Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének Jelentése az OBH 2258/2005. sz. ügyben
Előadók: dr. Haraszti Katalin Az eljárás megindítása Egy magyar nemzetiségű román állampolgár (a továbbiakban: panaszos) azért fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, mert a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának VI. számú Ügyfélszolgálati Irodája (a továbbiakban: Bevándorlási Hivatal) a matrica formátumú letelepedési engedélyokmányt nem hajlandó a leánykori nevére kiállított útlevélben elhelyezni.
A megállapított tényállás: A panaszos 2004. szeptember 4-én házasságot kötött egy magyar állampolgárral. A házasságkötést követően a panaszos a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 25. § (1) bek. c) pontjában szabályozott házassági nevet választotta, azaz a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és ehhez kapcsolja a saját teljes nevét. A panaszos a házasságkötést Romániában is anyakönyveztette, ahol – az ott érvényben lévő jogszabályokra tekintettel - a házassági családi nevének első tagja a férje családi neve, és ezt követi az ő születési családi neve. Miután a román jog a magyar Csjt. 25. § (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott házassági nevet nem ismeri, Romániában a panaszos számára nem állítottak ki olyan útlevelet, amelyben a házassági neve a magyar házassági anyakönyvi kivonattal megegyező módon szerepelt volna. Ezért a panaszos nem cseréltette ki az útlevelét, vagyis a birtokában lévő román úti okmányban továbbra is a születési neve szerepel. 2004. október hónapban a panaszos letelepedési kérelmet nyújtott be, amit a Bevándorlási Hivatal engedélyezett. 2005. március 29-én a Bevándorlási Hivatal levélben tájékoztatta a panaszost arról, hogy a letelepedési engedély iránti kérelem mellékletét képező magyar házassági anyakönyvi kivonatra figyelemmel, a matrica formátumú okmányt a Csjt. 25. § (1) bekezdése szerinti házassági névre állították ki. Miután a matricát a panaszos érvényes útlevelébe fogják elhelyezni, a két okmány adatainak „pontosan meg kell egyeznie”, tehát azt csak „azonos névre kiállított úti okmányba” lehet beragasztani. A Bevándorlási Hivatal álláspontja szerint a panaszos „korábbi nevére kiállított útlevélbe a névmódosítás után kiállított férjezett névre szóló okmány nem helyezhető el”. Az említett indokok alapján a Bevándorlási Hivatal felszólította a panaszost, hogy gondoskodjon a személyazonosító okmányai cseréjéről. Levelében a Bevándorlási Hivatal nem jelölte meg sem azt a jogszabályi rendelkezést, amelynek alapján a panaszosnak az érvényes útlevelét ki kellene cseréltetnie, sem azt a határidőt, amelyen belül az említett kötelezettségét teljesítenie kell. 2005. április 28-án a Bevándorlási Hivatal levélben értesítette a társszerveket arról, hogy miután a panaszos a házassági nevére kiállított érvényes útlevéllel nem rendelkezik, a letelepedési engedélyokmányt a „leánykori névre” szóló útlevelébe nem ragasztották be. A panaszos kérésére hatósági bizonyítványt állítottak ki a részére, továbbá tájékoztatták őt arról, hogy a házasságkötésével összefüggő névváltoztatás következtében gondoskodnia kell a személyazonosító okmányai cseréjéről.
Érintett alkotmányos jogok Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.
Az alkalmazott jogszabályok A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 2. § (1) E törvény alkalmazásában a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan; h) érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja; A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 39. § (1) A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga. (2) Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. (3) Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljáró bíróság, illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 25. § (1) A feleség a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (2) A férj a házasságkötés után a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. (3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. (4) A házasulóknak az (1)-(3) bekezdés szerinti névviselésről meg kell egyezniük. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét [(1) bekezdés b)-d) pont, (2) bekezdés b) pont], illetve a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet. (5) A házasulóknak az anyakönyvvezető felhívására a házasságkötés utáni névviselésről nyilatkozniuk kell.
