Keresés

Részletes keresés

Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.27 0 0 308
Rákérdeztem a vizsgálati körülményekre az ÉMI-nél.
A nedvesség vizsgálatot mindvégig (1,5 év) az eredeti vakolatú falon végezték. A porózus vakolatot csak a vizsgálatok után vitték fel a falfelületre, tehát az nem segített
bele a szárítási folyamatba.
A témával foglalkozó szakemberek szerint, a vizsgált épület régiójában, nem volt megfigyelhető az utóbbi két évben olyan jelenség, miszerint az épületek nedves falai, külső beavatkozás nélkül kiszáradtak volna.

JFEry megkaptad a készüléket? beüzemelték? mérsz a környezetében bármit is a
műszereiddel? Mindenesetre, ha modell vizsgálatot akarsz végezni, jó lenne
megkonzultálnunk, nehogy olyan jelenségeket akarj mérni, ami egy fal száradási folyamatához nem is hasonlít.

Segítségül néhány jelenség, amit a készülék nagy valószínűséggel nem tesz a falban levő vízzel, mivel ha így működne, akkor a mellékhatásokból már rájöttünk volna.
- Nem párologtatja olyan intenzíven a vizet a falból, mint a porózus vakolat.
- Nem hoz létre olyan potenciál különbséget a falban, ami elektroozmózison alapuló vízmozgást indíthatna el a kapilláris rendszerben.

Akkor hogyan száríthat? Erre kellenének az alapmérések.
Ha ellenőrizni tudnánk a készüléknek a hatását, például egy egyszerű só-kristályosodási folyamatra, amiben a hidrogénkötésnek nagy szerepe van, és ki tudnánk mutatni a készülék által sugárzott energia (ha egyáltalán van ilyen) hatását a hidrogénkötésekre, úgy a falszárítás mechanizmusára vonatkozó elképzelésemet (hipotézis) nem kellene máris elvetni.
De a nótát nem dalolom tovább, mivel a JFERy- től várok valamilyen kapaszkodót a készülék energia kibocsátásával kapcsolatban.

Józsi

Előzmény: Simply Red (307)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.25 0 0 307
Köszönjük a jegyzőkönyveket. Az valóban kiderül belőlük, hogy az épület kiszáradt. De miből kéne azt gondolnunk, hogy ennek van valami köze az AQUABRILL-hez? A környékbeli többi vizes falú épület nem száradt hasonlóan ugyanebben az időszakban? Az AQUABRILL feltételezett hatásán kívül más nem okozhatta a falak száradását?

Egy apró megjegyzés. Azt három mérésből ugyan nem tudjuk megállapítani, mekkora az időjárás (előző napi eső, ill. napsütés) hatására bekövetkező gyors nedvességtartalom-fluktuáció a fal külső rétegében, tehát nem biztos, hogy túl nagy jelentősége van, de az első (200.06.06) és utolsó (2001.09.11) mérési eredményeket összehasonlító táblázatból az tűnik ki, hogy a fal külső része jobban száradt, mint a belső. Ez inkább utal kifelé párolgással történő száradásra, mint az épület belsejében elhelyezett készülék hatására.

Előzmény: Dr. Orbán József (304)
mmormota Creative Commons License 2004.03.24 0 0 306
A jegyzőkönyv alapján a fal valóban szépen kiszáradt.
Érdekes lehet még, hogy a készülékek elhelyezésén kívül más változtatás történt-e.
Pl. használatba vették-e a helyiségeket, szellőztettek-e, terepet rendeztek-e, árkoltak-e, esetleg vakoltak-e :-) stb.
JFEry Creative Commons License 2004.03.24 0 0 305
Köszi.

Ez a vizsgálat mint belőle kiderül, nem zárja ki az egyéb külső hatásokat. Pl a kezdeti méréskor rögzített 31,5Cfok, és 43% relatív páratartalom, eléggé szárító hatású.
Ez akár csak simán kiszáradhatott is.

Véleményem szerint amire én készülök a zárt páraterű méréssel, adataiban bizonyosan nem ilyen pontos, ám a jelenség keresésében jóval megbízhatóbb lesz!

Ilyet találtam az éves időjárásról....

Ugyanakkor a Tisza vízgyûjtõin három hónap folyamatos esõzés és az utolsó napok rendkívüli esõi (három nap alatt 150 mm csapadék: ez több, mint az egyhavi átlag) után rekord árhullám a Felsõ-Tiszán, soha nem látott vízállásokkal — egy négyéves sorozat elsõ tagja.

1999.
Folytassuk mindjárt itt: március: a tél végi havazás gyors olvadása és az arra jött esõk miatt árhullám a Felsõ-Tiszán. Mérete elmarad az 1998. novemberitõl. Azonban ezzel egyidõben a Bodrogon is minden addigi vízállást meghaladó áradás kezdõdik (ez 1998-ban elmaradt), ami együtt a Közép-Tiszán az 1970-es maximumot több mint fél méterrel túllépõ áradást okoz.

Az éves globális átlaghõmérséklet, mint láttuk, benne van a másfél évszázados (sõt, az évezredes) elsõ ötben.

