Ok, de én azt mondtam hasonlítsuk, mert még a hasonlóságtól is messze a magyar. Mivel a németeké is romlik így képzelheted milyen a magyarm miközben az árak szinte azonosak.
Teljesen tévúton jársz - a német bérek sem tarthatók, igazándiból már bő 40 éve stagnál vagy egyenesen csökken a reálértékük, és ma egy átlagos német dolgozó konkrétan és kimutathatóan rosszabbul él, mint élt (volna) 1990-ben, azonos munkakörben-végzettséggel.
Te is a saját elvárásaid szerint közelítesz meg minden kérdést - és figyelmen kívül hagyod a realitásokat. Alkalmazottként követelheted itt a német béreket - de én meg munkaadóként és hazai vállalkozóként írom azt, hogy már a mostani szint kitermelése is problémás, a versenyképességünk problémás, ugyanebben a környezetben itt már előre lépés érdemben nem tud lenni, sőt...
Nem véletlen, hogy miközben az elmúlt 5-6 évben a populista basirezsim hatalmi szóval kierőszakolt igen jelentős reálbéremelkedést - közben maga a reálszféra, a magyar gazdaság egyáltalán nem nőtt, inkább valójában csökkent, de közben olyan szinten élte fel saját korábbról származó tartalékait (látszik is a beruházásokon), hogy most már lassan valóban nincs tovább.
Itt vagy nagyon látványosan csökkenteni kell a közterheket (viszont akkor az államnak is össze kell húznia magát, mert ez ugyebár bevétel-kiesésről fog szólni) - vagy eljutunk oda, hogy csökkenteni kell a béreket, elbocsátások lesznek, stb...
Akkor a béreket is hasonlítsuk a németekéhez. Egyébként nem baj, ha több hivatalos személy is hitelesít, hiszen anno sokak lakását olyan kényszerítések alapján tulajdonítottak el, amit a tulajdonos nem tett volna, ha nem kényszerítik.
Bizonyos típusú, értékű-jellegű szerződések "közhitelesítése" szerintem önmagában elfogadható elvárás lehet - a problémám ott van, amikor ebből a végül is természetes monopóliumból magánbizniszt csinálnak maguknak lobbisták - messze aránytalan árakon. Ráadásul úgy, hogy az ebben a formában valójában a funkcióját sem feltétlenül látja el...
A dolgot úgy tudnám idehaza elképzelni, hogy az ilyen szerződéseket tetszőleges kormányhivatalban-kormányablakban lehetne hitelesíttetni, valami egységes és "jelképes" összegért (2-3-5eFt maximum) lehetne hitelesíttetni, aminek volna egy olyan igen orbitális előnye is (pont ezen csuklik meg szerintem a jelenlegi itthoni közjegyzői szisztéma), hogy a kormányablak rálát a központi nyilvántartásra, és azonnal ellenőrizni tudja, hogy a megjelent felek és az általuk bemutatott személyi okmányok valóban "összetartoznak-e", tényleg az ül-e az illető előtt, aki a személyire írva vagyon, mert hamisított okmányokkal simán csalni tudnak ilyen esetekben a normál közjegyzőnél. Pláne, hogy ugye most már sokaknál biometrikus azonosítókat is felvettek.
Ami most van - az csak a közjegyzőknek jó, kizárólag nekik, gyakorlatilag a nagy büdös semmiért kérhetnek el nem ritkán igen komoly összegeket. Ez konkrétan élősködés... Mint a kamara is.
"Hirtelenjében megnéztem, hogy mi lett volna, ha valaki 1994-ben az első tőzsdei kibocsátás alkalmával OTP részvényt vett volna a kárpótlási jegyéből, és nem a sajnos népszerűbb önkormányzati lakást és még ma is tartaná, mert nem nézné az árfolyamát.
Az OTP tulajdonos osztalékokkal együtt hétszázszorozta a pénzét, ez évi 24 százalék hozam.
