Keresés

Részletes keresés

marosi.pal Creative Commons License 2006.09.27 0 0 1072

"Azt szeretném kérdezni, hogy a letelepedési engedélyt be adhatja-e vagy még várni kell? "

Ha magyar állampolgár felmenői vannak és magát magyarnak vallja akkor azonnal beadhatja a letelepedési engedély iránti kérelmet.

 

Az jó hír, hogy Románia EU tag lesz, de az a jövő zenéje, hogy milyen ügyintézés lesz január 1-től. Remélhetőleg kérhetnek a román állampolgárok EGT tipusú tartózkodási engedélyt (ha nem vezetnek be külön szabályokat, ami szerintem diszkrimináló és precedens nélküli lenne az EU-ban).

Szóval konkrétat nem tudok erről!

Előzmény: szazezer (1071)
szazezer Creative Commons License 2006.09.26 0 0 1071
Sziasztok! A feleségem (román állampolgár), családegyesítő tartózkodási engedéllyel van Magyarországon. Ez a vízum 2007. novemberig érvényes. 2 évre kapta tavaly. 2005.december 01-től dolgozik. Azt szeretném kérdezni, hogy a letelepedési engedélyt be adhatja-e vagy még várni kell? Mennyiben változik a helyzet 2007.január 01-től ? Kérhet EGT letelepedésit? Ma hallottam, hogy Románia EU tag lesz, ez már tény. Ha EU tag lesz, akkor már nem 3.országbeli állampolgár, tehát mások az ügyintézések is nem ???
Moles76p Creative Commons License 2006.09.15 0 0 1070


> Júniusban csináltam egy kisvideót a Kanizsán megrendezett Trianoni
> megemlékezésről Pap Gábor beszédével. Érdemes megnézni.

Nálunk a város közepén a Turul szobor és pár éve adták át a Nagy-Magyarország emlékművet.

    Az emlékműről:  http://www.nemnemsoha.hu/tan/7.pdf

    A dolgok erdekessége hogy nálunk Mszp-s a városvezetés.

 

 

    Előadás(videó)
(Kisfelbontásban)

>  Elsõ rész              http://www.youtube.com/watch?v=tmF8s7_bZfc

>  Második rész           http://www.youtube.com/watch?v=NQQpFBaUJ2A

>  Harmadik rész          http://www.youtube.com/watch?v=IqeheOQMp2g

 

http://rapidshare.de/files/33068013/pap_gabor_beszede_a_trianon_szobornal_nagykanizsa.divx

.:tetyo:. Creative Commons License 2006.09.14 0 0 1069
Igen, személygépkocsiról van szó, és igen, van munkavállalási vizumom. Kösz a segitséget. Téged (már bocs hogy letegeztelek) ki kéne tüntetni a sok segitségért, komolyan mondom.
marosi.pal Creative Commons License 2006.09.14 0 0 1068
Személygépkocsiról van szó?
Ha van vízumod akkor igen.
Ajánlott a cég részéről a meghatalmazást magaddal hordani, de ilyent a magyar állampolgárok is szoktak magukkal hordani, ha céges autót vezetnek.
Engem már állítottak meg céges gépkocsi vezetése közben úgy hogy még vízumom sem volt. Akkor mondta a rendőr, hogy csak vízum vagy tartózkodási engedély birtokában lehet vezetni magyar céges autót.
Előzmény: .:tetyo:. (1067)
.:tetyo:. Creative Commons License 2006.09.13 0 0 1067
Sziasztok!
Már régóta olvasom az oldalt, sokat segitett a munkavállalási engedély procedúrában.
Köszi érte. Vajdasági vagyok, olyan munkahelyem van ahol mindennap kell céges autót vezetni. Azt mondják a cégnél, hogy magyar táblával rendelkező autót csak magyar jogsival lehet vezetni. Namármost az enyém szerb. A jogsi honositásához meg 6 hónap előzetes folyamatos munkavállalás szükséges...
Én pár napja dolgozok, a 6 hónap messze van. A kocsit meg nagyon kéne vezetni.
Vezethetem-e akkor a honositásig a jugó (szerb) jogsival a verdát?
Köszi
Zabi1 Creative Commons License 2006.09.06 0 0 1066

Valóban sok, de két hét alatt megvan, és nem kell kiautazni.