Június 11-én Dél-Magyarországon orkánszerû szél, Pécsett özönvízszerû esõ, az utcákon fél méteres víz. Aznap este egy szélvihar a budai Várban feltépi és összetöri a Szent György-téri ásatások tetõszerkezetét. Június 15-én este és éjszaka hatalmas esõk zúdulnak Budapestre. 16-án a vihar átterjed Észak-Magyarországra, helyi katasztrófa-bizottságokat állítanak fel. 17-én az évszázad legnagyobb vihara Budapesten. 18-án felhõszakadás Egerben, 40 centis áradat a fõutcán. 19-én éjszaka párját ritkító égszakadás Északkelet-Magyarországon, 20-án délelõtt hatalmas esõ Dél-Magyarországon, Tamási körzetében. Mindez júliusban megismétlõdött: a lokális csapadékok intenzitása rekordokat döntött. Ilyen sorozatot Magyarország emberemlékezet óta nem élt át. Az éves csapadékösszeg az évtized legmagasabbja, 770 mm, ami 30 %-kal az átlag fölött van, ugyanakkor az ország nagy területein tovább folytatódott a szárazság.

2000
Április. A tél során rendkívüli méretû havazások a Tisza vízgyûjtõ területein. Kilenc köbkilométer hó gyûlik össze (ez a Balaton víztömegének ötszöröse). Erre a hómennyiségre nagy lokális intenzitású, több napig tartó esõ érkezik. A Bodrog áradásával egyesülve a Közép-Tiszán az 1970-es csúcsot másfél méterrel (!) meghaladó áradás vonul le. A Körös és a Maros magas vizével együtt a Közép- és az Alsó-Tiszán is rekordok sora dõl meg.

Az éves csapadékösszeg elmúlt két évi maximuma az ellenkezõjébe fordul, és az évtized legalacsonyabb értékét produkálja 400 mm-rel, ami az átlag 2/3-a.

Májusban tartós hõhullám; 14-én például a Balaton 24 fokos. A tó vízmérlege egyébként második éve negatív: párolgással többet veszít, mint a Zalából és a csapadékokból származó vízutánpótlása. Júliusban hideghullám: a víz csak 17-18 fok.

Októberben megint jön a hõhullám, augusztust idézõ értékekkel, a hónap közepén 26-27, 30-án 22 fok, sõt még november 4-én is 21 fok csúcshõmérsékletet mérnek; holott akár már fagyhatna. Hõmérsékleti rekordok sora dõl meg, az egész õsz és tél rendkívül száraz és meleg, napi maximumok és havi átlagértékek sora lesz a múlté. December 28-án 13 fokot mérnek.

innen:
http://www.google.co.hu/search?q=cache:6EspGl_iOYsJ:hps.elte.hu/~zagoni/Rekord.htm+%C3%A9ves+csapad%C3%A9kmennyis%C3%A9g++1999+2000&hl=hu&lr=lang_hu&ie=UTF-8

Szóval, erről beszéltem, mint területi mérés....

Előzmény: Dr. Orbán József (304)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.24 0 0 304
Ígéretemnek megfelelően, közlöm az ÉMI által végzett ellenőrző mérések eredményeit (kivonatosan). Mérési eredmények


Ők több mérést is végeztek, részben előzetesen, másrészt a só tartalmat is vizsgálták, több táblázatuk van és több fényképfelvételt is készítettek.

A jegyzőkönyv adatainak értelmezéséhez megismétlem a számítási módszert, amit már korábban is megtettem.

Egy építőanyag víztartalmát és vízfelvételét tömegszázalékban (t%) adják meg és a telítettségét, pedig %- ban. A kettő dolog nem ugyanaz.
A porózus építőanyagoknak:
- A víztartalmuk (a bennük levő vízmennyiség a száraz anyag tömegéhez viszonyítva) tömeg % -ban.
- A vízfelvételük, vagy vízfelvevő képességük (maximális víztartalom esetén mérve a felvett víztartalmukat) tömeg % -ban.
- A telítettségük (a mért víztartalom és az általuk maximálisan felvehető vízmennyiség aránya) % –ban.
Ha egy téglafajta vízfelvevő képessége 24 tömeg%. Az általunk mért tégla víztartalma pedig 6 tömeg%, akkor a vizsgált tégla telítettsége 25% -os.
A téglafalazatok víztartalma a gyakorlati megfigyelések és számos ellenőrző mérés alapján:
- teljesen száraz fal: 1÷2 tömeg %
- kicsit nedves fal (még elfogadható):2÷5 t.%
- vizes foltosan nedves (ledobja a vakolatot): 5÷20 t%
- vizes, vízzel telített fal : 20÷25 t%
Kő és vegyes falazatok esetében a nedvesség és vizesség kisebb t% víztartalomnál is bekövetkezhet. Lehet egy kőfal 6 ÷ 12 t% -nál teljesen vizes, attól függően mennyi a habarcs részaránya a falazatban.
Mivel minden anyagféleségnél más és más t% víztartalomnál következik be a vizesedés, ezért célszerű megadni a telítettség mértékét, és nem csak a konkrét víztartalmat.
Az ÉMI is így adta meg az Építőipari Műszaki Engedélyben a falszárítás mértékére való elvárásait, miszerint, a falközépből vett minták telítettsége az indulási értékhez viszonyítva legalább 25%-al csökkenjen, és a falközépi minták átlagos telítettsége 20% alatti legyen.
Legyen a vizsgált téglafalazat vízfelvétele 24 t%.
A szárítás előtt vett minta víztartalma 12 t%.
A szárítás után vett mintáé 3 t%.
A számításunk alapján:
Az eredeti telítettség: 12/24 = 50 %-os
Szárítás utáni telítettség: 3/24 = 12,5 %-os tehát ez kevesebb, mint a megengedett max. 20%.
A telítettség mértékének változása: 12,5/50 = 25%, azaz megfelelő.

