Már bizonyos, hogy nem kerül börtönbe Cs. Alexandra, akit azzal vádoltak, hogy tavalyelőtt karácsonykor megölte újszülött csecsemőjét. A huszonöt éves hölgy egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség visszavonta a súlyosításért benyújtott fellebbezést Cs. Alexandra ügyében, akit a megyei bíróság idén február 26-án egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt (Első fokon megúszta a rácsokat, Kisalföld, 2004. február 27.).
A vádat elvetették
A huszonöt éves öttevényi Cs. Alexandrát az ügyészség azzal vádolta, hogy tavalyelőtt megölte újszülött csecsemőjét. A megyei bíróság ezt a vádat elvetette, dr. Köszler Ferenc tanácsa szerint az akkor még huszonnégy éves nő a segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettét követte el. Köznyelven: Alexandra semmit nem tett azután, hogy terhessége nyilvánvalóvá vált, majd a szülést követően sem hívott segítséget, holott ez módjában állt volna.
Nem kért segítséget
Cs. Alexandra titkolta terhességét, amelyről sokáig feltehetően maga sem tudott. December 25-én éjszaka ment el a magzatvíz, a lány a fürdőszobában küzdött a fájásokkal, apja pedig a szomszéd szobában volt, de sem ekkor, sem a szülés után nem ébresztette fel a vélhetően mélyen alvó férfit, s a keze ügyében lévő mobiltelefonon sem kért segítséget.
Bizonyíték hiányában
Minden a vádlott vallomásán alapszik. E szerint a már megmosdatott csecsemőt egy kis plédbe tekerte és bevitte magával a szobába. Ezután a fotelbe tette a gyereket, s kis időre elvesztette az eszméletét, amikor pedig magához tért, a gyerek már nem adott életjelet. Ezt követően tette fel a holttestet a szekrény tetejére, amit este a kályhában a méhlepénnyel együtt elhamvasztott. A bíróság az orvos szakértői véleményre alapozva úgy vélte, bizonyíték hiányában nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a gyermek életképes volt.
szvsz: rohaggyon + az egész magyar (i)gasságszolgáltatás.
Illendő lenne a komprosmisszumos időpontot valami ténnyel is alátámasztani, mert lehetne kompromisszumos időpont az is, hogy a fogantatástól ember és kész. Ha nem tudod indokolni azt az időpontot, nem várhatod el, hogy a másikat is indokolják. A "csak" szócskával és a vállvonogatással nem megoldható a kérdés megválaszolása. Szóval: Miért PONT az? Miért EMBER már akkor, de előtte még nem? Miért AZOK az indokok döntik el a minősítést?
Miért szükséges a gondoskodáshiányában fellépő életképtelenséget megnevezni az ember definíciójaként? Honnan tudható, hogy tényleg ez az IGAZ?
Továbbfejtve az elgondolásokat, a halottaknak semmi jót nem jósolok. Nincsenek életfunkcióik, csupán rothadó emberi testek. Nem emberek. Ne vonatkozzanak rájuk olyan dolgok, amik az emberre vonatkoznak. Bizony! Ezek a kizárólag biológiai érvek hátulütői.
MégegyuccsóOff
Egészen megtetszett.
Egyszer, még a net előtt valahol rátaláltam a GSD egy-két számára, aztán tegnap előkerült ez a név a régi homályból. Gondoltam rákeresek, "ha má' net". Aztán ezt találtam.
Tele vagyunk mán hülye előítéletekkel. Ehh..
Viszont az "Összefoglalva teljesen kezdô lázadók kedvéért" részecskén percekig fetrengtem. :DDD
On
Afrikaban sok helyen a mai napig el sem nevezik a gyereket 1 eves koraig, mert csak kb 50% eselye van az egeszsegesen megszuletett gyereknek az 1 eves kort elerni.
