szerintem ami karbantartást igényel az nagyon drága, mivel esetleg évszázadokig kell folytatni
ami az infrát konvertálná láthatóvá, az nem anti-üvegház hatás, hanem inkább "fordított fluoreszkálás" lenne, a rendes fluoreszkálásnál egy nagy energiájú foton gerjeszti a molekula elektronját, ami több lépésben dobja le a többlet energiát, így egy nagyenergiájú kvantumból lesz több kisebb
(pl uv hatására látható)
ahhoz hogy ez menjen visszafelé, ugyanazt a részecskét kéne többször eltalálnia infrának, és felgerjesztődnie elég magas szinre, hogy ki tudjon bocsájtani egy nagyenergiájút, viszont ilyen ritkán történik, mert hamarabb visszadobja infra tartományban
szóval szerintem ez ellentmondana az entrópiának, ettől még én is gondolkoztam ilyesmin,hogy lehet-e ebből valahogy egy örökmozgót kihozni vagy sem, valamilyen trükkel
olyan anti-üvegház anyag, vagy gáz kéne, ami a láthatót nem engedi át, és az infrát engedi át, mivel így a felszín akár áramlással odakerülő hőtartalmát engedi kisugározni, nem tudom biztos van ilyen, de nem túl stabil, vagy gyakori anyag, összekeveredve egy üvegházgázzal, meg aligha fejti ki a hatását
ha meg lehtne oldani, át kéne szivattyúzni némi co2-t a vénuszról a marsra, az ott pont kapóra jönne :)
Vizutánpótlás a Kuiper övből, jégmeteoritokra termonukleáris táplálású ionhajtómü. Pár ezer év alatt becsapódnának a Vénuszba. Kérdés, mekkora jégmeteoritra van szükség?
Árnyékolás: NVO (near Venus Object) poritása kb 600 -1000km magasságban az északi sarkkörtől a déliig, szintén ionhajtómüvel, hogy a megfelelő pályaelemeket kapjuk. Persze lehet, hogy később a porgömb gyürüvé kondenzálódik, tehát karbantartás szükséges. Leszállás csak a sarkokon!
Más kérdés: anti üvegházgáz nincs? Ami mondjuk az infravöröst és mikrohullámot konvertálja gigaherzes tartományba?
nem 1 nagy üstököst kéne belevezetni, hanem sok kicsit, amelyek a kéregre gyakorolnak erőhatást, anélkül hogy átszakítnák azt, itt nem csak a tengelyforgás periódusideje kevés, de annak a dőlésszöge is problémás
szerintem a nagyobb napfény miatt cél a földinél gyorsabb tengelyforgás kéne hogy legyen, hogy az a nagy bejövő hőmennyiség egyenletesebben oszoljon el, hibába van mondjuk 25 fokos átlaghőmérséklet, ha a 72 órás nap miatt délben 130 fok van, éjfélkor meg -20
a felszíni létet meg igencsak megnehezítené a szél ami a nagy hőingás kiegyenlítésére fújna
a Vénuszon a tengelyforgási paraméterek a fő probléma szvsz, emellett a másik nagy probléma az a hidrogén hiánya
a hidrogén hiánya szvsz visszavezethető a tengelyforgásra, mivel ennek következtében nincs mágneses pajzs, a mágneses pajzs hiánya miatt a napszél nekiütközik a Vénusz légkörének, és a felső régióiból elsodorja a hidorgént
érdemes ezt is végiggondolni, egy co2 atmoszférában a nagyobb molekulatömeg miatt a hidrogéntartalmú anyagok eleve felfelé szállnak a légkör legmagasabb régiói fel, köztük a víz is, a vizet ha elbontja az uv, akkor abból rekombinálással részben o2 és h2 lesz, amit a felhajtóerő rögtön szét is válogat, tehát a h2 elmegy még magasabbra, ahol a mágneses pajzs nélkül a napszél elsodor
úgy lehetne egyszerre két legyet ütni, ha olyan üstökösöket irányítanak a Vénuszba, amelyeknek nagy a hidogéntartalma, víz illetve metánjég formájában, ezzel mindkét veszélyes paraméter sokat javulna
Szerintem kellő mennyiségű víz jelenlétében a bolygó klímája önszabályozóvá vállna, és sokkal hűvősebb, de a Földinél persze így is sokkal forróbb. Az önszabályozás alapja hogy ha van vízgőz, akkor az a sűrű légkörben felszáll, a magaslégkörben kicsapódik, és felhőket formál, ezek a felhők fehér színűek, és visszaverik a napfényt, tehát növeli az albedót, kevesebb energia jut le a légkör alsóbb régióiba.
