Hát igen.
Csak nem rájöttek az urak,hogy a bankokból csak svájc tud mgélni.
Miután a lakosság 90%-a 5-20 évre eladósodott,és a bankok már munkáltatói,és kezes nélkűl adják,lasszózzák a kuncsaftokat,rájöttek,hogy van villáskulcs is kishazánkban?
Hogy a külfőldi "fejvadászok" már nem a diplomásokat keresik hanem a szakmunkásokat?
Gratula,a dilettantizmusnak nincsenek határai.
hát, ez nem sok reakció. úgy látszik, ha a jelenlegi Kormány által preferált Európa Terv beszél munka alapú társadalomról, azzal egyetért a sok itteni nick, aki Orbánt ezért fikázta....
Igazad van abban amit írsz, de ez nem zárja ki, hogy nekem is igazam legyen! :)
Azt írtam ugyanis, hogy a termelékenységtől, hozzáadott értéktől első sorban a tulajdonos jövedelme függ. Természetesen ha olyanok a (munkaerő-) piaci mellékkörülmények, akkor majd juttatni fog az alkalmazottaknak is a többletjövedelemből. Azonban nem érdemes azt feltételezni, hogy ezt puszta emberbaráti megfontolásokból is meg fogja tenni, ha semmi sem kényszeríti erre. Természetesen ez is előfordulhat, de ahogy korábban mondtam: statisztikusan, nemzet- sőt világgazdasági szinten nem érdemes ezzel számolni.
"A termelékenységtől és a hozzáadott értéktől első sorban a tulajdonos jövedelme függ, és csak ezután az alkalmazottaké. Ha olyan a tulajdonos, és olyanok a törvények, szabályok, akkor az alkalmazott hiába lesz sokkal termelékenyebb, a fizetésén ez nem látszik meg. "
Ez azért nem teljesen igaz. Gondolj csak a japán és kínai elekrtonikai cégekre. Mivel a kínai elekrtonikai iparral az alacsonyhozzáadott értékű termékek (ebben az esetben pl. hűtőgépek) piacán nem tudják felvenni már a versenyt, így a magasabb hozzáadott értéküekre koncentrálnak (ebben az esetben pl. plazmatévék, fényképezős mobiltelefonok). Persze ez addig mehet csak így, amíg a kínaiaknak meg nem lesz az azokhoz szükséges technológiájuk és tudásuk.
Magyar viszonylatban meg nézd meg a korábban már leírt Wisteon-fehérvári IBM-váci/Bp-i IBM - Salamander pédáját. Tudod, ezt nem tankönyvből másoltam ki, hanem az életből. A közvetlen lakóhelyemről, Fehérvárról.
Az, hogy Marxra hivatkozol, azzal még nem cáfoltad a példámat. Egyébként meg Marxnak nagyon sok mindenben igaza van, csakhogy azóta egyfajta társadalmi és gazdasági átalakulások is történtek a világban. Ő még a nemzetállamok korszakában írta meg a műveit, ma meg egy globális világban élünk (mind kulturálisan, mind gazdaságilag).
Ma már egyre kevesebb termékről lehet elmondani, hogy melyik országban készült. Inkább azt lehet elmondani, hogy melyik része, alkatrésze, darabja melyik országban készült. Ráadásul Marx idejében még mély gyártási struktúrák jellemezték az ipari termelést, hatalmas raktárkészletekkel. Ma ezzel szemben a gyártási struktúrák mélysége alacsony, és hatalmas raktárkészletek helyett csak a JIT-hoz szükséges minimális vészkészletekre törekednek a cégek (a leírtakk ellentétben a valóság annyival torzabb, hogy igazi JIT csak nagyon kevés helyen működik, így a raktározási szükságlet nagyobb, mint a tökéletes JIT esetében, viszont kisebb mint akár 15-20 évvel ezelőtt, nem beszélve Marx korához képest). Ráadásul Marx óta az emberi munkaerő a nyugati országokban (a baloldali mozgalmaknak és kormányoknak köszönhetően) felértékelődött és ma a cégek jelentős része a munkaerő már nem mint bérrabszolgára tekint, hanem mint humán infrastruktúrára (Marx idejében ez a fogalom idegen volt). Persze, a munkerő értéke a képzettségétől és az általa előállított termék értékétől és mennyiségétől is függ. Tehát egy 8 osztályos segédmunkást (aki max betanított munkás feladatát tudja elvégezni) soha nem fognak úgy megfizetni, mint egy nagy tapasztalatokkal rendelkező szakképzettet, de a szakképzett fizetésénél meg a K+F szektor alkalmazottai keresnek többet, akiknél meg a vezetők beosztása a magasabb. Marx kizsákmányolás elmélete erre is igaz: minél kisebb képesítés szükséges egy munka elvégzésére, az adott munkás annál jobban pótolható és minél magasabb tudás szükséges egy munka elvégzéséhez, az adott munkás annál kevésbé pótolható, annál jobban meg kell becsülni (fizetésben, szabadságnak, fizetésen kívüli juttatásokban, stb.), nehogy átmenjen a konkurenciához. Ez pl. a Wisteon esetében igencsak bérfelhajtó tényező, mivel a mobilisabb fiatal munkaerő számára (a családosok már kevésbé mobilisak, számunkra már nagyon nagy bérbeli különbségnek kell lenni egy másik városba való átköltözéshez) csábító kísértés a győri Audi gyár. Az is megérdemelne pár szót, hogy az esztergomi Suzuki már nem csábítja annyira a Wisteon alkalmazottjait. Igaz, a luxuskategóriájú Audi és az alsóközép kategóriájú Suzuki gyár a hozzáadott értékek tekintetében nem egyenenlőek. És ez bizony a 2 gyár bérezésén és egyéb munkakörülményein is meglátszik (hiába az esztergomi Suzuki termelékenysége a magasabb). Tehát a termelékenység és a hozzáadott érték együtt határozzák meg az adott vállalkozásnál a béreket.
