Nem tudtam, hogy olvasol. Valaha nem olvastál, és már írtál szólásomhoz, azt gondoltam, most is így vagy ezzel. Igaz, én is csak némely szólásodat olvastam, nem mindegyiket, és én is szóltam hozzád úgy, hogy nem is ismertelek (katolikusnak, meg a kereszténységet katolikusokkal egyenlőnek gondolónak véltelek).
Igaz, olykor túl általánosan használod ezt a "keresztény" fogalmat, és így miket, kik nem "olyan" keresztények vagyunk, egy kalap alá suvasztasz azokkal, akiket jogosan bírálsz. Persze minket, nem "olyanokat" is csak bírálj nyugodtan, de ne egy kalap alá suvasztva, minket ne az övékért, ahogy őket se a miénkért.
Hanem egyfajta szomorúságot vélek nálad, amit becsülök is, mert hitre nézve rendes embernek tartalak, aki szereti Istent, csak ezt nem fogadják el tőle, és nem tudja átadni azokat az értékeket, amiket talált. Így csak járogatsz a hívő emberek beszélgetéseihez, és olykor hozzáteszed a magadét. Igaz, más ismereten vagy, de én (lásd) nem akarlak térítgetni, senkivel ezt nem is teszem. Csak azt hiszem, értelek, mert ezzel olykor én is így vagyok. Persze lehet, hogy nem pontos, amit írok, meg az, te máshogy fogalmaztad volna meg, de kb. így látom.
E szomorúság persze másoknál is megfigyelhető...
Azt nem tagadom, örömmel tölt el, hogy olvasol, mert értékes embernek tartalak.
Kedves cserfa,
hisz tudod, hogy olvaslak.
Ha úgy gondolod, igaztalan volt e kirohanásom, hát rój meg érte, de azt hiszem tudod, miért írtam, amit írtam.
Nincs abban semmi hiba, hogy miután a férfi más, mint a nő, ezért nemcsak biológiai szerepe más, hanem a társadalmi is. Csak erre szerettem volna rámutatni, és arra, hogy vannak olyan sokat szidott társadalmak, ahol ugyan ez európaihoz hasonlítva más módon, de végeredményében hasonlóan vélekednek erről, beleértve a modern társadalom, a modern nő igényeit is.
Lásd, én is képmutatónak tartom a "keresztények" java részét. És nem is krisztusinak. (Sőt, ezzel együtt magam sem vagyok mindig krisztusi, hanem el-elesem, de én akkor lapítok, nem másokat szólok meg, vagy, ha rájövök erre, elszégyellem magam, és ez rossz, ezért ez egészen ritka.)
Ha engem olvasol, én viszont sohasem tartottam egyformának a férfit, meg az asszonyt, e földön bizony van köztük különbség. Engem ilyen képmutatással nem fogsz meg (gondolom, nem is ellenem írtad). Én nagyon szeretem Pált, és tanítását is, és Pál sem tanított semmiféle emancipációt, sem Krisztus. (A nők nem férjük mellett, hanem alatt, hiszen a férj fej, és nem valami oldalhajtás, a mellé viszony Ádámmal megszűnt, azóta a földön különbség van hatalom tekintetében férfi, meg asszony között, Krisztus szerint sem férjhez mennek, hanem férjhez adatnak, a férjet vezeti Isten többnyire, hiszen a fejen az érzékszervek javarésze, stb. Egész ősi fogalamzások ezek, végig így vannak a Bibliában, elejétől fogva, amíg csak férfiről és asszonyról szó van, mindenhol.)
Ami nem azt jelenti, hogy próféta ne lehetne asszony, vagy bíró, mert volt. Csak tanítani ne tanítson (persze otthon, gyermekét tanítsa, meg gondolom, általában is a gyermekeket), csak uralkodni ne uralkodjon (férfin), ahogy elég rossz királynők is voltak, rossz véget is értek meg, de jót nem találni, legalábbis Isten népénél.
