Semmi baj, bár erre nem is gondoltam, hogy nőneműnek tűnhetek.
"Viszont, ha a nő nagyon régen tegez és te magázod, akkor azért reagálnia kellett volna, hogy tegezd már."
Lehetséges... egyébként relatív, hogy mi a nagyon régen, ez kb. 5-6 év lehet...
A szituhoz:
Ott helyben nem tűnt fel neki, hogy nem tegezted vissza?
Egyébként tőlem nem kértek engedélyt, hogy tegezhessenek, igaz nem is ebből fogok balhét csinálni.
"De talán a legegyszerűbb az lenne, ha már a munkahelyeden nincs "szabály" (pl mindenki tegez mindenkit vagy nők nőket, férfiak férfiakat), ha megkérdeznéd magát az illetőt. Nem értem ez miért probléma, végülis felnőtt ember vagy."
Nem mondtam, hogy nincs "szabály". Vannak, akik magázódnak. Én is van, akivel magázódom. Szal erre fel nem kérdezhetek. Egyébként meg azért nem, mert mint mondtam, idősebbek nálam és én nem fogok egy idősebbet megkérni*, hogy hadd tegezhessem. Valahogy ez ilyen default nálam vagy mi. De mint írtam is, annyira nem stresszel a dolog, hogy megkérdezzem.
*Kivételt képez az első általam említett társaság, ahol (ezt is írtam) rövid idő után megtanultam, hogy az ide tartozókat kérdés nélkül tegezhetem. Még azt is, aki újként először jelenik meg a társaságban.
Oh. bocs. Nem tudom miért, én végig nőneműnek gondoltalak. Azt hiszem most egy fokkal világosabb, hogy miért nem tegezed a nálad idősebb, téged tegező nőket. Viszont ebben az esetben is teljes mértékben fenntartom a korábban írottakat. Viszont, ha a nő nagyon régen tegez és te magázod, akkor azért reagálnia kellett volna, hogy tegezd már.
Egyszer én is kerültem ilyen szituba, mondjuk akkor kb 21 voltam és egy anyukám korabeli hölgy kérdezte, hogy tegezhet-e. Természetesen megengedtem, de nem gondoltam, hogy ezt viszonoznom kéne. Évekkel később kicsit leszúrt, hogy miért magázom még mindig, amikor ezt már tisztáztuk. Hmm
De talán a legegyszerűbb az lenne, ha már a munkahelyeden nincs "szabály" (pl mindenki tegez mindenkit vagy nők nőket, férfiak férfiakat), ha megkérdeznéd magát az illetőt. Nem értem ez miért probléma, végülis felnőtt ember vagy.
"Ezek szerint téged zavar, hogy tegeznek és te nem mered őket visszategezni?"
Igen, de azért ne arra gondolj, hogy számomra ez valami egetrengetően nagy frusztráció. Annyira semmi esetre sem zavar, hogy szóvátegyem.
"De miért nem?"
Azért, és ezzel a következő kérdésedre is válaszolok ("Sokkal idősebbek vagy fiatalabbak?"), mert idősebbek nálam és én idősebbet nem tegezek le ohne zsenír. Hogy sokkal idősebbek-e, az relatív, adott esetben 50-60 körüli hölgyekről van szó, én meg 30 vagyok. Ez már elég sok nekem, hogy ne tegezzem le őket csak úgy. Ui. természetesen ha nem túl sokkal idősebb nálam valaki (mittomén, 5-10, talán 15 év), akkor akár kapásból is visszategezek.
Megjegyzem, oda is kellett figyelnem, hogy ne tegezzem le őket, ui. van egy baráti társaság, ahol megszoktam rövid idő után, hogy mindenkit tegezhetek, pedig ott is sok szüleim korosztályába tartozó vagy még idősebb ember van (60-70-esek is tehát). Pl. emiatt véletlenül a későbbi sógorom édesanyját is letegeztem (mondjuk őt különösebben nem zavarta, a tesómat inkább).
"De ha ő tegez, akkor nem tűnik föl neki, hogy te nem?" Passz. Egyébként gondolom, feltűnik nekik, de talán nem zavarja őket.
"Most meg azt írod, hogy ilyen ritkán fordul elő. Vagy az fordul elő ritkán, hogy te ajánlod fel?" A fentebb írtaknak megfelelően az valóban ritkán fordul elő, hogy én ajánlok fel tegeződést, én ugyanis úgy vélem, hogy ezt az idősebb joga megtenni, ha akarja.
