Nesze nektek Bárki Márja:
Eva Maria Barki Beszéde
Budapest, Kossuth tér
2004, március 14.
Kedves magyar barátaim, a határokon innen és a határokon túl!
Köszönöm a meghívást, nagy megtiszteltetés számomra, hogy Bécsböl idejöhettem, és egy ilyen nevezetes napon, fontos gyülésen a szabadság ünnepnapja elött Önökhöz beszélhetek.
Bécsböl jövök. Az irodám a Landhausgasséban van. A régi bécsi Landhaus - az országház - épületével szemben, amelyet minden nap az ablakból látok.
Ebben az épületben kezdödött 1848-ban a márciusi bécsi forradalom, amely ott március 13.-án kezdödött 156 évvel ezelött, eltörölték a cenzúrát,kihirdették a sajtószabadságot és a mai napon március 14-én este 9-kor mondott le Metternich kancellár ezután elmenekült Bécsböl - és pedig Brüsszelbe. A forradalom Bécsben is az abszolutizmus és merev konzervatizmus ellen irányult, a forradalmárok nemzeti és liberális követeléseket tüztek ki zászlóikra.
A bécsi forradalom kiváltója nem volt más, mint Kossuth. A diákok a bécsi egyetemen Kossuth eszméit,Kossuth gondolatait és Kossuth követeléseit vették át. A forradalom napjaiban a bécsi kávéházakban és az országház elött is felolvasták Kossuth azóta híressé vált beszédét, amelyet március 3-án a pozsonyi országgyülésen mondott el.
Ha most olvassuk el ezt a beszédet, megdöbbenhetünk azon, hogy milyen aktualitása van ennek a szövegnek a mai napon is. Milyen aktuálisak ma is azok a követelések, mennyire hasonló az akkori és a mostani helyzet, nem csak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában. Elég kicserélni a neveket, Bécs és Metternich helyett Brüsszel és a Császári birodalom helyett Európai Unió. Metternich célja egy tartós európai békerend és európai egyensúly volt.A mai politikusok is abban látják az Európai Unió legfontosabb érdemét, hogy a békét biztosítja Európában, miközben már abban is békét látnak, ha nincs fegyveres konfliktus.
Ugyanúgy, mint akkor, ma is láthatunk egy merev és felfújt bürokráciát, az emberek ugyanúgy szenvednek a szabadságjogok hiánya miatt, ugyanúgy mint akkor, most is a nép ellen és nem a népért kormányoznak, ugyanúgy, mint akkor, ma is kárhoztatott fogalom a nemzet és elleneznek minden nemzeti mozgalmat, ugyanúgy mint akkor, ma is egy rossz, bizonytalan, gyenge állapotban van Európa és ugyanúgy mint akkor, most is ugyanolyan rezignáció és apátia uralja a társadalmat.
Abból a kilátástalan helyzetböl Kossuth mutatta meg a kivezetö utat. Kossuth új kormányt követelt. Négy fogalom volt a követelések alapja: szabadság, nép, nemzet és alkotmány. Hatása egész Európában érezhetö volt és hosszú távon érvényesültek az emberi és szabadságjogok. 100 év múlva az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint az Európai Emberi Jogok Egyezménye és a két Emberjogi Paktum is a márciusi forradalomban gyökereznek.
És mégis, kedves barátaim, és mégis, a mai napon ugyanott állunk, mint ahol 1848 elött voltunk. A szabadságjogok, amelyeket 1848-ban kiharcoltunk, ismét veszélyben vannak, nagyrészét ismét elveszítettük. Az államhatalom a bölcsötöl a koporsóig az életünk minden területét szabályozza, túlságosan sok jogrendelet korlátozza az életünket. De a csúcs a brüsszeli szabályozásiörület, amely már elviselhetetlen - az uborka görbületétöl kezdve a traktorülés formájáig bezárólag.
Ugyanúgy a személyes szabadságjogok is veszélyben vannak. Nem csak itt Magyarországon, ahol veszélyben van a sajtószabadság és idönként a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság is. Ha nyugatra nézünk, kedves barátaim - és nyugatra kell nézni - mert onnan jön most az új iránymutatás, ami május 1-töl még jobban érezhetö lesz - ha nyugatra nézünk, láthatjuk, hogy a szabadságjogok csökkenö tendenciát mutatnak. Nagybritániában - de facto - hatályon kívül helyezték az Emberi Jogok Egyezményényének 5. cikkelyét, amely a szabadságjogokról szól. Nem is beszélve az Egyesült Ŕllamokról, ahol a terrorizmus elhárításának ürügyével a tökéletes ellenörzés uralkodik. Az "átlátszó ember" valóra vált, túl vagyunk 1984-en. Amerika már messze eltávolodott demokratikus alapelveitöl, ez már diktatúra a legrosszabb értelemben.
Kedves barátaim, védekeznünk kell az ilyen antidemokratikus, szabadságellenes, az emberi méltóságot sértö áramlatok ellen ! Elég volt a kommunista diktatúrából, nem kell diktatúra nyugati módra sem !