Ha meg meghatalmazást kérunk azt is a követségen kell intézni, az 12000 Ft.

Előzmény: Green Army (1065)
Green Army Creative Commons License 2006.09.05 0 0 1065
Nem tudom ennyit megér-e. Nekem nem.
Előzmény: Zabi1 (1064)
Zabi1 Creative Commons License 2006.09.05 0 0 1064

Sziasztok!

 

Hallotatok róla , hogy a házassági levél honosítást megcsinálják itt a román követségen is, de 35100Ft-ba kerül.

Ma volt bent a feleségem, és mondták neki.

marosi.pal Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1063
Érdemes tudni:

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének
Jelentése
az OBH 2258/2005. sz. ügyben

Előadók: dr. Haraszti Katalin
Az eljárás megindítása
Egy magyar nemzetiségű román állampolgár (a továbbiakban: panaszos) azért fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, mert a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának VI. számú Ügyfélszolgálati Irodája (a továbbiakban: Bevándorlási Hivatal) a matrica formátumú letelepedési engedélyokmányt nem hajlandó a leánykori nevére kiállított útlevélben elhelyezni.

A megállapított tényállás:
A panaszos 2004. szeptember 4-én házasságot kötött egy magyar állampolgárral. A házasságkötést követően a panaszos a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 25. § (1) bek. c) pontjában szabályozott házassági nevet választotta, azaz a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ehhez kapcsolja a saját teljes nevét.
A panaszos a házasságkötést Romániában is anyakönyveztette, ahol – az ott érvényben lévő jogszabályokra tekintettel - a házassági családi nevének első tagja a férje családi neve, és ezt követi az ő születési családi neve. Miután a román jog a magyar Csjt. 25. § (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott házassági nevet nem ismeri, Romániában a panaszos számára nem állítottak ki olyan útlevelet, amelyben a házassági neve a magyar házassági anyakönyvi kivonattal megegyező módon szerepelt volna. Ezért a panaszos nem cseréltette ki az útlevelét, vagyis a birtokában lévő román úti okmányban továbbra is a születési neve szerepel.
2004. október hónapban a panaszos letelepedési kérelmet nyújtott be, amit a Bevándorlási Hivatal engedélyezett. 2005. március 29-én a Bevándorlási Hivatal levélben tájékoztatta a panaszost arról, hogy a letelepedési engedély iránti kérelem mellékletét képező magyar házassági anyakönyvi kivonatra figyelemmel, a matrica formátumú okmányt a Csjt. 25. § (1) bekezdése szerinti házassági névre állították ki. Miután a matricát a panaszos érvényes útlevelébe fogják elhelyezni, a két okmány adatainak „pontosan meg kell egyeznie”, tehát azt csak „azonos névre kiállított úti okmányba” lehet beragasztani. A Bevándorlási Hivatal álláspontja szerint a panaszos „korábbi nevére kiállított útlevélbe a névmódosítás után kiállított férjezett névre szóló okmány nem helyezhető el”. Az említett indokok alapján a Bevándorlási Hivatal felszólította a panaszost, hogy gondoskodjon a személyazonosító okmányai cseréjéről. Levelében a Bevándorlási Hivatal nem jelölte meg sem azt a jogszabályi rendelkezést, amelynek alapján a panaszosnak az érvényes útlevelét ki kellene cseréltetnie, sem azt a határidőt, amelyen belül az említett kötelezettségét teljesítenie kell.
2005. április 28-án a Bevándorlási Hivatal levélben értesítette a társszerveket arról, hogy miután a panaszos a házassági nevére kiállított érvényes útlevéllel nem rendelkezik, a letelepedési engedélyokmányt a „leánykori névre” szóló útlevelébe nem ragasztották be. A panaszos kérésére hatósági bizonyítványt állítottak ki a részére, továbbá tájékoztatták őt arról, hogy a házasságkötésével összefüggő névváltoztatás következtében gondoskodnia kell a személyazonosító okmányai cseréjéről.

Érintett alkotmányos jogok
Magyar Köztársaság Alkotmánya
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.