Én is élvezem, mert még nem fejeztem be:DDDDD))))
>Ez az emberi (vagy azon belül a férfi nem) gyarlóság és nem pedig közgazdasági kérdés.
Nos ezen gondolkodtam hazafele a metrón:)))) Azaz inkább az emberen, MERT: Ahogy törvénybe iktatták, hogy van magáőntulajdon és azt minden határon túl lehet növelni, attól a pillanattól kezdve a közgazdaságot és tanát is azok alakíthatják, akik a hatalmas tulajdonok birtokosai:((((( Ők határozzák meg a termelékenységet, ők a hozzáadott értéket, természetesen a kíméletlen konkurencia harc leple alatt!!!!!
Apropó jó, hogy említed a kereskedelmet:))) Kedvenc témám:DDDDD
Kis kóceráj, maga teríti az árut, hajlong, nem söpri le a mérleget és éppenhogy csak megél.
Áruházilánc tagjában, nem is látod az eladót, nem ő pakol, ha megtalálod kelletlenül szolgál ki, persze ő sem kap sokat!!! Aki viszont nagykerben eloszt, csereberél, visszatart, stb. az piszok nagyot kaszál és a hozzáadott érték majdnem 0!!!!:(((
Nem beszéltünk még a kapacitás lekötésről!!! Teszem azt, hogy relatíve kevesebbet fizetnek a "kevesebb" munkáért (kevesebb hozzáadott érték), miközben lekötik a dolgozó keresőképes kapacitását!!! Szóval van itt még megtárgyalni való:)))))))))))
A termelékenységtől és a hozzáadott értéktől első sorban a tulajdonos jövedelme függ, és csak ezután az alkalmazottaké. Ha olyan a tulajdonos, és olyanok a törvények, szabályok, akkor az alkalmazott hiába lesz sokkal termelékenyebb, a fizetésén ez nem látszik meg.
Nem tudom, hogy nálatok, a ti munkahelyen mi határozza meg a bérezést, de nálunk Fehérváron az iparban és kereskedelmebn dolgozó beszálítói cégeknél igencsak sokat nyom a latba, hogy milyen a termelékenység és a hozzáadott érték. Nagyon is nem mindegy, hogy mennyi árut és milyen áron adjuk el/szállítjuk be. Az olcsó gagyiért egyik partnerünk sem fog sokat fizetni, tehát olyanokat is gyárthatnánk ezerrel, csak és azokhoz elég lenne a betanított munkás is minimálbérért. De a cégvezetés inkább a másik utat választotta: minőségi termelés nagy mennyiségben (magyar vagy inkább dunántuli viszonylatban), ahol már nem a bérköltség hányad a legnagyobb kiadás, ráfordítás.
Egyébként tudnám taglalni a kapitalizmus gyenge oldalait is, de az egy másik topic témája.
A nőknek semmi köze a hozzáadott értékhez. Az ő fizetésük azért alacsonyabb, mert mi férfiak negatívan diszkrimináljuk őket (populistább kifejezéssel: elnyomjuk őket). Más megközelítésből: a nők még nem harcolták ki a teljes egyenlőséget. Ez van. Ez az emberi (vagy azon belül a férfi nem) gyarlóság és nem ipedig közgazdasági kérdés. Attól, hogy a nőknél van a fakanál, a fizetesbeli egyenlőséget még nem sikerült elérniük (de azért ezt szó szerint ne mond a feleségednek/barátnődnek, mert megmutathatja, hogy a fakanalat nem csak főzésre lehet használni :DDD ).
Én egyébként ellene vagyok az ilyen negativ diszkriminációnak, de addig amig csak egy alkalmazott vagyok, nem sok mindent tehetk ellene
"Summa summárum én csupán magyarázni próbáltam Vikit, akinek valszeg súgták ezt az irányt, hogy megszólítsa a "panelprolit":DDDDDDD és azt is tudom, hogy a kapitalista és főleg globalizációs tendencián mit sem fog tudni változtatni."
Ez így van, de nem is ebben volt vita köztünk.
Egyébként élveztem a vitát veled, mert végre nem a másik anyázásáról szolt, hanem érdemi dolgokról. :)
No jó, látom nem akarod a kapitalizmus gazdaságtanának gyenge oldalait taglalni és valójában teljesen igazad van, ha tanok érvényesülését átlagos feltételek között szemléljük:))))))
Mondok azonban egy plédát a hozzáadott érték tekintetében!!! Mi van a nőkkel???, akik ugyanolyan hozzáadott érték mellett kevesebb bért kapnak???? Tuuuuuuudom, nyugaton meg vannak fizetve és nem is túl jellemző a két kereső forma!
