Nem tudom, hogy kapitalizmus vagy mi, de hogy még elég frissen érkeztek, akik az inkvizíció elől menekültek Portugáliából, az egyszer bizonyos. De csak akkor szabad belevágni, ha bírod a lassú könyveket. Két oldal, mire átérünk egy kanális egyik partjáról a másikra.:)
Olvastam tőle néhány könyvet - rémlik, hogy nem voltak rosszak, de nem tettek rám nagy hatást.
Amolyan esőnapi könyvek, szabadság alatt.
Van is tőle valamim: 'Égi sas' a címe - beleolvastam most, de alig-alig mlékszem, mi is volt a sztori.
Akkor már inkább Ken Follett, de már ő is a mennyiséget részesíti előnyben a minőség helyett - az 'Idők végeztéig' - ami a Katedrális folytatása, óriási csalódás volt, annyira izzadságszagú erölködés... brrr....
Valami személyes lelkendezésre számítottam különösen kedves történetekről, különösen kedves szereplőkről, vagy valami hasonló.
Nem nagyon gondoltam WS honlapot nézegetni, teljes bibliográfiát áttekinteni, és egyelőre még egy darab könyv elolvasását is csak fontolgatom, nemhogy az összesét sorban.
Szóval én hiszek a nagyon szubjektív könyvajánlásoknak erejében, és főleg: szeretem a lelkes olvasókat hallgatni/olvasni.:)
Bocsi, félbe hagytam a mondatot, és az a félbehagyott sem volt értelemes:). Szóval a kedvenc Wilbur Smith könyveiteket kérdeztem volna. Gondoltam megjegyzem, jövőhéten úgyis könyvtárba kell mennem, hátha szembe jön- Vagy én megyek szembe vele.
Hűűűű, hát ez a kijelentésem eléggé messzire mutató magyarázatot igényelne, csak sajnos nem annyira érdekes.
Mindamellett abszolut úgy gondolom, hogy bizonyára igazad van.
És minthogy ez itt nem egy mozis topik, hanem könyves topik, plusz mozi-buzi-rajongóságom mellett könyv-rajongó is vagyok,
azért azt nem mondom, hogy soha nem, csak azt mondom, hogy szívesebben választok úgy könyvet, mint pannap: ami szembe jön.
Kedves Pannap! talán egy könyvtárba járunk? Mert nálunk is van egy ilyen polc, hogy olvasóink ajánlják, vagy mi. Ilyen kerek, és forgatni lehet. Annyiszor láttam ott kirakva a Szelleírókat, hogy már szinte ismerem.:)) Remélem beszámolsz róla röviden, ha végeztél.
Olvastam a Parfűm-öt, megvoltam győződve róla, hogy ezt nem lehet megfilmesíteni. ERRE PÁR HÉT MÚLVA LÁTOM, HOGY (capslock monnyon le!) mégiscsak megfilmesítették. Megnéztem és legnagyobb döbbenetemre jó volt!
Teljesen megértem ezt a könyv/film dilemmát. Én is hasonló képpen lennék vele.
De fordítva is lehet: például már elég régóta ott van a polcomon a Nagyítás. Nagyon rövid, de pont azért teszem mindig vissza a polcra akárhányszor a kezembe kerül, mert a filmet annyira szerettem/szeretem.
Pedig sokszor találkoztam már klassz dolgokkal is etéren.
Ott van pl. A felolvasó. Ugyanaz a történet, de mégis más.
Vagy a Keresztapa.(Na jó, ez nem ér!:))
Akkor az Én kis falum.
Amit viszont könyvben nem szeretnék semmiképp elolvasni, az a Tetovált lány.
Nagyon tetszett a film, majdnem rögtön azután, hogy láttam, kaptam egy példányt ajándékba.
Ki sem nyitottam, nem is vagyok rá kíváncsi.
De addig-addig, hogy ezt a WS mostmár megjegyeztem. Van kedvencetek?
Nem tudom milyenek voltak, mert amit olvastam, nemigen nézem meg filmen.
Pont mikor kiolvastam a Tajpan-t utána adták 2 részes filmen. Nem néztem meg, felvettem videóra és vártam egy évet. Ugye addigra sok könyvet olvasok, kicsit feledésbe merül a könyv.... gondoltam.
Valóban volt némi felejtés, de a film előhozott mindent. És onnan kezdve csalódás volt a film. Pedig aki nem olvasta a könyvet, azt mondták, hogy nagyon jó film.