1994-ben egy átlagos, budapesti lakótelepi lakás 3 milió forint körül lehetett. Ez még a bérleti díjakat hozzáadva is csak maximum negyvenszerezett azóta.
Persze az OTP a legsikeresebb tőzsdei vállalatunk volt, de a lakás mint befektetés egyedül a Matávot nyomta le a nagyok közül: a Matáv tizenhatszorozott, a Mol hetvenszerezett, a Richter százhatvanszorozott, az OTP hétszázszorozott. Viszont lakni csak ingatlanban lehet, az igaz."
Az OTP tulajdonos osztalékokkal együtt hétszázszorozta a pénzét, ez évi 24 százalék hozam. Vaze, senki nem tud úgy lopni, mint egy bank!
Kíváncsian várom benne lesz-e a hitelek esetén hogy közjegyző nélkül is közhiteles a szerződés, totál felesleges és rohadt drága, sehol máshol nem kell ehhez közjegyző
öööö
Németországban maga az adásvételi szerződés (ingatlan) is közjegyzős, és ha hitelből megy, akkor a hitel is (pontosabban annak a "földhivatali" tehát a zálogbejegyzős része)
Hát, maradjunk annyiban, hogy bármiféle összehasonlítás egyetlen mutató alapján mindenképpen problémás.
Ezért sem foglalkoznak a hitelminősítők a GDP/adósság aránnyal, hanem ezer más dolgot néznek át. Ezért van az, hogy hiába 2xx% GDP arányosan a japán államadósság, mégis A+++ besorolású mindenhol, és ezért van az, hogy Argentína meg 20-30%-os, elvileg egyáltalán nem problémás szintű államadósság mellett ment többször is egymás után csődbe...
A magyar államadósság GDP arányosan nem kirívóan magas, de például a basifelár és kockázat miatt az egész kontinensen mi tudjuk magunkat a legdrágábban finanszírozni, így fordulhat elő, hogy GDP arányosan több, mint kétszer ekkora államadósság után is szintén GDP arányosan kisebb éves kamatkiadása van az olasz vagy görög költségvetésnek, mint nekünk.
Ja, nekem jó, most pazarul eléldegélhetnék csak az államkötvényeim hozamából - de ettől még az országnak ez nem jó, és hiába magam ellen beszélek, akkor is remélem, hogy az új kormányzat ezt szépen idővel le tudja vinni normális (legalább fele ekkora) szintre.
"Amiért mégis a GDP arányában mérik annak az az oka, hogy nemzetközi szinten ez a mutató alkalmas az országok összehasonlítására"
Én még ezt is kétlem, hiszen országokban azonos termékek értéke sokszor és sokszor nagyban tér el. Ez pedig csak azt mutatja, hogy a statisztika játék a számokkal, amit emberek szenvednek, v. nyernek el. Ezért is problémás a magas értéknövelés (infláció), mert az viszont nem látszik a jövedelmekben. Emiatt csökkenő termelési igény lesz, ami kényszerűen növeli a termelt ár értékét ...
Az országok összehasonlítása akkor lenne korrekt, ha abban úgy az emberi (munkaérték), mint a termékek értékei azonosak lennének. Természetesen az adóértékek is.
Ezért kellene "huszárvágás" - olyan megoldás, amire még a mostani költségvetési helyzetben is teremthető fedezet - és ami a tényleg nagyon korlátos építőipari kapacitásokba sem ütközik.
Szerintem van ilyen - és nem a levegőbe beszélek, fizikálisan meg tudok mutatni ilyen "megoldást" - csak ugye a nagyérdemű hallani nem akar róla...
Hát, akkor nem lesz megoldás és pont.
Szerintem legalább egy pilot-projekttel költségvetési szinten gyakorlatilag kockázat nélkül be lehetne próbálkozni - de tudod, nem csak rajtad, de nagyon sok így-úgy ellen-érdekelten is azt látom, hogy a puszta gondolattól, hogy van tényleg olcsó és használható alternatíva, olyan szinten kapnak frászt, hogy a hegyeket is meg fogják mozgatni, hogy ellehetetlenítsenek bármit is...