Amit korábban írtam, hogy ritkán fordul elő, az viszont más. Az ott hivatkozott hozzászólásod, a (16) utolsó mondatára utaltam, idézem:
"Ha pedig fordított a helyzet, tehát én tegeztem és ő nem, akkor én is visszaváltok magázásra vagy megkérdezem, hogy mi lenne ha?" Ilyenkor én is visszaváltok magázásra vagy rákérdezek, bár ez is, mint mondtam is, ritkán fordul elő velem. Egyébként itt nálad idősebbre gondoltál (bár akkor kicsit furcsán venné ki magát a szitu, hogy te tegezted, ő meg téged nem)? (Esetleg konkrétan olyan véletlen letegezésre, mint amiről én is írtam fentebb?)
Hacsak nem arra gondoltál, amit a topicnyitóban próbáltam megfogalmazni, amikor jóval fiatalabbak magáznak engem (nem kisgyerekek, mégis rosszul fogalmaztam, ők még nem is igen tudnak magázni). Tehát kb. 10, vagy inkább 15 körüliek, akiknek én már bácsi vagyok. Ez kicsit gyakrabban megesik velem, bár ez se olyan nagyon soxor, de ha közelebbi ismeretségbe kerülök ilyen korúakkal (régebben megesett, kiránduló baráti társaságban [nem abban, amelyikről korábban már említést tettem]), akkor számomra természetes, hogy megengedem, hogy tegezzenek. De mondjuk a helyemben egy 40-valahány éves ember már talán nem feltétlen engedné (mondjuk adott baráti társaságban ilyenre nem volt példa).
Remélem érthető voltam valamelyest, ha már ilyen hosszúra sikerült...
Akkor ne haragudj, de nem egészen értelek.
A topicnyitód ez volt: "Mh-emen vagyok így emberekkel, szerencsére ezen túlmen?en tisztességesen beszélnek velem, márcsak ezért is elviselem."
Ezek szerint téged zavar, hogy tegeznek és te nem mered őket visszategezni? De miért nem? Sokkal idősebbek vagy fiatalabbak? De ha ő tegez, akkor nem tűnik föl neki, hogy te nem?
Most meg azt írod, hogy ilyen ritkán fordul elő. Vagy az fordul elő ritkán, hogy te ajánlod fel?
Szóval akkor most mi is itt a probléma? Kicsit összezavarodtam.
Elnézést, nem vágtam teljesen, hogy az csak hasonlat vagy mifene volt.
Egyébként teljesen egyetértek. Az utolsó mondathoz azért annyit hozzátennék, hogy az eddig általam írtaknak megfelelően ilyen csak nagyon ritkán szokott velem előfordulni, majdnem csak véletlenül.
Igazad van. A kézfogás nem jogosít fel semmire. Azt csak a sorrendel kapcsolatban írtam, hogy ua. Jól fogalmaztad meg, hogy úgy illendő. Számomra a tegezés is az úgy illendő kategória. Tehát:
Ok, ha nem tegezed vissza, de akkor valóban a csendőrpertunál tartunk. :-)
Én visszategezem. Ha ő tegez!(itt azért tisztázzuk, hogy nem a 80 éves nénikéről beszélek. ebben az esetben ám legyen csendőrpertu. még élvezem is a hangulatát a beszélgetésnek. Bár a 80 éves nénikék ritkán tegeznek le ha nem ismertek gyerekkoromban. :-)) Ha ő úgy érzi, hogy tegezhet, akkor én is úgy érzem. Kivéve, ha nem akarom tegezni. Akkor következetesen magázom, utalva ezzel arra, hogy nem akarok vele tegeződni. (bár ilyen nem szokott előfodulni. ez csak egy elmélet, ami az enyém)Ha pedig fordított a helyzet, tehát én tegeztem és ő nem, akkor én is visszaváltok magázásra vagy megkérdezem, hogy mi lenne ha?
Szvsz a kézfogás nem jogosít fel semmire, szimplán úgy illendő, hogy a nő nyújt előbb kezet, ha csak tizedmásodperccel is. Ez valóban protokoll is.