Jól emlékszel, volt ennek 2. része is, A kard hatalma. Ez nem volt rossz filmfeldolgozás, ellentétben A folyó istenéből készült filmmel,ami pocsék volt (szerintem)
A Wilbur Smith-könyvek nekem nagyon tetszettek, olvastam néhányat belőlük. Legfőképp azért voltak érdekesek számomra,mert pl. Dél-Afrikáról, a búrokról,busmannokról sok érdekességet lehetett megtudni illetve engem arra ösztönöztek, hogy tovább keresgéljek ezekben a témában. Ami az írótól legjobban tetszett, az az ókori Egyiptomban játszódó történet,amelynek egy Taita nevű rabszolga a főhőse. Azt hiszem,legalább 3 része van: A folyó istene, A hetedik tekercs, A mágus. Ennél a sorozatnál az volt a legrosszabb, amikor végigolvastam, mert még nagyon szerettem volna bennemaradni abban a világban.
Érdekesnek érdekes, de nem túl izgalmas - bár az izgalmas is szubjektív.
Annak idején kizárólag a csatajeleneteket, párbajokat tartottam izgalmasnak.
Most feszülten figyelem, ahogy Colbert gazdaságpolitikáról magyaráz az ifjú XIV. Lajosnak, vagy ahogy Planchet (D'Artagnan volt szolgája, mostanra módos polgár) és D'Artagnan társasági szerződést fogalmaznak, közös vállalkozást indítván... szóval, az ember érdeklődési köre szerencsére idővel tágul és olyasmiben is élvezetet talál, amiben azelőtt nem.
Az E-könyv olvasónak számos előnye van, hamar rá lehet ám kapni!
Tényleg nem fárasztó az olvasás rajta, mint a monitoron, könnyen kezelhető, elolvashatsz olyasmit, amit nem akarsz sok ezer Ft-ért megvenni, a könyvtárban pedig nem találod, rá lehet tölteni egy jóadag művet, utazáskor nem kell több kg-al növelni a bőröndödet és a hangulatodnak megfelelő olvasmányt választhatsz a letöltöttek közül - szóval, nagyon hasznos kis szerkezet és nem is volt drága - igaz én az egyik legolcsóbbat választottam, talán ezért is a szoftverprobléma, de pár oldal után azt is megszoktam.
Hűűűű, micsoda forgalom, nem is tudom mivel kezdjem.
Talán azzal, hogy holnapra mindenki írjon össze három rokonértelmű szót a "kifinomult"-ra.:)
A Szellemírókról, és David Mitchellről most annyit hallani a Felhőatlasz miatt. Sajnálom, nem lett kedvem megnézni, hiába annyira nagyon híres, és elolvasni sem, lehet, hogy pont azért, mert most annyira híres.:) Vajon a kedves olvtárs miért döntött amellett, hogy elolvassa?
Másodszor: Egyszer majdnem elolvastam egy Wilbur Smith könyvet. Megkértem a kedvenc könyvátrosom, mondjon egy kalandregényt. És ő azt mondta, nézzünk egy Wilbur Smith könyvet. Nem nekem kellett, de szinte kedvet kaptam. A címről ítélve ez valami orvvadászos könyv lehet, sok-sok illegálisan elejtett elefánttal.
És harmadszor: a Vicomte.
Szerinted ez nem édekes??!!! Például Condé herceg ... Emlékeztek, hogy a Fülesben régen volt képregény a Három testőrből? Mostmár értem, honnan jöttek azok a figurák. És ahogy egy gróf köszön! Harisnya, csatos cipő, tollas kalap, egyik láb előre nyújt, kicsit meghajolva, a tollaskalap a földet söpri. Jól mondom?
Aztán még valami:
Rab László rendkívül lesújtó könyvkritikája Temesi Ferenc Bartók könyvéről.
Tényleg: vajon mit jelenthet, hogy Bartók Béla fejére nemzeti színű indiántollakat festettek? Ez szerintem is fura.
Aztán reggel a fodrásznál egy női magazint találtam, abban egy könyvajánlást. Pataki Ági Agota Kristóf Trilógiáját mondta nagyon jónak.
(Ilyen elektromos könyvolvasót pedig még soha sem láttam, úgyhogy nem tudok ról a mit mondani. Vagyis egyszer messziről már láttam, de akkor is csak futólag, és be is volt csukva. Gondolhatjátok hogyan vélekedek erről, ha elárulom, hogy én még szoktam bakelit lemezeket hallgatni. Meg kazettás magnóm is van, és be is szoktam kapcsolni. )
