2000W-os volt, és az volt vele az alapvető gond hogy ebben a motorban volt egy beépített vezérlés az energiatakarékos üzemmódhoz, ami a tekercseléseket más sorrendbe kapcsolta és menet közben is külön külön vezérelte, ezért ez a típus csak teljes szétszerelés és ujrakötözgetés után lett volna alkalmas szélgenerátorként. Mivel nem akartam szétbarmolni, az eredeti összeállításban meg nagyon gyenge volt, ezért lemondtam róla. Azok a motorok amikben nincs ilyen extra kütyü alkalmasak lehetnek generátornak, de a névlegesnél kisebb teljesítményt fognak adni. Ha jól emlékszem kb a felét lehet kivenni belőle, de ez nem biztos. Ha valaki már csinált ilyet ami működött is, sikítson hogy mire jutott.......
Nem mernék rá megesküdni, de mintha "3921" kísérletezett volna annak idején a baronija 1500 wattos motorjával generátor üzemben pont ilyen célból. Nagyon kiábrándult, mert "visszafelé" nem tudta megközelíteni sem azt amit motorüzemben felvett.
Ha lenne olyan motorom,akkor inkább már vennék hozzá egy vezérlőt... Az a vicc,hogy nemrégen olyat rugdostam a méhtelepen,sajnos nem jutott eszembe a szélgenerátoros felhasználás...Ezerszer megbántam hogy otthagytam.Picike háromfázisú moci volt,mint egy lendkerékgyujtás a Simsonon...
Jó kérdés. Első körben mindig abból építkezek ami van. Kefés dc motor, autógenerátor, mosógép motor. Most pedig kaptam egy rendes szélkereket, így felesleges lenne beruházni, főleg munkanélküli segélyből. Egyébként használtan is néha kapni ilyen motorokat párezerért, általában a kommutációt vezérlő hall elemek szoktak elfüstölni benne, amit nem nagyon szokás javítani. Emiatt motorként nem használhatóak, de generátornak tökéletesen alkalmasak.
Hát ha ennyi tapasztalatod van vele, miért nem próbálsz építeni egyet? Én kevés vagyok hozzá, de van importőr ismerősöm, rákérdezek milyen tartalék motorok vannak nála a szervízben.
Már régebben írtam ötletet szegény ember szélgenerátorához. Mégpedig elektromos kerékpár motorjáról van szó. Olyan hátsó kerékben lévő agymotor, ami bldc (vagyis kefe nélküli egyenáramú motor). Miért jó ez? Megvan benne a strapabíró csapágyazás, vízhatlan, 3 fázisú, neodym mágnesekkel van szerelve, viszonylag jó teljesítményű 180-350W meghajtásra, viszonylag nagy feszültségről üzemel (24V a régebbiek, de inkább 36V, a legújabbak 48V), tehát a gerjesztett feszültség is elég magas. Vasmagosak, mégsem ragadnak különösebben. A tengelyből jön ki a drót, tehát ez áll, a forgórész a külső, a küllők furatainál lehet a lapátokat felfogatni. De mivel a bringa alapból sem nagy fordulatú, akár függőleges tengelyű gépnek is alkalmas, ez esetben a küllők és felni maradhatnak is rajta, föléje még egy bringakerék, közéjük lapátok, aztán hadd forogjon. Új elektromos kerékpár agymotor 15-25e Ft-ért kapható. Ha utánaszámolunk, még elméletileg számszakilag is alkalmas. Én építettem és használtam elektromos bringát, ezért tudom az értékeket. Amikor 40-nel mentem, kb. 15-20A-t evett az 500W-os 48V-os kerékagymotorom (tudom ez jóval több 500W-nál). 40-es tempónál a 26"-os kerék 5-6-ot fordul másodpercenként, ami teljesen valós és reális hawt-hez, de jobb szélben még egy vawt fordulata is van ennyi. Ha azt mondjuk, motorként ennyit használ, generátorként csak a felét termelje meg, kalkuláljunk 24V-tal és 10A-rel, közepes szélben 250W-os szélkeréknek felel meg. Szerintem ez ennyi pénzért ez nem rossz.
Ennek 10 cm az átmérője....Ezt egy nagyon régi floppy meghajtóban fogod megtalálni. Azthiszem 5,25-ös meghajtó,ha láttál olyat,még egyoldalas lemezeket használt,és cd meghajtó méretű.
Autóhűtő venti,ezt már megoldottam fejben. (átalakítás) A tengelyt meg kell fúrni (kommutátor mögé) És ott kivezetni a vezetékeket.Így a forgórész lesz az álló,és az állórészt kell forgatni! Hátránya hogy utána egyenirányítani kell. DE NINCS ellenállás a szénkefék surlódása miatt. Megoldható , és szerintem jó megoldás a surlódás csökkentéséhez. Igaz vékony vezetékeket kell felhasználni,de kis átalakítással(nagyobb átmérőjű tengely,megoldható a vastag vezeték :)
Azért ahhoz már amatőr vagyok. :-( Az elveket tudom, de az még kevés a megvalósításhoz. Annyi pénzem meg nincs hogy FET-et vessek és füstöt arassak. Sokat törtem a fejem egy inverteres hegesztőn, rengeteg alkatrész is összegyűlt hozzá. Végül vettem kettőt készen. Hidd el, olcsóbb volt, mint ha magam készítem!