Józsi

Előzmény: rhaurin (297)
JFEry Creative Commons License 2004.03.24 0 0 303
still nothing...
Előzmény: Simply Red (302)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.24 0 0 302
nos?
JFEry Creative Commons License 2004.03.17 0 0 301
Urak!

Pár napi csend után, ma a Piramis KFT-től volt egy telefonom.

A megbeszéltek alapján pár nap múlva letelepítenek nálam egy olyan Brillt, amely mind a hálózatról, mind a hálózat nélkül is tud működni, de mégis kikapcsolható!(?)

Majd meglátjuk.
Az téglás-homokos-zárt rendszeres ellenőrzést az effek létezéséről, elvében megfelelőnek találta beszélgető partnerem.

Utána, ha lesz effekt, talán lesz rá módunk, hogy kielemezzük!
Feltételemként közöltem, hogy a nyilvánossághoz ragaszkodom, akármilyen lesz a megfigyelések eredménye.

Annyira nyüglődik az Index! Lehet át kellene vinni a vizsgálati részt a Netboardra!

JFEry Creative Commons License 2004.03.15 0 0 300
Igen!
Ez lehetséges.
Mivel a nem "élő" falat is szárítja...mivel nem csak egy fajta készülékdoboz van....

Nekem tetszene egy olyan változat is, hogy a gombák, mikrobák ezóhívők! Meglátják a kütyüt, és mint a fekete macsektól menekülnek a babonások, inkább hibernálják magukat pár évre. Ennek az a módja, hogy olyan enzikmeket izzadnak, melyek gátolják a folyadék felszívódást a kapillárisokban, és igy sporifikálják magukat.
:-)

Előzmény: rhaurin (297)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.15 0 0 299
Nekem tetszik a magyarázatod. Ebből is látszik, hogy egy jelenség frappáns magyarázatához nem szükséges, hogy a jelenség létezzen.:-)

Erről jutott eszembe az amerikában kapható ultrahangos szúnyogriasztó. A szúnyogok ugyanis állítólag teljesen érzéketlenek az ultrahangokra. Talán ezek a készülékek is valami szúnyogriasztó festékkel vannak bekenve. Feltéve, hogy hatásosak.

Előzmény: rhaurin (297)
V.László Creative Commons License 2004.03.15 0 0 298
Igen, ha van effekt.
Itt a beszélgetésekben talán még nem fejezödött ki eléggé, de azt hiszem, mindenki arra számít, hogy ilyen effektet úgy sem lehet kimutatni. Egyrészt azért, mert ahhoz eléggé régi téma ez, valakinek már kellett volna találni valamit. (Dr. Orbán: ÉMI-"Több, mint egy évet tököltek a modellel, majd feladták és áttértek a helyszíni épületeken való mérésre.") Másrészt azért, mert az ilyen látszólag energia nélkül 'müködö' készülékekröl eddig mindig kiderült, hogy nem müködnek!
Ennek ellenére nem reménytelen a laborban történö vizsgálat, de annak esetleges eredménytelensége a vizsgált rendszer összetettsége miatt nem vetíthetö egy az egyben egy tényleges helyzetre.
Egyébként szintén Dr. Orbán írta a 253-ban: "- A változás detektálásához 2-3 hónap kell az ÉMI szerint". Ez azért mégsem évek. Egy év alatt 4-6 változás detektálás. Ha most elkezdjük, öszre már jönnek az eredmények. Kell ennél jobb?

Előzmény: JFEry (296)
rhaurin Creative Commons License 2004.03.15 0 0 297
Dr. Orbán József: már belátom, hogy nem sok segítségre számíthatok azoktól, akik velem ellentétben, eleve meg vannak győződve a készülékkel való falszárítás képtelenségéről

Én pl. nem vagyok eleve meggyőződve a készülékkel való falszárítás képtelenségéről. Csupán arról nem vagyok meggyözödve, hogy a készülék valóban száritja a falat. Ez hatalmas különbség. Be kell látnod, hogy eddig semmi olyan tényszerü bizonyitékot nem tártál elénk, ami segitene egy ilyen meggyözödés kialakitásában. Márpedig az, hogy egy készülék müködik-e vagy sem, a müszaki-tudományos gyakorlat hagyományai szerint nem hit kérdése, hanem ténykérdés, amit mérésekkel szokás dokumentálni. Ahhoz, hogy ilyen méréseket egyáltalán meg lehessen tervezni és aztán el is lehessen végezni, szükség van a mérendö készülék technikai specifikációjára (ezt se láttuk eddig), s a mérések arra szoktak irányulni, hogy a készülék megfelel-e ennek a specifikációnak vagy sem. Azért az ÉMI jegyzökönyvet érdeklödéssel várom.

