szisztémát kell kitalálni, ami egyben már valóban diszkriminatív is lesz.
Nem az a kérdés, hogy vannak-e szélsőséges tökkelütöttek az egyébként képzettebbek-iskolázottabbak között - hanem az, hogy MEKKORA ARÁNYBAN? És azért minél feljebb tesszük a lécet, annál törpébb kisebbség lesz ez, míg most, bármiféle léc nélkül konkrétan még ők a többség...
Egyébként az általad emlegetett nagyonhülye cégvezérek nagy része elég jó eséllyel - iskolai végzettségétől függetlenül - sanszos, hogy nem is szórakozna a választó teszttel, ha bármiféle plusz szellemi-fizikai energiát kellene tennie a választásba (már túl azon, hogy elmegy négyévente ikszelni egyet), inkább elengedné a témát.
A pénzügyekről is kérdezték Magyart, aki elmondta, hogy nagyon jó döntés volt annak idején a rendszerváltó kártyát bevezetni, mert a napi működésüket ebből tudják finanszírozni. Mint mondta, havi 200 millió forint jön be a támogatásokból, 40 ezer állampolgártól, ami arra elég, hogy kifizessék a párt 80 alkalmazottját és az országjárás költségeit. Kampányra nem elég, éppen ezért lehet majd külön is támogatni a párt 106 egyéni országgyűlésiképviselő-jelöltjeit.
Hmmm... kérlexépen, nézzük fjordítva: ha a tájékozottabb népség is hajlamos fasságokat csinánni - ha másból nem is, de a frissiben gründótt cégek/önfoglalkoztatók ötéves bedőlési arányát nézzük:
"Az 5 éves túlélési arányokat nézve a 2000-es évek elején indult vállalkozások teljesítettek a legjobban, az ebben az időszakban indult társas vállalkozásoknak még több mint 85 százaléka élte meg az 5. évfordulóját. Ez az arány napjainkra 70 százalék alá csökkent, azaz 10 újonnan induló vállalkozásból legalább 3 elhullik még az alapítása utáni első 5 éven belül. A romló tendencia nemcsak az 5 éves túlélési aránynál figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A 10 éves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46 százalékra csökkent, de 15 éves intervallumot nézve is látványos a visszaesés.
A 20 éves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia. Összességében nézve a túlélési arányokat, az ezredforduló környékén induló vállalkozások teljesítettek a legjobban, azon belül is az ezredforduló előtt induló cégek nagyobb része maradt meg hosszú távon, az ezredforduló után indulók viszont már csak rövid távon mutattak nagyobb állóképességet. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gazdasági környezeten és a vállalkozók felkészültégén kívül számos egyéb technikai hatás is befolyásolja évről évre, hogy hány vállalkozás szűnik meg” – mondja az Opten szakértője."
Sz'al, ezzel az erővel azok keziből is ki köll csavarnunk a szikét, akinek a segge mögött akad legalább egy bedőtt saját cég...
Na most akkor képzeld el a többit. Csak mert a tájékozottabbak között is vannak hüjék, adjunk szikét a tájékozatlanoknak is, hadd műtsenek ők is, legalább egyet!
Ezeknek mééég célzat sem köll... kormányváltás, 2010: nálunk az ÁTK I. kifizetés befagyasztása okozott hirtelennyében másfélmilliárd forgótőke-kiesést... mer'hogy az ÁTK II. határidejét meg követelték vadul... nnna... vajon mellik szarfaszú geciputtony csinátta? Naná'! Ez a geciputtony Lázár... valahogy kimozogtuk... utána 2014-ben a zadóhevatal esett nekünk kétésfélmilliárddal, ezt is túléltük... mostanság meg a zösszes szóbajöhető 6óság baszaxik a telepengedélyekkel... járványvédelem/léccám/vízjogi engedélyek... apámfasza...
A gond az, ezeket bizony nóném közszóggák hajcsák végre, akik olykor sörközi állapotban elkotyogják, beony tuggyák, hogy törvényellenes, de utasítás... méég az őrkutyájukat is le köll váltani...
Na ja, utólag könnyű bátornak és okosnak lenni, lásd még: Vásár után minden paraszt okos. Valójában az van, hogy mindannyian, akik itt élünk, bizonyos értelemben és mértékben sajnálatos módon toljuk a NER szekerét, ha tetszik, ha nem. Értem én, hogy az EU ne fizessen, de mi fizetünk. Használjuk a rendszereket, utazunk a túlárazott autópályákon, a MOHU-nak adjuk a szelektíven gyűjtött hulladékot, stb. Csak közben zsörtölődünk, persze teljes joggal.
Ez igaz, de akkor még fokozottabban érvényes az, amit leírtam. Ha megfekszik egy darab cella, az akár az egész rendszer működésképtelenségét okozhatja.
