Ha a szálítást és a csomagolást leszámítjuk, akkor a nagyüzemi mezőgazdaság nagyjából az országos szinten felhasznált olaj 1-2%.ból működtethető. Szállítással, tokkal-vonóval nem lehet több 5%-nál. A mezőgazdaság alighanem magas prioritású dolog lesz ha nincs elég olaj mindenkinek. elsőként a katonaság-rendőrség fog kapni, aztán a tűzoltók és a katasztrófacvédelem, aztán a mezőgazdaság, aztán az egészségügy (maradéka). Kevés kétségem van afelől, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság életben marad a belátható jövőben. Átmenetileg szünetelhet, pl. háború idején... de egyébként menni fog, mert nincs más alternatíva.
Visszaköltöztetni falvakba az embereket... nemes elképzelés, de évtizedes szinten nézve is irreális, nemhogy egyik napról a másikra.
A felkészülés országos szinten a kritikus infrastruktúrát fogja érinteni. Egyéni szinten lesznek olyanok, akiknek jó alternatíva a falu -- de annyi embernek, amennyiről beszélünk, nem lehetséges. Az egyéni szintű felkészülésnél jelen körülmények között akkor tervez szerintem okosan valaki, ha igyekszik úgy kialakítani a mindennapjait, hogy energiaszegény környezetben is működtethető legyen az élete. Azaz: lehetőleg nem lakik messze a munkahelyétől pl. (bár a távmunka még jobb), és meg tudja oldani, hogy a lakás/ház egy részét is lehessen fűteni, ne csak az egészét.
Ezen kívül azt javasolnám még, hogy tessenek valami kétkezi, 'tényleges' szakmát kitanulni. Szabás-varást, kerékpárszerelést, villanyszerelést... valamit, ami akkor is működik, ha a képzetes szolgáltatások piaca összeomlik. A földművelés csak az egyik lehetőség. Nem rossz, de nem lesz mindenki számára adott.
Jaj, milyen érzékenyek lettünk a személyeskedésre, édes öregem... :-) Érdekes, hogy népcsoportok kiirtásával kapcsolatban nem vagy ilyen érzékeny, az belefér nálad a véleménynyilvánítás kategóriájába.
Kénytelen leszel megbékélni vele, hogy a vélemény attól az, ami, hogy nem feltétlenül egyezik a tiéddel. Apóca.
Es mi van az infrastrukturaval ami a kaja feldolgozasat, szallitasat es tarolasat szolgalja? Ne csak a megtermelest nezd.
Erdekes ugyanakkor, hogy a visszateres a ketrtgazdalkodashoz szinte mindig fontos megoldas volt valsagban es haboruban: Argentina, Szovjetunio, Kuba, Svajc - van eleg pelda. Most meg Obama fogja felasni a Feher-haz parkjat.
De teged eddig sem zavart, amikor a valosag szemben ment a velemenyeddel, gondolom ezutan se fog. A hatterben az allhat, hogy onmagad szamara igazolni kell valahogy, hogy miert nem kell kerteszkedni.
A bartert is kirohogted, hogy az mar pedig sose jon vissza. Aztan megis. A kertgazdalkodas se ter vissza szerinted, de az amerikai elnok a parkban as.
Meglehet energetikai mérleg szempontjából igazad van, (habár ebben sem vagyok biztos, hogy a földek kizsarolása nélkül fenntartható) de a fogyasztói társadalom és a vele járó magasabb foglalkoztatási arány megroggyanásával nem fogja tudni megfizetni az így, nagyon hatékonyan megtermelt élelmiszert.
Vagy marad az alanyi jogon járó élelmiszerjegy állami kasszából...
Nem.. Nem armageddonista és értelmes emberek számtalanszor végigszámolták, mi is megtettük: semmilyen szinten nem éri meg visszatérni a faekéhez és a kézzel dugványozáshoz, még egyéni ellátási szinteken sem. A mezőgazdaság megfelelő gépesítettség és igen szigorú logisztika mellett fent tudja tartani a modern mezőgazdasági termelést teljesen olaj nélkül is - saját termőterületének néhány százaléka (10%-ot nem meghaladó arány minden éghajlati övezetben) elegendő megtermelni azt a biomasszát (akár repce-biodízel, akár metalonos alapon), amely saját energiaigényét simán fedezi. Vannak a műtrágyán kívül más (baktériumos talajjavító kultúrák stb..) módszerek a talaj javítására is.
Nem vitás, hogy a mai modell pazarló, főleg a logisztika teljesen ésszerűtlen időnként, össze-vissza utaztatják az árut, az esetek elsöprő többségében feleslegesen - ez fog eltűnni, nem a modern mezőgazdaság. Hiába reménykednek egyesek a világvégében.
Hagyjuk már ezt az idilisztikus megközelítést - ki a lófax fog elmenni kézierővel szántani, aratni, kapálni - százezer hektárokon?
Azért én sem úgy gondolom, hogy egy pillanat alatt elfogy az olaj, és azonnal mindenki a földjéből fog megélni.