Május elseje után ez nehéz lesz. Mert az Európai Unió is egy teljesen antidemokratikus, totalitárius képzödmény. A törvények, rendeletek nem demokratikus úton jönnek létre. Számtalan példát lehet felhozni a népellenes döntésekre, mint amilyen például az Ausztria elleni tranzitdöntés. De a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága is veszélyben van. Ezért örülök annak, hogy Magyarországon az alkotmánybíróság felülvizsgálja a véleményszabadságot csökkentö büntetötörvény módosítását és remélem, hogy a bíróság csak jogi alapon és nem politikai megfontolásból fog dönteni. Ha Brüsszelben már el is felejtették az európai értékeket, akkor itt kellene megmutatni, hogy a személyes szabadsághoz való jog és az emberi méltósághoz való jog, nélkülözhetetlen alapok minden demokratikus társadalomban.
Sokan hivatkoznak az európai értékrendre, de az az érzésem, hogy nem tudják miröl beszélnek.Vagy nem is akarják tudni, mert az európai értékrend, amely ezen a három pilléren nyugszik: Szabadság - jog - és emberi méltóság, nem igazán érdekes számukra. Az alkotmány körüli vitában látszik, nem érdekli öket a személy, a nép és nem fontosak a kisebb országok sem. Csak a hatalom a fontos. A nagyobb országok mind visszaestek a régi hegemónia politikájába. Az Európai Unió nem más, mint egy új plattform az európai nagyhatalmak régi játszmáihoz.
Magyarországnak sajnos nem sikerült kívülmaradnia. Nem sikerült függetlennek maradnia. Nem volt elég a moszkvai bilincs most jön a brüsszeli póráz.
A nép döntött. A nép azért döntött így, mert félrevezették. A politikusok hazudtak,mert nem merték megmondani az igazságot. A politológusok ezt "ösvényfüggöségnek" nevezik ami annyit jelent, hogy a politikusokat akaratuk ellenére EU szimpatikus tevékenységre szorítják.
Kedves barátaim!
Mi nem ezt akartuk, amikor 1987-ben Lakitelken a sátorban ültünk és egy jobb jövöröl álmodtunk. Čn merem ezt mondani,mert ott voltam! Nem ezt képzeltük el! Mi szabadságot akartunk, igazi demokráciát akartunk, egészséges gazdaságot akartunk, a megsebzett magyar nemzet gyógyulását akartuk. Mi igazi rendszerváltást akartunk! Ezt nem értük el. Túl kevesen voltunk. Túl kevés idealista volt. És azok is megváltoztak, amikor a hatalom részeseié váltak. A hatalom tönkreteszi az idealizmust.
A mostani helyzet szomorú és aggasztó. Nem jó ez a mély apátia, melyet mindenhol érzek. Nem szabad kétségbe esni, nem szabad feladni. A magyar ember nem adja fel. A magyar nép minden válság után ismét fel tud állni. Össze kell szedni magunkat, összpontosítani kell eröinket, aktívabban kell résztvenni a politikai életben, el kell menni szavazni és nem otthon maradni, szót kell emelni és nem azon gondolkodni, hogy úgy sem lehet változtatni a helyzeten.
Változtatni lehet, kedves barátaim, és változtatni is kell. Egy új Lakitelek szükséges,egy új Lakitelek szelleme kellene. Ott kellene folytatnunk, ahol akkor elkezdtük.
A követelésünk az kell hogy legyen: A személyi szabadság , a szabadsághoz való jog, korrupciómentes demokrácia és jogállamiság, korrupciómentes szociális piacgazdaság és a magyar nemzet újraegyesítése.
Kedves barátaim !
Az utóbbi hónapokban, hetekben jött létre a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács konkrét autonómia követelésekkel.
Nagy megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy ez a túléléshez annyira fontos autonómiakövetelés nem kapta meg a szükséges támogatást - sem kormányszinten, sem a parlamentben, sem a társadalomban. Söt, ahelyett, hogy a kormány ellátta volna a kötelezö védöszerepét, felesleges és káros nyilatkozatok hangzottak el. Az autonómia nem felbujtás, hanem az önrendelkezési jog egy formája, amely a magyar népnek is jár. Ezt a jogot letagadni bün a székely és az erdélyi néppel szemben. Amúgy is túl sokáig vártak, túlságosan türelmesek voltak, túl sok mulasztás történt már.
Ajánlom a külügyminiszter Úrnak és az illetékes politikusoknak, hogy tanulmányozzák az osztrák külpolitikát déltirollal kapcsolatban. Akkor sokkal nehezebb politikai helyzetben sikerült a déltiroli népnek egy elfogadható autonómiát biztosítani. Ajánlom olvassák el Bruno Kreisky kancellár emlékiratait, aki a déltiroli ügyet az ENSZ elé vitte, és aki azt írja, annak ellenére, hogy egyetlen állam sem támogatta az autonómia ügyét, mégis keményen harcolt. Éppen azért, mert szocialista volt és kozmopolitának tartották, igyekezett maximális eröfeszítéssel az ügyet képviselni.