De még apostol is volt nő. De ha az Úrban nincs is különbség férfi, meg asszony között, itt e földön nagyon is van, ugyanaz az apostol tanította egyioket is, másikat is, és igyekezett helyükre inteni az asszonyokat, éspedig nem azért, mert gyűlölte őket.
Hogy az Úrban demokrácia, ... hmmm, az nincs. A demokrácia inkább az emberek szokása, és jó dolgai mellett egy sor rossz is van, arra is nagyon alkalmas és alkalmazott, hogy a kiválókat, a nemeseket leszólják, emberivel cseréljék le az istenit, stb. Istentől távol áll a demokrácia, Nála, és amit Ő ad injkább az a jellemző, egynek van igaza a sokasággal szemben. Szinte mindig. Jééé, hiszen lassan politizálni kezdek... abba is hagyom.
CSerfa, neked nincs mit mondanom, mert korábban írtad: nem hiszel nekem. Legyen neked a te hited szerint. Irásom egyetlen célja az volt, vannak másként gondolkodók is, ezt is másoknak szántam.
A rohadt "mohamedánok"! Hogy ott meg az asszony vezeti a háztartást, ő felelős az otthon nyugalmáért, a gyermekek taníttatásáért. A rohadtak!
"Asszony ne szóljon a férfiak dolgába."
De szép ez a modern, keresztény, európai demokrácija...
Asszony ne szóljon a férfiak dolgába. Emellett én bizony becsülöm és szeretem az asszonyokat, hogy ők befogadóak, oltalmazóak, inkább, mint a férfiak, még a vétkest is mentegetik, stb. A férfi meg legyen férfi, így lett teremtve az ember. Kell asszony is, aki olyan, mint az asszony, és kell férfi is, aki jól leveri, akit kell. Jól van ez így.
Te hiába állsz ellen asszony létedre annak, amit a férfiasságról írtam, igazságtalan. Ahogy az is, az lenne, ha én asszonytól vártam volna el a férfiasságot.
Hazugság, hogy én mindenkit aki velem nem egy úton jár, megszégyenítem. Sem ellenfeleimet. Csak a bolondot, és alig van szvsz bolond e fórumon, azok közül is csak kevéssel teszem. Írásom célja, hogy más is nyugodtan tegye, ahogy teszik is egyesek (vfo, Don Vittorio, stb.), és az, mások ne szólják meg őket (minket) ezért!
Nem igaz, hogy kímélni kell a bolondot, és nem igaz, hogy aki kíméletlen, az szeretetlen. Jézus sem volt az. Az atya sem az, ha megfenyíti a gyermekét. Az ifjú elméjéhez is a bolondság van kötve, és éppen a vessző jár neki ezért, az távoztatja el, és éppen az az atya gyűlöli gyermekét, aki megtartóztatja tőle a vesszőt. Az Úr is megfenyíti azokat, akiket szeret. Erre még a buddhista mesterek is rájöttek.
Aki bolondot az ember megfenyít, nem gyűlöli, és nem bosszúból teszi (én legalábbis nem), hanem inkább törődésből, ha nem is mindig a bolonddal való törődés a cél, de az emberek azok, bizony.
Aki pedig az istenes dolgokat (akár a Bibliát is) arra használja, hogy magáért idézetekkel, meg tanításokkal bosszút álljon, magáért fogalamazzon, az nem krisztusi, az szemét ember, az ilyenhez semmi közöm. Ahogy magam sem teszem ezt, Isten dolgait nem fordítom magamért bosszúállásra.
Eleve bolond az, aki bosszút mesterkedik, és azt véli, Istent becsaphatja, ha egyszer minden gondolatát ismeri Isten. Micsoda isten az, akit manipulálni lehet fogalmazásokkal, Biblia-idézetekkel? Ez bizony inkább Sátán módszere (meg az Írás, Isten beszédének elforgatása), ám akik úgy bánnak a bolondokkal, ahogy Salamon tanácsolat, vagy az Úr tette, igazságosak. (Micsoda gonosz is vagy te, oncogito!)
