Ha a radiotavcsonel huzom meg, mert ott hogy otven szaz fenyevnyire tudunk.uzenni, akkor arra lehet kovetkeztetni hogy szaz evvel ezelott se volt a kozelunkben fejlett civilizacio.
Volt egy Dyson fsle becsles a civilizaciok szamara. Ezegyik hiba szvsz az volt hogy egynek vettek az eletbol a felsobbrendu civilizacio kialakulasanak valoszinuseget, a Foldon meg pl harom kontinensen fejlodott par tizmillio evig fuggetlen elet, es csak az egyiken alakult ki civilizacio. A masik problema, meg hogy a fejlett civilizaciok elettartama csak par tizezer ev, akkor sose talalkoznak.
"és ha már az megvan, akkor emberek nélkül, csak robotok mennének, mert nagyságrendekkel olcsóbb és egyszerűbb lenne"
Azért ez sem olyan egyszerű, mert a robotok is elromlanak idővel. Még ha utazás közben lényegében nem is csinálnak semmit. Kellenek a robotokat javító robotok. Például a fiókban lévő intergált áramkörök is elromlanak egy-két évtized után. Hogy az akkumulátorokról ne is beszéljünk.
Az első lépcső sztem az lesz, hogy az egyre nagyobb távcsövekkel életet kell felfedezni egy bolygón. Ha nem is városokat és civilizációt, de a színkép alapján akár olyant, mint a Földön volt millió évekkel ezelőtt.
Aztán lehet kutatni a meghajtást és ha már az megvan, akkor emberek nélkül, csak robotok mennének, mert nagyságrendekkel olcsóbb és egyszerűbb lenne. Robotszondák tucatjai szállnának le a bolygón, adatok vissza az anyaűrhajóra, ami aztán vagy visszaindul a Földre, vagy sugároz. Aztán hogy annyi adatot olyan távolságból hogyan juttatja el, az még titok manapság.
Ha leteznek rajtunk kivul is mas civilizaciok, akkor azok.egy resze mar nalunk tobb tizrzer, szazezer evvel fejlettebb. Es ha nekik sem sikerult eddig hozzank elurhsjokazni, feltehetoleg nekunk se sikerul hozzajuk.
Ha valamennyire normális menetidőt szeretnénk, akkor a gyorsítás a kérdés, és rakéta hajtás esetén az ijesztő tömegarány. Ehhez jön, hogy hogyan lehet elkerülni a csillagközi anyag romboló hatását c közeli sebességen.
Ezek a problémák olyan mértékig túl vannak a lehetőségeink határain, hogy nem tudunk tippelni sem. Ugyanolyan reménytelen, mint ahogy egy ókori ember se nagyon tudott volna tippelni, hogyan lehet eljutni a Holdra.
Sajnos olyan messze vagyunk a csillagközi utazás lehetőségétől, hogy nem tudunk reálisan fantáziálni se róla. Mintha az ókori ember latolgatná, hogy lehet eljutni a Holdra. Létra, torony, hajítógép?
egyébként mi van akkor ha a hatalmas űrhajóról, ami fényesebesség közelébe van gyorsítva, a cél elérésekor leválik egy pici űrhajó, amiben az emberek meg a lényegi műszerek vannak, és akkor csak ezt kell lelassítani :)
Tizezer tonna nuklearis futoanyag eleg egy szaz tonnas urhajo fnysebesseg kozelebe gyorsitasahoz. Avproblema csak az, hogy a lelassitashoz is tizezer tonna kell, ezert szaz tonna helyett tizeer tonnat kell gyorsitani egy millio.tonna uzemanyaggal. Es akko ott lenne meg a visszaut is amihez ujabb egy millio tonna uzemanyag kell, igy az indulo.toltet eleri az egy milliard tonnat.
Ezt a videót ajánlanám ebben a témában. Nagyon érdekes összefoglaló, egész jól körüljárják a témát, amikor elkezdtem nézni, naívan azt hittem, hogy csak vakon elkezdenek elmélkedni rajta, de egész érdekes és realisztikus dolgokat mondtak.
Viszont a fúziós erőművet nem csupán energiatermelésre gondoltam használni, hanem direktben az abban keletkező égéstermékeket lőhetnénk ki hátrafelé. Nem tokamak, hanem henger-típusú megoldással. A vasimre csak még tovább gyorsítana a plazmán, ami nem "csupán" egymillió, inkább százmillió feletti hőmérsékletű.
Az egységnyi hajtóanyaggal közölt energia mennyiségével arányos.
A VASIMR a plazmát mikrohullámú sugárzással kb egymillió fokra hevíti. Ebből van a nagy káramlási sebessége. Mind a mikrohullámú átvitel, mind az energiatovábbítás korlátozza az egységnyi hajtóanyagba "tömhető" energia mennyiségét.
