Nagyon jó cikk egy befektetési tanácsadótól. Csak azzal nem számol, milyen hatással lesz a most meginduló atomreaktorépítési lázra és ezáltal az uránárra az első nagy reaktorbaleset. Amikor konjunktúra van, a nagy kapkodásban mindig besikerül valami hiba... Mindenesetre fogadni mernék rá, hogy a Mecsek környékén rohamtempóban újraindul az uránbányászat is, ahogy a szén talán már az idén.
Ugyan. Tanulj egy kis szabályozástechnikát. Minden szabályozási rendszer a hibára szabályoz, ha nincs hiba, nem működik. A társadalom is, csak a szabályozási kör (a választók, a társadalom) egyrészt nem kellően tudatos (tehát nondefinit a szabályozási algoritmus), másrészt nagy a holtidő. Ergo igenis el kell rontani a dolgokat, igenis válságnak kell lennie, hogy az emberek ezt el is higgyék, és ennek megfelelően cselekedjenek.
Egy jó szabályozási kör már kis hibára megmozdul, és nem engedi az optimális munkapontból ténylegesen elmenni a rendszert. Finom fűrészeléssel ott marad. A társadalom, a gazdaság meg olyan, hogy a szükséges lépéseket csak már mély, mindenki által érezhető problémák esetén lépi meg. A helyzet már így is jobb, mint korábban volt, mindjárt itt van láma példának a saját helyzetünk. A kormányzat a (nem kis részben saját hibájából bekövetkezett) financiális krízist megszorításokkal le tudta reagálni akkor, amikor az emberek hétköznapi életében ez még nem volt érezhető. A társadalom nagyon nehezen nyeli ezt is le, mert Gipsz Jakab átlagember nem képes és hajlajdó belátni, hogy ha most nem csavargatnak rajta egy kicsit, akkor pár év múlva államcsőd lesz, és ötször ekkorát kell csavargatni rajta. De azért mégis megtörténnek a szükséges lépések. Mondjuk a középkorban, vagy épp egy mai iszlám diktatúrában valószínűleg egészen az államcsődig nem lett volna korrekció.
Momentán a helyzet az, hogy nincs krízis. Van még olaj, az igények kielégíthetők. A gazdasági növekedés is lehetséges, még olajra alapozva is, ha a felhasznált olaj mennyisége már nem növelhető, akkor takarékosabban kell vele bánni. Százezer félreismerhetetlen jele van már annak, hogy ez tudatosult, elkezdődött az energiahatékonyság forszírozása. Nem világvége jön, hanem az olajkorszak utolsó előtti felvonása, amikor stagnáló termelés és lassan emelkedő árak mellett egyre hatékonyabban használjuk a készleteket, egészen addig a pontig, amíg vagy más technológiákra nem állunk át, vagy a takarékossággal el nem érjük azt a pontot, amikor már a megújuló források is fedezhetik az igényeket. És persze ezeket kombináljuk is.
Másrészt piszkálhatjuk itt mi egymást, vádolhattok minket a tudomány-technológia-fejlődés erejébe vetett vallásos hittel, de ezt vissza is lehet passzolni, éppúgy egy vallásos dogma részetekről az, hogy márpedig nem lehet a problémát megoldani, márpedig a társadalom fizikálisan nem lesz képes elviselni a váltást és összeomlik. Ez méginkább megalapozatlan dogma, a történelem sem támasztja alá. Miért gondolod, hogy a kövér amerikai a nagy autójában ülve nem lesz képes kevesebbet enni és kisebb autóba ülni, ha a kényszer így hozza, hanem inkább öngyilkosságot követ el? Egyszerűen gondold végig, mit tennél a helyében, és rá fogsz jönni, hogy azért tesz úgy, ahogy tesz, mert most ennek semmi akadálya nincs. De nem hülye, és ha majd 5 dollár lesz egy gallon benzin, akkor kisfogyasztású autóval fog járni, és a buszt is igénybe veszi időnként.
De nem fogja felkötni magát a szemöldökfára az armageddonhívők nagyobb dicsőségére.
