Keresés

Részletes keresés

Green Army Creative Commons License 2006.10.03 0 0 1088

"...Green Armynak üzenem, hogy nem fogjak automatikusan atvaltani a meglevö tartozkodasi engedelyeket."

 

mondjuk sejtettem...(de inkább egy ujabb tartózkodási, mint egy letelepési)

 

Az eredeti érvényességi idejükig gondolom azért érvényesek lesznek...

Az állampolgársági (honosítási) kérelem benyújtásához már az új EGT-s tartózkodási engedély kell?

 

 

 

 

Előzmény: marosi.pal (1086)
nomi222 Creative Commons License 2006.10.03 0 0 1087

Szia,

 

Nagyon köszönöm a segítséged!

Előzmény: marosi.pal (1086)
marosi.pal Creative Commons License 2006.10.03 0 0 1086

Magyarorszagon szerzödesi szabadsag van. Azzal szerzödsz akivel akarsz es arrol amiröl akarsz, felteve hogy nem utközik törvenybe.

Ket tanu kell alairja. Benne kell legyen a ket tanu neve, szemelyi igazolvanyszama es lakcime. Van aki beleirja a tanu elerhetöseget is.

 

A szerzodo felek is be kell irjak szemelyi adataikat:

a.n., szemelyi igazolvany szam (vagy utlevel szam kulfoldiek eseten), lakcim.

Minden tulajdonos ala kell irja. Ha van haszonelvezo akkor o is ala kell irja.

 

A lakasban egy szemelyre minimum 6 negyzetmeter kell jusson, ez a törvenyi minimum. A hasznalatba adott szoba legalabb 6 negyzetmeter legyen, de inkabb többet irjatok. En 9 negyzetmeteres szobat kaptam hasznalatba.

 

Az valoban igaz, hogy ha rokonnal kotod a szerzodest akkor nem szoktak belekotni.

Ismerossel is elfogadjak, de magyarazkodni kell, hogy honnan ismered, mennyi ido ota stb.

Ha ismerossel kotod akkor valami olyasmit kell beleirni, hogy azert nem kell bert fizetni mert ismeros.

 

Ha nem gond az e-mail-edre küldenek egy linket. Nem szivesen teszem ki a forumra, mivel word formatumban van es az bizonyos szemelyi adatokat belekodol a dokumentumba.

 

Ami kimaradt a szerzodesembol az a havi rezsi rameso osszege. Ezt is bele kell irni.

 

Letelepedesi engedely eseten formai kovetelmeny az allando lakcim letesitese. Ehhez hozza kell jaruljon a szerzodo fel es a haszonelvezo is ha van.

 

A vegen an egy "furcsa" dolog, hogy a szerzodes felmondasa eseten koteles vagy sajat elhelyezesedrol gondoskoni. Vicces, de bele kell irni.

 

Ha meg valami ezembe jut azt majd delutan vagy holnap reggel megirom a cimedre.

 

Vegezetül pedig, januar 1-töl Romania EU tag lesz. Allampolgarai valoszimüleg jogosultak lesznek az EGT tipusu tartozkodasi engedelyre.

 

Green Armynak üzenem, hogy nem fogjak automatikusan atvaltani a meglevö tartozkodasi engedelyeket.

 

(Bocs az ekezetek hianya miatt, nemet a billentyüzet.)

Előzmény: nomi222 (1084)
Green Army Creative Commons License 2006.10.03 0 0 1085

Lehet igy is.

küldtem mailt.

Előzmény: nomi222 (1084)
nomi222 Creative Commons License 2006.10.03 0 0 1084

Kedves Fórumtársaim.

 

Egy kis segítségre lenne szűkségem.

Azt szeretném megtudni, hogy szívességi lakáshasználati szerződés csak rokonok között jöhet létre? Jelenleg egy ismerősömnél lakom, ahol a rezsit fizetem -bérleti díjat nem. Ez gondolom szívességi lakáshasználatnak minősül!?

 

A letelpedési kjérelmemhez kellene csatolnom egy ilyen szerződést. Ha valakinek esetleg van szerződés mintája vagy néhány irányelve, hogy hogyan kellene megírni - azt nagyon megköszönném.