Más. Van arról valami szakirodalom, hogy milyen mikroorganizmusok és gombák élnek a nyirkos, dohos pincefalakban? Ennek, mint már emlitettem, lehet jelentösége, mert az élölények hajlamosak arra, hogy saját viz- és sóellátásukat szabályozzák. Ez persze az Aqua-akármivel nincs nyilvánvaló kapcsolatban, de az ilyen falak száradásához-vizesedéséhez igenis lehet köze. Ha nem pusztán porózus szilikátokkal és a bennük mozgó elektrolittel van dolgunk, hanem egy egész ökoszisztémával, akkor némiképp paradox jelenségekre is fel kell készülnünk, mint minden sokszorosan visszacsatolt és szabályozott rendszer esetében. De azért az ilyesmit is meg lehet közeliteni kisérletekkel és a racionális gondolkodás eszköztárával, csak éppen a tényleges helyzetnek megfelelö tudományágak képviselöit kell bevonni a vizsgálatba.

Például - és ez bevallottan nem több, mint puszta fantáziálás - elképzelhetö, hogy a szóbanforgó készülék házának festékbevonatában van valami olyan illékony anyag, ami már kis koncentrációban is jelzöanyagként hat valamely, a falban élö gombafajra, igy annak viselkedését jelentösen módositja. Ezen keresztül aztán hatással lehet a fal vizháztartására is. Ehhez persze az kell, hogy az illetö gombafajnak erre az anyagra specifikus receptorai legyenek s az olyan üzenetet hordozzon, ami a gombát valamiképp visszahúzódásra készteti.

Ha - tegyük fel - a dolgok eszerint a hipotetikus forgatókönyv szerint zajlanak, akkor persze nem mondhatjuk, hogy a készülék hatástalan, de azért az az álláspont is csak nehezen tartható, hogy müködik. Ebben az esetben ugyanis a tekercsek, rezonátorok, miegymás, az egész kétszáz rongyért vesztegetett "készülék" 99.9%-a csak felesleges szemfényvesztés, hiszen ugyanazt a hatást el lehet érni pár forint ára jól meghatározott vegyszerrel is.

Csak hogy egészen egyértelmü legyen, amit mondok: nem állitom, hogy ténylegesen ez történik a pincefalakkal, azt viszont állitom, hogy - az eddigi információk alapján - még ezt sem lehet kizárni. Persze a dolgok jelen állását tekintve nyilván van még tizezer más lehetöség is, amit ugyanúgy nem tudnánk kizárni, ha véletlenül eszünkbe jutna.

Előzmény: Dr. Orbán József (292)
JFEry Creative Commons License 2004.03.15 0 0 296
Laci!

Ha van effekt, azt akár mikroszkópikus mértékben, de néhány perc, vagy óra alatt is észlelni tudjuk.
Ebből mégiscsak többet tudnánk kikövetkeztetni, mit, hogy hetetkig, hónapokig várunk, és remegünk, vajon nem a csillagállások tettek valami változást a falban?

Előzmény: V.László (295)
V.László Creative Commons License 2004.03.14 0 0 295
Kedves Dr. Orbán József!

Elnézésedet kérem, amiért a 256. hozzászólásban rádcsaptam az ajtót!
Most ezt írod:
"Valószínűleg elég lenne az is, ha a készüléket egy működés alatt álló helyről eltávolítanánk és ellenőriznénk a visszavizesedés mértékét."
Ez az, hasonlót javasoltam a 244. hozzászólásomban is, csak akkor senkinek nem tetszett, mert sokáig tart a folyamat, kinek van erre ideje?
Most megint halkan szólok, hogy nem elég a visszavizesedés mértékét egyszer ellenörízni! Mivel ez esetben nem ismerjük egy már kiszárított fal eredeti, szárítás elötti értékét, nem is tudhatjuk, mekkora érték jelenti a visszavizesedést. Ráadásul a mért értéket bizonyára módosítja az évszakos ingadozás, esetleg egy esösebb-szárazabb idöszak, stb.
Engem csak az gyözne meg, ha többször eltávolítanánk meg visszahelyeznénk a ketyerét, és ez a nedvességméréssel is észlelhetö lenne.
Az, hogy ez mennyi ideig tartana, az határozná meg, hogy milyen gyorsan reagál a készülékre a fal nedvessége. Ha hetek, akkor hetek, ha évek, akkor évek. Megvárjuk! Igy is már több mint egy évtizede tart a témában a bizonytalanság.

Előzmény: Dr. Orbán József (292)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.14 0 0 294
OK, várunk.
Előzmény: Dr. Orbán József (292)
JFEry Creative Commons License 2004.03.14 0 0 293
Ez már valami!
Előzmény: Dr. Orbán József (292)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.14 0 0 292
Kedves Simply Red!

Az ÉMI által végzett vizsgálatok jegyzőkönyvét kedden elkérem, és ha hozzájárulnak, itt a fórumon hamarosan le is közlöm.

Az ÉMI által végzett mérések egy épület nedves falainak száradási folyamatára vonatkoznak, és nem pedig a készülék működési mechanizmusának a feltárására. Engem elsősorban ez érdekel, de erre az ÉMI vizsgálatok már nem terjedtek ki, mivel erre nem volt szükség az Építőipari Műszaki Engedély kiadásához. Szerintem nem is lenne hozzá megfelelő kutató laboratóriumuk és kapacitásuk.
Ha a jegyzőkönyvi eredmények megfelelnek és elfogadhatók, akkor én sem látom célszerűnek ezeket a helyszíni méréseket megismételni az épületeken. Valószínűleg elég lenne az is, ha a készüléket egy működés alatt álló helyről eltávolítanánk és ellenőriznénk a visszavizesedés mértékét.