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27. § (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli. 27/B. § (1) A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet. 29. § (1) Külföldi állampolgárok, hontalanok névviselésénél állampolgárságuk, illetőleg származási helyük joga az irányadó.
A vizsgálat megállapításai: Miután a házasságkötés időpontjában panaszos román, a férje magyar állampolgár volt, házasságkötésük, valamint a házastársak személyi és vagyoni jogviszonyai tekintetében a nemzetközi magánjogról szóló 1979. tvr. (a továbbiakban: Nmj.) vonatkozó rendelkezései irányadóak. A Nmj. 39. § (1) és (3) bekezdéseire, illetve arra a körülményre figyelemmel, hogy tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiként a panaszos magyarországi lakóhellyel nem rendelkezett, a házastársi névviselés kérdésében az eljáró hatóság államának - vagyis a Magyar Köztársaság – jogát kellett alkalmazni. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 25. § (5) bekezdése alapján a házasulóknak a házasságkötést megelőző eljárás során kell dönteniük arról, hogy a Csjt. 25. § (1)-(3) bekezdéseiben biztosított névviselési formák közül melyiket választják. Tekintettel arra, hogy a panaszos a Csjt. 25. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti névviselési formát választotta, házassági nevét az említett módon jegyezték be a házassági anyakönyvbe, illetve a házassági anyakönyvi kivonatba. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 27. § (1) bekezdésének értelmében, a „hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár a születési, illetőleg a házassági anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli”. Miután az At. 27. § (1) bekezdése kizárólag a magyar állampolgárokra vonatkozik, ezt a rendelkezést a panaszos esetében nem lehet alkalmazni. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében a külföldiek személyazonosságukat és állampolgárságukat „az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert” érvényes úti okmánnyal igazolják. Előfordulhat olyan eset, amikor a külföldi számára a magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonatban szereplő házassági név, illetve az állampolgársága szerinti állam hatósága által kiállított érvényes úti okmányban szereplő név nem azonos. Arról, hogy az említett esetben melyik állam jogát kell alkalmazni az At. 29. § (1) bekezdése rendelkezik. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a külföldi állampolgárok névviselésénél az állampolgárságuk joga – tehát a panaszos esetében a román jog - az irányadó. Miután az Itv. 2. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében a külföldi személyazonosságát a birtokában lévő érvényes úti okmány igazolja, törvényes vélelem áll fenn arra nézve, hogy az állampolgársága szerinti állam joga szerint őt az úti okmányban szereplő név illeti meg. Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján az idegenrendészeti eljárásban a külföldi az érvényes útlevelében szereplő nevet viseli. Jogalkalmazási hibát vétett a Bevándorlási Hivatal azzal, hogy a panaszos matrica formátumú engedélyokmányát nem az érvényes útlevelében, hanem a házassági anyakönyvi kivonatban szereplő névre állította ki. Az Alkotmánybíróság 56/1991. (XI. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a „jogállamiság alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket”. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból eredő tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében mellőzhetetlen, hogy amennyiben a Bevándorlási Hivatal az ügyfél számára kötelezettséget ír elő, akkor annak jogalapját, továbbá a teljesítésre nyitva álló határidőt, illetve határnapot is megjelölje. A vizsgálat adatai szerint sem az Itv.-ben, sem más hatályos magyar jogszabályban nincs rendelkezés arra nézve, hogy a külföldinek a magyarországi házasságkötését az állampolgársága szerinti államban is jelentenie vagy regisztráltatni kellene. Olyan jogszabályi rendelkezés sincs hatályban, amelynek értelmében az útlevelet kiállító állam hatóságának a külföldi nevét a magyar jog szabályainak megfelelően kellene az okmányba bejegyeznie. A leírtak alapján az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból eredő jogbiztonsághoz, illetve az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jog részét képező névviseléshez való joggal összefüggő visszásságot okozott a Bevándorlási Hivatal azzal, hogy panaszost a birtokában lévő, érvényes útlevele cseréjére kötelezte, továbbá azzal, hogy a matrica formátumú letelepedési engedély okmánynak az érvényes úti okmányban történő elhelyezését megtagadta.