Amit te felvázoltál - az meg konkrétan a tehetetlenség és sodródás stratégiája. A magántőkéből rég megmozdult már errefelé az, ami meg tudott mozdulni, és akart is. Az egész koncepciót agyonütné eleve az, ha a tőke elvárt hozamát is ki kellene a befektetéseknek termelni. Egy olyan környezetben, ahol kapsz 6-7%-ot bármiféle kockázat és munka nélkül államkötvényre - normális befektető nem fog 2-3%-os megtérüléssel-hozammal nagy kockázatú, a tőkét hosszú időre lekötő projekteket finanszírozni. Ehelyett legalább 10-15%-os megtérülést fog elvárni, ami önmagában ki is nyírja az egészet.
Ezért van egyébként - a nagy háborgások ellenére - a büdögés kapitalista Nyugat-Európában is számtalan helyen támogatott lakbér, meg lakbérstop, meg mindenféle bérlővédő intézkedés (abszolút "piacellenes" mindegyik), de közben meg - mint Surci is felhívta rá a figyelmet - ennek ellenére ott is súlyos lakhatási válságok alakultak ki, ez is kevés, most már ott is "huszárvágások" kellenének, de bátorság még ott sincs érdemben lépni.
Ebben akár úttörők, pozitív példák is lehetnénk, akármennyire kis ország és gazdaság is vagyunk. Nem volna egyáltalán példa nélküli a történelemben ez sem, sőt...
Ahogy mondod. Amiért mégis a GDP arányában mérik annak az az oka, hogy nemzetközi szinten ez a mutató alkalmas az országok összehasonlítására (bár ezt is sokan megkérdőjelezik).
Az államháztartás, újraelosztás mértéke, összetétele viszont erősen eltérhet országonként, így csak alaposabb vizsgálattal minősíthető az államháztartás arányos államadósság mutató és nemzetközi összehasonlításra nem alkalmas.
"A populáris, népszerű mutató a GDP arányában méri, a hitelminősítők, pénzintézetek, bankok inkább az állami bevételek arányában mérik"
Ez meg a lényeges másik ugye, hiszen a GDP nem folyik be az állam kasszájába, mint a cociliban (persze maszekok akkor is voltak), csak az abból keletkező adók. A GDP-t eleve nem lehet adósságra fordítani, mert nem állami bevétel.
Mivel egyelőre csak ennyit tudnak tenni, pláne a jelen költségvetési helyzetben
Igen erről beszéltem, ez a realitás.
...már erre jelenleg nincs kapacitás, a bővítésére meg piaci alapon pénz
Ha jelenleg nincs kapacitás akkor semmilyen formában nincs realitása jelenleg az elképzelésnek.
A költségvetésben nincs pénz, piaci alapon kvázi végtelen pénz kóvályog értelmes befektetésre vadászva.
Én úgy fogalmaznék, hogy jelenleg realitása annak van amit felvázoltam, a magántőke mozgósítása állami ösztönzők segítségével ami lehet pusztán fiskális, eszközalapú (telek), vagy közvetlen pénzügyi élénkítés, hozzájárulás is a magántőke mellé, osztrák mintára.
Távlatilag igen, nem zárom ki kifejezetten szociális célból az ország teherbíró képességét messzemenően figyelembe vevő országos állami finanszírozású, tenderezett (nem állami építésű panelvárosok) szociális bérlakás programot amivel közvetlenül munkaerő megtartási, mobilizálási és egyéb társadalmilag kiemelten fontos területeken lehet externális pozitív hatásokat elérni. Például vidéki orvosi és egyéb szolgálati lakások, stb.
Ez azonban egy másik terület.