Az alkalmazott jogszabályok
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény
2. § (1) E törvény alkalmazásában a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan; h) érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet
39. § (1) A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga. (2) Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. (3) Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljáró bíróság, illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
25. § (1) A feleség a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (2) A férj a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. (4) A házasulóknak az (1)-(3) bekezdés szerinti névviselésről meg kell egyezniük. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét [(1) bekezdés b)-d) pont, (2) bekezdés b) pont], illetve a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet. (5) A házasulóknak az anyakönyvvezető felhívására a házasságkötés utáni névviselésről nyilatkozniuk kell.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet
27. § (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.
27/B. § (1) A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.
29. § (1) Külföldi állampolgárok, hontalanok névviselésénél állampolgárságuk, illetőleg származási helyük joga az irányadó.

A vizsgálat megállapításai:
Miután a házasságkötés időpontjában panaszos román, a férje magyar állampolgár volt, házasságkötésük, valamint a házastársak személyi és vagyoni jogviszonyai tekintetében a nemzetközi magánjogról szóló 1979. tvr. (a továbbiakban: Nmj.) vonatkozó rendelkezései irányadóak. A Nmj. 39. § (1) és (3) bekezdéseire, illetve arra a körülményre figyelemmel, hogy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiként a panaszos magyarországi lakóhellyel nem rendelkezett, a házastársi névviselés kérdésében az eljáró hatóság államának - vagyis a Magyar Köztársaság – jogát kellett alkalmazni.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 25. § (5) bekezdése alapján a házasulóknak a házasságkötést megelőző eljárás során kell dönteniük arról, hogy a Csjt. 25. § (1)-(3) bekezdéseiben biztosított névviselési formák közül melyiket választják. Tekintettel arra, hogy a panaszos a Csjt. 25. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti névviselési formát választotta, házassági nevét az említett módon jegyezték be a házassági anyakönyvbe, illetve a házassági anyakönyvi kivonatba.
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 27. § (1) bekezdésének értelmében, a „hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli”. Miután az At. 27. § (1) bekezdése kizárólag a magyar állampolgárokra vonatkozik, ezt a rendelkezést a panaszos esetében nem lehet alkalmazni.
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében a külföldiek személyazonosságukat és állampolgárságukat „az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert” érvényes úti okmánnyal igazolják. Előfordulhat olyan eset, amikor a külföldi számára a magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonatban szereplő házassági név, illetve az állampolgársága szerinti állam hatósága által kiállított érvényes úti okmányban szereplő név nem azonos. Arról, hogy az említett esetben melyik állam jogát kell alkalmazni az At. 29. § (1) bekezdése rendelkezik. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a külföldi állampolgárok névviselésénél az állampolgárságuk joga – tehát a panaszos esetében a román jog - az irányadó. Miután az Itv. 2. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében a külföldi személyazonosságát a birtokában lévő érvényes úti okmány igazolja, törvényes vélelem áll fenn arra nézve, hogy az állampolgársága szerinti állam joga szerint őt az úti okmányban szereplő név illeti meg. Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján az idegenrendészeti eljárásban a külföldi az érvényes útlevelében szereplő nevet viseli. Jogalkalmazási hibát vétett a Bevándorlási Hivatal azzal, hogy a panaszos matrica formátumú engedélyokmányát nem az érvényes útlevelében, hanem a házassági anyakönyvi kivonatban szereplő névre állította ki.
Az Alkotmánybíróság 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a „jogállamiság alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket”. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból eredő tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében mellőzhetetlen, hogy amennyiben a Bevándorlási Hivatal az ügyfél számára kötelezettséget ír elő, akkor annak jogalapját, továbbá a teljesítésre nyitva álló határidőt, illetve határnapot is megjelölje. A vizsgálat adatai szerint sem az Itv.-ben, sem más hatályos magyar jogszabályban nincs rendelkezés arra nézve, hogy a külföldinek a magyarországi házasságkötését az állampolgársága szerinti államban is jelentenie vagy regisztráltatni kellene. Olyan jogszabályi rendelkezés sincs hatályban, amelynek értelmében az útlevelet kiállító állam hatóságának a külföldi nevét a magyar jog szabályainak megfelelően kellene az okmányba bejegyeznie. A leírtak alapján az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból eredő jogbiztonsághoz, illetve az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jog részét képező névviseléshez való joggal összefüggő visszásságot okozott a Bevándorlási Hivatal azzal, hogy panaszost a birtokában lévő, érvényes útlevele cseréjére kötelezte, továbbá azzal, hogy a matrica formátumú letelepedési engedély okmánynak az érvényes úti okmányban történő elhelyezését megtagadta.