A békességben élésről: Jézus Krisztus úgy is köszönt, Békesség! És amennyiben lehetséges, én is békességes vagyok, ahogy Ő is. Bizony békesség, és szelídség úgy kiosztani a bolondokat, ahogy kell, éppen az a békétlenség, ha a bolondot meghagyjuk bolondságában, akarom mondani, ha a bolond érvényesül. Olvasd csak, mekkora szörnyű baj, ha a bolond érvényesül! Ott a Példabeszédek, mielőtt humanista szószodat, istentelen mimóza, férfiatlan álkeresztény dolgaiddal az egészséges tanításnak állnál ellent. Amit te sugallsz, homlokegyenest ellenkezik krisztussal (Őt is elítélhetnéd, ahogy teszed is), nem csak minket. De tudom mit? Idézem Salamont: Péld. 5.22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg. Péld. 5.23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog. Péld. 10.13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való. Péld. 19.29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának. Péld. 23.9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét. Péld. 26.8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
Nem kell tisztességet tenni a bolondnak, fenyíték kell neki (különben meghal), neki járnak az ütések, de nem jár neki bölcs beszéd, számítani lehet szörnyű békétlenségre, ahol a bolond fellép, stb.
Bizony, ezek és sok más tanítás arra sarkallnak, nyugodtam lehet úgy bánni a bolondokkal, ahogy Jézus bánt, ahogy írom.
Nem is azért írom, hogy követőkre leljek, hanem, hogy ne szólják meg az így viselkedő embereket azok, akik ezekre nem is gondoltak. Mert elárasztotta a világot a humanista mimóza istentelen álkeresztény szósz, ami belőled is árad. És nem vagytok restek megszólni az igazságost, de restek vagytok az igazságot keresni. Nem mindenkiről, de rólad írok, oncogito, meg a hozzád hasonlókhoz.
CSerfa
U.I.:
Hanem szólok hozzád, személyedhez, oncogito:
Azt mondom, egy sor gondolatomat rosszindulatúan, gonoszul kiforgattad. Gonosz rosszindulatúnak mondom, mert tudom, hogy értelmes vagy, és szándékosan teszed (forgatod ki), szándékosan válogatod össze szavaidat, hogy mocskold, amit jó szándékkal írtam. Én bizony szégyellném magam a helyedben. Tőled ezt nem várom el, egyszer már nagyon leszerepeltél, el sem hittem volna rólad, hogy akkora rosszindulatra, gonosz irányított elfogultságra képes vagy, gondolom, belőled hiányzik ennek érzékelése-érzéke, reménytelennek tartalak, ezért írok magamról. Lásd, téged nem bolondnak tartalak, hanem gonosznak, nagyon gonosznak, aki nagyon mélyen gonosz, és gondolkodással, lelkiismerethez hasonló képmutatással leplezed (tán még magad előtt is) gonoszságát. (Ezért is zárkóztam el veled az emilben való megbeszéléstől is, mert ez meggyőződésemmé vált. Lehet, hogy nem voltál ennyire gonosz, de hitem szerint Isten erre adott téged, elváltoztál, kifejlődtél, és ez készen van. Sok értelme nem lesz a mi beszélgetésünknek, mert én meggyőződtem rólad, és nem hiszek neked, ezt te ki nem dumálod, sem itt, sem emilben, sehogy, és ezeket nem rejtem véka alá, jobban teszed, ha ez nem tetszik neked, hogy az én dolgaimat te nem minősíted. Persze teheted, de mondom, az én rólad alkotott véleményem sincs véka alatt.)
Mielőtt valaki meghökkenne, és fejemet mosná, tán csak egy fórumtársamról mondom, hogy gonosz (mindamellett, hogy a Biblia szerint az emberek gonoszak éltlaában), az egy oncogitoról. Azaz ez általában nem szokásom.