Nézd, nem ártana néha a tényeket is figyelni... Az űrszemét nagyobbik hányada alacsony pályán van, 250km alatt, ami nem stabil, a légkör fékező hatása más érvényesül, lassan-lassan csökken a pályamagasság. Így kb: az űrszemét kétharmada-háromnegyede pár éven, évtizeden belül visszahullik a légkörbe és elég.
A magasabb pályákon nem jellemző a törmelék (a törmeléket a mindenféle katonai kísérletek és az emberes űrrepülések hulladékai produkálják, és ezek szinte kivétel nélkül az instabil pályákon vannak), és akkora a tér, hogy nem reális az, hogy valaha is gondot okozzanak. Magasságban is elkülönült pályák, a Föld teljes térfogatának sokszorosát kitevő térben. A mai helyzet kb: olyan, mint ha a teljesen üres Csendes óceánon találomra elindítanának két motorcsónakot. Ugyan mekkora a valószínűsége, hogy összeütköznek? Egyáltalán, hogy valaha látótávolságban kerülnek egymáshoz? Szinte nulla.
Mielőtt az űrszemét okozta világvégén is elkezdenéd verni a dobot, megemlíteném, hogy még egyetlen egy esetben sem okozott sem sérülést, sem mást űrszemét. Nem földi eredetű meteorit sem, pedig annak jóval nagyobb a valószínűsége.
A kiabrandito valosag az hogy az emberek hihetlten mertekben tajekozatlanok manapsag a tudomannyal kapcsolatban, mikozben folyamatosan hasznaljak annak vivmanyait.
Szoval a genetika nem tudomany? Mindig tanul az ember..
"A genetika meg tud csinálni bár mit,"
"Ugyan ez áll az informatikára is"
Computer science teruleten tevekenykedek de ezek szerint nagyon le vagyok maradva:) Nem tudtam hogy barmit meg lehet csinalni ma mar. (nekem es sok mas kutatnonak van meg egy rakas dolog ami nem sikerult eddig)
"Eddig senki nem próbálkozott űrszemét takarítással." Azt hiszem, próbálkoztak. Volt néhány kísérlet. Az eredmények fokozták a meggyőződést, hogy ez nagyban nem fog menni.
"A tudomány és technika pedig jól teljesített eddig is, hiszen jelenlegi jólétünk épp ezen alapul." A fosszilis energiahordozókészlet felélésén alapul. A tudomány és a technika lehetővé tette ezek kiaknázását. Azonban most vagyunk a toronyházból zuhantunkban a 2. emeletnél. (vagy bármelyiknél). "Eddig nagyobb baj nincs". Kiderül, hogy a tudomány és a technika ilyen jól fog-e teljesíteni a 0-ik emeletnél is (olajcsúcs-éghajlatváltozás, vízhiány, talajhiány, stb. ) (atomháború?)
A vallasi jelenseg az a vilagvege evrol evre torteno ujra es ujra megjosolasa, ez megy mar evek ota. A haladasrol ilyen suletlensegeket valoszinusetem azert irsz mert nem kutatasi teruleten dolgozol. En kutato mernokkent rendelkezek publikaciokkal, szabadalmakkal es letettem mar par dolgot az asztalra haladas ugyben tudom mi az. Kivancsi vagyok a vilagvege profetak mit tudnak felmutatni haladas ugyben a felelotlen josolgatason kivul.