No, tudom, hogy nem amatőr vagy, miért nem állsz neki ?
Persze nem a más farkával esetét akarom játszani, dehát aki már harcolt sok vastagárammal, mégiscsak beljebb van a szakma ezen részében, és igény azért lenne a dologra...
Meghökkentően morbid árak vannak a visszatáplálásban, és ( persze minimális egyenáramú betét-kapacitással ) akár a napelemes népeknek is használható holmik lennének gyárthatók.
Azért hamar beláthatod, ha az alapjelet a hálózatról veszed, nem magad ácsolod PIC, vagy ATMEL cumóval ( bár a hálózatot leképezheted éppenséggel időnként jelalakképzés céljából), akkor nem kell túl sokat kalapálni egy rendes UPS-en.
Pontosabban: egy UPS konstrukcióján.
Mert azért persze kell matatni bőven.
Mindenesetre ha megfeszülsz, se fogsz a hálózatra színuszjelet kényszeríteni, azt Kujbisev tudná talán....:}}}
Az viszont tény, hogy észnél kell lenni a kifele küldött villannyal, de gondolom nem 50 kW alá közvetlenül céloz itt senki, az meg , ha van 2kW valakinél, simán kifekszik a hűtőszekrényektől, amik azon a vonalon épp mennek...
Azok a korábbi rajzok teljesen szabályozatlan változatok, csak azzal tudod védeni őket, ha az egyenáramú betápot korlátozod. Miközben egy Sunnyboy 125 - 600 V bemeneti tartományban dolgozik. Nem ártana egy ilyennek elemezni a működését, esetleg szkóppal megnézni. Hogyan korlátozza a FET-ek áramát megfutás ellen? Trafó nélküli változatnak, ha sikerül táplálásra bírni, csak jó lehet a hatásfoka, hiszen a meghajtó elemek (FET, IGBT) kapcsolóüzemben dolgoznak, nem igazán szabad melegedniük, legfeljebb a felső határ közelében. A trafós változat is úgy dolgozik, hogy először egy inverter átteszi az energiát a szabályozási tartományba eső egyenszintre galvanikus elválasztással és ott dolgozik rá a híd a hálózatra. Léteznek ilyen UPS-ek is, gondolom egyre több, hiszen a maiak kicsik és könnyűek. Már tizenévekkel ezelőtt javítottam ilyen elven működőt. Na, az ilyennel talán lehetne valamit kezdeni!
APC Smarttal valóban sokmindent lehet kezdeni. Linux alatti felhasználói felülete mindenhez hozzáfér. A feszültségfigyeléssel akár egy LPT-n keresztüli relésorral is lehet a házat abajgatni, ha kimarad a fesz. Lehet rá építeni.
Igazság szerint egy aksi-pakkal, ami "átlagolna" egy termelést + egy kicsi, olcsó 200-300Wh-s visszatáplálóval már egy átlagos ház fogyasztást nullázni lehetne a hálózat felé. Már az is valami.
Ez pedig már nem is tárcsagenerátor, hanem komoly "directdrive", mint Bazarghai-é. A floppymotorok 3 fázisúak, a ventillátorok általában 2. 1 + segédfázis. A floppyban 300-360 fordulattal üzemeltek. Ahhoz, hogy termeljen is valamit, kb. négyszeres fordulattal kellene meghajtanod. Valahol korábban már mértem ilyent. ~550 fordulattal meghajtva (akkus fúrógép) termelt 3,5 voltot. Terhelés nélkül! Első lépés a generátor felé: Autó hűtőventillátor motor. Állandó mágneses, nem túl nagy fordulatú, igaz kefés, de sem gerjesztés, sem szabályzó nem kell hozzá. Áttétel viszont igen. 50-100 wattot simán ki lehet csalni belőle. Akadnak komolyabbak is, pl. nagyobb AUDI, 2 db 15 cm átmérőjű egymás mellett.
Persze tudom, hogy ups-t visszatáplálóvá alakítani nem sétagalopp. De az intelligensebbeknél (APC Smart sorozat) mindent mikrokontroller vezérel, megvannak benne a bemeneti feszültség figyelő áramkörök, kimeneti d/a átalakító, izmos trafó, h híd. Igazából némi mahinálással meg a mikrovezérlő programjának teljes újraírásával nem lehetetlen megoldani. Egyébként egy primitív visszatápláló áramkört nem nagy kaland megcsinálni. Nemrég egy külföldi fórumról kiollózott kapcsolási rajzot be is raktam ide, 2 trafó, 2 fet meg pár ellenállás. Meg is építettem, szépen ketyegett is, csak épp az órát nem forgatta vissza. Sajnos elég gyatra mosfet-eket sikerült kiszerelnem valahonnét, így mivel nem tudtak rendesen zárni, nem tudtam plusz energiát vinni a hálózatba. Vagy csak nagyon keveset, ami az órát még nem forgatta vissza. De dolgozom a kérdésen, ha sikerülne pár komoly igbt-t összeszedni rendes h-hídnak, meg egy méretezett trafót, biztosan működésre tudnám bírni. Az igaz, hogy hatásfokilag nem lenne túl jó, de még mindig többet érne, mint a vacak akkukba dönteni az áramot, aminek nagy részét örökre elnyeli.