Az állam alapvető feladata a lakásépítések felfuttatásához szükséges környezeti feltételek megteremtése és azonnali feladata az ezt gátló és torzító eddigi állami intézkedések megszüntetése.
Szlovakiaban, mint irtam korabban, ugyanezt kezdtek oldani 3 kormannyal ez elott ( ha jol szamolom, nalunk ez egy kicsit bonyolultabb ).
Evi 20 000 berlakas volt az igeret, piaci alapon, de megfizetheto aron.
Kb. 1-1,5 evig tartott, amig eldontottek, hogy az osztrak modellek kozul fognak inspiralodni.
Kb. 2 evig tartott, amig kormanybukasok, miegymas kozepette a jogszabalyi kornyezetet atszabtak, es kisakkoztak hogy tudna kijonni barmilyen matek ugy, hogy akadjon ra befekteto is ( itt hozzatennem, hogy szlovakiai kamatszintekre kellett megtalalni a megoldast, Magyarorszagon a kamatszint egyelore magasabb, + arfolyamkockazat )
Tavaly jeloltek ki az elso projekteket, osszesen kb.7-8 000 lakassal. Erdekes modon Pozsony erdektelen volt ebben, pedig elmeletileg ott a legmagasabb a berlakashiany. Az emlitett projektek Kassan es kornyeken valosulnak meg, pedig eros kivandorlas van a varosbol az aglomeracioba es vonzaskorzatbe ( a megyei parlamentben Kassa 2 kepviseloi helyet is vesztett, mert a kikoltozes miatt valtoztak a lakossagaranyok), aminek egy resze btw. Magyarorszag teruleten van mar.
Kassan van kozben kb. 4000 bekoltozott ukran menekult, de a Volvo befektetes es a hozza kotheto vart befektetesek miatt kb. 30%- os lakossagnovekedesre szamitanak evtizedeken belul.
Valoszinuleg ezert volt pont ott erdeklodes a tomeges lakasepitesekre. Mashol viszont egyelore nem. Mashol klasszik piaci modon jonnek letre a projektek, persze Kassan is mennek tovabb a klasszik piaci projektek.
Meg nincs atadva egyetlen lakas sem, es nem tudom elkezdodtek-e mar az epitkezesek.
Amit tudok ( jo dolog konferenciara jarni :) ), a Kassa melletti legnagyobb berlakasprojekt az a Volvo kozeleben valosul meg, ahol most epul uj vasuti szarny, 2 vasuti megallo, 4 es 2 savos utak, bicikli utak, villanyvezetekek, stb. Ez mar epul.
Arrol fogalmam sincs, hogy a szennyviz es ivoviz halozaton milyen fejleszteseket akarnak csinalni, de azt sok helyrol hallom, hogy a Kelet Szlovakiai Vizmuvek erosen visszael a monopolhelyzetevel, es a vizdijak jelentosen magasabbak, mint nyugaton. Raadasul csak ugy engedelyez uj projektet, ha az reszvenyeskent becsatlakozik a monopoliumba. Kulonben elkaszalja.
A fenti peldaval azt szerettem volna szemleltetni, hogy egy ilyen projekt hosszu tavu. Nem biztos, hogy tenyleges erdeklodesre sor kerul. Ha igen, akkor annak valami nyomos oka lesz valoszinuleg, mint pl. a Kassa melletti iparfejlesztes. Infrastruktura epites kell, hogy megelozze. Szeles erdekcsoportok, cegcsoportok, lobbierok tamogatasa, nem tamogatasa lesz hatassal ra. Jelentos tarsadalmi valtozasokat hoz, atalakul pl. a politikai terkep is. Nem garantalt a siker.
Nálam nagyobb "henyéléspárti" csak a buresz volt, szóval én támogatom, hogy sopi jól megérdemelt pihenését ott töltse, ahol neki jólesik. Ha neki ezért úgy kel kuliznia, mint Lakatos Szándokán kubikosnak, akkor az az ő dolga, nekem nem érne annyit.