MIntha nem tudnád, hogy 29-ben mennyire más társadalom volt. A mai demoralizált, csak fogyasztásra beálltott, hasznos kétkezi munkát nagyobbrészt nem ismerő, elhjzott négykerekű lakossággal szemben akkor még a társadalom legalább egyharmada farmer volt, a többség rengeteg praktikus kétkezi dologhoz értett, a társadalom zöme tagja volt valamilyen szervezetnek, klubnak, a családok összetartottak (nem éltek 6 államban szétszóródva. A haza olyan érték volt, amiért érdemesnek látták háborúban életüket adni a férfiak, a 2. világháború alatt a lakosság nagy része a Győzelem-Kertekben megtermelte saját kajaszükségletének nagyrészét, stb. stb. A több, mint félévszázados fogyasztói autóstársadalom teljesen szétzilálta a társadalom szövetét, az egybetartüó erőket, eltűntek a munkások, sorvad a középosztály, hol vannak a kiskereskedők. Egy olyan válságra, mint a 29-es ez az emberhalmaz ("társadalom") sokkal rosszabbul reagálna. Sajnos semmi esély egy olyan enyhe válságra, mint a 29-es volt. Attól most durvább jön. A fentieket főleg az USA-ra írtam, nálunk is ugyanezek a trendek, de "elmaradottságunk" miatt még nem vertük szét magunkat annyira, ebben bízok.
Akkor én is tagoltan, lassan írom: NINCS MEG A SZEGÉNYSÉG KEZELÉSÉRE AZ ESZMERENDSZERÜK, AZ ERŐSZAKSZERVEZETEIK VANNAK MEG HOZZÁ.
Az egész ottani helyzet kiváló táptalaja egy jó kis forradalomnak, a tűréshatáron az olajkorszak vége jelentette elnyomorodás pedig garantáltan át fogja lökni őket.
Az eszmeredszerek nyugati kiüresedése meg ténykérdés, ez mellékterméke a jólétnek, amely sokak számára perspektívátlanságot szült. Ez sem jó, de azért emiatt még ne temess minket.
Az oroszok meg 1907-ben egyáltalán nem voltak annyira elmaradva. Érdekes egy ország volt, sok paradox helyzettel. Miközben irdatlan analfabéta muzsiktömeg élt ott, volt valódi munkásság, valódi ipar, nagyipar, tudomány, fejlesztés. Gyakorlatilag az égegyadta világon minden megvolt, ami nyugatabbra, csak az arányok voltak igen mások.
A rakétafejlesztéseknek meg szíveskedj utánanézni. A Peenemündei tudóscsoport zömét valóban az USA ejtette fogságba és vitte magával, élén a későbbi Holdprogram bázisát adó, de valójában az összes addigi hordozórakétájukat tevező Wehrner Von Braunnal. De magát a Peenmündei telepet és azért sok más prominenst az oroszok nyúlták le - és hasznosították az eredményeket. Diszkréten megjegyezném, hogy a közelmúltban is sok vihart kavart orosz Scudok olyan szinten német világháborús V2 továbbfejlesztések, hogy az alkatrészek meglepő hányada egyenesen csereszabatos máig a régi V2-vel....
Nem mond ennek ellent az, hogy a mostani olajdrágulás(50$+) elsőként a fejletlenebb országoknak ártott? Plató elmélet a mostani viszonylagos olajárstabilitásra. Van benne ráció imho.
Ha felfelé tör ki csúnyán az olajár tartósan akkor tényleg gond van már rövid távon is.
Magas életszínvonalból van mit leadni, mégha mentálisan nehéz is. Alacsonyról nézve csak a padló van lejjebb.
Nálunk fél éve először volt benzinár növekedés a héten, közben a szegény afrikai országokban megfizethetetlenné vált a full fapados busz is, gyalogolnak inkább.
Ne érjük meg, de megnézném a 150 dolláros olajárat 300 Ft-os dollár árfolyam mellett, esetleg 4-6 év óta először még egy kis fogyasztási adó növekedéssel spékelve, hogy milyen benzinárt szül nálunk. Lehet visszaesne az évek óta növekvő üzemanyagfogyasztás.
Te reménytelenül naív vagy. Sima önámítás, ha azt hiszed, hogy ezt a válságot megússzuk nagy hanyatlás nélkül. Nekem nem minden probléma megoldhatatlan, de például a tömeges autózás fennmaradása valamilyen olajpótló üzemanyaggal, vagy az űrszemét kitakarítása az. Más kérdés, hogy az utóbbi nem olyan súlyos, ha amúgy is visszájára fordul a globalizáció és lokálisabbak leszünk, kibírjuk majd a mai szintű telekommunikáció nélkül. Megoldható probléma a forgalom vasútraterelése, a honvédség újjászervezése, vagy a biokertészkedés széleskörű elterjesztése. nekem ezek értelmes feladatok, ez köti le a fantáziámat.