És valszeg a szülésre való ösztökélés a kisebb bér:((((
Summa summárum én csupán magyarázni próbáltam Vikit, akinek valszeg súgták ezt az irányt, hogy megszólítsa a "panelprolit":DDDDDDD és azt is tudom, hogy a kapitalista és főleg globalizációs tendencián mit sem fog tudni változtatni. Persze azért az ember csőrét birizgálja az, hogy tisztességes munkával semmire se lehet jutni, annál inkább "ésszel" és főleg szerencsével:(((( Hja, jól megy annak az egérnek, aki kukoricás zsákban látja meg a sárgás napvilágot:DDDDDDDDD
A bérek a termelékenység és hozzáadott értékkel arányban vannak, de természetesen itt a nemzetgazdasági értéket kell venni. Az átlagbér az a GDP/fő érték körül van. Persze az állami újraelosztái rendszer torzításai miatt nem lehet egy az mondani, hogy pl. Győr-Sopron és Fejér Megye GDP/fője pl. 3x magasabb BAZ megyénél, akkor az átlagkeresetek is annyival magasabbak. Na, itt szól bele az állam (főleg az adókkal és más elvonásokkal) az újraelosztásba, hogy az országon belül a gazdagabb, fejlettebb részek által megtermelt többlet jövedelem egy bizonyos részét a fejletlenebb részekhez csoportosítja/teszi át. Bp szokta azt mondani, hogy ő terje el az országot, mert ő fizeti be legtöbb adót, viszont a legkevesebb támogatást/fő kapja vissza (mondjuk ugyanezt Fehérvár, Győr, Szombathely is elmondhatja).
Egyébként pedig nem a csúcstechnológiáról van szó, hanem a termelékenység és a hozzáadott érték nagyságáról. A fehérvári volt IBM is csúcstechnológiát használt, mégis alacsonyabb volt a hozzáadott értéke, mint a Wisteon starter gyártásának. És ez a két üzem bérezésében is lemérhető. Egy jó mérnök körzővel és vonalzóval is többet tud keresni, mint egy csúcstechnológiával 3 műszakban dolgozó szallagmunkás. Miért? Mert a jó mérnöknek az elfogadott/jóváhagyott terve többszörösét éri, mint a csúcstechnológiával dolgozó szallagmunkás által előállítotté.
És ha megnézed, a thaiföldi csúcstechnológiai üzemekben a szallagmunka ugyanúgy a legalacsonyabb hozzáadott értékű termékeket jelenti, minta világ más részén. Mivel ezeknek a munkáknak a bérköltség hányada magas, így a szallagmunkák egyre inkább keletre, az olcsó munkaerő felé mennek/vándorolnak. Nyugaton ugyanis drága a munkaerő, így az alacsony hozzáadott értékeket termelő üzemeiket a vállalatok az olcsóbb munkaerővel rendelkező keleti országokba helyezik át (gondolj a bérköltség hányadra). Viszont a magasabb hozzáadott értékű termelést továbbra is nyugaton hagyják - igaz, ehhez szükséges a magasan fejlett fizikai és humán infrastruktúra is (ami egyelőre a nyugat országokban telálható meg).
Tehát ugyanoda tértünk vissza: a béreket végső soron a termelékenység és a hozzáadott érték határozza meg.
Malajzia egyébként valahol féluton van Szingapur (Malajzia déli szomszédja, tehát szintén távol van a "fejlett" világtól - csak éppen svájc GDP/főjével rendelkezik) és Magyarország között bérek és fejlettség tekintetében. Egyébként Szingapurhoz vagy Kuala Lumpurhoz (Malajzia fővárosa) képest Magyarország középkori fejlettségű államnak számít. Thaiföldteljesen más, mint ahogyan Vietnam is teljesen más, hiába egymás szomszédai (mint ahogy Ukrajna is Magyaro. szomszédja, mégis teljesen más a két országban az életszínvonal).
Most is igazat adok Neked!:)))) Malajzia csak azt jelenti, hogy távol a "fejlett" világtól!!!!
Lehet, hogy nem volt érthető, amit írtam, de a lényeg:
Thaiföldön a csúcstechnológiával dolgozó és képzett "munkás" nem kap annyit, mint magyar, hasonszőrű társa és talán az 5-10-edét az USA beli társáénak:(((( Ne mondd, hogy ez nem így van, mert mondok konkrét, családbeli példát, ahol a csúcstechnológiával dolgozó családtag a küfi tulajdonban lévő gyárban kb. 5-ödét kapja, angol kollégájához mérten! Tudom, hogy itt bele kell kalkulálni a vásárlói kosár mértékét! Akkor is "rosszabbul" jön ki, mint "fejlettebb" társa:((((( Nos vulgárisan összefoglalva úgy néz ki, mintha 1kg zsír elégésekor nyugaton 15 ezer Kal, keleten csak 8, esetleg 3 ezer Kal keletkeznék!!!! (szorozd meg kereken 4-gyel, hogy a mai modern KJoulet kapd, ha eléggé fiatal vagy:DDDDD) És most ne azt nézzük, hogy ki mennyi munkát képes ebből a hőmennyiségből kreálni!!!!:DDD
"Termelékenység? Hozzáadott érték?
Hogyne tudnám, hiszen én is tanultam Marxból is és a "modern" közgazdaságtantból is!!! Csakhogy az a baj, hogy ezek a tanok a környezettel nem nagyon foglalkoznak! Csak egy példa rá, hiába dolgozik a malajziai munkás csúcsteljesítménnyel, csúcstechnológiával a világ legjobb robotjaival, még annyi bért sem kap, mint magyar társa, nem is beszélve a szilikonvölgybelivel:((((( Hiszen éppen ezért van malajziában a csúcstechnika, hogy a béren spóroljon és hízzon a pénztárcája és magasbb béreket tudjon "otthon" fizetni!!!!