A készülék működési elvének a kiderítését tartom fontosnak, és az erre vonatkozó korábban tett (279) ajánlatomat, továbbra is tartom. De már belátom, hogy nem sok segítségre számíthatok azoktól, akik velem ellentétben, eleve meg vannak győződve a készülékkel való falszárítás képtelenségéről.

JFEry, légy szíves közölni velem (orbanj@witch.pmmf,hu), hogy a vizsgálandó készülékeket hova szállítsák le, és mikor telepíthetik.

Józsi

Előzmény: Simply Red (291)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.14 0 0 291
Kedves Józsi!

Ha komolyan elolvastad amit mmormota írt, akkor látnod kell, hogy a társaságban rajtad kívül egyelőre senki sem hiszi el, hogy az AQUAPOL jobban szárítja a falat, mint marinéni söprűnyele. Ahhoz, hogy komolyan vegye valaki a készüléket, kellenének a mérési jegyzőkönyvek. De mivel mi (legalábbis én) kevéssé tartom valószínűnek, hogy olyan jegyzőkönyv létezik egyáltalán, amely érdemlegesen tanusítja a készülék működőképességét, nem hiszem, hogy bármelyikünk is fel fogja hívni a megadott telefonszámot. Ezt inkább neked kéne megtenned, és itt a fórumon nyilvánosságra hozni az elvégzett kísérletek mibenlétét, és a mérések eredményeit. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy Nagy Sándor ne járuljon ehhez hozzá.

--
És ha tényleg komolyak a szándékaid, és azt szeretnéd, hogy ezt mi el is higgyük, arra a többszöri felvetésre feltétlenül válaszolnod kéne, hogy ha létezik a működést igazoló mérés, akkor miért most kell kitalálni egy újat.

Egyszer azt mondod, hogy igazolva van a működőképesség, egyszer pedig azt, hogy adsz 1 milliót annak, akki bizonyítja a működőképességet, vagy -képtelenséget.

Jó lenne, ha ezt az ellentmondást tisztáznád.

Üdv,
SR

Előzmény: Dr. Orbán József (289)
JFEry Creative Commons License 2004.03.13 0 0 290
Jaj!

Isten ments, hogy komolyan vegyem!
:-)
Még csak az kéne!

Csak(!) érdeklődök!
Ja, és még nem is mértem. Még nincs mit!

Mi hír a kütyükről?

Előzmény: Dr. Orbán József (289)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.13 0 0 289
Mmormota, talán el sem hiszed, hogy mennyit köszönhetek már neked és a vitafórum minden résztvevőjének, amiért ilyen tanulságos leckét adtok nekem a vitázás eszköz - és módszertanából. Én sajnos az életben nem vagyok egy vitatkozó típus, és még a kutyámra se tudnék rászólni emelt hangon. Ezért őszintén irigylem vitakészségeteket, és a felvetett igen érdekes témáitokra is csak azért nem reagálok gyakrabban, mivel most már úgy érzem, nem nagyon viszi előre a dolgokat, az eredetileg kitűzött célunk irányába. Most is csak azért szólok, hogy feleslegesen ne fordítsatok olyan dolgokra energiát,amire nem muszáj.

Már többször elmondtam, hogy van ÉMI jegyzőkönyv a mérésekről, de nem nálam, így nem tudom odaadni, de én nem is adhatnám át, mivel nem az ÉMI-nél dolgozom. Ha tegnap felhívtad volna Nagy Sándort, bizonyára neked is lenne már egy másolati példányod a mérési adatokról.

Azt is csak ismételgetni tudom, hogy a laborvizsgálatok tematikáját, majd akkor állítjuk össze, ha már konzultáltam az ELTE és BMGE kutatóival. Én tőled is vártam javaslatot a konkrétan elvégzendő mérésekhez, de eddig még nem kaptam, egyedül JFEry vette komolyan a dolgot és kezdet el méregetni.
Egyébként teljesen jogosan nevezted idétlenségnek azt a megfogalmazást, hogy „falszárító hullám” visszanyomja a vizet a talajba. Remélem, nem feltételezed, hogy ez a gondolat és megfogalmazás tőlem származik. De, ha az én nevem alatt jelent meg valahol, vagy rám hivatkozva, úgy természetesen korrigálni fogom.

Józan Paraszt
Megfigyeléseim szerint a készülékeket, valóban radiesztéziai eszközöket is alkalmazva telepítik, de a BRILL esetében nem láttam, hogy iránytűt alkalmaztak volna.
A telepítés módjáról, a radiesztéziás eszközök szerepéről, valamint az általuk alkalmazott mérő- és ellenőrző műszerekről és mérésekről, valóban érdekes lenne itt tájékoztatást kapni a AQUAműszerek gazdáitól. Remélem ők maguk is belátva az érdeklődést, megteszik. Ha mégsem, én megpróbálom rábeszélni őket. Hogy eddig miért nem tették, és miért nem szálltak be a vitába? Azt hiszem ők sem nagy vitázók, és bizonyára el akarják elkerülni azt, amit én rendszeresen megkapok néhány vitapartnerünktől.
Józsi

Előzmény: mmormota (284)
JFEry Creative Commons License 2004.03.13 0 0 288
Igazán aranyos vagy! Köszi a bíztatást!
Én is gyakran érzem a hiányát, de túl lassúnak és vénnek érzem magam ahhoz, hogy komolyan rászánjam magam.
Illetve, időnként fellángolok, aztán lohad a dolog.