Ja, a másik:
Van viszont, ami tényleg újkeletü dolog, és ez a magzatvédelem-újszülöttvédelem. A középkorban, meg később is a gyereket praktice "fogyóeszköz"-nek tekintették, ami érthető is, hisz olyasfajta veszélyek leselkedtek rá, hogy kevés érte meg a felnőtt kort. Mondjuk Pasteurnak ha jól rémlik 5 gyereke született, és ebből 1 volt, aki meg is öregedett. (Pasteur 1895-ben halt meg, ha jól rémlik, 4 évvel apai nagyanyám születése előtt - csak az idő-tájolás kedvéért) Olyan, hogy magzat vagy gyerek jogai, szóba se jött.
De mást is mondhatok: egészen az 1950-es évekig dívott a "próbaszülés" intézménye. Magyarán a nőt az első terhességgel hagyták vajúdni, és ha képtelen volt megszülni, majd a másodiknál már császározták. Ez a művelet a szülőcsatornában megakadt kifejlett újszülött elevenen feldarabolásával jár. (láttam egy ilyet (szerencsére elég messziről) - a nő soha nem volt terhesgondozáson, és már igy esett be mentővel a kórházba, hogy a gyerek be volt akadva - na, ezt ellenségemnek se kivánom. Ettől még minden kórházban megesik ma is, évente egyszer mondjuk)
Namost szerencsére ezeken túlléptünk, csak mostanában van egy olyan érzésem, - hogy hasonlóan a feminizmus NaNe-aktívák féle interpretálásához - éppen a ló tulsó oldalát kezdjük vizsgálgatni, és a magzatnak az anya jogát überelő jogokat akarunk osztani. Ez szerintem nem jó.
A 13. hét 1. napján semmi se történik pillanatszerűen, ahogy többnyire azt se tudod, hogy melyik az a nap. Ugye egyezményesen a számolás az utolsó menzesz 1. napjától szól, de egyfelől a fogantatás bármikor történhetett utána, másfelől az se ritka, hogy a fogantatás után még megjön egy menzesz.
Ami történik, az az, hogy a harmadik hónap után a magzat növekedése relatíve gyorsabbá válik. (valójában az elején a gyorsabb, csak éppen a 0,5 és az 5 mm közti különbség nem érzékelhető, a 3 és 10 cm közötti meg nagyon...) Ennek okán a később végzett abortusz exponenciálisan veszélyesebb AZ ANYÁRA nézve. Tehát ez egykompromisszumos időpont, ennyi.
De írtam oda én más időpontokat is, és valójában a döntő különbség az ominózus 20. hét (félidő) után áll be. Úgy a 23.-24. hétre a tüdő elvileg kész lehet a légköri oxigén hasznosítására, az emésztőrendsze meg a táplálék felvételére. Tehát kialakul az ÖNÁLLÓ LÉTEZÉS ESÉLYE. Addig ilyen nincs, az anyai szervezeten kívül a magzat bármiféle gondoskodás mellett sem maradhat életben.
Na, ezért van az, hogy orvosi indokok esetén a 20. hétig terhességmegszakítás, utána meg húzni kell az időt ha lehet, ugyanis megjelenik az esély...
A terhességmegszakítás már az ókorban is létezett, nemigen beszélhetünk "új problémáról". Legfeljebb az ókorban-középkorban "magzatűző növényi főzetek" léteztek, ma meg más módszerek.
A felelősség növelésének praktikus eszköze a felvilágosítás, propaganda. Mondjuk a magukat magzatvédőknek vallók igen sokat tudnának tenni, ha azért kűzdenének, hogy a családtervezés elmélete & gyakorlata legkésőbb általános 8.-ban tananyag legyen. Ez biztos, hogy jelentősen csökkentene a terhességmegszakítások számán, pár éven belül. Ez elérhető, Hollandiában pl. 100000 lakosra vetítve 1/3-a a magyarnak.
A filozófiai vita meg szerintem nem része ennek a témának. Persze más felvetésben meg érdekes lehet. Mondjuk szerintem az embert emberré a szolidaritás képessége teszi, ami gyakorlatban ugye az ösztönlét reciproka.
"A magyar jogrend szerint a nem bizonyított cselekmény NEM ítélhető meg! Nem el, még meg sem ítélhető!"