Orbán is tisztában van a "tanokkal" és ezért az a célja, hogy Mo ne Malajziához közelítsen, hanem inkább Portugáliához:DDDDDDDDD"
Hát, már a pédád sem stimmel. Egy országgal arrébb Thaiföldre gondolhattál és a feketemunkákra meg gyermekmunkákra. Malajziában ugyanis olcsóbbak az árak mint nálunk és nagyobbak a keresetek (ez nekünk volt szocialista országok lakóinak kicsit furcsán hangzik). Ráadásul minél magasabb technológiájú helyen, minél nagyobb hozzáadott értéket termelő cégnél dolgozol, annál nagyobb a bérük (hasonlóan mint máshol a világban). A legmagasabbak a bérek a szolgáltató szektorban és a cégek K+F részlegeinél. De egy számítógépeket összeszerelő szallagmunkás is messze többet keres, mint az ültetvényeken látástól vakulásig dolgozó "napszámos" - pedig nem kétséges, hogy melyik a fizikailag megerőltetőbb. Egyébként nálunk is így van. Az IBM, Philips, Denso bérmunkásai többet keresnek mint a Salamandernél vagy a Dunai Vasműben dolgozó társaik (tudom, a fentiekből 2 cég már nem nálunk dolgoztatja a bérmunkásait - de 2 évvel ezelőtt még igen).
A K+F-ben, szolgáltatás szektorban (azon belül is bank és pénzügyi részeken dolgozók) keresetei pedig messze meghaladják a fizikai munkásokét. De ez még a szocializmusban is így volt - csupán a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetek közötti különbség volt kisebb, és ez alól csak a politikai-ideológiai!!! okból alulfizetett orvosok és tanárok voltak kivételek (mondván az értelmiség vezető tegjai és így az őteljeseítményüket nem szabad megfelelően értékelni, őket le kell nyomni), de ma már nincs ilyen politikai-ideológia megkülönböztetés (legalábbis remélem).
Vagyis a hozzáadott érték és a termeléklenység igenis meghatásoza a béreket. Gondolj bele, ha alapítasz egy céget, akkor miből tudsz magasabb bért fizetni az alkalmazottaidnak: ha többet (nagyobb forgalom) és nagyobb értéküt (drágábban eladhatót) termelsz. A kismennyiségű gagyi előállításával nagy nyereségre nem teszel szert, így az alkalmazottakat is tudod magas bérekkel "honorálni". Az olcsó dolgokból nagyon nagy mennyiségűt kell termelni (és eladni) ahhoz, hogy nagy nyereségre tegyél szert.
Ez egyébként még nem közgáz, hanem simán logisztika, azon belül is termelési és értékesítési logisztika.
Béren meg ott spórolnak, ahol a bérkölcségek (pontosabban a bérköltség hányad) magasak. Minél nagyob hozzáadott értékű (added value) egy termék, annál alcsonyabb az árában a bérköltség (pontosabban a bérkölcség hányad) (és annál magasabb az árában a technikai, a kutatás-fejlesztési, logisztikai költség), vagyis annál inkább hatékonyabb munkaszervezéssel, munkafolyamatokkal, gyártási/termelési/szállítási/raktározási ésszerűsítésekkel csökkentik a költségeket. A JIT (Just In Time) és a beszállítói lácok kialakulása is ezért terjedt el olyan dinamikusan az elmúlt 30 évben a termelési/gyártási struktúrák mélyülésével szemben. Ma már csak kevés vállalat gyárt mindent, amihez a végtermék előállításához szükséges, hanem az alapanyagokat, félkész termékeket a beszállítóktól szerzi be, és a legtöbb vállalat egyben maga is beszállítója egy másik vállalatnak. De lehet egyszerre a kettő is, végtermékgyártó és beszállító. Pl a fehérvári Wisteon (korábban a GM és a Wisteon szétválásáig Ford Alba Plant üzem) a starterekkel egyszerre beszállító és végtemékértékesítő is. Beszállítója más GM és Wisteon vállalatoknak amelyek a Fordokban építik be a startereket (illetve japán autógyárakkal is beszállítói kapcsolatban áll), de egyben az alkatrész piacon piaci árért is értékesíti a startereket (ahol már nem beszállítói kapcsolatban áll egy másik céggel, hanem a strater értékesítő piac egyik gyártója és forgalmazója, akitől a piaci ár megfizetésével bárki vásárolhat). Ez arra jó példa, hogy a starter gyártásban a bérköltség hányad még jelentős, de a logisztikai költségek csökkentésével (ésszerűsítésével) a bérköltségek kompenzálhatóak. Vagyis a fehérvári Wisteon üzem már nem feltétlenül a béreken spórol, hanem a munkást humán infrastuktúrának tekinti, amelyet úgy kell megfizetni, hogy a hatékonyabb munkavégzésben legyen érdekelt (és közben a konkurenciához, pl. győri Audi se akarjon átmenni, mondván ott jobbak a munkafeltételek és bérek).
Az fehérvári volt IBM meg egy másik példa, hiszen ott a termelékenység volt "csak" magas, a hozzáadott érték messze alacsonyabb volt, mint a Wisteonnál, így a bérköltség (hányad) a termék árában igencsak meghatározó volt. Vagyis a fehérvári IBM a bérköltségek a Wisteonnal szemben a logisztikai folyamatok további ésszerűsítésével nem tudta kompánzálni, sőt eleve az alacsony bérekre építette a termelését.
Akkor lett volna másképpen, ha az IBM a kelet-európai logisztikai központját is Fehérvárra telepítette volna, ahogyan erről egy időben szó volt (csak aztán végül sajnos mégsem Fehérvár mellett döntött az anyavállalat).