Ajánlás Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 20. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben ajánlást teszek a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának, hogy - intézkedjen annak érdekében, hogy a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának VI. számú Ügyfélszolgálati Irodája a panaszos letelepedési engedély okmányát az érvényes útlevelében szereplő névre állítsa ki és az okmányban elhelyezze, - a hasonló típusú alkotmányos joggal összefüggő visszásságok jövőbeni megelőzése céljából gondoskodjon arról, hogy jelentésem tartalmát mind a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, mind a regionális igazgatóságok letelepedési kérelmek elbírálásával foglalkozó ügyintézői megismerjék.
Ha addig nem jár le a tartózkodása amig kicserélitek a papírokat, mindenképpen akkor érdemes beadni, ha már az új útlevéllel rendelkezik, ugyanis az útlevél szerinti névre adják ki a tartózkodásit.
Ezek szerint Magyarországon házasodtatok? Először elviszed haza a házassági anyakönyvi kivonatot (házasságlevél), lefordíttatod románra, majd a Polgármesteri Hivataltól elküldik Bukarestbe honosíttatni. Állítólag legalább 30 nap,de még nem tudom.
tud valaki segíteni? Mi most házasodtunk, a férjem magyar állampolgár, én nem :(
Hazamenni készülök. útlevelet cserélni a névváltozás miatt. Tudjátok, hogy milyen papírokra lesz szükségem? Azt hallottam, hogy a házassági levelet otthon honosíttatni kell???!
Januártól lehetséges, hogy Románia EU tag lesz. EGT tipusú tartózkodási engedélyre lesznek jogosultak.
Az EU egyik irányelve szerint az EU állampolgároknak alanyi jogon jár az EU tagállamainak területén való tartózkodás.
Erról van egy érdekes cikk:
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
"Májustól (2006) a közösségen belül az EU polgárainak a letelepedéshez sehol nem kell tartózkodási engedélyt kérniük, ám ezt az uniós irányelvet alig néhány ország vette át.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
A közösség polgárai - és harmadik országból származó családtagjaik - már három hónapnál hosszabb ideig is engedély nélkül tartózkodhatnak az Európai Gazdasági Térség, tehát az EU tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia területén. Egy uniós irányelv szerint elég, ha szándékukat a helyi hatóságnál bejelentik, és akkor alanyi jogon tartózkodási kártyát kapnak. Néhány országban ennél is liberálisabb a szabályozás: például Csehországban és Nagy-Britanniában a regisztráció sem kötelező.
A kép azonban korántsem ennyire rózsás, mert a tavaly kihirdetett közösségi norma átvételére megszabott május 1-jei határidőt a tagállamok negyede sem tartotta be, közöttük a magyar parlament is adós az erről szóló törvény elfogadásával. Az új irányelv ráadásul főként az unatkozó milliomosokat hozza igazán kedvező helyzetbe, hiszen a letelepedés - vagy a huzamosabb tartózkodás - feltételei csaknem változatlanok: a hatóságok továbbra is vizsgálhatják, hogy a külföldi rendelkezik-e a megélhetéséhez szükséges feltételekkel és betegbiztosítással. A tanuláshoz vagy a munkavállaláshoz pedig akkor is ki kell váltani a tartózkodási kártyát, ha azt az adott ország egyébként nem követeli meg.