Evvel próbálkozom most,de kevés eredménnyel...Nem értem miért nem akar tölteni, Pedig nagyon sokat forog mostanában a lapátkereke. Majd ha a nagy elkészül,az biztos fog termelni(kérdés hogy lesz-e hozzá szél) És kell még egy normális generátor rá.Minden áttételezett megoldás KIZÁRVA. Csak direkthajtás jöhet szóba,Addig meg jó lesz látványosságnak:)
Tudom,mos egy olyannal szenvedek..... Viszi a ledeket mint az atom,de nem akar akksit tölteni... Pedig van egyenirányítva,rendesen megcsináltam a 3 fázis egyenirányítását. (6 diódával) Ezt nem értem :(
DE MÁR KÉSZÜLGET A TORONY,meg van az alapja.
A számítógépek összes ventillátora is ezt a technikát követi amúgy. Kefe nélküli vezérelt motorocskák.
Ne építs arra, hogy az UPS-ben minden benne van, ami egy visszatáplálóshoz kell. A kettőnek sem a felépítése, sem a működtetése nem egyezik meg. Mégcsak nem is hasonlít. UPS: Van egy programban eltárolt jelalak (szinuszos esetén), ütemezés hogy adja az 50 Hz-t, kimenő feszültségszint és max. terhelés figyelés. Visszatáplálós: A hálózat felől kapja a szinuszt. Erre rakja rá a saját impulzusait, persze kis késéssel és megfelelő szűrő közbeiktatásával. Feszültségszintet nem kell figyelnie, a kimenő áramot korlátozza. Megszűnik a hálózat, nincs mire tápláljon, leáll. Normál UPS-t, ha rá is bírnád valahogyan, hogy szinkronban dolgozzon a hálózattal, mit tenne, ha elmenne a külső táp? Megpróbálná nyomni, amíg bírja. Jó esetben azonnal belépne a korlát, rosszabb esetben (éjjel, ha már nem nagyon néznek TV-t a környéken) fennmaradna a hálón és a szerelő csak lesne, mikor levágja az oszlopról.
"144V (12db akku )erről a TV , ámitógép, DVD, videó stb" Ezeknek a tápja simán lekezeli ezt az alacsony feszt? Nem gondoltam vna. Köszi szépen, átgondolom, aztán jövök a kérdéseimmel, rajzal. :)
Szia! igen a 12V halogén és a fénycső12Vról ez a nyerő . a legutóbbi LEED-s akciónál végül 42db 2W-s kellett a nappaliba (kb 30m2)-de ehhez nem én ragaszkodtam , csak szereltem. mint már többször leirtam -ilyen háléózatnál nekem ez a bevált séma: +12V dc - világitás , telefon, router stb -12V dc audió eszközök + inverter 144V (12db akku )erről a TV , ámitógép, DVD, videó stb aminek meg nélkülözhetelen a 230V az az inverterről... ezekben a házakban NEM szokás bekötni az áramszolgáltató hálózatát-hanem :napelem, szélkerék,fűtőaggregát. ha a kersztmetszet, elrendezés érdekel : nagyon szivesen -de valami alaprajz+fogyasztók elhelyezkedése érdekes lenne....+ az egyébb igények.
Miért, mivel világítasz? Halogén? LED? 12V-os fénycső? Gyertya? ;)
Nekem is neki kell most állnom egy alternatív, házi alhálózat megépítésének. Most van rá az utsó alkalom, tetőtérbeépítés felbeton miatt. Adhatnátok tanácsot, milyen vezeték, milyen keresztmetszet, hova mit.
Szia! igen ahhoz egy áramfigyelő eszköz is kell , hogy kikapcsolhasd ezeket az 1Xű invertereket. deHa ac van rajta 24 Dcvel még lehet nézelődni- lásd szigetelésellenőrzők. DE: A világitást eddig sehol sem 230V al oldottam meg--a kompakt fénycső meg amúgyis ...-hátmég akku.inverter átalakitással!!
Amikről beszéltem kis visszatápláló inverterek, mind átkapcsolható US/EU feszültségek és frekvenciák között. Pl. erről beszélek: http://cgi.ebay.com/Max-250W-Envirotechs-Grid-Tie-Inverter-for-Solar-Wind_W0QQitemZ220474350121QQcmdZViewItemQQptZLH_DefaultDomain_0?hash=item33554b9a29&_trksid=p3286.c0.m14