A váci-budapesti IBM, mint a 3. példa: itt a fehérvári Wisteonnál és volt IBM-nél is magasabb hozzáadott értékű termelés folyik, ezért itt magasabbak mindkét másik vállalatnál a bérek, mivel itt a bérköltség hányad sokkal kisebb mint a másik két esetben, hiszen a váci-budapesti gyárban és irodában folyik a cég magyarországi K+F-je, a logisztikai szervezése és a vezetői munka (ami szellemi termék, szellemi termelés, szellemi munkának számít).
Azért jó ez a három élő példa, mert az alacsony hozzáadott érték, de magas termelékenységre is példa, meg a magasabb (Nyugat-Európa-i mércével közepes) hozzáadott értékű termelés + magas termelékenységre is példa, valamint a magsa hozzáadott érték + közepes termelékenységre is. Megfigyelhető, hogy a béreket a hozzáadott érték nagysága határozta meg elsősorban, a termelékenység másodsorban, a logisztika, infrastruktúra, stb. pedig csak ezek után. Persze mindhárom példa esetében a logisztikai szervezés, technológia, infrastruktúra messze a magyar átlag felett volt, és a bérek is meghaladták a magyar átlagbéreket. Még a fehérvári IBM összeszerelő üzemében is.
De ugyanez a Salamanderre (igaz, már kivonult hazánkból) is a hasonló nagyon alacson hozzáadott értéket előállító vállalkozásokra már mesze nem igaz. Ezeknél a cégeknél a fenti 3 példával ellentétben a bérköltségek nagyon magasak, és azt nem tudják a technológián és a logisztikán behozni. Itt egyedül a termelékenység növelheti valamelyest a béreket, de még ebben az esetben sem fognak tudni bérezés viszonylatában még az fehérvári IBM-mel sem versenyezni, mivel a hozzáadott értékük még fehérvári IBM szallagmunkáinál is kevesebb.
Egyébként meg inkább Malajziához (gondolom te Thaiföldre gondoltál, vagy Malajziának az iparilag fejletlenebb, mezőgazdaságből élő vidékeire, de biztosan nem Kuala Lumpurra és gazdasági vonzáskörzetére) közelítsünk bérek és termelékenység és hozzáadott értékek tekintetében, mint Portugáliához. Bár szerintem inkább Szingapurt és Svédországot kellene megcélozni :)
"Termelékenység? Hozzáadott érték?
Hogyne tudnám, hiszen én is tanultam Marxból is és a "modern" közgazdaságtantból is!!! Csakhogy az a baj, hogy ezek a tanok a környezettel nem nagyon foglalkoznak! Csak egy példa rá, hiába dolgozik a malajziai munkás csúcsteljesítménnyel, csúcstechnológiával a világ legjobb robotjaival, még annyi bért sem kap, mint magyar társa, nem is beszélve a szilikonvölgybelivel:((((( Hiszen éppen ezért van malajziában a csúcstechnika, hogy a béren spóroljon és hízzon a pénztárcája és magasbb béreket tudjon "otthon" fizetni!!!!
Orbán is tisztában van a "tanokkal" és ezért az a célja, hogy Mo ne Malajziához közelítsen, hanem inkább Portugáliához:DDDDDDDDD"
Hát, már a pédád sem stimmel. Egy országgal arrébb Thaiföldre gondolhattál és a feketemunkákra meg gyermekmunkákra. Malajziában ugyanis olcsóbbak az árak mint nálunk nagyobbak a keresetek. Ráadásul minél magasabb technológiájú hejen, minél nagyobb hozzáadott értéket termelő cégnél dolgozol, annál nagyobb a bérük (hasonlóan mint máshol a világban). A legmagasabbak a bérek a szolgáltató szektorban és a cégek K+F részlegeinél. De egy számítógépeket összeszerelő szallagmunkás is messze többet keres, mint az ültetvényeken látástól vakulásig dolgozó "napszámos" - pedig nem kétséges, hogy melyik a fizikailag megerőltetőbb. Egyébként nálunk is így van. Az IBM, Philips, Denso bérmunkásai többet keresnek mint a Salamandernél vagy a Dunai Vasműben dolgozó társaik (tudom, a fentiekből 2 cég már nem nálunk dolgoztatja a bérmunkásait - de 2 évvel ezelőtt még igen).
A K+F-ben, szolgáltatás szektorban (azon belül is bank és pénzügyi részeken dolgozók) keresetei pedig messze meghaladják a fizikai munkásokét. De ez még a szocializmusban is így volt - csupán a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetek közötti különbség volt kisebb, és ez alól csak a politikai-ideológiai!!! okból alulfizetett orvosok és tanárok voltak kivételek (mondván az értelmiség vezető tegjai és így az őteljeseítményüket nem szabad megfelelően értékelni, őket le kell nyomni), de ma már nincs ilyen politikai-ideológia megkülönböztetés (legalábbis remélem).
Vagyis a hozzáadott érték és a termeléklenység igenis meghatásoza a béreket. Gondolj bele, ha alapítasz egy céget, akkor miből tudsz magasabb bért fizetni az alkalmazottaidnak: ha többet (nagyobb forgalom) és nagyobb értéküt (drágábban eladhatót) termelsz. A kismennyiségű gagyi előállításával nagy nyereségre nem teszel szert, így az alkalmazottakat is tudod magas bérekkel "honorálni". Az olcsó dolgokból nagyon nagy mennyiségűt kell termelni (és eladni) ahhoz, hogy nagy nyereségre tegyél szert.
Ez egyébként még nem közgáz, hanem simán logisztika, azon belül is termelési és értékesítési logisztika.