Az üvegcsövekkel úgy állok, hogy a kapillárisban csak annyi jelenség látszik a tiszta(csap)vízben, amennyit a gázképződés ad 1-2 mA mellett.
Sóoldattal hasonló a helyzet.
Most éppen a homokot tisztítom, hogy legyen "hártya".
Az áramló vízzel ~1m/s sebességnél, egymástól 20centire lévő saválló eletrodákon nem volt mérhető áram a 10 mikroAperes tartományban sem.(a műszer belsőellenállása 100 Ohm)

Előzmény: rhaurin (281)
JFEry Creative Commons License 2004.03.13 0 0 287
Igazán aranyos vagy! Köszi a bíztatást!
Én is gyakran érzem a hiányát, de túl lassúnak és vénnek érzem magam ahhoz, hogy komolyan rászánjam magam.
Illetve, időnként fellángolok, aztán lohad a dolog.

Az üvegcsövekkel úgy állok, hogy a kapillárisban csak anyi jelenség látzsik a tiszta(csap)vízben, amennyit a gázképződés ad 1-2 mA mellett.
Sóoldattal hasonló a helyzet.
Most éppen a homokot tisztítom, hogy legyen "hártya".
Az áramló vízzel ~1m/s sebességnél, egymástól 20centire lévő saválló eletródákon nem volt mérhető áram a 10 mikroAperes tartományban sem.(a műszer belsőellenállása 100 Ohm)

Előzmény: rhaurin (281)
Józan Paraszt Creative Commons License 2004.03.13 0 0 286
Szevasztok! Meggyőződésem, hogy az Aquapol szakemberei, a vezérkarral az élen, árgus szemekkel figyelik hozzászólásainkat, az ügy fejleményeit. Ezért most nekik szólok:
Jó lenne, ha bejelentkeznétek a témába. Nagy segitség lenne, ha elmondanátok, hogy hogyan telepititek a készüléket, iránytüt, lengyel pálcát használtok, vagy van-e a beállitáshoz spec. müszer?
A készüléket megfejteni csak komplex módon, a tradicionális fizika és "ezós" irányban is nyitott szakemberek segitségével lehet.
mmormota Creative Commons License 2004.03.13 0 0 285
Valami eszembe jutott az 1,4GHz-ről: a TÜV EMC vizsgálatot végzett? Valószínűleg igen. Ebben van egy felbvett spektrum, ez a jegyzőköny része. (legalábbis ha mi csináltattunk emc-t, mindig megkaptuk).

Érdemes lenne vetni egy pillantást a grafikonra, van-e bármi 1,4 körül.

mmormota Creative Commons License 2004.03.13 0 0 284
Az ÉMI jegyzőkönyv mint bizonyíték időnként előjön.

"A termék/műszaki megoldás/eljárás megfelelőség igazolásának módozata:
a 39/1997.(XII.19.)KTM-IKIM együttes rendelet I. számú melléklete szerinti II.B. jelű gyártói megfelelőségi nyilatkozat."

Ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen a gyártó nyilatkozik arról, hogy a készülék jó?!!!
Ha nem ezt jelenti, szerinted mit jelent?
Létezik ÉMI által készített mérési jegyzőkönyv?

Ha igen, akkor jó lenne látni, még akkor is, ha nem tudtak kimutatni semmit. Azért, hogy ne essünk ugyanabba a csapdába.

Nem értem, miért említed ezt időnként mint bizonyítékot, gondolod hogy már elfelejtettem?

Az eggyel korábbi leveleden azért akadtam szét, mert egy az egyben a természetgyógyászok, egelysták érvrendszerét használtad. Annyi mindent nem tudunk még, van kvantumkémia meg részecskefizika meg nullponti energia, miért ne lehetne Tesla tekerccsel energiát kicsatolni? Milyen szűk látókörű az a ki szerint ez lehetetlen? Tovább kell vizsgálódni.
Na ja, de miért pont a falszárítást? Miért nem pl. azt, hogy egy szöghúzó kampó ultraviola fényben jó-e csillagközi ugráshoz? Ha esetleg mégsem, akkor talán gyógyítja a szklerózis multiplexet? Már mért ne gyógyíthatná?

Hogy lehetne kimutatni valamiről, hogy nem működik? Ez elméleti megfontolásokkal nem lehetséges.
Egyetlen mód van: előre egyeztetett kísérlet, aminek a feltételeiben előre meg kell állapodni.

A cáfolat elméleti megfontolások alapján kb. így nézne ki:
"A készülék leírt működési elve részleteiben és összességében sült bolondság."
Mire a hívők:
"Lám, a vaskalapos tudomány képtelen befogadni az újat, dogmákban hisz, le vele..."
Hogy lehetne egy ilyen vitát eldőnteni? Pénzfeldobással? Én benne vagyok, ha csak neked kell pénzt dobni a kalapba... :-)

A kísérlet akkror lehetne kivitelezehető és elfogadható költségszintű, ha valamilyen kontrollálható, laborszintű összeállításban meg lehetne egyezni.
Eddig ilyenre iránt nem mutattál érdeklődést. Ezt abból szűrtem le, hogy nem konstruktív javaslataid voltak "pl. ne téglát állítsunk vízbe hanem ezt meg azt ilyen záróréteggel stb) hanem csak annyit mondtál, ezek nem jók, és jött a köd a kvantumkémiáról meg az antennarendszerről.