Biztosan magasabb. De a plazmát mágnesesen tartják távol minden anyagtól, az nem zavar be. Hanem ha 8x annyi üzemanyag kell, mint hasznos teher, akkor a generációs űrhajó elég rondán néz ki. Bazi nagy gömb, azon egy kis 4000 milliárd tonnás henger :)
Ez pedig nudli, ahhoz amire szükség van. Kiszámoltam, hogy 10x50km-es henger alak 3925 köbkilométer. Ha minden a víz sűrűségével egyező anyaggal lenne feltöltve átlagosan, az 3925 milliárd tonna tömeget jelent. Na ezt gyorsítsuk és lassítsuk c/10-el!!! :) Persze lassítani már jóval kevesebbet kellene, csak azt nem tudom kiszámolni, hogy mennyit. Extrapolálni kellene vasimrét, hogy tudjuk mennyi hajtóanyag fogyna?
Na várjunk, tételezzük fel, hogy űrhajónkkal sikerül 1000 km/s sebességre gyorsulnunk.
Ez már egész tűrhető sebesség szerintem Naprendszer viszonylatban, mivel pl. a Naprendszer külső régióiból érkező üstökösök gravitációs gyorsulással is ennek töredékét tudják elérni, pl. egy adatot találtam valahol, ami szerint a Halley üstökös valami 75 km/s sebességgel haladt Napközelben.
Tehát mi viszont 1000 km/s sebességgel megyünk és találkozunk egy db 0,000000004 kg-os 0,08 mm átmérőjű porszemmel, ami a könnyebbség kedvéért nyugalomban van előttünk. Ha jól számolom, akkor ennek a porszemnek hozzánk képest 2000 J mozgási energiája van. Összehasonlításképpen a kalasnyikov lövedéknek van pont ekkora mozgási energiája, (8g tömeg és 700m/s). Hol vagyunk még a csillagközi utazáshoz alkalmas sebeségtől, máris milyen problémák jelentkeznek?
Ez szerintem nyilvánvalóvá teszi, hogy talán nem is meglepő módon de bármilyen csillagközi utazást meg fogják előzni a Naprendszer égitestjeinek felfedezései, melynek során nem mellékesen kifejlesztésre kerülnek a fent vázolthoz hasonló problémák megoldásai is, melyek a csillagközi utazások során hatványzottan jelentkeznének.
Az, hogy van-e a Földön annyi energia vagy sem, nem mutatja meg, hogy azt az energiát módunkban lenne felhasználni.
Szemléletes, ha felírjuk egy 1 kg tömegű testnek a különböző sebesség nagyságrendekhez tartozó mozgási energiáját, (relativisztikus tényezőket nem számolva) Em = 1/2 m * vˇ2.
1 km/s, 0,139 kwh
5 km/s, 3,475 kwh
10 km/s 13,9 kwh
50 km/s, 347,5 kwh
100 km/s 1,390 Mwh
500 km/s 34,750 Mwh
1 000 km/s 13,9 Gwh
5 000 km/s 347,5 Gwh
10 000 km/s 13,90 Gwh
50 000 km/s 347,5 Gwh
100 000 km/s 1 390 Gwh
Miután legalább ennyi energiát kell befektetni kilónként a megfelelő sebességtartomány eléréséhez, már ebből is látszik, hogy még a relativisztikus tényezőket figyelmen kívül hagyva is olyan nagyságrendhez jutottunk, amiből figyelembe véve, hogy az építendő űrhajónak nagy része holt tömeg (melyet gyorsítani-lassítani kell, valamint üzemanyag tömeg melyet szintén gyorsítani lasítani kell további üzemanyag tömeg felhasználásával), tehát ebből nagyjából már látható, hogy max. 0,1 fénysebesség körül (30 000 km/s) lehet az a határ amit nem hogy egy kolonizáló űrhajó, hanem egy az űrjárművek képzeletbeli gyorsasági versenyén induló, végsebességre kispécizett űrjárgány valaha is el tudna érni mindenféle rakomány nélkül, csak a felhasználandó üzemanyag tömeget magával cipelve végsebesség rekord felállítása céljából.
Egyébként viszont mit akarunk addig a legközelebbi csillaggal, amikor a Naprendszer titkaiból még a jéghegy csúcsának is a töredékét ismertük meg?
Ha lesz csak egy 1000-1500 km/s sebességtartományban mozgó űrhajónk, a Mars két nap oda, 2 nap vissza időbe telik, de még a Plútóhoz is 50-60 nap alatt eljuthatunk.
A marsi barlangrendszerek szerintem még tartogatnak meglepetéseket, ha volt valaha élet a vörös bolygón, vizes barlangokban biztosan fennmaradt valamilyen formában. Vagy ott van a Jupiter Európa holdja, melyen 20 km jégréteg alatt folyékony óceánt feltételeznek.
A Kuiper övben és az Oort felhőben is lehetnek állítólag még nagybolygók, és bizonyosan sok törpebolygó, vagyis tele van a Naprendszer erőforrásokkal.