Ajánlás
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 20. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben ajánlást teszek a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának, hogy
- intézkedjen annak érdekében, hogy a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának VI. számú Ügyfélszolgálati Irodája a panaszos letelepedési engedély okmányát az érvényes útlevelében szereplő névre állítsa ki és az okmányban elhelyezze,
- a hasonló típusú alkotmányos joggal összefüggő visszásságok jövőbeni megelőzése céljából gondoskodjon arról, hogy jelentésem tartalmát mind a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, mind a regionális igazgatóságok letelepedési kérelmek elbírálásával foglalkozó ügyintézői megismerjék.

Budapest, 2005. november 11.

Takács Albert sk.
Green Army Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1062
Ha addig nem jár le a tartózkodása amig kicserélitek a papírokat, mindenképpen akkor érdemes beadni, ha már az új útlevéllel rendelkezik, ugyanis az útlevél szerinti névre adják ki a tartózkodásit.
Előzmény: Zabi1 (1061)
Zabi1 Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1061

Szia!

 

Köszi a választ!

Tudsz abban segíteni, hogy érdemes e beadni a családegyesítési vizumot. Van munkavállalási engedélye a feleségemnek.

 

Előzmény: Green Army (1060)
Green Army Creative Commons License 2006.08.30 0 0 1060

Épp most csináljuk mi is. (feleségem székely)

Ezek szerint Magyarországon házasodtatok? Először elviszed haza a házassági anyakönyvi kivonatot (házasságlevél), lefordíttatod románra, majd a Polgármesteri Hivataltól elküldik Bukarestbe honosíttatni. Állítólag legalább 30 nap,de még nem tudom.

Aztán kaphatsz személyi igazolványt, s útlevelet.

Előzmény: Zabi1 (1059)
Zabi1 Creative Commons License 2006.08.29 0 0 1059

sziasztok,

 

tud valaki segíteni? Mi most házasodtunk, a férjem magyar állampolgár, én nem :(

Hazamenni készülök. útlevelet cserélni a névváltozás miatt. Tudjátok, hogy milyen papírokra lesz szükségem? Azt hallottam, hogy a házassági levelet otthon honosíttatni kell???!

Ez mit jelent?

 

Köszi

marosi.pal Creative Commons License 2006.08.25 0 0 1058

"mire számítasz januártól?"

Januártól lehetséges, hogy Románia EU tag lesz. EGT tipusú tartózkodási engedélyre lesznek jogosultak.

 

Az EU egyik irányelve szerint az EU állampolgároknak alanyi jogon jár az EU tagállamainak területén való tartózkodás.

Erról van egy érdekes cikk:

<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->

"Májustól (2006) a közösségen belül az EU polgárainak a letelepedéshez sehol nem kell tartózkodási engedélyt kérniük, ám ezt az uniós irányelvet alig néhány ország vette át.

<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->

A közösség polgárai - és harmadik országból származó családtagjaik - már három hónapnál hosszabb ideig is engedély nélkül tartózkodhatnak az Európai Gazdasági Térség, tehát az EU tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia területén. Egy uniós irányelv szerint elég, ha szándékukat a helyi hatóságnál bejelentik, és akkor alanyi jogon tartózkodási kártyát kapnak. Néhány országban ennél is liberálisabb a szabályozás: például Csehországban és Nagy-Britanniában a regisztráció sem kötelező.

A kép azonban korántsem ennyire rózsás, mert a tavaly kihirdetett közösségi norma átvételére megszabott május 1-jei határidőt a tagállamok negyede sem tartotta be, közöttük a magyar parlament is adós az erről szóló törvény elfogadásával. Az új irányelv ráadásul főként az unatkozó milliomosokat hozza igazán kedvező helyzetbe, hiszen a letelepedés - vagy a huzamosabb tartózkodás - feltételei csaknem változatlanok: a hatóságok továbbra is vizsgálhatják, hogy a külföldi rendelkezik-e a megélhetéséhez szükséges feltételekkel és betegbiztosítással. A tanuláshoz vagy a munkavállaláshoz pedig akkor is ki kell váltani a tartózkodási kártyát, ha azt az adott ország egyébként nem követeli meg.