(az a kevés, amit hallottam a készülék tekercseiről, arra látszik mutatni, hogy semmiképpen sem egy 1,4 GHz-es szerkezet, bazi nagy tekercsek nem jellemzőek ilyen frekvencián, az 3-4 _nagyságrenddel_ alacsonyabb frekvenciákon szokásos. Üregrezonátort, csőtápvonalat és hasonlókat lehet ilyen magas frekvencián használni)

Az alkalmatlanságnak van egy szintje, amikor már nem lehet egyértelműen megmondani, miért nem jó valami. Ha pl. van egy bicikli, aminek lefelejtették a pedálját, akkor meg lehet mondani: ez azért nem jó biciklizni, mert nincs pedálja. De mit mondanál, miért nem jó biciklizni egy sajttal csalizott egérfogó?!

Nézzük sorba:
- Gravomágneses energianyerés - semmiféle, a legcsekélyebb jel sincs arra, hogy valami módon ilyen energiát lehetne nyerni. Gondolom, belátod, hogy nem a falszárítás lenne az egyetlen haszna, ha lehetne? Egy ÉMI jegyzőkönyv (a gyártó igazolása alapján...) talán nem elégséges bizonyíték erre. :-)))

- A gravomágneses energia átalakítása "falszárító hullámmá".
Egy büdös szó sincs arról, mi mit hogyan mivé alakít.
Egy van, 1,4GHz, de bölcs hallgatás arról, hogy ez EM hullám-e. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy azért nem szívesen beszélnek erről, mert még utóbb jön valaki és meg akarja mérni egy kutyaközönséges mérővevővel... :-)

- Falszárító hullám falszárítása. Egy rohadt szó sincs arról, ez a hullám hogyan, milyen mechanizmussal szárít. "Visszanyomja a vizet a talajba". Most erre mit mondjak? Ez a vágy, a kívánság, ezt szeretnék. De ez egy elmélet? :-)))
Pl. honnét tudja az a hullám, merre kell szorítania a vizet? Maradt benne egy kis gravo az átalakítás után is, hogy tudja, merre van a lefele? És a konnektoros? Abba is szorult kevéske gravo? Miért szorítja egyáltalán? Mi ez és mi köze a vízhez?
Elég magyarázat erre az, hogy a kvantumkémia bonyolult dolog, meg a hidrogénnek van 21cm-es hullámhoz átmenete?
Ilyenkor jön, hogy nem értjük elégge, meg a tudmomány nem tud mindent, meg különben is mért ne lehetne. Vicc.

Most mit lehet erre a rengeteg idétlen hülyeségre mondani? Miért nem jó az egérfogó biciklizni? Nem jó és kész, bizonyítson aki úgy gondolja hogy jó...

Előzmény: Dr. Orbán József (279)
rhaurin Creative Commons License 2004.03.13 0 0 281
Kedves JFEry, kár hogy nem tudsz angolul olvasni, ez ebben a netes világban nagyon nehéz lehet. Sajnos, miután úgy kétszáz éve ostobán kipusztitották a latint mint közvetitönyelvet az európai szellemi közéletböl, mostanra egyértelmüen az angol vált azzá. Biztos lenne ennél jobb alternativa is, de a világ most ilyen és mi itt kevesek vagyunk ahhoz, hogy hipp-hopp változtassunk rajta. Ezért muszáj megtanulni angolul, nincs mese. Szerintem láss neki még ma, ez sokkal fontosabb, mint az üvegcsövek.

Lehet persze reménykedni abban, hogy a gépi forditás elöbb-utóbb megoldja a problémát, de ettöl egyelöre még nagyon messze vagyunk - és közben elmúlik az élet. Ha úgyis állandóan a neten lógsz (úgy tünik ez a helyzet :), akkor van itt egy csomó eszköz, ami megkönnyiti a dolgot (online szótárak, spellchecker, text-to-speech rendszerek, angol nyelvü fórumok, chat, voice-chat, stb.). Munkát persze kell belefektetni, anélkül nem megy, de az, hogy fél-egy év alatt legalább irni-olvasni megtanulj, tökéletesen realisztikus célkitüzés lenne. A korrekt kiejtés nehezebb dió, de arra nincs is feltétlenül szükség.

Mindez itt vastagon OFF - talán át kellene vinni a témát egy másik topikba. Biztos van más is, akinek hasznára lenne és vagyunk páran, akik tudnánk segiteni egy kicsit. A legfontosabb az, hogy olyasmivel kezdd, ami különben is érdekel, akkor sokkal kevésbé fárasztó.

ON

Simply Red (273) linkjei elég jól elmagyarázzák az elektroozmózist. A lényeg annyi, hogy elektrolitba merülö erösen negativ töltésü szilárd felületek közvetlen közelében kialakul egy mozgékony pozitiv ionokból álló molekuláris réteg. Ha a rendszerre feszt kapcsolsz, ez a réteg a felület mentén mozogni kezd a negativ elektróda felé és közben magával ragadja a vele szomszédos vizmolekulákat is. Amig a viz nagy része távol van a felülettöl (vastagok a csövek), ez a hatás jelentéktelen, de ha nagyon finom kapilláris-rendszert használsz, ahol a viz nagy részének néhány nanométeres környezetében van fal, akkor jelentössé válik. Persze az Aqua-akármit ez nem magyarázza, de ilyen alapon valóban lehet falat száritani - csak a villanyszámla lesz egy kissé magas. Az, hogy az egyik kisérletben rövid idöközökre meg-megforditották a polaritást, nem tartozik a dolog lényegéhez. Ök maguk is azt irják, nem értik pontosan, mi is történik ilyenkor. Talán tényleg a vegyi reakciókat korlátozza. Mindenesetre jó lenne korrekt kisérleteket és szakirodalmat látni erröl.