Ezen vélemény mellé úgy érzem hogy a magamét is ide kell írnom.
"És örömmel látom, hogy sokan egyre kíméletlenebbek a bolondokkal, és merik levetni a mimóza-keresztényektől elvárt-megszokott férfiatlanságot,istentelenséget (a Mestertől való különbözőséget)."
Mindenkinek szive joga, hogy milyen stílusban, milyen szándékkal fórumozik és milyen mondanivalóval. Azonban divatot csinálni a sajátjából - ez már felelősség. Sőt, aki eltér tőle "Mestertől való különbözőségnek, istentelennek" láttatni olyan kompetenciát sugall, ami embertől való függéshez, emberi elváráshoz vezet. A hosszútűrést pedig mimózaságnak, férfiatlanságnak tartani? Mostmég nem ennek lenne az ideje? Isten talán mimóza és férfiatlan velünk??? A durvaság, a harc kedvelése nem azonos az igazságkereséssel, az igazság örömteli megosztásával. A rossz leverése leghatásosabb a jó erősítésével.
Nem egy úton járni valakivel nem jelenti azt, hogy a másikat megszégyeníteni leverni, legyőzni kell. Főként nem saját és mások kedvtelésére. Igen nagyon könnyű követni a durvaságot, mások megalázásának öröme is fertőző lehet. Főként ha valaki nem tanító céllal, nem segíteni akarással szembesít valamilyen hibával, hanem pusztán harci kedvét elégíti ki, hajlamos lesz az embert nem embernek látni, hanem eszköznek. Aki pedig mások megalázása és sértegetése árán épül - kérdés miben növekszik? Szóval tény, hogy a fórum kezd a kíméletlenség fóruma lenni - de ez azt hiszem a sokaság sajátja - és igéret az is, hogy a világban el fog uralkodni a szeretetlenség. Sokat nem tehetek, csak annyit - jelzem léteznek másmilyen mentalitással is emberek.
"Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek."
... minden emberrel! Szó szerint ez minden embert jelent szerintem, meg hogy törekedni erre, amennyire lehet - nem pedig az ellenkezőjére.
"Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr."
Tudom, én egy balhés keresztény vagyok e fórumon (más fórumon is). Balhé alatt azt értem, ahogyan bánok azokkal, akiket bolondnak tartok.
Szóval rólam ismert, szembeszökő, én igazán nem tipikus kereszténységhez illően, megszokott módon, hanem szokatlan vehemenciával és kíméletlenül bánok egyesekkel, továbbiakban bolondokkal.
Alább megmutatom, hogy látom én ezt a dolgot.
Illik a kíméletlen bánásmód a keresztényhez (krisztusihoz) a bolonddal szemben, és az, ne engedjen minden embernek (pláne a bolondnak), stb.
Így is kell velük bánni!
Nem sajnálni kell, őket, sem együttérezni velük. De még csak rájuk sem kell hagyni, ha értékes emberek terhére vannak (magamat nem védem), értékes dolgokba bolondoznak bele.
Hanem jól ki kell őket osztani. Ez igei! Ez nem véletlenül lett nekünk adva, Krisztus sem véletlenül állította példaképnek (mesternek) Magát.
A Példabeszédekben is ez van, bizony, akár ütések is valók az ő szájuknak, és iszonyodás a bolondok bolondsága iránt. De Jézus is egészen, sőt, meghökkentően kíméletlen volt a bolondokkal szemben. És azoknak semmit nem engedett.
Szokás azt mondani, felebarátnak nem szabad mondani, bolond (írtam erről a rákás topicba részletesebben). De Jézus mondta, hogy bolond, és nem mondta, hogy csak ő mondhatja. Bizony, a bolond nem felebarátom. Mikor valaki Sátánhoz tartozik, akkor sem. Felebarátom felebarátsága is felfüggesztődhet, Jézus is felfüggesztette, gondoljátok csak meg! Jézus a Mester, és Ő is így bánt az emberekkel, ha Péter a mennytől, akkor elismerte, ha Sátántól, akkor nem engedte, nem, hogy engedelmes lett vona neki.