Csiszár Noémi

M! Creative Commons License 2006.10.02 0 0 1083
Köszönöm a választ, hogyan is gondolhattam, hogy egyszerű lesz...
Előzmény: wers (1082)
wers Creative Commons License 2006.10.02 0 0 1082
A Magyar igazolványos kedvezmény a Kedvezménytörvény módosításával megszűnt. Elejében lehetett használni, de a munkavállalásra vonatkozó kedvezményeket megszüntették. Az EU-ban munkavállalási kedvezmény nem EU-s állampolgár számára nem engedélyezett.
M! Creative Commons License 2006.10.02 0 0 1081
Sziasztok,
én is segítséget kérnék.
Elnézést, ha erről a problémáról már volt, szó, egy darabig visszaolvastam a beírásokat, de a hatodik, hetedik oldal után az élettől is elment a kedvem, úgyhogy inkább felteszem a kérdést.
Szóval én román állampolgár vagyok, most ősszel szeretnék Magyarországra költözni, családi (de nem hivatalos) okok miatt. Eddig az utolsó fél évben 72 napot voltam összeszen kint, úgyhogy akárhogy is számolom, nem húzom ki január 1.-ig... maradt még 18 napom. Munkát vállalnék, de ahogy elnézem, nagyon elhúzódhat, még ha biztos munkaajánlatom lenne, akkor is. A Magyar igazolványban ír egy olyat, hogy munkavállalói kedvezménnyel, egy naptári évben összesen három hónapot lehet kint dolgozni a munkaerő-piac mindenféle vizsgálata nélkül. Tegyük fel, hogy van egy cég ahol alkalmaznának, mi a teendő? Gondolom, munkavízum mindenképpen kell, de ez a Magyar igazolványos kedvezmény jelent valamit a valóságban, vagy teljesen mindegy? Használta már valaki?

Előre is köszönöm a segítséget.

M!
wers Creative Commons License 2006.09.28 0 0 1080

Link a BÁH fórumához:

 

http://www.bmbah.hu/reply_list.php?id=465

 

A válasz időpontja 2006.09.27. Magyar származású érdeklődőről van szó. Megtörténhet, hogy az utóbbi időben változott valami, és kérik a teljes útlevél fordítását, 30-40 oldal hivatalos fordítását? Nemzetközi okmányról van szó, de egy jó nagy adag jóindulattal el tudom fogadni (megérteni nem), hogy a fényképes oldal fordítását kérik, de az egész utlevél...

marosi.pal Creative Commons License 2006.09.28 0 0 1079

@wers: Beírnád ide a liket ahhoz a hivatalos válaszhoz?

Fontos, hogy mikor jelent meg az a válasz.

 

Az a helyzet, hogy tavaly Budapesten, a magyar származásuaktól elfogadták a sima fénymásolatot az útlevélről, annak minden oldaláról. Viszont Debrecenben megkövetelték a fordítást.

Szerintem magyaroktól nem kérhetnek teljes fordítást, mert mentesülnek a 3 éves várakozási idő alól. Ha nem magyarról lenne szó akkor, azért kérik a teljes fordítást, mert a teljes utlevélből derül ki, hogy évente mennyi időre hagyta el Magyaroországot (ha 90 napnál többet volt külföldön- ez a pecsétekből kiderül- akkor nem kap letelepedésit). Viszont a magyar származásuaknál nem vizsgálják, hogy mennyit volt külföldön.

 

Legfeljebb a fényképes oldal fordítását kérhetik, de lehet, hogy még azt se.

Előzmény: wers (1077)
Green Army Creative Commons License 2006.09.28 0 0 1078
Szerintem elég a fényképes, s vizumoldal fordítása. Legalábbis ugy rémlik, hogy ezt mondták.
Előzmény: wers (1077)
wers Creative Commons License 2006.09.27 0 0 1077

Idézet a BÁH fórumából egy hivatalos válaszból: "Míg jelenleg is érvényes útlevele esetében az úti okmány minden oldaláról készített másolat hiteles fordítással (OFFI) ellátott példányát kell kérelméhez benyújtani."

 

Igaz, hogy a letelepedési kérelemhez be kell nyújtani a teljes útlevél hiteles fordítását? A fényképes oldalon kívül ugyan mit lehet egy útlevélből lefordítani? A magyarországi bélyegzőket, vízumokat, tartózkodási engedélyeket? Mennyibe kerül a fordítás? Minden oldalt külön számláznak, akkor is, ha csak egyetlen szó van rajta?