Ha ez nem lenne elég, akkor lehetne mesterségesen gyártott léggömböket csinálni, amelyek korrózióálló anyagból vannak, és fényvisszaverő tulajdonságuk van. Persze ebből elég sokat kéne csinálni, nyilván a felszínre, vagy lebegő üzemekre telepítve. Lehetne velük fordított üvegházhatásra törekedni, vagyis hogy a gömbök a látható fényt visszaverik, az infravöröst átengedik, így a lentről jövő sugárzás éjjel kimehet, a fentről jövő viszont nappal nem jöhet be.
A felszínen nem feltétlen lenne ez annyira kellemes, mert gyakorlatilag mindig borult lenne az ég, nem lehetne a napot látni, ha igen az meg pláne baj lenne...
ha kialakul akár fotoszintézissel, vagy más módon a co2 redukciója, a keletkező szenet el kéne ásni a talaj alá, hogy az tartósan kerüljön ki a szabad körforgásból, ezzel csökkenthető a légkör co2 tartalma, egész elvislehető értékre
a más mód lehetne pl az, hogy gépi redukciós eszközük kerülnek a felszínre, amelyek szélenergiát használva redukálják a co2-t, ebből per pillanat is sok van a bolygón,tehát ilyen erőforrás korlát nem lenne, a gépeket valahogy le kell gyártani, az lenne problémás, önreprodukáló robotokkal kéne megoldani
egyébként másfelől lehet hogy a Vénusz lehetne a Naprendszer "erőműve" olyan formában, hogy ott rendelkezésre áll a bőséges szélenergia, nagy nyomásű sűrű atmoszféra, nagy hőingás, nagy erejő szelek
az ebből termelődő árammal lehetne spallációs-transzmutációt végezni
ezzel meg a Vénusz felszínén is nyilván megtalálható urán és tóriumból hasadóanyagot csinálni, ami már elég kis tömegű, hogy szállítható legyen
vagy az így termelt energiát helyben ion-gyorsítók táplálására fordítani, amelyek tolóereje gyorsítja a bolyót (de ilyenkor kiesik a hidorgénforrás, ami viszont probléma)
Akkor van egy bolygónk, amelynek már mágneses védőpajzsa is van. ;)
Az atmoszférába kerülő por esetén van némi fogalmam mi történne a továbbiakban, de az általad említett -lávakitöréssel járó- becsapódás elég félelmetesnek hangzik. Gondolom ez azt jelenti, hogy átszakítaná a Vénusz kérgét, ennek a bolygóra gyakorolt hatása drasztikus lehet.
Amennyiben van időd ilyesmire kifejthetnéd, hogy ez az esemény miként változtatná meg a bolygó tulajdonságait? (Nem térne le a Nap körüli pályájáról? Mi történne a felszínnel, ill. a légkörrel?)
abc
Pörgetné a Nap is, még Hold sem kéne hozzá. Az árapály a távolság köbével arányos és a Vénusz a Föld-távolság kétharmadára van a Naptól, továbbá a földi árapály harmadát is a Nap okozza. Ebből kiszámolható, hogy ha a Vénusz is olyan gyorsan pörögne, mint a Föld, a mágneses tere is épp oly erős lenne.
A Marsnak - ha jól tudom - fémes szilárd magja van, az anyagi összetételét nem ismerem, de az első tény(?) kizárja a dinamóelv alapján képződő mágneses tér lehetőségét.
Ellenben a Vénusz belső szerkezete, mérete és kémiai összetétele a mai tudásunk szerint rendkívül hasonló a Földéhez.
Ebből gondolom, hogy a "dinamó" kész, csak pörgetni kéne. Vagy nem? :)
abc
Tetszik ez a megoldás, a tengelyforgáson kívűl megoldana egyéb problémákat is.:)
A kisbolygó becsapódáskor a légkörbe kerülő por mennyiségéről, és hűtő hatásáról tudsz mondani nekem valamit?
(Esetleg egy linket, ahol megtalálhatom a kiszámítás módszerét.)
abc
Tetszik ez a megoldás, a tengelyforgáson kívűl megoldana egyéb problémákat is.:)
A kisbolygó becsapódáskor a légkörbe kerülő por mennyiségéről, és hűtő hatásáról tudsz mondani nekem valamit?
(Esetleg egy linket, ahol megtalálhatom a kiszámítás módszerét.)
A topiknyitó írta, hogy a Vénuszon 40cm vtg. vízréteg lenne, ami a légkörből kicsapódik.
Ez persze több mint 5000 szer kevesebb mint a Földön.
Nem tudom, hogy ebből mennyi maradna meg csapadék körforgásban, lennének-e tavak, az biztos, hogy nem lehetne olyan dús élővilágot telepíteni mint a Földre, mert kevés hozzá a víz.