Kreisky azokat a déltiroliakat sem nevezte felbújtóknak, akik merényleteket követtek el déltirolban, hanem nagyon barátságosan fogadta öket a saját lakásában és azt írja róluk: " korrekt, öszinte, faragatlan emberek" .
Kreisky továbbá azt írja, idézem: "Akkor,amikor ezekkel a déltiroli emberekkel beszéltem, megtanultam, hogy a helyes megoldás megtagadásából olyan hangulatok keletkeznek, amelyek elösegítik a terrorizmust. Ma ennek a folyamatnak és világpolitikai dimenziójának a tanúi vagyunk." idézet vége.
Kreisky ezt 1988-ban írta. 1990-ben halt meg. Mennyire jövöbe látó volt. A világ sok politikusa tanulhatna töle és nem csak a szocialisták.
Kreisky a könyvében még az is írta: Ök éjjel-nappal dolgoztak, ez egy többéves politikai élet-halál harc volt. Többéves politikai élet-halál harc. Többször saját emberei is hátbatámadták, de ö konzekvens maradt és nem volt hajlandó kompromisszumra. Kreisky azt is öszintén feltárja, miért nehezek az ilyen ügyek. Azért, mert a politikusokból és a diplomatákból hiányzik a bátorság. Mert nem képesek elviselni, hogy ne kedveljék öket. Az osztrák diplomácia éveken keresztül ilyen kellemetlen körülmények között dolgozott. Egyetlen egy osztrák-olasz államlátogatás sem volt, közös ünneplésröl nem is beszélve, ez elképzelhetetlen lett volna.
Tehát, nem koccintással, nem kacsavadászattal, sem Ferráriban, sem hálókocsiban nem lehet politikai eredményeket elérni, hanem csak kemény munkával.
Talán jobb lenne a komoly munkára koncentrálni és inkább a magyarság védelmezöjének lenni a disznók védelme helyett, föleg akkor, ha a kegyelmi jog gyakorlása nem is a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik. Talán mégis jó lett volna, belelapoznia a nem rég ajándékba kapott alkotmánykönyvbe.
De ebböl a disznókegyelmi story-ból is látszik, kedves barátaim, hogy mennyire igaza volt Orwellnek, amikor azt írta, hogy minden állat egyenlö, de a disznók még egyenlöbbek! Mert a disznók kaphatnak kegyelmet, míg a patkányok nem. Vagy azok nem érdemelnek kegyelmet ?
Nem baj, barátok, kormányok jönnek és mennek, de a nép, a nemzet marad. A népet nem lehet leváltani. A magyar nemzet túl fog élni minden kormányt és az Európai Ůniót is. Amely amúgy sem lesz hosszú életü, mert hiányzik belöle a népek lelke és az emberek lelkesedése.
Kossuth megmondta már 1848 március 3-án az említett pozsonyi beszédében:" a természet elleni politikai rendszerek csak akkor tarják sokáig fenn magukat, ha a népek türelme és kétségbeesése közt hosszú út fekszik" Az Unióban élö népek türelme már lassan végére ér.
Kedves barátaim,
Ezért Kossuth követelései és elképzelései ma aktuálisabbak mint valaha. El kell fogadnunk az ö politikai örökségét.A mai Magyarországon hiányzik az a politikus, aki ezt az eszmét a magáévá tenné, és akiben megvan a megfelelö bátorság, tudás, elörelátás, és aki nem fogad el parancsokat sem Brüsszelböl sem máshonnan,hanem célszerüen és keményen harcol a magyarság érdekeiért.
Harcolnunk kell a kiszolgáltatottság ellen, korrupció ellen és jogtalanság ellen.
Harcolnunk kell a szabadságért, az alapvetö szabadságjogokért, a népek önrendelkezési jogáért.
A magyarság is el fogja érni az önrendelkezést, mert tartósan semmiféle hatalom, semmiféle diplomácia a világon nem tud visszatartani egy népet az önrendelkezéstöl, a román kormány sem. Csak akarni és követelni kell.
Ezen a helyen is szeretném kifejezni rokonszenvemet és szolidáritásomat a Székely nép és az Erdélyi magyarság iránt, minden erömmel támogatni és segíteni fogom öket és egyidejüleg megkérek minden kormánytagot, minden parlamenti képviselöt és minden más politikust, vállalják a felelösséget és támogassák az erdélyi magyarság harcát az autonómiáért. Ebben a nehéz harcban az erdélyi magyaságot nem szabad magára hagyni. Ez legyen az elsö feladat, a prima causa. Minden magyarnak ez legyen a kötelessége.
Isten áldja a székely népet, isten áldja az erdélyi magyarságot. Isten áldjon meg minden magyart !
Eva Maria Barki