Green Army Creative Commons License 2006.09.27 0 0 1076

 "Az EGT állampolgárok részére 2004. május 1-je előtt kiadott tartózkodási vízum és tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig felhasználható, így az EGT tartózkodási engedély igazolvány  kiállítását csak a  tartózkodási vízum, vagy  a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártakor kell kérni. Tekintettel azonban arra, hogy az EGT állampolgár 2004. május 1-jétől jogosult az EGT tartózkodási engedélyre, lehetősége van arra, hogy az előzőekben ismertetett módon tartózkodási engedélye, illetve tartózkodási vízuma érvényességi ideje alatt is kérje az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását. "

 

Elvileg igy kellene müködnie január 1-től a román állampolgárok vonatkozásában az ügyintézésnek is...

Kérdés hogy kell-e (szerintem biztos) valami kérelem tartózkodási átminősítésre (uniósra), vagy ujra be kell adni EGT-s tartózkodásira a kérelmet...

Előzmény: Green Army (1073)
Green Army Creative Commons License 2006.09.27 0 0 1075
Szerintem elég a pécsinél bejelenteni, a szokásos lakcimbejelentő fehér lapon.
Előzmény: wers (1074)
wers Creative Commons License 2006.09.27 0 0 1074
Tudja valaki, hogy ha tartózkodási engedélyem van, és Győrből Pécsre költözök, akkor lakcímváltás hogy működik? Milyen iratok szükségesek? Ki kell-e jelentkeznem Győrben vagy elég csak a pécsi BÁH-ban bejelenteni az új lakcímet?
Green Army Creative Commons License 2006.09.27 0 0 1073

Erre én is kíváncsi leszek, hogy milyen új szabályokat vezetnek be.

pl. hogy a letelepedési engedélyt kivonják-e a "forgalomból"

 

(tegnap hallottam, hogy egy főre jutó nettó bérnek 98 ezer Forintnak kell lenni letelepedési engedélynél)

Előzmény: marosi.pal (1072)
marosi.pal Creative Commons License 2006.09.27 0 0 1072

"Azt szeretném kérdezni, hogy a letelepedési engedélyt be adhatja-e vagy még várni kell? "

Ha magyar állampolgár felmenői vannak és magát magyarnak vallja akkor azonnal beadhatja a letelepedési engedély iránti kérelmet.

 

Az jó hír, hogy Románia EU tag lesz, de az a jövő zenéje, hogy milyen ügyintézés lesz január 1-től. Remélhetőleg kérhetnek a román állampolgárok EGT tipusú tartózkodási engedélyt (ha nem vezetnek be külön szabályokat, ami szerintem diszkrimináló és precedens nélküli lenne az EU-ban).

Szóval konkrétat nem tudok erről!

Előzmény: szazezer (1071)
szazezer Creative Commons License 2006.09.26 0 0 1071
Sziasztok! A feleségem (román állampolgár), családegyesítő tartózkodási engedéllyel van Magyarországon. Ez a vízum 2007. novemberig érvényes. 2 évre kapta tavaly. 2005.december 01-től dolgozik. Azt szeretném kérdezni, hogy a letelepedési engedélyt be adhatja-e vagy még várni kell? Mennyiben változik a helyzet 2007.január 01-től ? Kérhet EGT letelepedésit? Ma hallottam, hogy Románia EU tag lesz, ez már tény. Ha EU tag lesz, akkor már nem 3.országbeli állampolgár, tehát mások az ügyintézések is nem ???
Moles76p Creative Commons License 2006.09.15 0 0 1070


> Júniusban csináltam egy kisvideót a Kanizsán megrendezett Trianoni
> megemlékezésről Pap Gábor beszédével. Érdemes megnézni.

Nálunk a város közepén a Turul szobor és pár éve adták át a Nagy-Magyarország emlékművet.

    Az emlékműről:  http://www.nemnemsoha.hu/tan/7.pdf

    A dolgok erdekessége hogy nálunk Mszp-s a városvezetés.