Megmutatom más példákkal:
– Felebarátom kéri ruhám egy részét, más részét is neki adom. Bolond akar rávenni valamire, elhajtom.
– Felebarátom kényszerít egy mérföldre, elmegyek kettőre. Bolond kér bolondságra, semmit nem engedek neki, dehogy is teszek bolondságot, akkor bolond is lennék.
– Felebarátom kérdez tőlem valamit, megfelelek neki legjobb értelmem, és az ő kívánságai szerint. Bolond kérdez valamit, semmiképpen nem felelek az ő bolondsága szerint, az is bolond, aki a bolondnak magyaráz, hozzá hasonlatos lesz, már csak azért is, mert különben a bolond nem is értené..
– Felebarátom elvárja, feleljek meg az ő elvárásának. Nagyon is igyekszem megfelelni neki. A bolond várja el, megfeleljek az ő elvárásának, és semmiképpen nem teszem úgy, ahogy ő kívánja-várja, hanem az én elvárásaim szerint akár kíméletlenül bánok vele.
És örömmel látom, hogy sokan egyre kíméletlenebbek a bolondokkal, és merik levetni a mimóza-keresztényektől elvárt-megszokott férfiatlanságot, istentelenséget (a Mestertől való különbözőséget).
Testvérek! Mi nem a bolondok szolgái vagyunk! Nehogy már megkössenek minket istentelen (Jézust nem ismerő) emberi elvárások! Nehogy már belopózzanak közénk hamis atyafiak az ő istentelen elvárásaikkal, és kilessék a mi szabadságunkat Krisztusban! Merjetek ellenállni az istentelenségnek, nem annak vagyunk a szolgái, nem vagyunk annak kiszolgáltatottak! Nehogy már a bolondok kedvéért hozzájuk hasonlóknak mutatkozzunk!
Vegyétek észre, oly sok félreértés van ezzel a keresztény szelídséggel engedelmeséggel, kapcsolatban, gondolkodjatok el azon, Krisztus sem olyan volt, amilyennek elvárták, hogy legyen! Dehogy volt mindenkinek engedelmes, dehogy tette meg Vele mindenki, amit csak akart! Fiúságot kaptunk, nem szolgaságot, és istentelen dogloknak való engedelmességet!
Kérlek, mondd el a mondatod környezetét is, ugyanis nem értem. A hivatalos megszólításból valami dorgálásfélét vélek olvasni, utána ugyanazt írod amit én, csak más szavakkal. Kérlek, segíts. Mi most vitatkozunk, vagy egyetértünk?
üdv:b
ráka (üres, méltatlan, szemét, hülye)
Megvetést, és haragot kifejező szidalom.
A Szent Pál Akadémia fordítása szerint:
"mindenki, aki ok nélkül neheztel a testvérére, bírói ítélet alá fog esni; aki azt mondja a testvérének: "Te szemét!", az a legfelsőbb bíróság ítélete alá fog esni; aki pedig azt mondja: "Te hülye!", az a tüzes gyehennába kerül!" (Máté 5,22)
Egyszer "szerintem" ok nélkül megbántottak.
Nagyon keseregtem miatta." Nem haragudtam" az illetőre, de kerültem a vele való találkozást.
Most már tudom, hogy ez is harag volt.
Amikor az esetet elmondtam valakinek, Ő felvilágosított, hogy ha keresztény vagyok, a Krisztusi útmutatás szerint kell rendezni az ügyet. Nagyon nem értettem a dolgot, Ő bántott meg és én menjek hozzá rendezni a dolgot?
Azóta megértettem és hálás vagyok érte.
Az én gondolataim a ráka szóval kapcsolatban (minden csak szerény véleményem szerint):
Félreérti szinte minden tanítás, minden "tanító", mit is mondott Jézus Mt. 5.22-26 versekben (idézet alul). Nem azt mondta, hogy azzal van a baj, akinek panasza van testvérével! Nem azt mondta, hogy az tart haragot, akinek panasza van testvérére!