Köszönésnél lehet, hogy úgy van, ahogy mondod, de én sose tegeztem vissza ilyen esetekben, kivéve persze ha megengedték. Mert számomra azt diktálja az (ezexerint a valós illemtannal nem egyező... :-P) illem, hogy engedély nélkül nem tegezek le senkit. Ettől még lehet, hogy úgy, ahogy mondod, még prokollárisan is megengedett, bár őszintén szólva efelől van egy kis kétségem...
Már reagáltam nappal, de elszállt. Leírom még1*.
Az illem kódexet nem olvastam, de a protokoll könyvben, ha emlékeim nem csalnak le van írva.
Tehát tegezésre jogosít, ha idősebb nő fiatalabbat letegez, ha nő férfit, ha a főnök, vagy magasabb pozícióban lévő az alacsonyabb pozícióban lévőt.
Kézfogásnál is hasonló a helyzet. Ki kinek nyújt először kezet.
"Ha nálad idősebb ember tegez le, ez egyenlő azzal, hogy visszategezheted. Na persze, azért az életben ez nem mindig ilyen egyszerű, de ha ő tegez, ezzel téged is felhatalmaz ugyanerre. (lehet, hogy ő ezt nem tudja, az más kérdés)"
Lehet, hogy túl régimódi vagyok, de én kapásból nem tegezek vissza. Csak, ha megengedi az illet?. Szvsz az illemkódex is ezt írja.
"Azért bevallom érdekes helyzet, amikor a gyerekkorunkból ismert bácsi, néni ugye még mindig tegez és fura egyik napról a másikra tegezni, de általában ezt szoktam csinálni."
Az illet?t?l függ, nekem néha elég könnyen ment ez.
"Milyen helyzetről beszélünk? Amikor a munkahelyeden tegeznek le?"
Nagyon sorry vagyok, de már nincsenek úgy egyben a gondolataim, mint amikor leírtam, amit beidéztél t?lem...
igen, ahogy "felnőtt" lesz az ember (azaz 18. születésnapját betöltve egy csapásra - állítólag) a régi nénik és bácsik (de inkább a bácsik, a nénik sokkal tartózkodóbbak) azonnal éreztetik veled, hogy te is beléptél a felnőttek nagyhatalmas társadalmába, és kezdenek többé-kevésbé egyenrangúnak kezelni. azért többé-kevésbé, mert az első adandó konfliktus alkalmával sziszegve ordítják a képedbe, hogy kis p*cs vagy még ahhoz, hogy pl. ellentmomdj nekik. sokan viszont egyenesen megsértődnek, ha tartod a korábbi tartózkodó hangnemet. hogy hogy lehet ezt áthidalni? sehogy. túl kell élni azt a pár évet, hozzá kell szpkni, hogy a legtöbb embert letegezed (mert le KELL tegezned), és hogy ők is ezt teszik veled.
talán ezért szeretek idős emberekkel beszélgetni. jó hangulata van az ilyen beszélgetéseknek, mert a régimódi öregurak és nénikék zsigerből magáznak mindenkit, te meg a korkülönbségből adódóan. ha ugyanakkor kimondatlanul éreztetitek egymással, hogy haverok vagytok, akkor az nagyon állat.
"Közelebbi ismer?st?l picit még kevésbé esik jól, pl. sógorom szüleit?l meg nagynénjét?l (ugyanakkor sógorom nagybátyjával simán tegez?döm...) "
Nem egészen értem a problémát. Erre vannak bizonyos "illemszabályok". Ha nálad idősebb ember tegez le, ez egyenlő azzal, hogy visszategezheted. Na persze, azért az életben ez nem mindig ilyen egyszerű, de ha ő tegez, ezzel téged is felhatalmaz ugyanerre. (lehet, hogy ő ezt nem tudja, az más kérdés)
Azért bevallom érdekes helyzet, amikor a gyerekkorunkból ismert bácsi, néni ugye még mindig tegez és fura egyik napról a másikra tegezni, de általában ezt szoktam csinálni.
"Én ilyen esetben többnyire engedem, hogy tegezzenek, de el tudom képzelni, hogy egy nálam is id?sebb feln?tt nem így van vele."
Milyen helyzetről beszélünk? Amikor a munkahelyeden tegeznek le?