 

 

    Előadás(videó)
(Kisfelbontásban)

>  Elsõ rész              http://www.youtube.com/watch?v=tmF8s7_bZfc

>  Második rész           http://www.youtube.com/watch?v=NQQpFBaUJ2A

>  Harmadik rész          http://www.youtube.com/watch?v=IqeheOQMp2g

 

http://rapidshare.de/files/33068013/pap_gabor_beszede_a_trianon_szobornal_nagykanizsa.divx

.:tetyo:. Creative Commons License 2006.09.14 0 0 1069
Igen, személygépkocsiról van szó, és igen, van munkavállalási vizumom. Kösz a segitséget. Téged (már bocs hogy letegeztelek) ki kéne tüntetni a sok segitségért, komolyan mondom.
marosi.pal Creative Commons License 2006.09.14 0 0 1068
Személygépkocsiról van szó?
Ha van vízumod akkor igen.
Ajánlott a cég részéről a meghatalmazást magaddal hordani, de ilyent a magyar állampolgárok is szoktak magukkal hordani, ha céges autót vezetnek.
Engem már állítottak meg céges gépkocsi vezetése közben úgy hogy még vízumom sem volt. Akkor mondta a rendőr, hogy csak vízum vagy tartózkodási engedély birtokában lehet vezetni magyar céges autót.
Előzmény: .:tetyo:. (1067)
.:tetyo:. Creative Commons License 2006.09.13 0 0 1067
Sziasztok!
Már régóta olvasom az oldalt, sokat segitett a munkavállalási engedély procedúrában.
Köszi érte. Vajdasági vagyok, olyan munkahelyem van ahol mindennap kell céges autót vezetni. Azt mondják a cégnél, hogy magyar táblával rendelkező autót csak magyar jogsival lehet vezetni. Namármost az enyém szerb. A jogsi honositásához meg 6 hónap előzetes folyamatos munkavállalás szükséges...
Én pár napja dolgozok, a 6 hónap messze van. A kocsit meg nagyon kéne vezetni.
Vezethetem-e akkor a honositásig a jugó (szerb) jogsival a verdát?
Köszi
Zabi1 Creative Commons License 2006.09.06 0 0 1066

Valóban sok, de két hét alatt megvan, és nem kell kiautazni.

Ha meg meghatalmazást kérunk azt is a követségen kell intézni, az 12000 Ft.

Előzmény: Green Army (1065)
Green Army Creative Commons License 2006.09.05 0 0 1065
Nem tudom ennyit megér-e. Nekem nem.
Előzmény: Zabi1 (1064)
Zabi1 Creative Commons License 2006.09.05 0 0 1064

Sziasztok!

 

Hallotatok róla , hogy a házassági levél honosítást megcsinálják itt a román követségen is, de 35100Ft-ba kerül.

Ma volt bent a feleségem, és mondták neki.

marosi.pal Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1063
Érdemes tudni:

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének
Jelentése
az OBH 2258/2005. sz. ügyben

Előadók: dr. Haraszti Katalin
Az eljárás megindítása
Egy magyar nemzetiségű román állampolgár (a továbbiakban: panaszos) azért fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, mert a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának VI. számú Ügyfélszolgálati Irodája (a továbbiakban: Bevándorlási Hivatal) a matrica formátumú letelepedési engedélyokmányt nem hajlandó a leánykori nevére kiállított útlevélben elhelyezni.