Hanem az tart haragot, aki a panaszossal nem egyezik meg, nem engeszteli ki, sőt, nem veszi komolyan (rákának mondja), vagy ami még rosszabb, ostobának (Csia szerint), vagy bolondnak (Károli ford.)
Szóval Jézus itt azt tanította (nézzétek meg az idézetet!), ne tartson haragot testvérével az, akire panasz van! Tessék megnézni a folytatást! A folytatást nem szokták említeni, pedig Jézus ott magyarázza, részletezi, indokolja, hogyan is gyűjt magára ítéletet az, aki ahelyett, hogy kiengesztelné a rá panaszost, inkább semmibe veszi azt. (Ó, de sok ilyen ember van, tipikus viselkedése ez annak, akinek „jobb ügyvédje van”, meg az ügyeskedőknek, fogalmazgatóknak.)
Nem az tartja a haragot, akit megbántottak, akitől elvettek! Annak jogos a kiáltása, már Ábel óta! Isten meghallgatja azt, sőt, bosszút is áll érte (Övé a bosszúállás, Ő megfizet), ha nem egyezik meg a sértő, a károkozó a panaszossal! Nem lehet, nem kéne felbontani krisztusi-apostoli tanítást, bizony így teljes összhangban van a Mt. 5.22-26 a többivel. Van jogos panasz, és ha nincs rá megoldás, van bosszú is Istennél, Aki igazságos, ha késedelmes is a haragra.
Részletezve:
Az tartja a haragot, aki nem tud megegyezni ellenfelével! Nem az van veszélyben (nem ő a haragtartó), akinek panasza van, hanem az, aki nem veszi komolyan azt, akinek őellene van panasza.
Aki ráadásul annyira nem veszi komolyan ellenfelét, hogy ahelyett, hogy engesztelné (megegyezne vele), még bolondnak is nevezi, a Nagytanács (Főtörvényszék) elé kell kerülnie, hogy az igazság valamiképpen gyalázatba ne forduljon! Nem azt kell a Nagytanács elé vinni, aki csak úgy bolondnak nevezi a bolondot, a Biblia jó sokat ír bolondokról. Annak kell a Nagytanács elé kerülni, aki az ellene panaszost nevezi bolondnak, ahelyett, hogy kiegyezne vele.
Ha pedig ostobának nevezi az ellene joggal panaszkodót, akkor Isten ítélete lesz rajta.
Hát tegyen meg mindent az, aki Jézus tanítását komolyan veszi, hogy testvére ne legyen rá panasszal, kerülje el az ítéletet, engesztelje ki a testvérét, nehogy semmibe vegye, pláne ne mondja bolondnak! Mert Isten akkor megítéli nem akármilyen ítélettel!
Ajánlom azoknak, akiket meghökkentettem, olvassátok el figyelmesen!
[Mt. 5.22-26] Én azonban azt mondom nektek: Mindenki ítéletre kerül, aki testvérével haragot tart. Annak, aki testvérének azt mondja: Bolond, a nagy tanács elé kell kerülnie! Azt pedig, aki azt mondja: Ostoba, megfogta már a tüzes gyehenna. Ha tehát adományodat oltárra viszed, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd az adományt az oltár előtt, eredj el, békülj ki előbb testvéreddel, és csak aztán jöjj el és vidd fel adományodat. Siess megegyezni ellenfeleddel, míg az úton együtt vagy vele, hogy ellenfeled valahogy a bírónak ne adjon át, a bíró meg a törvényszolgának és a börtönbe ne vessenek! ? Bizony azt mondom neked, elő nem jössz onnan, amíg meg nem fizetsz az utolsó fillérig.
Anyám azt mondta, hogy olyan vagyok, mint az apám (vitatkozás közben) csak, hogy a szó ne passzoljon! De ez azért van, mert keresem az igazságot. Eddig én is úgy gondoltam mint te, és gondosan kerültem, hogy valakire azt mondjam, hogy bolond.