Közben rájöttem, mi lehet a lényegi különbség az egyszerü modellrendszerek (pl. igen finom szemcsés tiszta kvarchomok) és a valódi, dohos pincefalak között. Az utóbbiak nyilván tele vannak gombafonalakkal (micélium) meg talán baktériumokkal is. Ezek bizonyára befolyásolják a viz mozgását az anyagban, mert hiszen ez a dolguk. Ezek böven termelnek felületaktiv anyagokat (minden sejthártya ezekböl áll), az ilyen anyagok pedig erösen befolyásolják az elektroozmózist.

Nem tudom van-e olyan tudományág, ami a pincefalak mikroflórájával és -faunájával foglalkoznék. Ha nincs, akkor meg kell csinálni, ha meg van, akkor meg kell nézni a szakirodalmat.

Ugyanez vonatkozhat a vegytiszta laboratóriumi elektrolit és a talajviz közti különbségre is.

Előzmény: JFEry (278)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.13 0 0 280
annak (vagy azoknak a kutatóknak) akik bizonyítani tudnak, felajánlok itt az országos nyilvánosság előtt egymillió forintot.

Na akkor küldheted a pénzt az ÉMI-nek, hiszen:

Hogy a készülék működik-e, ez nem hitkérdés, mivel láttam, meg egy független szerv (ÉMI) bizonyítható módon meg is állapította.

Előzmény: Dr. Orbán József (279)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.13 0 0 279
mmormota
Úgy látom te vagy a rugó a csapatban, felvetéseid nélkül, valószínűleg ellaposodna, vagy elülne a téma és további vitázások nélkül, várnánk a mérésekre.

Ha elhittem volna azt a működési elvet, amit a feltaláló ismertet, akkor nem álltam volna neki kutatgatni a készülék működési mechanizmusát. Hogy a készülék működik-e, ez nem hitkérdés, mivel láttam, meg egy független szerv (ÉMI) bizonyítható módon meg is állapította. Ezért izgatott a kérdés, talán jobban is, mint benneteket. Gondolod, hogy nyolc évig foglalkoztam volna vele, ha azt látom, hogy semmi értelme, mivel ez csak egy fél kiló sárgaréz tekercsek tákolmánya. Valószínűleg, én örülnék a legjobban annak, ha valaki bizonyítani tudná a készülék működő képtelenségét. Ezzel legalább lezárhatnám ezt a témát az életemben (ráadásul nem is szakterületem) és csak elvonja az energiámat más területektől.

Bizonyításom jeléül, hogy nekem mennyire fontos a működési elv kiderítése és tisztázása, illetve annak bebizonyítása, hogy a készülék működik, vagy nem működik, hogy annak (vagy azoknak a kutatóknak) akik bizonyítani tudnak, felajánlok itt az országos nyilvánosság előtt egymillió forintot.
Józsi

Előzmény: mmormota (277)
JFEry Creative Commons License 2004.03.13 0 0 278
Az angollal eléggé gyengén állok. A szövegeket kevéssé értem.

A váltakozó áram, gondolom a magasabb feszültség elérhetősége mellett, a kisebb ionképződést, illetve az ionmozgások szétválasztása miatt célszerűbb. A magasabb feszültség a több, soros, helyi telep kialakításást célozza, a nagyobb elektróda távolság miatt.

Az üvegpor, dara, adhat megodást, mert porkohászatilag lehet belőle szilárd és jól kézbentartott porozitású felületet, réteget kialakítani. A vegyészék ismerik is a Bühler-tölcsér ilyen változatát.

Nekünk azonban, mivel nem párolgást keresünk, bőven megfelel egy finomra szitált, mosott, esetleg kiégetett homokkal megtöltött kettősfalú üveglap, az alján és tetején nyílással.

Előzmény: rhaurin (276)
mmormota Creative Commons License 2004.03.13 0 0 277
Amit itt összekotortál, az szánalmas ködösítés. Nem azt kéne bizonyítani, hogy egy szerkezet nem száríthat falat (miért nem a világ összes egyéb tárgyáról bizonyítjuk előbb), hanem hogy szárít. Különösen hogy szakvélemény is van róla...

Hogy lehet antennarendszerről beszélni, ha arra sincs egy normális válasz, hogy szerinted vagy a tudós feltaláló szerint egyáltalán elektromágneses hullámokat bocsát-e ki?!

Kvantummechanika, persze. Írjam fel a Scrödinger egyenletet arra amire csak akarom, mert egy fél konkrét állítás sincs?!

Most hótt komolyan: te tényleg hiszel ebben a ..... ? Nem veszed észre, hogy miket beszélsz? Tévedni emberi dolog, de kitartóan ködösíteni az szerintem szégyen. Nem zavar, hogy ezt mindenki látja?

Előzmény: Dr. Orbán József (274)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!