Inkább valami olyasmire gondolok, hogy akinek erre módja van, az megteheti, hogy élelme legalább egy részét maga termeli meg, ezzel a gazdaság jelentős mennyiségű olajat spórol meg az egyre szűkülő keretekből, a lakosság többi részét pedig továbbra is el kell látni a piacnak, de az ár egyre magasabb lesz. A megspórolt olaj pedig felhasználható másra.
Aki megteremtette a lehetőséget a részleges önellátásra, annak olcsóbb lesz az élet, mint annak, aki nem, de ez még nem jelenti azt, hogy a többinek semmi nem jut...
Valami ilyesmi lehetett a világáború idején, amikor azt az erőforrást is a frontra lehetett küldeni, amit a kisemberek így megspóroltak.
Aztán már lesznek minták, a helyzet szorításában lassanként egyre többen lesznek, akik stratégiájukba ezt is beillesztik.
Aztán az élet majd megmutatja, hogy járható-e ez az út, de az biztos, hogy az energiaszegényebb jövőben több ember fog visszamenni a mezőgazdaságba ha tetszik neki ha nem. Újra több ember kell hogy megtermelje a kevesebb eltartottnak jutó élelmiszert.
És ettől még nyugodtan kereshetik az alternatív megoldásokat a tudományos és gazdasági élet szereplői, ha lesz megoldás, akkor is időt nyerhetünk az átmenethez.
Ha meg mégis tovább romlik a helyzet, akkor a Jóisten legyen velünk...
Vesz eseten krumpli (kaloria) + bab (feherje). Svajc a II. VH-ban igy elte tul. Mindenkinek dolgozni kellett a foldeken hetvegen. Hat majd visszakoltoznek az emberek a nagymama telkere. Akinek olyan nincs, majd epitenek barakkokat mint a Gulagon. Akinek nem tetszik az ehenhalhat a lakotelepen.
Mindenre van megoldas, legfeljebb nem fog mindenkinek tetszeni.
Rózsa-OFF Ha erős a növényed, akkor nem árt neki annyira, ha tetves. Nálam az a módszer vált be, hogy betegségeknek ellenálló fajtákat ültettem, és nem egymás mellé, hanem egyéb növényekkel elválasztva. A másik fontos dolog a metszés: nyitott legyen a bokor, hogy jól át tudja járni a szél és a nap, akkor kevésbé lesz fogékony a gombás betegségekre. Tetű ellen legjobb a katicák tenyésztése. :) Az évelők tövénél (pl. Geranium, Echinacea) ősszel nem távolítom el a leszáradt leveleket és szárakat, és aközött áttelelnek a katicák. Csöves szárú növények is jók erre, mint pl egy marék nád: védett helyen hagyd kint, mondjuk egy bokor tövében, lényeg, hogy ne folyjon bele a víz. Úgy tudom, a fülbemászó és a fátyolka is tizedeli az állományt, érdemes őket életben hagyni. Rózsa-OFF vége
Nagyon ajánlom ennek a topiknak az elolvasását és kijegyzetelését legalább egy évre visszamenőleg: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9108176&la=88990902
Van szó benne a növénytársításoktól elkezdve a vetésforgón át a csalános ázalékkal történő permetezésig mindenről.
Csalánlé-összeollózásomból:
"A csalánlé mellett hagymaszárat, gyógynövények levágott szárait is áztatom. Hagyma, fokhagyma gombaölő hatású. A kenőszappan levéltetvek ellen használatos elsősorban. Lúgos kémhatásánál fogva feloldja a kártevők kitinvázát, így azok elpusztulnak. Egy napig áztatott csalánlével keverve használom. Az adagja: egy vödör vízhez, kb egy marék szappan, feloldva, elkeverve. Mivel ez nem méreg, így esetenként egy, vagy két nap mulva a kezelést meg kell ismételni, hatásától függően. Előnye is az, hogy nem méreg, így a termés azonnal fogyasztható.
Néhány napja a pünkösdirózsákat permetezni áztattam be egy nagy marék csalánlevelet (ezt is először), tettem bele zsályát, tárkonyt, hagymát, fokhagymát, várom hogy mikor kezdenek el erjedni, büdösödni, de eszükben sincs, most kimentem megnézni, nagyon virgoncan frissen fiatalosan lubickolnak a vízben és köszönik jól érzik magukat, holott azt olvastam, hogy a csalánlé büdös
Csalán, hagymaszár, cickafark, meg ami van. Erjed egy hétig, leszűröd, és 10-szeresre hígítva mehet apalánták tövére, vagy akár permetezhető is. A csalán miatt nitrogén van sok, a hagymának gombaölő hatása van. A háziszappan jó, reszeljél belőle b 2 evőkanálnyit, és oldd fel 5 liter vízben. A wuxalt csak permetezem néha a növényekre, főleg kiültetéskor, virágzáskor, és terméskötéskor. Az ázalékkal locsolok, és permetezek. A kenőszappanos léhez, meg a rezes léhez is ebből teszek. Ma a kiültetett palántákat ezzel az ázalékkal locsoltam be. Csak vigyázni kell, mert min 5, de inkább 10 szeresre kell hígítani. egy vödörből 100 liter lesz, mert erős, ha forr egy hétig.