Abbol viszont nem lesz ertelmes vita, ha mindenki a hirtelen felindulasbol nevelgetett otletet tekinti kizarolag nemzetmentonek, az azt vitato, pontosito velemenyeket meg nemzetvesztonek.
Ki kellenne venni vagy 87 talicskanyi erzelmet ebbol a vitabol.
Nincs sok idom, es semmi kedvem erzelmi vagdalkozasokat, meg csokonyos allaspontokat olvasgatnam, vagy azokhoz erdemben hozzaszolni.
Az kiderult mostanra, hogy mindegyik vitazo fel nagyon jol latja a problemat, latja, hogy alapos valtoztatasokra van szukseg. Ez jo.
Ahhoz kulon gratulalok Surcinak es neked, hogy vettetek a faradtsagot, es elokeszitettek egy anyagot a Tisza szamara a temakorben. Remelem olvastak is.
Meg annyit hozzatennek, hogy ne szegje kedveteket az se, ha 2 ev mulva ugy latnatok, hogy egyetlen javaslatotok se kerul megvalositasra. Ha olvastak, akkor biztos vagyok benne, hogy ertekes szempontokat tudtak belole nyerni, es valamilyen modon hatassal lesz a donteseikre.
Valahol errol szol a demokracia, a polgarok elvegzik a plusz munkat, es hozzatesznek a kozugyekhez, hozzatesznek a tarsadalmi vitahoz.
USA-ban is, nem is kicsi zónák vannak, ahol sem az adót, sem a bérlakások lakbérét nem lehet egy kis százaléknál jobban emelni. Evvel védik azon körzeteket a kiszorítástól, ahol a 70-es évek apró tipikus floridai házai mellé felhúztak $ milliós mansionokat.
Mivel egyelőre csak ennyit tudnak tenni, pláne a jelen költségvetési helyzetben
a strukturális válságot nem fogja hosszútávon megoldani, oda építeni kell, és ahogy 120x leírtuk már, meg minden szagértő elmondta már erre jelenleg nincs kapacitás, a bővítésére meg piaci alapon pénz
Itt nem az idézett részekről van vita köztünk, ezekben alapvetően egyetértünk, az a kérdés hogy ez elég-e vagy kevés, namost abból kiindulva hogy máshol ezeket rég meglépték + még építettek is jó sokat állami-önkormi szinten mégis lakhatási válság van, így elég könnyű levonni a konzekvenciát, de a mostani állapothoz képest már ez is előrelépés lenne
Eggen az a narancsgeci kormány... most azonban télleg akanna bővellést dolog, csakhogy kurvára fájna a narancsgeciknek és strómannyaiknak, épp ezér' nem is célszerű addig mellépni, amíg a bébetonozott komisszárjaik a helyükön vannak, hónapokra, de akár évekre is blokkolni/obstruálni tunnának... nem hagyyák ki...
A bérlakásépítés támogatása ugyanakkor nem egyszerűen új épületek felhúzását jelenti. A kérdés az is, hogy ki épít, milyen finanszírozással, milyen bérleti díjak mellett, és milyen garanciákkal biztosítható, hogy a lakások valóban hosszú távon is megfizethetőek maradjanak. A magyar szakértői viták egyik központi eleme éppen az, hogy az államnak mennyire kellene közvetlen szerepet vállalnia a lakhatási rendszerben.
Ez amiről beszéltem:
A brüsszeli stratégia négy nagy pillérre épül:
a lakáskínálat növelésére,
a beruházások ösztönzésére,
a szabályozási akadályok csökkentésére
és a legsérülékenyebb társadalmi csoportok védelmére.
Nézzük mi található a Tisza programjában:
A kiszámítható környezettel megteremtjük a magántőke bevonásának lehetőségét a megfizethető lakhatást kínáló szociális, illetve piaci bérleti szektorokba. Hosszú távú forrásokat vonzunk be a bankok és befektetők környezeti és társadalmi felelősségvállalására építve. Ösztönözzük a zöld finanszírozási eszközök bevonását a lakásfelújításokba.