Nomégeccer, csakmostcsakutoljáracsakneked:
a) nem bizonyította senki, hogy ártatlan. Azt bizonyították, hogy nem tudták bizonyítani, hogy bűnös. Ergo semmi/senki nem mondta ki, hogy ártatlan. Se szakértők, se bíróság.
b) mi nem a bíróság vagyunk, hanem a közvélemény. Nekünk a valószínűbbhogybűnösminthogynembűnös=bűnös.
"Ma magyarHUNban a bűnelkövetőknek több joguk van, mint a tisztességes embereknek!
A törvényhozásunk olyan, hogy a bűnözőket védi a becsületes emberekkel szemben!"
Épp ezért vannak az illetők felmentve ilyen esetekben. Mert igaz, hogy minden cselekedete arra mutat, hogy csecsemőgyilkosságot hajtott végre, a végső egyetlen szál bizonyíték (amit persze szintén minő érdekesség: pont ő tüntetett el) hiánya miatt fel lett mentve. Megint visszautalnék az előzőre: viszont a bíróság hiába mentegeti fel őt is meg az ilyeneket is, azért nekünk még csecsemőgyilkos/tolvajszemétgazember marad, amíg él ő is, meg az egyéb ilyenek is.
Ez ellen védi őket az XY-ozás, meg a kitakarás.
"A bírák is vétkesek abban, hogy 1-1 cselekményt össze-vissza ítélnek meg!"
Ebből nekem az látszik, hogy a bíróság sem tévedhetetlen. Így bármit is erőlködnek azok, akik egy bírósági ítéletet lobogtatva látják igazolva magukat, azért a bírói döntésnek sem lesz már meg a közvélemény általi megkérdőjelezhetetlensége. Soha többé. Hacsak nem megint be nem üt valami diktatúra.
Igen. A törvényi tiltás a liberális rendszerek sajátja, mert nem képesek másképpen összehangolni a sokmillió különféle érdeket. Ezért is kellenek a tételes törvények.
"felelősebb gondolkodással" Egy dologra olyan módszerrel keresünk gyógyírt, amire nem is kellett volna, ha a módszer maga nem létezett volna.
Hogyan lehetne csökkenteni? Ha csak bemondásra megadják a lehetőséget, miképpen kívánod növelni a felelősséget? Összeráncolod a szemöldöködet? Hangosan ejnyebenyézel? :)
Tehát az időpont elmúlásakor a magzat már képes önálló létre? Ezt akarod mondani? Mert ezt írod. Tényleg képes? Miből következik?
Továbbá: Mennyiben határozza meg az ember emberi mivoltát, ha leredukáljuk "csupán" erre a szintre? Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy akkor a halottak semmi jogot nem élveznek, hiszen nem emberek és akkor mindjárt megörülnének egyes perverz állatok.
Tényleg csak a négy alapelemtől (plust járulékos egyéb elemek) és azok kombinációjától függ az, hogy valaki ember? És ezt hogy bizonyították? Ugyanis pont a tudomáynos módszernek a sajátossága, hogy az állításaira igazolást keres. Prekoncepciókkal nem foglalkozik annyira. Miféle kutatások folytak, amelyek ezt támasztják alá? Kik végezték? Milyen módszerekkel? Elég nagy mintavétel volt? Stb.
Továbbra is érdekel az a tudományosan is igazolható indok, amiben feketén-fehéren le vagyon írva, hogy a 13. hét első napján AKKORA nagy változás történik az előző naphoz képest, ami biológiailag is indokolja az EMBER címke felragasztását.
Nézd, én erősen bízom benne, hogy törvényi szintű változás nem lesz, hisz a törvényi tiltás bizonyos fajta rendszerek sajátossága. Tehát így értve nem.