Igen, vannak olyan emberek akik szamara szinte minden problema megoldhatatlan, meg vannak olyanok akik vilagvege joslasok helyett megoldjak az ilyen problemakat, nekik koszonheto hogy megy elore a vilag, barmennyire is problajak visszahuzni azt a vilagvege josok.
"A műhold LEO-n (Low Earth Orbit - alacsony orbitális pálya) lett lelőve." Épp ezen rágódnak a cikkben a tudósok, hogy vajon miért nem alacsonyan, hanem magasan lőtték le a kínaiak. Talán nem akarták veszélyeztetni a nemzetközi űrállomást és legénységét. A lézeres tisztítást ugyan emljti a cikk, mint elvi lehetőséget, de a gazdaságosság és egyáltalán a megvalósíthatóság kérdéses.
"Ha túl sok lesz az űr szemét, majd kitakarítják. Ez is lehet üzlet, így a gazdasági fejlődés motorja." Felvetik a kérdést a NYTimes cikkben. Valószínűleg megoldhatatlan. Viszont elhülyítettségünkre jellemző, hogy kapásból odavágsz egy ilyen, a tényekkel köszönőviszonyban sem levő választ. "A technika mindent megold". Old a fenét. Csináltunk magunknak egy csomó megoldhatatlan problémát.
Akciózó takarékosság "Magyarországon leginkább energiapazarlási politikáról beszélhetünk - hangsúlyozta a tegnapi konferencián Varró László, a Mol vezető közgazdásza." Tényleg nagy baj lehet, ha már a MOL saját embere is ezt mondja! Vagy talán mivel eladták a gáz üzletágat, "ez a rigó már nem nekem fütyöl" ? "Szerinte erre utal például, hogy az állam a gázfogyasztást támogatja az érdemi energiatakarékosság helyett."
Nem mindegy, hogy hol van az az úrszemét. A kommunikációs múholdak nagy része GEOn (geostacionárius pályán) van, 36000km-en. A műhold LEO-n (Low Earth Orbit - alacsony orbitális pálya) lett lelőve. Tudni kell, hogy LEOn a földi légkörnek már van fékező hatása, ezért amik ott vannak, azok szépen belepotyognak a légkörbe (a sűrűbb részébe), és ott elégnek (vagy becsapódnak, ha elég nagyok).
Mik közlekednek LEOn? Nemzetközi űrállomás, Space Shuttle-ök, GPS műholdak, megfigyelő tudományos és kémműholdak. Na ezekre veszélyt jelenthet az itteni űrszemét.
A nagyobb méretű űrszemetet folyamatosan nyomon követi a NORAD (gondolom is).
Emlékszem, még kicsi voltam, amikor írtam egy novellát, amiben egy űrtisztító űrállomás volt, ami nagyenergiájú lézerrel tisztította meg az űrt az űrszeméttől. :)
Az hogy társadalmilag mi haladás és mi nem az nézőpont kérdése. Alapjában véve egy olyan helyen ahol a rablók fosztogatják a népet és senki sincs biztonságban egy központi hatalom kiépítése igencsak hasznos dolog. Egy működő demokráciában puccsal megszerezni a hatalmat és egyszemélyes diktatúrát kiépíteni már sokkal kevésbé. Alapjában véve a diktatúra nem lenne ördögtől való, ha valaki garantálná hogy a diktátor normális ember. Na az az ami általában nem igazán jön össze. Persze vannak és voltak jó királyok, Pl. ott van nekünk Mátyás király, de Pl. Szent István megítélése már erősen függ attól hogy melyik oldalról nézzük a dolgot. Tény hogy megtette amit meg kellett tennie, hosszú távon hasznos is volt amit tett, ugyanakkor nem lettem volna akkortájt sámán. Egy diktatúrában eleve adott a nép elnyomása, ha tüntetnek ellened az az egyetlen megoldás hogy addig vered az illetőt amíg ezt abbahagyja, míg demokráciábna elég azt mondani hogy ott a nép, ha téged szavaz meg akkor te nyertél, ha engem akkor én. Ha pedig nem tetszik akkor váltsd le a népet.