A cél valójában nem a letelepedés teljes liberalizálása, inkább az adminisztráció egyszerűsítése, illetve a hatóságok mérlegelési jogkörének szűkítése - erősítette meg kérdésünkre Egyed Zoltán, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgató-helyettese. Az irányelv tételesen meghatározza például a bejelentkezéskor megkövetelhető dokumentumok körét: az útlevél mellett a munkavállalást vagy a tanulmányok folytatását, illetve a biztosítást igazoló papírokat kérhetnek. A jogszabály kizárja, hogy a megélhetés feltételéül konkrét összeget szabjanak meg, és a kérelmezőtől nem kérhetnek konkrét adatokat a bankszámláján lévő összegről. Ugyanakkor ma már a büntetett előéletű uniós polgártól sem tagadható meg automatikusan a letelepedés joga, hanem vizsgálni kell, hogy veszélyt jelent-e a közbiztonságra.
Az új szabályok a közösségen kívüli országokból származó családtagok számára kifejezetten kedvezőbbek, hiszen a nekik kiadott tartózkodási kártyával ők az EU tagállamaiban szabadon utazhatnak. A Magyarországon élő magyar állampolgár külföldi házastársára viszont ez nem igaz, mert nálunk egyelőre olyan tartózkodási engedélyt adnak ki, ami önmagában nem jogosít fel a határok átlépésére.
Törvény híján a bevándorlási hivatal belső intézkedésekkel igyekszik alkalmazkodni az uniós szabályozáshoz - mondta a főigazgató-helyettes. Az uniós polgárok esetében törekednek arra, hogy a tartózkodási engedélyt a kérelem benyújtásakor lehetőleg azonnal kiadják. A határőrségnél is intézkedtek, hogy a közösség tagállamai által már kibocsátott tartózkodási kártyát fogadják el akkor is, ha azzal nem uniós polgár kíván belépni. Egyed László kérdésünkre elmondta: az uniós polgárok magyarországi tartózkodásának szabályairól szóló új törvény - ha a parlament elfogadja - várhatóan 2007 januárjában léphet hatályba."
Tudjatok veletlenul, ha tartozkodasi engedely nelkul Mo-on voltam 2 honapot, majd 10 napos megszakitas utan ujra itt vagyok, vajon csak 1 honapot maradhatok tovabbra itt, legalisan?
Véleményem szerint akinek van tartózkodási engedélye az továbbra is érvényes lesz a beleírt érvényességi ideig. Viszont aki ragaszkodik ahhoz, hogy EGT tartózkodási engedélye legyen azt meg kell igényelje.
Látom tényleg nem értitek:) a felvétel maga abból áll, hogy téged mint munkavállaló a törzsállományába vesz fel egy munkáltató cég. Ha ehhez hasonló lépést meg is tettek akkor azt csakis részleges adatokkal (adó és TB azonosító nélkül) tehették, járulékok fizetése nélkül magyarán sehogy... ráadásul ez törvényszegés, úgy a külföldi állampolgárok munkáltatását szabályozó törvényt, mint a munkatörvényt "feketén dolgoztatás, bejelentés, járulékfizetés nélkül" sértve:)
az egész ugy sza r ahogy van. bekönyörgöd magad egy munkaadóhoz.az azért vesz fel mert azonnal kell neki valaki a gályára.eleve nem örül neki hogy millió papirt kell intéznie miattad ( munkaügyi központban 1 hónap,utána kb 3 hét a Kisfaludi utcában.ezzel a papirral irány Kolozsvár.munkavállalási engedélyed már van és ketyeg az egy év,de vizum nélkül szabály szerint nem jöhetsz vissza,várj rá kb 1 hónapot.)ez min 3 hónap.a költségekről nem is beszélve. nemegy helyen azt mondták csak feketén dolgoztatnak mert nincs ideje ezzel vakarózni. a duma persze: tárt karokkal várunk benneteteket erdélyi testvéreink((((:
Ez érdekes. Betanuláshoz is vízum kell! Még betanulni sem lehet vízum nélkül.