A dolog másik értelmezése, hogy valóban, ez egy olyan téma, ami - nem elsősorban magzat, hanem a (potenciális) szülő - érdekében nagy figyelmet érdemel, és jól látod, hogy vannak még jócskán tartalékok. Tehát azt, hogy egy felelősebb gondolkodással a művi abortuszok számát jócskán csökkentsük, azt teljes mértékben kivánatosnak látom, és azt hiszem, erre van esély. (szerintem legalább a felével-kétharmadával lehetne csökkenteni)
Nézd, erre a "mivel igazolható"-ra van egy egyszerű válaszom. Egy ideig a magzat csak "gazdaszervezet"-ben képes élni. Mondjuk. Mint mondjuk a fogam. Amíg bennem van, él. (még fájni is tud, érezni, mindenfélét). Ha már kihuzattam, nem él. Általában ragaszkodom hozzá, hogy bennem éljen. Ha nagyon komoly kellemetlenségeket okoz számomra, elmegyek, és kihuzatom. Egy időn túl meg önálló lényként is, ekkor megváltozik a dolog, az érdekellentét már nem merülhet fel.
Én azt gondolom, hogy azoknak van döntési joguk a kérdésben, akikben növekszik, illetve akiknek az életét erősen befolyásolja - hisz gondoskodniuk kell róla. Egyéb kivülállónak nincs. Illetve végülis egy törvényi változtatást csinálnék: a férfi döntési jogát. Ami nyilván indirekt, a dolgok logikájából: mondjuk a férfi majdnem ugyanaddig (11. hét) szabadon dönthet, hogy szeretné-e vállalni a gyereket. Ha igen, a továbbiakban úgy mint ma, ha nem, vagy a nő nem kérdezte meg, akkor a férfi semmire nem kötelezhető jogilag. (azért rövidebb az idő egy picivel, hogy a nő a férfi döntésének ismeretében dönthessen)
ÜdV
ps: ha hiszed, ha nem, a mai 12 hetes korhatár a Korán-ból jön:). Az ugyanis úgy tekinti, hogy odáig azt teszel, amit akarsz, onnan kezdve viszont már teljes értékű életként védi. Orvosi indokok esetén, vagy kiskorú terhesnél 20-18 hét ma is.
Ha sokan gondolják úgy, hogy az én elképzelésem a helyes, akkor lehetségesnek tartod-e, hogy a mai szitu megváltozzék?
Ha sokan gondolják, hogy erre van igény, akkor lehet-e változás?
Mennyiben igazolható az a vélekedés, hogy a magzat nem tekinthető full extrás embernek egy bizonyos korig? Mennyiben igazolható az, hogy a jelenleg hozott biológiai érvek azok, amelyek alapján dönteni kell? Mennyiben igazolható az, hogy racionálisan indokolható minőségi változás történik azon a napon, amikor a korhatár elmúlik és innentől kezdve full extrás emberként tekintünk a magzatra? Ki dönti ezt el? Ha mások nem így gondolkoznak, elképzelhető-e, hogy a döntéshozatal és az érvek mások lesznek? Vajon megengedhető-e ez?
Nézd, kedves Qohelet Ecclesiastes, én tiszteletben tartom, hogy Neked ezek a normáid - felteszem saját magaddal szemben is. Viszont másoknak meg nem ezek a normáik, és azt is tiszteletben köll tartani.
Viszont ebben a topicban nem az abortusz a téma. Mellesleg az abortusszal spec semmi gondom, mint ultima ratio-t elfogdhatónak vélem. (magyarán rossz, de megoldás)
Pedig van. Úgy hívják, hogy önmegtartóztatás. Azokra az időkre találták ki, amikor a fogantatás esélye nagyon valószínű.
Nem véletlen, hogy sokan gyakorolják.
1) Csak ők nem olyanok, akiknél ha nincs meg a napi kettő, akkor boldogtalanságról regélnek össze-vissza.
2) Csak ők nem olyanok, akik egyenlőségjelet tesznek a szex és a szerelem közé.
3) Csak ők nem olyanok, akik attól paráznak, ha nem kufircolnak a kedvesükkel, akkor dobják őket.
4) Csak ők nem olyanok, hogy egy kapcsolatban azt nézik, hányszor elégülhetnek ki.
5) Csak ők nem olyanok, hogy sejtcsomónak és az ebihal értelmi szintjét megközelítő valaminek [Hitet Lenke kartács(nő)] titulálják a magzatot.