A cél valójában nem a letelepedés teljes liberalizálása, inkább az adminisztráció egyszerűsítése, illetve a hatóságok mérlegelési jogkörének szűkítése - erősítette meg kérdésünkre Egyed Zoltán, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgató-helyettese. Az irányelv tételesen meghatározza például a bejelentkezéskor megkövetelhető dokumentumok körét: az útlevél mellett a munkavállalást vagy a tanulmányok folytatását, illetve a biztosítást igazoló papírokat kérhetnek. A jogszabály kizárja, hogy a megélhetés feltételéül konkrét összeget szabjanak meg, és a kérelmezőtől nem kérhetnek konkrét adatokat a bankszámláján lévő összegről. Ugyanakkor ma már a büntetett előéletű uniós polgártól sem tagadható meg automatikusan a letelepedés joga, hanem vizsgálni kell, hogy veszélyt jelent-e a közbiztonságra.

Az új szabályok a közösségen kívüli országokból származó családtagok számára kifejezetten kedvezőbbek, hiszen a nekik kiadott tartózkodási kártyával ők az EU tagállamaiban szabadon utazhatnak. A Magyarországon élő magyar állampolgár külföldi házastársára viszont ez nem igaz, mert nálunk egyelőre olyan tartózkodási engedélyt adnak ki, ami önmagában nem jogosít fel a határok átlépésére.

Törvény híján a bevándorlási hivatal belső intézkedésekkel igyekszik alkalmazkodni az uniós szabályozáshoz - mondta a főigazgató-helyettes. Az uniós polgárok esetében törekednek arra, hogy a tartózkodási engedélyt a kérelem benyújtásakor lehetőleg azonnal kiadják. A határőrségnél is intézkedtek, hogy a közösség tagállamai által már kibocsátott tartózkodási kártyát fogadják el akkor is, ha azzal nem uniós polgár kíván belépni. Egyed László kérdésünkre elmondta: az uniós polgárok magyarországi tartózkodásának szabályairól szóló új törvény - ha a parlament elfogadja - várhatóan 2007 januárjában léphet hatályba."

 

Forrás: http://www.nol.hu/cikk/403872/ 

 

Előzmény: ucp (1057)
ucp Creative Commons License 2006.08.24 0 0 1057
mire számítasz januártól?
Előzmény: chle (1056)
chle Creative Commons License 2006.08.24 0 0 1056

Érdeklődtem közben. Úgy néz ki, a nemzeti tartózkodási vízum lenne  az egyik  megoldás,( ha nem túl késő már a kérelmet beadni).

Remélem, januártól egyszerűbbek lesznek a dolgok...

 

 

Előzmény: marosi.pal (1055)
marosi.pal Creative Commons License 2006.08.23 0 0 1055

Ha engem kérdezel, akkor azt kell mondjam, hogy igen, 1 hónapra maradhatsz továbbra itt legálisan.

Ha letöltötted az 1 hónapot akkor haza kell menjél 3 hónapra. Utána jöhetsz vissza megint 3 hónapra.

Előzmény: chle (1052)
chle Creative Commons License 2006.08.22 0 0 1054

Barcsak igy lenne...

Erdeklodom meg.

Thanks!

Előzmény: Green Army (1053)
Green Army Creative Commons License 2006.08.22 0 0 1053
Szerintem ujra kezdődik a 90 nap
Előzmény: chle (1052)
chle Creative Commons License 2006.08.22 0 0 1052

Sziasztok!

Tudjatok veletlenul, ha tartozkodasi engedely nelkul Mo-on voltam 2 honapot, majd 10 napos megszakitas utan ujra itt vagyok, vajon csak 1 honapot maradhatok tovabbra itt, legalisan?

Koszonom!

marosi.pal Creative Commons License 2006.08.21 0 0 1051

Csak feltételezni tudok.

Véleményem szerint akinek van tartózkodási engedélye az továbbra is érvényes lesz a beleírt érvényességi ideig. Viszont aki ragaszkodik ahhoz, hogy EGT tartózkodási engedélye legyen azt meg kell igényelje.