Béren meg ott spórolnak, ahol a bérkölcségek (pontosabban a bérköltség hányad) magasak. Minél nagyob hozzáadott értékű (added value) egy termék, annál alcsonyabb az árában a bérköltség (pontosabban a bérkölcség hányad) (és annál magasabb az árában a technikai, a kutatás-fejlesztési, logisztikai költség), vagyis annál inkább hatékonyabb munkaszervezéssel, munkafolyamatokkal, gyártási/termelési/szállítási/raktározási ésszerűsítésekkel csökkentik a költségeket. A JIT (Just In Time) és a beszállítói lácok kialakulása is ezért terjedt el olyan dinamikusan az elmúlt 30 évben a termelési/gyártási struktúrák mélyülésével szemben. Ma már csak kevés vállalat gyárt mindent, amihez a végtermék előállításához szükséges, hanem az alapanyagokat, félkész termékeket a beszállítóktól szerzi be, és a legtöbb vállalat egyben maga is beszállítója egy másik vállalatnak. De lehet egyszerre a kettő is, végtermékgyártó és beszállító. Pl a fehérvári Wisteon (korábban a GM és a Wisteon szétválásáig Ford Alba Plant üzem) a starterekkel egyszerre beszállító és végtemékértékesítő is. Beszállítója más GM és Wisteon vállalatoknak amelyek a Fordokban építik be a startereket (illetve japán autógyárakkal is beszállítói kapcsolatban áll), de egyben az alkatrész piacon piaci árért is értékesíti a startereket (ahol már nem beszállítói kapcsolatban áll egy másik céggel, hanem a strater értékesítő piac egyik gyártója és forgalmazója, akitől a piaci ár megfizetésével bárki vásárolhat). Ez arra jó példa, hogy a starter gyártásban a bérköltség hányad még jelentős, de a logisztikai költségek csökkentésével (ésszerűsítésével) a bérköltségek kompenzálhatóak. Vagyis a fehérvári Wisteon üzem már nem feltétlenül a béreken spórol, hanem a munkást humán infrastuktúrának tekinti, amelyet úgy kell megfizetni, hogy a hatékonyabb munkavégzésben legyen érdekelt (és közben a konkurenciához, pl. győri Audi se akarjon átmenni, mondván ott jobbak a munkafeltételek és bérek).
Az fehérvári volt IBM meg egy másik példa, hiszen ott a termelékenység volt "csak" magas, a hozzáadott érték messze alacsonyabb volt, mint a Wisteonnál, így a bérköltség (hányad) a termék árában igencsak meghatározó volt. Vagyis a fehérvári IBM a bérköltségek a Wisteonnal szemben a logisztikai folyamatok további ésszerűsítésével nem tudta kompánzálni, sőt eleve az alacsony bérekre építette a termelését.
Akkor lett volna másképpen, ha az IBM a kelet-európai logisztikai központját is Fehérvárra telepítette volna, ahogyan erről egy időben szó volt (csak aztán végül sajnos mégsem Fehérvár mellett döntött az anyavállalat).
A váci-budapesti IBM, mint a 3. példa: itt a fehérvári Wisteonnál és volt IBM-nél is magasabb hozzáadott értékű termelés folyik, ezért itt magasabbak mindkét másik vállalatnál a bérek, mivel itt a bérköltség hányad sokkal kisebb mint a másik két esetben, hiszen a váci-budapesti gyárban és irodában folyik a cég magyarországi K+F-je, a logisztikai szervezése és a vezetői munka (ami szellemi termék, szellemi termelés, szellemi munkának számít).
Azért jó ez a három élő példa, mert az alacsony hozzáadott érték, de magas termelékenységre is példa, meg a magasabb (Nyugat-Európa-i mércével közepes) hozzáadott értékű termelés + magas termelékenységre is példa, valamint a magsa hozzáadott érték + közepes termelékenységre is. Megfigyelhető, hogy a béreket a hozzáadott érték nagysága határozta meg elsősorban, a termelékenység másodsorban, a logisztika, infrastruktúra, stb. pedig csak ezek után. Persze mindhárom példa esetében a logisztikai szervezés, technológia, infrastruktúra messze a magyar átlag felett volt, és a bérek is meghaladták a magyar átlagbéreket. Még a fehérvári IBM összeszerelő üzemében is.
De ugyanez a Salamanderre (igaz, már kivonult hazánkból) is a hasonló nagyon alacson hozzáadott értéket előállító vállalkozásokra már mesze nem igaz. Ezeknél a cégeknél a fenti 3 példával ellentétben a bérköltségek nagyon magasak, és azt nem tudják a technológián és a logisztikán behozni. Itt egyedül a termelékenység növelheti valamelyest a béreket, de még ebben az esetben sem fognak tudni bérezés viszonylatában még az fehérvári IBM-mel sem versenyezni, mivel a hozzáadott értékük még fehérvári IBM szallagmunkáinál is kevesebb.