A megállapított tényállás:
A panaszos 2004. szeptember 4-én házasságot kötött egy magyar állampolgárral. A házasságkötést követően a panaszos a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 25. § (1) bek. c) pontjában szabályozott házassági nevet választotta, azaz a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ehhez kapcsolja a saját teljes nevét.
A panaszos a házasságkötést Romániában is anyakönyveztette, ahol – az ott érvényben lévő jogszabályokra tekintettel - a házassági családi nevének első tagja a férje családi neve, és ezt követi az ő születési családi neve. Miután a román jog a magyar Csjt. 25. § (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott házassági nevet nem ismeri, Romániában a panaszos számára nem állítottak ki olyan útlevelet, amelyben a házassági neve a magyar házassági anyakönyvi kivonattal megegyező módon szerepelt volna. Ezért a panaszos nem cseréltette ki az útlevelét, vagyis a birtokában lévő román úti okmányban továbbra is a születési neve szerepel.
2004. október hónapban a panaszos letelepedési kérelmet nyújtott be, amit a Bevándorlási Hivatal engedélyezett. 2005. március 29-én a Bevándorlási Hivatal levélben tájékoztatta a panaszost arról, hogy a letelepedési engedély iránti kérelem mellékletét képező magyar házassági anyakönyvi kivonatra figyelemmel, a matrica formátumú okmányt a Csjt. 25. § (1) bekezdése szerinti házassági névre állították ki. Miután a matricát a panaszos érvényes útlevelébe fogják elhelyezni, a két okmány adatainak „pontosan meg kell egyeznie”, tehát azt csak „azonos névre kiállított úti okmányba” lehet beragasztani. A Bevándorlási Hivatal álláspontja szerint a panaszos „korábbi nevére kiállított útlevélbe a névmódosítás után kiállított férjezett névre szóló okmány nem helyezhető el”. Az említett indokok alapján a Bevándorlási Hivatal felszólította a panaszost, hogy gondoskodjon a személyazonosító okmányai cseréjéről. Levelében a Bevándorlási Hivatal nem jelölte meg sem azt a jogszabályi rendelkezést, amelynek alapján a panaszosnak az érvényes útlevelét ki kellene cseréltetnie, sem azt a határidőt, amelyen belül az említett kötelezettségét teljesítenie kell.
2005. április 28-án a Bevándorlási Hivatal levélben értesítette a társszerveket arról, hogy miután a panaszos a házassági nevére kiállított érvényes útlevéllel nem rendelkezik, a letelepedési engedélyokmányt a „leánykori névre” szóló útlevelébe nem ragasztották be. A panaszos kérésére hatósági bizonyítványt állítottak ki a részére, továbbá tájékoztatták őt arról, hogy a házasságkötésével összefüggő névváltoztatás következtében gondoskodnia kell a személyazonosító okmányai cseréjéről.

Érintett alkotmányos jogok
Magyar Köztársaság Alkotmánya
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.

Az alkalmazott jogszabályok
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény
2. § (1) E törvény alkalmazásában a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan; h) érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
39. § (1) A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga. (2) Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. (3) Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljáró bíróság, illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
25. § (1) A feleség a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (2) A férj a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. (4) A házasulóknak az (1)-(3) bekezdés szerinti névviselésről meg kell egyezniük. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét [(1) bekezdés b)-d) pont, (2) bekezdés b) pont], illetve a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet. (5) A házasulóknak az anyakönyvvezető felhívására a házasságkötés utáni névviselésről nyilatkozniuk kell.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet
27. § (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.
27/B. § (1) A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.
29. § (1) Külföldi állampolgárok, hontalanok névviselésénél állampolgárságuk, illetőleg származási helyük joga az irányadó.