Én részemről teljes mértékben tegezés párti vagyok. (felnőttek között) Szerintem a másik iránti tisztelet nem azon múlik, hogyan szólítom meg. (Erre jó példa a Kabos film.)
természetszerű csak akkor lehet, ha szemtől szemben látod az illetőt, és érzed, hogy nagyjából a te korosztályod. a médiapertu pont ennek az információnak a hiányából alakult ki, és ezt a nehézséget dobták félre ezzel a huszárvágással.
amúgy én is szeretek minél több embert tegezni, mert bármennyire is szép a magázós stílus, időnként nehéz vele gondolatokat kifejteni. arról nem is beszélve, hogy alapból sokkal zárkózottabb mindenki egy olyan emberrel szemben, akit magáznia kell v. illik.
A 'csendőrpertu' ma már csak egy kifejezés, régebben (nyilván amikor még voltak csendőrök) volt a csendőr és a bűnöző kapcsolata olyan, hogy a csendőr tegezte a bűnözőt, az meg őt magázta.
Érdekes, amit írsz, valóban kicsit furcsa. Érdekes módon bizonyos körülmények közt engem is zavar az ohne zsenír letegezés, pedig amúgy tegezéspárti vagyok.
Talán valóban az amcsikat majmoljuk, de én azért nem érzem egyenlőre még olyan tragikusnak a dolgot, egyébként ők valóban a megszólítással különböztetnek meg alapvetően, tehát pl. Joe vagy Mr. Marker. Na meg nyilván csak havernak mondanak olyat, hogy 'hi'. Egyből Mo.-on sem Karcsizzuk le egymást szvsz, bár bizonyos helyzetekben azért lehet természetszerű is az azonnali tegeződés szerintem.
sok dolgot hoztak be a nyelvújítók, a legtöbb értékesnek bizonyult. amelyik nem, az úgyse élt 10-20 évnél többet.
Kertész Imre azt nyilatkozta, hogy ő a feleségével magázódni szokott, mert azt olyan hangulatosnak tartják. fura dolog, de meg tudom érteni: elvonulás az anarchisztikusan tegeződő világból stb.
csendőrpertu helyett én inkább 'médiapertu'-ról beszélnék, illetve ott érzem sérelmesebbnek. mivel rendőrrel/ellenőrrel/hatósággal ritkán találkozom, idegenek ritkán szólítanak meg az utcán, engem inkább az zavar, hogy ha egy kis lazításképpen bekapcsolom valamelyik kereskedelmi rádiót, netalán elvetemültebb pillanataimban tévét, akkor rögtön azt látom/hallom, hogy vadidegen, egymásnál 20-30 évvel fiatalabb/idősebb emberek kapásból letegezik egymást. esküszöm, lassan kihal a magyar nyelvből a magázó/önöző beszédforma, mert mindenki az amerikai kultúrát majmolja. megjeygzem, ott sem tegeződnek, csak éppen ugyanazt az igei formát használják mindkettőre, viszont a megszólításnál tökéletesen érezhető a különbség. még ők se jancsizzák/juliskázzák le egymást azonnal...
Épp ma elgondolkodtam, hogy vajon van-e ilyen topic. Rákerestem a 'pertu' szóra és csak egy topikot találtam, azt is a Politikában, ráadásul nem általában a csend?rperturól szól, hanem konkrét esetr?l, szerencsétlen a címe és elég durván fejez?dött be, valamint vagy 2 éve elsüllyedt...
Szal gondoltam, akkor legyen, err?l csak van egypár embernek véleménye.
Részemr?l utálom, bár nem ez a legnagyobb problémám, de akkor is. Mh-emen vagyok így emberekkel, szerencsére ezen túlmen?en tisztességesen beszélnek velem, márcsak ezért is elviselem. Közelebbi ismer?st?l picit még kevésbé esik jól, pl. sógorom szüleit?l meg nagynénjét?l (ugyanakkor sógorom nagybátyjával simán tegez?döm...)
Mondjuk a dologhoz az is hozzátartozik, hogy van szituáció, amelyben majdhogynem szükségszer? a csend?rpertu. Pl. egymásnak ismeretlen feln?tt és kisgyerek között. Én ilyen esetben többnyire engedem, hogy tegezzenek, de el tudom képzelni, hogy egy nálam is id?sebb feln?tt nem így van vele. Az ilyenek mentségére szóljon, hogy szerintem többnyire nem szántszándékkal nem engedik, csak egyszer?en eszükbe sem jut, igaz talán nem is mindig elég hosszú a kapcsolat ehhez.
Na, hagyom szóhozjutni a T. Tasztaltársakat is :-) Kérnék azért lehet?leg civilizált modort...