Egyébként meg inkább Malajziához (gondolom te Thaiföldre gondoltál, vagy Malajziának az iparilag fejletlenebb, mezőgazdaságből élő vidékeire, de biztosan nem Kuala Lumpurra és gazdasági vonzáskörzetére) közelítsünk bérek és termelékenység és hozzáadott értékek tekintetében, mint Portugáliához. Bár szerintem inkább Szingapurt és Svédországot kellene megcélozni :)
Gondoltam én, hogy nem ugyanarról beszélünk! Legelőször: nem arról van szó, hogy az egyén hogyan juthat jövedelemhez, mert írhattad volna azt is, hogy pénzt talál az utcán. Amiről én írtam, az nemzetgazdaság és társadalom, ilyen szinten pedig - ha úgy jobban tetszik: statisztikusan – a szerencsejátékból nem keletkezik az egyénnek jövedelme, csak az államnak adóbevétele, a határidős ügyletekből pedig szintén nem, mert azok szigorúan zéró összegű játszmák. Itt tehát szó sincs értékteremtésről (a GDP nem változik), csak a megtermelt javak elosztásának megváltozásáról. Az örökléssel hasonló a helyzet, mindenki valamilyen mértékben részesül abból a vagyonból, amit az örökhagyója megtermelt. (Nyilván vannak kivételek, mert valaki esetleg semmit sem örököl, más hatalmas vagyont, de ismétlem: statisztikai átlagról van szó!)
A kérdés az, amit a (71)-ben is feszegettem, hogy a megtermelt javakból, vagy ha úgy jobban tetszik a GDP-ből hogyan részesedik az akinek bérjövedelme, és hogyan az, akinek tőkejövedelme van. Márpedig ez lehet a különbség egy tőke és egy munka alapú társadalom, illetve gazdaság között. Képzeld el a következő extrém példát: a személyi jövedelemadó 90%, a kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó pedig 0%. Ezzel, és legfeljebb még néhány intézkedéssel piacgazdasági rabszolgatartást lehet kialakítani. Aki dolgozik, az a bérét teljes egészében a megélhetésre fordítja, nem tud tartalékolni, akinek pedig tőkéje van, annak nem kell dolgozni. Ismétlem a (71)-ben írtakat: egészséges egyensúlyban kell lennie a munka- és tőkejövedelmek terheinek. Az árfolyamnyereség-adó eltörlése pedig egyértelműen a tőkét preferálja. (Természetesen ez sem eredendően az ördögtől való intézkedés, hasznos lehet, ha nagyon fontos az ország tőkevonzó képessége, de ne bonyolítsuk tovább.)
(Tartok tőle hogy offtopic, de kíváncsi lennék „az értelmiségi munka néhány, a "dolgozol, ezért fizetést kapsz" elvvel radikálisan szembenálló tulajdonságá” – ra! Különösen ha nemzetgazdasági átlagról van szó!)
Termelékenység? Hozzáadott érték?
Hogyne tudnám, hiszen én is tanultam Marxból is és a "modern" közgazdaságtantból is!!! Csakhogy az a baj, hogy ezek a tanok a környezettel nem nagyon foglalkoznak! Csak egy példa rá, hiába dolgozik a malajziai munkás csúcsteljesítménnyel, csúcstechnológiával a világ legjobb robotjaival, még annyi bért sem kap, mint magyar társa, nem is beszélve a szilikonvölgybelivel:((((( Hiszen éppen ezért van malajziában a csúcstechnika, hogy a béren spóroljon és hízzon a pénztárcája és magasbb béreket tudjon "otthon" fizetni!!!!
Orbán is tisztában van a "tanokkal" és ezért az a célja, hogy Mo ne Malajziához közelítsen, hanem inkább Portugáliához:DDDDDDDDDD
Nos, ha emlékeim nem csalnak, a gothai program vhogy úgy kezdődött, hogy "Mivel minden gazdagság forrása a munka...", Marx válasza pedig valahogy úgy, hogy hát egy frászt: fontos forrása a gazdagságnak pl. a természet (ásványkincsek, jobb termőföld stb.)
Ezen a nyomvonalon maradva megemlítenék még egy pár módot (Tőled eltérően a teljesség igénye nélkül), amelyeken rövid távon és törvényes úton jövedelemhez juthatsz:
E 3-ból az öröklés egészen alapvető: ha azt mondjuk, hogy a nemzeti vagyon értéke egy nemzedék alatt duplázódik meg (nem így van; a helyzet ennél rosszabb), akkor ennek fele (valójában még több) öröklés útján kerül vkik tulajdonába. A szerencsejáték épp csak eszembe jutott, mint kirívóan nem munka jellegű tevékenység, amivel jól ellenpontozható a spekuláció, ami egy tipikus határeset: ha akarom, munka, ha nem akarom, nem munka. Arra mindenképp felhívja a figyelmet, hogy a munka klasszikus fogalma (aminél 0.V. leragadt) nem írja le kielégítően a modern kor valós vagyonképző tevékenységeit — így pl. azokat sem, amikből Orbánék családi vagyona származik. Ergo: be kell vezetni viféle kiegészítő fogalmakat, amikkel a klasszikusan értelmezett munka szembeállítható.
Általad kritizált hozzászólásainkban fehérfarkaskával jóindulatúan a fizikai és a szellemi munka szembeállításáról beszéltünk — valójában 0.V. a "munkát" a "bankárkodással" állítja szembe: őszintén remélem, hogy e felosztás közgazdasági elemzésétől meg fogjuk kímélni egymást. (Ha ragaszkodsz hozzá, kiemelhetem az értelmiségi munka néhány, a "dolgozol, ezért fizetést kapsz" elvvel radikálisan szembenálló tulajdonságát, de SZVSZ jól elleszünk enélkül is.
Be kell valljam, nem olvastam. Ellenben tanultam - egyebek között - makroökonómiát, jórészt olyan közgazdászokra alapozva, akik között az elmúlt 30-40 évben osztottak ki néhány Nobel-díjat. (közgazdaságit! :) ) No persze lehet az a hiba, hogy ők sem olvasták Marxot. :>
De talán ha Marx alapján cáfolnád azt, amit a (71)-ben írtam, rögön világosabb lenne, hogy miről beszélünk.