Az esetedet jóindulattal kezelték. Örülj hogy vannak normális emberek a TB-nél, akik józan ésszel itélik meg az ilyen eseteket és nem a törvény betűje szerint.
Kolozsváron a vízum díjat készpénzzel fizetik és semmiféle számlát nem adnak.
Felvehetik, és be is jelenthetik, mert ott nem ellenőrzik, hogy meg van-e minden engedélye. Csak ha ezt észreveszik, akkor megbüntet(het)ik a céget. Én is be voltam jelentve, amikor még sem munkavállalási vizumom, sem adókártyám, sem TAJ számom nem volt. Később a TB-nél ezt észre is vették, de nem büntették meg a céget.
Ha van munkavállalási engedélyed, de még nincs meg a munkavállalási vizumod, akkor is tud alkalmazni a cég, csak arról egy jegyzőkönyvet kell felvenni a cégben, hogy te ott betanuláson vagy. És ebben az esetben fizetést nem kaphatsz hivatalosan.
A vizumdijat a konzulátus folyószámlájára fizeted nem? Akkor már van számlád. Báris nálunk, Szabadkán ez volt a helyzet.
Nem érted, nem VEHETTEK fel, mert nincs vízumod, adókártyád, tb törzsszámod stb. Ha van is aláírt szerződésed az semmis, hisz vízum nélkül törvényellenes külföldi munkaerő foglalkoztatása. A rendszer pedig sajnos ilyen, megszokni vagy megszökni:)
Amíg nincs vízum addig nem vehetnek fel. hát erről van szó felvettek mert kellek azonnal,de csak 2 hónap mulva dolgozhatok. ezzel a hozzáállással jobban járnak a fekete munkással az azonnal dolgozik. a másik baj hogy amit fizetsz a vízumért nem adnak róla számlát Kolozsváron((: a főnöknek meg kellene róla a számla.
hali első munkavállalási engedély és első vizum ügyében érdeklődnék,jó helyen járok? Kaptunk munkavállalási engedélyt,Kolozsváron ez alapján kértünk vízumot,de nem pecsételték be rögtön,majd valamikor telefonáljunk és ujra vissza kell menni.egyenlőre egy kis fekete pacnit tettek az utlevélbe amivel visszajöttünk,de egy ismerős azt mondta nem szabadna,ott kellene várni a rendes vizumot.de itt meg dolgozni kell.nem azért vettek fel hogy rögtön 2 hónapot szabira menjek,mit tegyek és miért van ez?
"Ha 90 napot meghaladóan kíván Magyarországon tartózkodni, akkor EGT állampolgárokra vonatkozó tartózkodási engedélyt kell kérelmeznie. A kérelmet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságán (ügyfélszolgálati irodánál) személyesen, legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt 30 nappal kell benyújtani. A jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság ügyfélszolgálati irodájának címéről és az ügyfélfogadás idejéről a www.bmbah.hu internetes oldalon tájékozódhat.
A tartózkodási engedély igazolvány kiállítása céljából adatlapot kell kitölteni (a nyomtatványt a fenti internetes oldalról is letöltheti) és be kell nyújtania: - a tartózkodási jogosultságát igazoló okiratot, például az érvényes munkaszerződést; - a magyarországi lakóhely bejelentésére szolgáló betétlapot ( mely a adatlap részét képezi), a lakásban való tartózkodás jogcímét igazoló okiratot (pl. lakásbérleti szerződés, szívességi lakáshasználati szerződés); - 1 db arcfényképet - 1.500 Ft illetékbélyeget.
A kérelem benyújtásakor be kell mutatnia az érvényes útlevelét vagy személyazonosító igazolványát.