Az ázalék lével 10szeres hígításban hetente locsolhatsz is. Nem kell sok. Nekem egy locsoló, az 15 palántra van elosztva. A lényeg a tápanyag. Permetezni lehet két hétnél sűrűbben is. A csalánléhez tedd hozzá a zöldhagyma levágott szárát, hagymahéjat is.
Csalánlé: levéltetvekre egy napos áztatás után, töményen kipermetezve. A hatás fokozható háztartási kenőszappan hozzáadásával. Egy zacskó2-300Ft, és egész évre elég. Egy jó diónyit feloldok 2-3 liter vízben, ezt keverem csalánlével. Kb 5 liter, amit egyszerre elkészítek, nekem ez elég. Ezzel lehet a tetveket és bolhákat gyéríteni. Ha marad a permetezőben néhány nap mulva újra lehet kipermetezni. A kenőszappan a kitinvázukat oldja, így hatásos. A csalán mellett hozzá lehet tenni egyébb növényi kivonatot, pl fehérüröm, fokhagymalé hagymaszár, amiknek gombaölő hatása van. De lehet hozzákeverni bordói levet is, ami majd a paradicsom, burgonya gombabetegségei ellen véd. A csalánlé kb egy hetes áztatás után hígítva 1:10 arányban trágyának jó. Erősen nitrogén dús. Az erjedése szaggal jár, ezért vagy zárt edény kell, vagy némi kőzetport kell keverni a lébe. Az erjesztésre használt edénybe folyamatosan lehet a zöld és fokhagymaszárakat is tenni, és ha van a cékla levelét, ami szintén nitrogéngazdag, és mivel természetes, nem alakul át nitráttá. Amennyiben van fahamu, az mehet káliumtartalmánál fogva a paradicsom, uborka és káposztafélék földjére.
A csalán, ha nagyobb mennyiség van, lekaszálva mehet talajtakarónak a növények soraiba. Ekkor ott fog komposztálódni, és a nitrogén hatása érvényesül. Lehet kaszálás utás rögtön, de szárítás után, szénaként. Télire érdemes eltenni gyógyteának. Vértisztító, vizelethajtó hatása va. Teaként, egy kanálnyit forrázni, és szűrve meg inni. Külsőleg hajöblítésre, csökkenti a korpásodást, fényes lesz tőle a haj.
Mindenképp érdemes a csalánt megzúzni az áztatás előtt."
Arányokat nehéz mondani, mivel nem vegyszer: amennyit tudsz csinálni. Ha nem hat, azt úgyis látod, akkor meg kell ismételni, vagy a következő adagot több csalánból csinálod.
Lásd, hogy milyen sportszerű vagyok - nem néztem utána a számoknak - de én ennek minimálisan a duplájára taksálom a magyar, éves, kőolaj-felhasználást.
Csak az arányosságért: Románia éves felhasználása 1980-ban - 30 millió tonna volt - ebből cirka 10-et házon belül termeltek ki. .
Ez esetben már nincs menekvés, téged vetnek a disznók elé. Főleg, ha már a lőszergyári munkást is kirúgták és pult alól sem kapsz municiót. Azért mert kerted van, nem biztos a túlélés. Egyszer fent, egyszer lent.
Most már csak azt kéne kiszámoljuk, hogy egy önellátó-bio-paraszt mégis hány éhenkórász-városlakót tudna feldolgozni naponta ?
Mert azok aztán jönnének ám a bio-háncskerítéshez, csűstűl.
És mi lesz ha nem csak laptopokkal és PDA-kal támadnak majd - hanem hoznák a szorteres fénymásolót, a 21 collos plazmamonitort...de a legelszántabbak akár még az egész szerver-szobát is bevethetik egy-egy komolyabb zaba-hadjáratba....a klíma-teleppel együtt.
De ha az info-barbárok kifogytak, megjelenhetnek a gyárimunkások a CNC gépeikkel, az autószerelők a csápos-emelőikkel, a varrodások a gőzvasalóikkal és a programvezérelt szabógépeikkel, a műanyagosok a fröccsöntőikkel...és így tovább.
És akkor hol vannak még az asztalosok a posztforming-préseikkel vagy a magasépítők a toronydaruikkal?
Ajjjajj, lesz ebből még balhé, nem is kicsi. Nem szeretnék én akkor teli éléskamrával a mezőn lakni. .
És mit csinálsz azzal a rengeteg laptoppal és Samsonite diplomata-táskával - amivel majd támadnak? Az nem lebomló hulladék ám....az majd jól összefossa ott a bio-környéket.
Szóval jól mondom én, hogy nem lesz az olyan eccerű. .