Olvastam. És Te olvastad eme szellemi eltévelyedés cáfolatát A gothai program kritikájában? (Nevezett programot és annak eme sajátos, "elvi" alapját egyébként Engels is piciny darabokra szedte, csak ő jóval felszínesebben.) Tehát ezt a hülyeséget már 150 éve megcáfolták. Nem tagadták: cáfolták. Pontosan, ahogy kell.
"0.V. persze mindezt nem tudja." Tudja. És azt is, hogy egy újszülöttnek minden vicc új. A vezér a nemzeti utat most kezdi vegyíteni a szocializmus mételyével. És lesz belőle szép, masszív nemzeti szocializmus. Vagy pontosabban: nemzetiszocializmus. És a FIDESZ-MPSZ-ből pedig hamarosan: NSZMMP. A betűszó feloldását mindenkinek a fantáziájára bízom.
....például, amit a Fidesz csinál !!!
...mennyi, de mennyi munkájába tellett, amig kinyomozta Juhász ingatlanvásárlásait......, pláne a lányaiét........
...mennyi munkája fekszik is benne.....
...hát még a Máriusznak !!!!!
:)
Amit leírsz az azért is érdekes, mert annak ellenére, hogy mit mondtak hivatalosan az MSZMP KB-ben, Magyarország volt a KGST elektronika-ipari "nagyhatalma". TV (Videoton, Orion), rádió, számítógépgyártó központja. Az egyik, ma is élő nagymamám is a Vidiben dolgozott anno, a rádiószerelő részlegben (az egy másik kérdés, hogy a Vidi a valóságban nem a TV és számítógép gyártásból tartotta el magát, hanem a szovjet piacra történő fegyvergyártásból - ami csak a rendszerváltás után vált nyílvánossa, de ez egy másik téma). De a városomtól pár tíz km-ra van Martonvásár, a világhírű mezőgazdasági kutatóközpont is. Vagyis akármennyire a munka alapú társdalmat hírdette retorikájában a MSZMP KB agitprop osztálya, a valóságban a tudás alapú társdalmat is építette (a többi ex-szoci országhoz képest jelentősen vezetve, a nyugati országokhoz képest pedig lemaradással). A 80-as évek reformerjei pedig teljes gazdáspolitikájukkal szemben álltak a keményvonalasokkal, és az utsó 5 éves tervben radikális változást akartak, de csak egy évvel később, a 86-ban sikerült először érvényesíteni akaratukat a gazdaságpolitikában. Ezek meg már az átállás (a kapitalista termelésre való átállás, az ahhoz szükséges gazdasági feltételek megteremtése) éveiként vonultak be a történelembe. Politikailag meg a 88. májusi MSZMP kongresszuson dölt el a rendszerváltás (ekkor tették partvonalon kívülre Kádárt és Aczélt).
Ezt csak a jobbos kartácsoknak írtam le, kiegészíteni a te hozzászólásodat, hogy jobban érthessék miért bíráljuk Orbán munkástagozatozását/munkásosztályozását/munka alapú társadalmát.
Persze egyetlen mondattal is jellemezhetném azt, hogy miért fals Orbán munka alapú társadalma: azért amiért a szovjet Kommunista Párt munka alapú társdalma is fals volt (gyk. közgazdaságilag megalapozatlan lózung, demagógia az emberek hülyítésére, amely ráadásul a bűnbakképzés eszkézét gátlástalanul használja - lásd: külfölditőke (=internacionalista tőke, karvaly tőke, cionista tőke, stb. /a MaNEm/Demo újságokban ennél is több jelzőt talál rá az ez iránt érdeklődő delikvens/), és bankár ellenesség.
Jófelé kapiskálsz, de a lényeg ennél sokkal riasztóbb. 0.V. nem olvasta Liskát, tehát nem ismeri az előző ("régi, jó kis átkos") rendszer közgazdaságtanának kritikáját. Mivel pedig most éppen neokádárista korszakát vagyunk kénytelenek elviselni ("vissza a gyökerekhez") előveszi az összes olyan baromságot, amit egyetemista korában a fejébe vertek szoc. polgazból.
A "munka alapú" mint a "tudásalapú" ellentéte egy ilyen, tipikusan kádárista elmetorzulmány. Ennek esszenciája volt az MSZMP KB förtelmes, ha jól emléxem, 1972 (1976??) októberi határozata, amely előírta, hogy a társ. egyetlen rétegének jövedelme sem emelkedhet gyorsabban, mint a munkásosztályé.
Az egész, teljesen téves koncepció alapja az az elvi tézis volt, hogy a szocialista gazdaság "magasabbrendű", mint a tőkés. Ebből következik, hogy (míg a kapitalizmusban a "piaci anarchia" uralkodik) a szocialista társadalomban minden munka társadalmilag hasznos munka. (Hogy a Te fogalmaddal éljek: hatékony.) Szükségképpen az árban is meg kell jelennie. Tehát a szoc. gazdaságban úgy képezték az árakat, hogy a termelési költségeket megfejelték a haszonkulccsal. Ez ugyebár direkt és roppant erőteljesen ösztönzött egyrészt a pazarlásra, másrészt mindenféle, a hatékonyságot javító megoldás elutasítására. Nem véletlen, hogy M.o.-on nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony volt az újítások és találmányok bevezetésének aránya.
0.V. persze mindezt nem tudja. Csak visszavágyik gyermek- és ifjúkorába, amikor a dolgok még olyan egyszerűek voltak, és ha a vezér (Kádár et.) mondott valamit, akkor az úgy is volt, és mindenki rajongva üdvözölte.