 

Előzmény: Green Army (1049)
Green Army Creative Commons License 2006.08.21 0 0 1050
ugyértem átminősítik-e EGT- tart.engedélyre?
Előzmény: Green Army (1049)
Green Army Creative Commons License 2006.08.21 0 0 1049
Ha valakinek van tartózkodási engedélye, s belép Románia az Eu-ba, akkor ujra kell kérni a EGT-tartózkodási engedélyt? (remélem nem)
Előzmény: marosi.pal (1035)
ucp Creative Commons License 2006.08.16 0 0 1048
Látom tényleg nem értitek:)
a felvétel maga abból áll, hogy téged mint munkavállaló a törzsállományába vesz fel egy munkáltató cég. Ha ehhez hasonló lépést meg is tettek akkor azt csakis részleges adatokkal (adó és TB azonosító nélkül) tehették, járulékok fizetése nélkül magyarán sehogy... ráadásul ez törvényszegés, úgy a külföldi állampolgárok munkáltatását szabályozó törvényt, mint a munkatörvényt "feketén dolgoztatás, bejelentés, járulékfizetés nélkül" sértve:)
Előzmény: nnorbiii (1043)
nnorbiii Creative Commons License 2006.08.16 0 0 1047

ÖÖÖÖÖÖ, hát igen...

Sajnos ez van...

És elvileg ugye testvérek vagyunk :)

Előzmény: bindera (1046)
bindera Creative Commons License 2006.08.16 0 0 1046
az egész ugy sza r ahogy van.
bekönyörgöd magad egy munkaadóhoz.az azért vesz fel mert azonnal kell neki valaki a gályára.eleve nem örül neki hogy millió papirt kell intéznie miattad
( munkaügyi központban 1 hónap,utána kb 3 hét a Kisfaludi utcában.ezzel a papirral irány Kolozsvár.munkavállalási engedélyed már van és ketyeg az egy év,de vizum nélkül szabály szerint nem jöhetsz vissza,várj rá kb 1 hónapot.)ez min 3 hónap.a költségekről nem is beszélve.
nemegy helyen azt mondták csak feketén dolgoztatnak mert nincs ideje ezzel vakarózni.
a duma persze:
tárt karokkal várunk benneteteket erdélyi testvéreink((((:
Előzmény: nnorbiii (1045)
nnorbiii Creative Commons License 2006.08.16 0 0 1045
Ha nem betanuláson, akkor gyakorlaton, vagy valami hasonlón. Pontosan nem tudom, mert az én esetemben nem csináltunk ilyen jegyzőkönyvet.
Előzmény: marosi.pal (1044)
marosi.pal Creative Commons License 2006.08.16 0 0 1044

"hogy te ott betanuláson vagy"

Ez érdekes. Betanuláshoz is vízum kell! Még betanulni sem lehet vízum nélkül.

Az esetedet jóindulattal kezelték. Örülj hogy vannak normális emberek a TB-nél, akik józan ésszel itélik meg az ilyen eseteket és nem a törvény betűje szerint.

Kolozsváron a vízum díjat készpénzzel fizetik és semmiféle számlát nem adnak.

Előzmény: nnorbiii (1043)
nnorbiii Creative Commons License 2006.08.16 0 0 1043

Felvehetik, és be is jelenthetik, mert ott nem ellenőrzik, hogy meg van-e minden engedélye. Csak ha ezt észreveszik, akkor megbüntet(het)ik a céget. Én is be voltam jelentve, amikor még sem munkavállalási vizumom, sem adókártyám, sem TAJ számom nem volt. Később a TB-nél ezt észre is vették, de nem büntették meg a céget.

Ha van munkavállalási engedélyed, de még nincs meg a munkavállalási vizumod, akkor is tud alkalmazni a cég, csak arról egy jegyzőkönyvet kell felvenni a cégben, hogy te ott betanuláson vagy. És ebben az esetben fizetést nem kaphatsz hivatalosan.

A vizumdijat a konzulátus folyószámlájára fizeted nem? Akkor már van számlád. Báris nálunk, Szabadkán ez volt a helyzet.

Előzmény: ucp (1042)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!