6) Csak ők nem olyanok, hogy KIZÁRÓLAG művi eszközökben bíznak, mert a FELELŐSSÉG VÁLLALÁSÁHOZ KEVESEK.
Te komolyan azt hiszed, hogy az abortusz azoknak találták ki, akik IGAZÁBÓL önhibájukon kívül estek teherbe? Nos, nem. Azoknak adnak támaszt, akik felelőtlenek voltak és megpróbálnak ez alól mentesülni. Azoknak adnak támaszt, akik NEM olyanok, mint a fenti pontokban leírtak.
És szánalmas, hogy ehhez még IDEOLÓGIÁT IS gyártanak.
Sértődik a rosseb, vannak vélemények, amit elereszt az ember a füle mellett. Általában ide tartozik az összes rágalmazás (nem tartja gyilkosnak = ártatlannak tartja) stb.
Másfelől alapvetően rosszul itéled meg a helyzetet: jelenleg néhányan azt mondjuk itt valamiről, ami a Bíróság - elsőfokú - itélete, vannak akik teljesen jogosan más véleményüknek adnak hangot, és vannak, akik szenyor Bencsiket követik a rágalmazás útján.
Egyébként vonzódsz a sztálinizmushoz? csak mert ez az "aki mást gondol valamiről, az rossz ember" öléggé arra hajaz...
Öregem, aki minden erejével tagadja a terhességét, visszautasít mindenféle segítséget és megoldást, hazudik a hatóságnak, majd sutyiban megszüli a gyerekét, akit pokrócba göngyölve belevág egy kádba és felrakja a szekrénytetejére, majd mikor már nem 'nyöszörög' elégeti a kazánban az igenis egy rohadt gyilkos. A cselekmény meg előre megfontolt szándékú emberölés.
Te meg relativizálhatod ahogy akarod, mentegetheted is, max. azt éred el, hogy közlöm veled: te sem vagy sokkal jobb. Akkor meg persze megsértőcc, oszt jössz nekem az egybittel, meg a fellengzős kváziszakmai dumáddal.
"Te egyetlen hozzászólást nem találsz senkitől, ami azt mondaná, hogy a nő ártatlan lenne, vagy helyesen cselekedett volna.
Valóban?
Íme, ezt írod kicsit lejjebb:
Te azt a tényt, hogy az elkövető nem akart mindenképpen gondoskodni a megszületett gyerekről eleve emberölésnek fogod fel, én (és a Bíróság) meg nem."
Értem: kyu 1 bites Btk-ja: ártatlan-gyilkos. Mijafrancnak az a sok bides paragrafus a különféle bűncselekményekről...segélynyújtás elmulasztása bűntettről(ezt véli a Bíróság meg én ebben az esetben), halált okozó súlyos testi sértés bűntettről, rablásról, lopásról, nemi erőszakról, zsarolásról, amikor nyilván, ha valakit nem vélnek gyilkosnak, azt ártatlannak vélik. Dobjuk ki az egészet, és legyen ártatlan, meg gyilkos, oszt slussz. Mennyivel egyszerűbb az élet fekete-fehérben...
Szépen összehoztál minden érvet a fölmentéshez!
A magyar jogrend szerint a nem bizonyított cselekmény NEM ítélhető meg! Nem el, még meg sem ítélhető!
Ne hidd, hogy elfogadom, csak beletörődök, mint oly sokan!
Ma magyarHUNban a bűnelkövetőknek több joguk van, mint a tisztességes embereknek!
A törvényhozásunk olyan, hogy a bűnözőket védi a becsületes emberekkel szemben!
Míg a gazemberek ("gyanúsítottak") nevét X. Ypsylon-ként írhatja csak le a média, arcát ki kell takarni, addig a halálra vert, kifosztott áldozatot takarás nélkül megjelenítik, teljes névvel hozzák le.
Azt, hogy a nyomozó hatóság töketlen, nem a bíróságnak róvom föl.
DE!
A bírák is vétkesek abban, hogy 1-1 cselekményt össze-vissza ítélnek meg!