Az első magyarországi lakóhely bejelentésére az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kerül sor. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolnia a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságot, ki kell töltenie a lakóhely bejelentésére szolgáló betétlapot és azt a lakás tulajdonosával vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosulttal, mint szállásadóval is alá kell íratnia. Az idegenrendészeti hatóság az EGT tartózkodási engedély kiállításával egyidejűleg az első lakóhely bejelentéséről hatósági bizonyítványt állít ki. Ezen okmányok kézhezvételétől számított három munkanapon belül fel kell keresnie a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét (Polgármesteri Hivatalt), ahol az Ön részére személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt állítanak ki.
Ha már rendelkezik EGT tartózkodási engedéllyel és lakcímkártyával az illetékes Adóhatóság és a Társadalombiztosítási Igazgatóság Adó- illetve TAJ kártyát állít ki."
TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Gazdasági Térség állampolgára magyarországi beutazásáról és tartózkodásáról
Az Európai Gazdasági Térség ( a továbbiakban: EGT ) államainak polgárai érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél birtokában beléphetnek és 90 napot meg nem haladó ideig külön engedély nélkül tartózkodhatnak a Magyar Köztársaság területén. A tartózkodásuk ideje alatt - magánszálláshely igénybevétele esetén - mentesülnek a szálláshely bejelentési kötelezettség alól.
Mit kell tennie, ha 90 napnál hosszabb időt kíván Magyarországon tölteni?
Az EGT állampolgárokat és családtagjaikat a Magyar Köztársaságban megilleti a tartózkodás joga, ezért a kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz kérhetik a tartózkodási jogosultságot igazoló tartózkodási engedély igazolvány kiadását.
A kérelmet a IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságán (ügyfélszolgálati irodánál) személyesen, legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt 30 nappal kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben (idős beteg ember, vagy mozgásában korlátozott stb.) felmentést kérhet.
A tartózkodási engedély igazolvány kiállítása vagy meghosszabbítása céljából adatlapot kell kitölteni és be kell nyújtania a tartózkodási jogosultságot igazoló okiratokat,a magyarországi lakóhely bejelentésére szolgáló betétlapot, a lakásban való tartózkodás jogcímét igazoló okiratot, 1 db arcfényképet, valamint le kell róni 1.500 Ft illetékbélyeget. A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelemben nyilatkoznia kell esetleges korábbi büntetéseiről, kiutasításáról, valamint arról, hogy szenved-e közegészséget veszélyeztető betegségben, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, ezekre tekintettel részesül-e rendszeres, illetve kötelező ellátásban. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes útlevelet vagy személyazonosító igazolványt.
Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem változtak meg, az ezt igazoló okiratokat ismételten nem kell csatolni.
Mivel igazolható a tartózkodási jogosultság?
Attól függően, hogy Ön milyen jogcímen kíván Magyarországon tartózkodni – munkavállalás, egyéni vagy társas vállalkozás folytatása, tanulmányok folytatása, családegyesítés, vagy egyéb – azt különösen az alábbiakkal igazolhatja:
- munkavállalás esetén munkaszerződéssel. Abban az esetben, ha a kérelmező olyan EU tagállamnak a polgára amely korlátozza a magyar állampolgárok szabad munkavállalását és Magyarország a Csatlakozási Szerződés X. melléklete értelmében viszonosságot alkalmaz a munkaügyi hatóság által kiállított érvényes munkavállalási engedéllyel, - önálló vállalkozóként történő szolgáltatás nyújtás esetén vállalkozói igazolvány hiteles másolatával - társas vállalkozás esetén a gazdasági társaságcégbírósági végzésének, illetve társasági szerződésének hitelesmásolatával, - tanulmányok folytatása esetén a fogadó oktatási intézmény felvételi igazolásával, illetőleg a beiratkozásról szóló igazolással, - a családi együttélés biztosítása érdekében a házassági anyakönyvi kivonat hiteles másolatával és annak hiteles magyar nyelvű fordításával, kiskorú (örökbefogadott) gyermek esetében a születési anyakönyvi kivonat, az örökbefogadásról szóló okirat hiteles másolatával és hiteles magyar nyelvű fordításával - Egyéb (önellátó) tartózkodási jogcím esetén a nyugdíj folyósításáról szóló társadalombiztosítási igazolással, bankbetétről, bankszámláról szóló igazolással, tartásdíj vagy egyéb rendszeres jövedelem igazolásával.