A karbonátképződéshez szerintem elegendő lenne, hacsak nem kötődne meg kristályvíz formájában a kőzetekben, mert akkor bizony eltűnne a légkörből.
A vénuszi vízről:
"A víz régebbi jelenlétét a vénuszi légkör magas hidorgén:deutérium(H:D) aránya bizonyítja. A Földön 6000 H atomra jut egy D atom,a Vénuszon minden 50-re. Mitől van ilyen sok D a Vénuszon? A D nagyobb tömegű, mint a H, így ahogy a H űrbe szökik kis tömege miatt, a bolygón maradó D feldúsul. A Vénuszon nagyon sok H-nak kellett már elszöknie: valószínűleg ez a sok H a régi víz alkotórésze volt. Igaz: nem ismerjük az anyagok kiinduló menniységét, és nem tudjuk, hogy a hidrogén mennyi utánpótlást kapott. A 0,5-1 milliárd évvel ezelőtti globális felszín újraképződés (vulkanizmus és az ezzel járó gázok felszabadulása) is sok mindent megváltoztathatott. A nagyobb napközelség miatt a Vénusz a földinél valamivel magasabb hőmérsékletű volt. A Vénusz óceánja forró lehetett, erősen párologhatott. A Vénuszon (is) beindult az üvegházhatás, azaz az infravörös kisugárzást a sűrű vízgőz – erős elnyelése miatt – nem engedte kijutni az űrbe. A forró légkörbe kicsapódott víz az elméletek szerint sosem jutott vissza az óceánba, mert még a légkörben elpárolgott. A tropopauza egyre magasabbra került. A folyamatosan alulról pótlódó vízpára hidrogénje a magaslégkörben a Nap UV sugarainak hatására fotodisszociációval az űrbe szökött. Az erősödő vulkáni aktivitás miatt nőtt a CO2 kibocsátás is, ezzel pedig az üveg-házhatás. "
de nincs eleg viz.
a legkorben tobb nagysagrenddel annyi CO2 van, mint viz
nem teszi ez nagyon nagyon lassuva a karbonatkepzodest?
ezen a bolygon egyszeruen tul keves a hidrogen a foldhoz kepest.
miert van ez?
"Jut eszembe, hol olvastad ezt, hogy 120 fokkal lenyomott hőmérséklet visszafordíthatatlan változást okoz? Ez fontos lenne, nagyon."
Saját kútfőből merítettem. :)
Felszíni homérséklet 482 °C
Légnyomás a felszínen 92 Bar
A víz kritikus hőmérséklete 374 C fok.
A Vénuszon elég nagy nyomás van ahoz, hogy a vizet cseppfolyós állapotban tartsa, ha az lehül a kritikus pont alá.
Ehez 120 fok hőmérséklet csökkenés már elég lenne.
Ennél a hőmérséklet csökkenésnél már a kénsav felhők is eltűnnének, oldódnának a vízben, és kénsavas esők formájában reakcióba lépnének a talajjal, szulfátok alakjában megkötődnének.
Ugyanígy a hidrogén-halogenidek is.
Ezután nem maradna a szénsavnál agresszívabb sav a légkörben, tehát a szénsav kezdene megkötődni karbonátok formájában.
Ekkor már lehetséges lenne földi élőlényeket telepíteni, mert vannak olyan termálvizi élőlények amik bírnák az ottani klímát.
"Ez esetben talán egy (tiszta, tehát csak nagyon kevés radioaktivitást kibocsátó) hidrogénbombákkal előidézett nukleáris tél is segíthetne, még a mi életünkben."
Ki áldozna erre pénzt?
Nem térülne meg egyhamar az biztos.
Meg aztán az embernek óvatosan kellene bombákat lövöldözni ide-oda az űrben, nehogy aztán váratlanul visszalőjőn valaki. :)
Az a helyzet a terraformálással, hogy mai technológiákkal csak anyit tudnánk elérni, hogy több száz év alatt végbemenő folyamatokat tudnánk elindítani a Vénuszon.
Az emberi fejlődés ezalatt az idő alatt is folytatódik és több száz év múlva lehet, hogy egészen egyszerű eljárások lesznek erre a problémára.