LSD: Tocsikolás!
Egyébként meg nem értem mi a fenére akarsz kilyukadni. Arra tán, hogy ha valaki belecsöppen egy nemkivánt terhességbe a védekezés ellenére, akkor az egyetlen móccer az újszülött megölése?! - aztat mondja a netes kommunikáció szakirodalma, hogy elébb olvasni, osztán írni...itt a topicban Te egyetlen hozzászólást nem találsz senkitől, ami azt mondaná, hogy a nő ártatlan lenne, vagy helyesen cselekedett volna. A vita tárgya az, hogy ki szerint mit követett el, és ezért milyen büntit érdemel.
Kilukadni meg arra akarok, hogy a világ nem éjfekete és patyolatfehér, vagynak színek, árnyalatok, fokozatok. Nem véletlen, hogy minden potenciális gyilkosság gyanusitottját hetekig vizsgálgatják az IEEI-ben, és ennek eredménye komoly súlyu a tárgyaláson. (egyébként már az 1920-as évek óta, az első híres ilyen igazságügyi elmeszakértő Szondi Lipót volt, aki később a háború elől Svájcba emigrált, ahol tantárggyá :)lett. Ld. Szondi-teszt)
(Igazságügyi Elmemegfigyelő és Elmegyógyító Intézet - Kozma utca, rálátással a budapesti krematóriumra...)
Engem a számokkal nem fox meghatni, egyrészt mert el sem hiszem őket, másrészt mert túl sokat foglalkoztam statisztikával ahhoz, hogy komolyan vegyem őket. ;PPP
Egyébként meg nem értem mi a fenére akarsz kilyukadni. Arra tán, hogy ha valaki belecsöppen egy nemkivánt terhességbe a védekezés ellenére, akkor az egyetlen móccer az újszülött megölése?!
Mert ez esetben nem óhajtok veled vitatkozni, és igenis lemegyek kutyába.
"Csak akkor ítélkezhet akként a bíróság, ha a bűnelkövetés bebizonyíttatott!"
Ebből is látszik, hogy a topikcímet nem a bíróság adta a topiknak.
"A cikk szerint az nem történt meg!"
Jó párunk szerint meg igen. A topiknyitó is ebbe a kategóriába tartozik.
"Kétely lehet, de bizonyosság kell az ítélethez!"
Bizonyossága az ítélkező bírónak sem volt, mint alant kiderült. Ugye nem kell ragoznom az ártatlanságból, illetve a bizonyítottság hiányából történt felmentés közti különbséget.
Nno ezért maradt el a büntetés.
"Így kerek perec állítani tényként a gyerekgyilkosságot=hazugság!"
Ahhoz viszont neked kellene bizonyítanod, hogy nem történt csecsemőgyilkosság. Az, hogy a csaj megúszta, a fentebb említettek miatt még nem bizonyíték.
A címben gyerekgyilkosságról írt!
Csak akkor ítélkezhet akként a bíróság, ha a bűnelkövetés bebizonyíttatott!
A cikk szerint az nem történt meg!
Kétely lehet, de bizonyosság kell az ítélethez!
Így kerek perec állítani tényként a gyerekgyilkosságot=hazugság!
Igen, igazad van.
Viszont ez időnként a túl sok, és túl vegyes információmennyiséghez vezet, amiből döntésképtelenség lesz.
Hogy ne menjek messzire példáért ott vannak a mobiltelefon-csomagok. Régen elég volt ránézni a percdíjra, hogy megtudjuk melyik szolgáltató az olcsóbb, tehát előnyösebb. Ma ugyanehhez komoly elemzés kell, mert még a saját és a többiek telefonálási szokásait/rendelkezésreállását is vizsgálnom kellene, hogy ugyanezt az eleddig hótt egyszerű döntést meg tudjam hozni.
"És szerintem se jó másra, mint amiért idecitáltam: demonstrálni, hogy közel se minden "légybekapás" önhibás."
No meg arra, hogy az abortuszra egy darabig még szükség lesz, sajnos.