» Hazahozzuk a lakhatásra fordítható közvetett uniós forrásokat, és kihasználjuk az elnyerhető közvetlen forrásokat. » A szegregátumokban élők számára komplex segítséget nyújtunk hátrányaik leküzdéséhez.
» Az építőipari szereplők számára kiszámítható környezetet teremtünk, ami a szakembereknek és a vállalkozásoknak stabil pályát, a felújítóknak és az építkezőknek versenyképes árú, minőségi kivitelezést eredményez.
Érdekes módon csupa olyanokat ír, amit én is konkrétan felvetettem, a kedvező beruházási környezet kialakítása, magántőke bevonásának elősegítése, stb....
Így van, olyan szinten beszabályozott bérlakásszektorok vannak a nagybetűs Nyugaton is sok világvárosban, hogy marxengelxleninx is megnyalná mind a tíz ujját...
Csak ezt a huhogókórus innen nem látja - és még így is az a rezümé Brüsszel részéről is, hogy katasztrofális lakhatási válság alakult ki, és ha az államok nem szállnak be nagyon komolyan, és a szabályozásokat sem gondolják újra - akkor ez magától és piaci alapon csak romlani fog...
tudtommal nincsenek nagy intézményi lakáskiadással foglalkozó cégek, mint máshol.
Mert itt nem éri meg, piaci alapon jobb időkben 5-6, amúgy meg 3% körüli a profit a lakóingatlan-kiadásból, a finanszírozás meg jó drága
Vannak jó, követendő példák a szabályozásban, főleg hogy biztonságban tudja magát mind a tulaj, mind a bérlő, ha nem fizet dobják ki, de amúgy ne lehessen senkit csak úgy kihajítani 1 hónap alatt, legyen tulajvédelmi garancia, legyen fehéredés, fizessen utána SZJA-t, lehessen bejelentkezni ideiglenesre stb...
A piaci lakbérek állami szabályozását viszont nem támogatom, azt majd megoldja a piac
Ha az államnak bérlakás kell éptsen magának jó sokat azt majd annyiért adja ki amennyiért akarja
Az elmúlt években a magyar ingatlanárak olyan mértékben emelkedtek, hogy sokak számára a saját lakás megszerzése gyakorlatilag elérhetetlenné vált. Ennek hatására az elmúlt évtizedben magasabb sebességre kapcsolt a lakhatási válság
Biztos nem olvasták hogy ezt csak piaci alapon lehet rendezni...
A magyar szakpolitikai diskurzusban is egyre többen vetik fel, hogy a lakhatási válságot nem lehet kizárólag hitelekkel kezelni, mert az hosszabb távon tovább hajtja fel az árakat.
Nahát, más is észrevette
A bérlakásépítés támogatása ugyanakkor nem egyszerűen új épületek felhúzását jelenti. A kérdés az is, hogy ki épít, milyen finanszírozással, milyen bérleti díjak mellett, és milyen garanciákkal biztosítható, hogy a lakások valóban hosszú távon is megfizethetőek maradjanak. A magyar szakértői viták egyik központi eleme éppen az, hogy az államnak mennyire kellene közvetlen szerepet vállalnia a lakhatási rendszerben.
Ha érdemi kapacitásbővítést akarnak belátható időn belül akkor kénytelenk lesznek, remélem ezt felismerik és fel is merik vállalni a döntéshozók, és nem a most már láthatóan körülöttük döngicsélő építőipari lobbi "piacpárti" hangjaira hallgatnak (lásd még adjuk nekik az adófizetők épnzét és majd jó sok profitért építenek ők)
Ezek jó szabályok. Nálunk jelen pillanatban vadnyugat van a lakásbérleti piacon, illetve tudtommal nincsenek nagy intézményi lakáskiadással foglalkozó cégek, mint máshol.