A ráka szót nem értettem, és nem is néztem utána, mivel úgy sincs használatban, és azt gondoltam, hogy ez egy lefordíthatatlan idegen szó.
Köszönöm, hogy te leírtad a jelentését: haszontalan, semmirekelő.
Most a szövegkörnyezetet megnézve álláspontot változtattam (bekopizom):
„Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.” Mt 5,22
Úgy látom, hogy az „ok nélkül” kifejezés vonatkozik a Rákára, és a Bolond kifejezésre is, ahogyan a haragra is.
Így van értelme, hiszen az Úr okkal haragudott, és ragadt kötelet.
Okkal szemébe mondta a farizeusnak, hogy bolond:
„37. Beszéd közben pedig kéré őt egy farizeus, hogy ebédeljen nála. Bemenvén azért, leüle enni.
38. A farizeus pedig mikor ezt látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott meg.
39. Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománynyal és gonoszsággal.
40. Bolondok, a ki azt teremtette, a mi kívül van, nem ugyanaz teremtette-é azt is, a mi belől van?” Lk 11,40
Vagy okkal mondta a példázatban, hogy haszontalan (ráka):
„26. Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy …
30. És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.”
Az ok nélkülire is van példa. Erre vonatkozik az, hogy méltó a gyehenna tüzére:
„És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?” Jn 10,20
Az, hogy „mindenkit magatoknál különbnek tartsatok” nem jelenti azt, hogy a nyilvánvaló negatívumokat is símogassuk. Sőt figyelmeztetni kell egymást.
A folyt. ami most köv.
Ödönke biztos hogy jó ötlet ez a tipi-topic? Valahogy annyian és annyi helyen „nem szeretik” egymást. Itt meg még kötelezően „bontakozzanak” is? Nem lehetne egy olyat nyitni, hogy miért kell és érdemes, hogy lehet egymást békességgel szeretni/elhordozni a keresztényeknek? Arról szívesebben olvasnék. Nehogy azt válaszold hogy akkor nyissak magamnak!
Nem, nem és nem szeretném azt mondani, hogy ráka!!!!
Nem felvenni. Ezt teszem. Senki offolására azon a helye nem válaszoltam.
Gonoszt jóval. Ehhez lenne kedvem, csak az adott helyzetben nincs konkrét ötletem a hogyanról.
üdv.b
Köszi, hogy ilyen készséges vagy, de sajnos nem erre gondoltam. Van néhány ember, akik szétbarmolnak néhány jobb sorsra érdemes topicot, és ezzel elüldözik az őszinte érdeklődőket. Pedig én szivesen társalognék az Úrról. Más bűne nem érdekel, van elég nekem is.
A ráka kifejezés valami olyasmit jelent, hogy haszontalan, semmirekellő. Ugye milyen enyhének tűnik? Jézus mégis az ilyent mondó embert méltónak tartotta a főtörvényszékre, ahol halálos bűnöket tárgyaltak. Manapság ennél sokkal durvábbakat mondanak egymásnak némelyek, néhányan "keresztények" is. Nekik nyitottam ezt a türelmi zónát, talán békén hagyják a normális vitákat. Inkább ott segíts, hogy kiszoruljanak a nemodaillő beszédek:-)
üdv:b
Tisztelt hölgyein és uraim!
(Itt minden szó után egy kérdőjel kívánkozik zárójelben.)
Egynémely másik topicon olvasgatva úgy találtam, hogy igény van ilyesmire. Itt aztán frankón ki lehet tárgyalni, hogy ki a bűnösebb, és miért. Persze azért felmerül a kérdés, hogy aki a másikkal foglalkozik, az hogyan tartja "egymást különbnek"?
mottó: Ha a másik ember gyertyáját kioltod, attól a tied még nem lesz fényesebb. (valahol olvastam)
üdv:b