A tartózkodási jogcímek igazolása egyben a magyarországi megélhetés igazolásául is szolgál.
Hogyan igazolható az egészségügyi ellátásra való jogosultsága?
Ha Ön Magyarországon baleset vagy megbetegedés miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul azt a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett jogosult igénybe venni. Az ellátás költségeit utólag az a biztosító fedezi, amelyiknél Ön ténylegesen biztosítva van, ezért a tartózkodási engedély igazolvány kiállításához vagy meghosszabbításához be kell mutatnia a biztosítási jogviszony fennállását igazoló okiratot, vagy az E-111 formanyomtatványt. A munkavállalási célból tartózkodók és családtagjaik a magyar társadalombiztosítási szabályok értelmében biztosítottnak minősülnek, ezért az egészségügyi ellátás meglétét nem kell külön igazolni. Hogyan teljesíthető a lakóhely bejelentése?
Az első magyarországi lakóhely bejelentésére az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kerül sor. Az idegenrendészeti hatóság előtti eljárásban okirattal kell igazolnia a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságot, ki kell töltenie a lakóhely bejelentésére szolgáló betétlapot és azt a lakás tulajdonosával vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosulttal, mint szállásadóval is alá kell íratnia.
Az idegenrendészeti hatóság az EGT tartózkodási engedély kiállításával egyidejűleg az első lakóhely bejelentéséről hatósági bizonyítványt állít ki. Ezen okmányok kézhezvételétől számított három munkanapon belül fel kell keresnie a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ahol az Ön részére személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt állítanak ki. A továbbiakban lakóhelyének megváltozása esetén a lakcímbejelentést az új lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél teljesítheti.
A személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt az EGT tartózkodási engedély igazolvánnyal együtt kell őrizni és az arra feljogosított hatóságnak betekintésre át kell adni.
Mennyi időre adható ki az EGT tartózkodási engedély igazolvány?
Az EGT állampolgár tartózkodási jogosultságát a "Tartózkodási engedély" (az Európai Gazdasági Térség állampolgára számára) elnevezésű okmány igazolja.
Az EGT tartózkodási engedély igazolványt az idegenrendészeti hatóság a kért időre, legfeljebb öt évre állíthatja ki, és azt alkalmanként újabb legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja. Abban az esetben, ha Ön olyan EU tagállamnak a polgára amely korlátozza a magyar állampolgárok szabad munkavállalását és Magyarország a Csatlakozási Szerződés X. Melléklete értelmében viszonosságot alkalmaz a munkavállalásra kiadott EGT tartózkodási engedély igazolvány érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességi idejére, illetve a foglalkoztatás időtartamára korlátozható.
Úgyszintén eltér az EGT tartózkodási engedély igazolvány érvényessége az általános szabálytól a tanulmányokat folytató külföldiek esetében. Ez esetben a tartózkodási engedély igazolvány érvényességi idejeegy év lehet és a tanulmányok befejezéséig alkalmanként egy évvel hosszabbítható meg.
Fontos tudnia, hogy:
- Az EGT állampolgárok részére 2004. május 1-je előtt kiadott tartózkodási vízum és tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig felhasználható, így az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását csak a tartózkodási vízum, vagy a tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártakor kell kérni. Tekintettel azonban arra, hogy az EGT állampolgár 2004. május 1-jétől jogosult az EGT tartózkodási engedélyre, lehetősége van arra, hogy az előzőekben ismertetett módon tartózkodási engedélye, illetve tartózkodási vízuma érvényességi ideje alatt is kérje az EGT tartózkodási engedély igazolvány kiállítását.