Mária, a debreceni léleklátó sarlatán azt mondja, amikor méhnyakrák alakult ki a testében, megjelent neki Jézus, és „kegyelmet adott neki”, (no, azért jópárszor meg is műtötték, de az mellékes, persze), de a kegyelemnek ára van: gyógyítania és tanítania kell az embereket. Saját állítása szerint látja az emberek lelkét, és amikor gyógyít, lényegében felviszi a lelkét Jézushoz, és kegyelmet kér neki.
Van ezzel némi problémám.
-Ha vezeklésből, Jézusnak tett ígéretből, kötelességből teszi amit tesz, akkor milyen alapon kér pénzt a szolgáltatásaiért?
-Hol van ilyenkor az egyház, miért nem tiltakozik Jézus földi helytartója, ha valaki nyilvánvalóan valótlanul, haszonszerzés céljából visszaél Jézus nevével?
-Hol van ilyenkor a tudomány, miért nem tiltakoznak a mi remek professzoraink, ha valaki nyilvánvalóan becsapja az embereket, teljesen áltudományos módszereivel sokkal inkább árt a kiszolgáltatott, reményvesztett embereknek, mintsem segít rajtuk?
-Ki adott ennek a nőnek engedélyt minderre?
Nem állítom, hogy a természetgyógyászat, úgy ahogy van, haszontalan, ártalmas, betiltandó. Megvan a maga helye és szerepe. De miért kell Jézus nevével visszaélni? Jó, nem könnyű kijeneteni, hogy márpedig visszaél Jézus nevével ez a nőszemély, jó ég tudja, lehet, hogy tényleg megjelent neki Jézus, ezt nem lehet kétségbevonni, még a pápa sem teheti. Vagy elhiszi valaki, vagy nem, de az akkor is gusztustalan, hogy a nő pénzért csinálja az egészet. Vagy ezt is megbeszélte Jézussal? Vajon milyen arányban osztoznak a bevételen? Még akkor is erkölcstelen pénzt kérni ez esetben a beteg emberektől, ha a végén templomot épít belőle.
Mindazonáltal nem gondolom, hogy ennyivel elintézhető a dolog, sok-sok különböző vélemény megismerése után sem biztos, hogy el tudnám dönteni, mit is gondoljak végső soron erről a kérdésről.