A vizsgálat megállapításai:
Miután a házasságkötés időpontjában panaszos román, a férje magyar állampolgár volt, házasságkötésük, valamint a házastársak személyi és vagyoni jogviszonyai tekintetében a nemzetközi magánjogról szóló 1979. tvr. (a továbbiakban: Nmj.) vonatkozó rendelkezései irányadóak. A Nmj. 39. § (1) és (3) bekezdéseire, illetve arra a körülményre figyelemmel, hogy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiként a panaszos magyarországi lakóhellyel nem rendelkezett, a házastársi névviselés kérdésében az eljáró hatóság államának - vagyis a Magyar Köztársaság – jogát kellett alkalmazni.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 25. § (5) bekezdése alapján a házasulóknak a házasságkötést megelőző eljárás során kell dönteniük arról, hogy a Csjt. 25. § (1)-(3) bekezdéseiben biztosított névviselési formák közül melyiket választják. Tekintettel arra, hogy a panaszos a Csjt. 25. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti névviselési formát választotta, házassági nevét az említett módon jegyezték be a házassági anyakönyvbe, illetve a házassági anyakönyvi kivonatba.
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 27. § (1) bekezdésének értelmében, a „hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli”. Miután az At. 27. § (1) bekezdése kizárólag a magyar állampolgárokra vonatkozik, ezt a rendelkezést a panaszos esetében nem lehet alkalmazni.
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében a külföldiek személyazonosságukat és állampolgárságukat „az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert” érvényes úti okmánnyal igazolják. Előfordulhat olyan eset, amikor a külföldi számára a magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonatban szereplő házassági név, illetve az állampolgársága szerinti állam hatósága által kiállított érvényes úti okmányban szereplő név nem azonos. Arról, hogy az említett esetben melyik állam jogát kell alkalmazni az At. 29. § (1) bekezdése rendelkezik. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a külföldi állampolgárok névviselésénél az állampolgárságuk joga – tehát a panaszos esetében a román jog - az irányadó. Miután az Itv. 2. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében a külföldi személyazonosságát a birtokában lévő érvényes úti okmány igazolja, törvényes vélelem áll fenn arra nézve, hogy az állampolgársága szerinti állam joga szerint őt az úti okmányban szereplő név illeti meg. Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján az idegenrendészeti eljárásban a külföldi az érvényes útlevelében szereplő nevet viseli. Jogalkalmazási hibát vétett a Bevándorlási Hivatal azzal, hogy a panaszos matrica formátumú engedélyokmányát nem az érvényes útlevelében, hanem a házassági anyakönyvi kivonatban szereplő névre állította ki.
Az Alkotmánybíróság 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a „jogállamiság alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket”. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból eredő tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében mellőzhetetlen, hogy amennyiben a Bevándorlási Hivatal az ügyfél számára kötelezettséget ír elő, akkor annak jogalapját, továbbá a teljesítésre nyitva álló határidőt, illetve határnapot is megjelölje. A vizsgálat adatai szerint sem az Itv.-ben, sem más hatályos magyar jogszabályban nincs rendelkezés arra nézve, hogy a külföldinek a magyarországi házasságkötését az állampolgársága szerinti államban is jelentenie vagy regisztráltatni kellene. Olyan jogszabályi rendelkezés sincs hatályban, amelynek értelmében az útlevelet kiállító állam hatóságának a külföldi nevét a magyar jog szabályainak megfelelően kellene az okmányba bejegyeznie. A leírtak alapján az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból eredő jogbiztonsághoz, illetve az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jog részét képező névviseléshez való joggal összefüggő visszásságot okozott a Bevándorlási Hivatal azzal, hogy panaszost a birtokában lévő, érvényes útlevele cseréjére kötelezte, továbbá azzal, hogy a matrica formátumú letelepedési engedély okmánynak az érvényes úti okmányban történő elhelyezését megtagadta.

Ajánlás
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 20. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben ajánlást teszek a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának, hogy
- intézkedjen annak érdekében, hogy a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának VI. számú Ügyfélszolgálati Irodája a panaszos letelepedési engedély okmányát az érvényes útlevelében szereplő névre állítsa ki és az okmányban elhelyezze,
- a hasonló típusú alkotmányos joggal összefüggő visszásságok jövőbeni megelőzése céljából gondoskodjon arról, hogy jelentésem tartalmát mind a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, mind a regionális igazgatóságok letelepedési kérelmek elbírálásával foglalkozó ügyintézői megismerjék.

Budapest, 2005. november 11.

Takács Albert sk.
Green Army Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1062
Ha addig nem jár le a tartózkodása amig kicserélitek a papírokat, mindenképpen akkor érdemes beadni, ha már az új útlevéllel rendelkezik, ugyanis az útlevél szerinti névre adják ki a tartózkodásit.
Előzmény: Zabi1 (1061)
Zabi1 Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1061

Szia!

 

Köszi a választ!

Tudsz abban segíteni, hogy érdemes e beadni a családegyesítési vizumot. Van munkavállalási engedélye a feleségemnek.

 

Előzmény: Green Army (1060)
Green Army Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1060

Épp most csináljuk mi is. (feleségem székely)

Ezek szerint Magyarországon házasodtatok? Először elviszed haza a házassági anyakönyvi kivonatot (házasságlevél), lefordíttatod románra, majd a Polgármesteri Hivataltól elküldik Bukarestbe honosíttatni. Állítólag legalább 30 nap,de még nem tudom.

Aztán kaphatsz személyi igazolványt, s útlevelet.

Előzmény: Zabi1 (1059)
Zabi1 Creative Commons License 2006.08.29 0 0 1059

sziasztok,

 

tud valaki segíteni? Mi most házasodtunk, a férjem magyar állampolgár, én nem :(

Hazamenni készülök. útlevelet cserélni a névváltozás miatt. Tudjátok, hogy milyen papírokra lesz szükségem? Azt hallottam, hogy a házassági levelet otthon honosíttatni kell???!

Ez mit jelent?

 

Köszi

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!