Az utódok meg szidnák az elődöket, hogy belebarmoltak a bombáikkal a Vénuszba. :)
Ebben a helyzetben csakugyan jobb választásnak tűnik a Mars, ahol üvegház gázokkal erősíteni lehet a felmelegedést, amitől a fagyott gázkészletek felolvadásával emelik a nyomást és a légkört dúsítják.
szeretném felvenni a kapcsolatot veled. Amennyiben nyított vagy más tudományos problémára, melyben a szellemi kapacitásodat (vagy inkább kezdeményező képességedet)nem sérti, hogy kihasználják :-) kérlek, dobj egy emilt a hgyetnmab@freemail.hu-ra
Talán lehetne fogni egy kisbolygót a ceres környékén. Lehetőleg olyat, amelynek jó magas a fémoxid- és víztartalma. Egyik oldalát jól meg kéne szórni hidrogénbombákkal, hogy pályát változtasson. A cél az lenne, hogy a Vénusz pályáján, ám vele ellentétes irányú mozgásra váltson. Ott ugyanis a keringési idő kb 50 km/s. Ha a kisbolygó szembejön szintén 50 km/s-mal, az már 100 km/s.
Lehetne számolgatni ilyen thetákat meg hasonlókat, mindazonáltal én úgy becsülöm, hogy körülbelül 200 km-es kisbolygónak kéne becsapódnia 100 km/h-val, hogy a Vénusz kb 1 fordulat/nap-ra pörögjön fel.
Tetszik ez a topik.
Szvsz fontos volna megpörgetni azt a bolygót, nem csak azért mert, pl. nekem hiányozna a napfelkelte, hanem mert nem ártana, ha lenne a Nővérnek egy korrekt mágneses tere is. Gyanítom szegény szuperalgák, nem tolerálnák a mágneses pajzs hiányát. Napszél ellen a géntechnológia sem véd...(bár miért is ne, ha már egyszer agymenünk...)
Szerintetek ezt a problémát is ki lehetne küszöbölni valami "kúl" pajzs segítségével?
abc
Jut eszembe, hol olvastad ezt, hogy 120 fokkal lenyomott hőmérséklet visszafordíthatatlan változást okoz? Ez fontos lenne, nagyon.
Ez esetben talán egy (tiszta, tehát csak nagyon kevés radioaktivitást kibocsátó) hidrogénbombákkal előidézett nukleáris tél is segíthetne, még a mi életünkben.
Esetleg segíthet a dolgon, ha trükkösen vannak létrehozva - úgy, hogy valami módon a működésükhöz legyen alapvető fontosságú a karbonátgyártás. Valahogy úgy, ahogy például a zöld szemes ostoros is mutálhat, de teljesen kizárható olyasféle mutációja, amelyben fotoszintézis nélkül is megél.
Akkor a porfelhőt az L1 pontba kell telepíteni.
Kérdés, hogyan akadályozod meg a feloszlását.
Kb. 20000 km átmérőjű kéne egyébként.
(Ajánlott irodalom: Fred Hoyle: A fekete felhő :)
De tehetünk rakétahajtóműveket is a bolygó felszínére, hogy kicsit növeljük a pályasugarat.
(Ajánlott irodalom: A. C. Clarke: A távoli Föld dalai)
Mondjuk a Vénusz és a Nap között, készíteni egy porfelhőt, ami Nap körüli pályán keringene úgy, hogy mindíg eltakarná a Vénusz elől a Napot.
Mivel ennek az árnyék vetülete árnyékolna, ezért nem is kéne túl nagy felhő, nem? :)
Az egésznek a nyitja a hőmérséklet csökkentése.
Ha a hőmérsékletet sikerülne lecsökkenteni a Vénuszon, akkor megindulna a co2 elnyelődés is, ha nem akkor nem.
Olyan gázt vagy aerosolt kéne kikísérletezni, ami megmarad a légkör felsőbb rétegeiben és visszaveri a napfényt.
Esetleg mindezt a Vénuszon, a légkörben található anyagokból, lebegő gyárakkal, energiának a napfény jó lenne. :)
Egyszerű a megoldás: Vigyük a Marsot olyan közel a Vénuszhoz hogy az leszívja a légkörének felesleges részét és eközben a Vénusz felmelegíti a Marsot a Mars pedig lehűti a Vénuszt.
ja igen, emlitettetek a karbonatokat.
az nem jo, mert a Venusz runaway grrenhouse effektjét éppen az okozta, hogy felszini nyomás és hőmérsékleti viszonyok miatt a karbonátokból is kiválik a CO2
tehát valami mást kell találni.
mondjuk vannak ilyen fullerének, meg egyéb szuper C vegyületek.
aprobléma csak az, hogy odavisszük ezeket a pionir mikroorganizmusokat a habitabilis zónába, ezek hótziher, hogy pár év alatt szétmutálják az agyukat és kiszelektálják maguk közül a hasznos munkát végző bacikat, hiszen azok egy csomó energiát pazarolnak el a CO2 kiválasztásra, amit mellesleg fordíthatnának mondjuk szaporodásra is....