New York Times: Orbiting Junk, Once a Nuisance, Is Now a Threat Baromi jó cikk a technológia mindenhatóságában hívők okulására. A kínai műholdrombolási kísérlet kb. ezer nagyobb és millió kisebb darab űrszeméttel gazdagította az amúgy is kiadós mennyiséget. Kutatók szerint ez közelebb hozhatja a láncreakciót, amikor az orbit annyira tele lesz szeméttel, hogy gyakorlatilag lehetetlen lesz bármit feljuttatni. Gondoljuk meg, mi minden függ mai modern életünkben a műholdak pontos működésétől. Fennmaradásukra nem vehetünk mérget. A "haladás" sürgősen végetérhet, az olajcsúcs és éghajlatváltozás mellett egyéb okokból is. Az Olduvai Elmélet központi tétele, hogy a technikai civilizáció egy egyszeri, megismételhetetlen csúcs az emberiség történetében, az űr hasznosítására is igaznak tűnik. Teljesen fenntarthatatlan, primitív módszerekkel kezdtünk neki ennek is. A cikkhez megdöbbentő grafikai modellek tartoznak, pl. követhető a kjnai műhold törmelékének rohamos szétszóródása, stb. A LATOC linkje nyomán találtam.
Ügyesen kiragadtad az egyetlen mondatot a szövegemből, amit tréfának szántam. Méghozzá azért, mert az állam szót előzőleg is feleslegesen lovagoltad meg. Tehát állítom, hogy az államszocializmus és a multi cégek bürokratikus irányítási modelljében sok közös van. Szart is ér mind a kettő. A legdurvább, hogy ráadásul a multik a szabadpiacra hivatkoznak, mintha ők azt képviselnék, pedig dehogy. Mellesleg az állam nem volt maga a király, elég az Aranybullára gondolni. A Napkirály szövege (ha tényleg mondta, és nem legenda) éppen a degradáció jele volt, az abszolutizmus nem a hagyományos régi királyságok modelljét jelentette, hanem azok eltorzítását a királyi (központi) hatalom korábban elképzelhetetlen megnövelésével. Pl. I. Péter cár nyugat-európai minták nyomán államosította az egyházat (gondoljunk a kor protestáns államegyházaira!) Az öntömjénező nyugati történetírás pont az ellenkezőjét álljtja, hogy Péter milyen modernizátor volt, stb. Egy frászt, őelőtte az orosz egyháznak autonómiája volt az államhatalommal szemben, utána nem. Ahogy a Felvilágosodás is elsötétülést hozott, stb. Afrancia abszolutizmus kiépüléséről lásd az Ördögök c. filmet. A központi hatalmat képviselő gonosz bíboros leromboltatja a városok falait, hogy megszüntesse a polgárok autonómiáját (falak híján nem tudnak ellenállni az állam terrorjának), majd kiirtják a hugenottákat. A város falain belül békében éltek katolikusok és protestánsok. Ennyit a "Haladásról". Van, de szakadék felé.
Ez egy oriasi tevedes. Az allam egy jogi szemely es az eppen hatalmon levok kepviselik ezt a jogi szemelyt. Tehat ellentetben a kiralysaggal ahol az allam maga a kiraly volt a demokraciaban az allam egy nem letezo szemely lett.
Gondolom nem kell ecsetelnem, hogy ez a felelosseg es a felelossegre vonas eltuneset eredmenyezte pont ugy, mint a cegek eseteben. Ugye egy ceg is jogi szemely es a cegtulajdonosok (reszvenyesek) nem tartoztak feleloseggel a ceg tevekenysegeert.
Attól függ mit akarsz modellezni. A népszaporulat szempontjából szvsz inkább az egy főre eső energiafelhasználás számít, bár még így is elég laza az összefüggés. Ráadásul a népesség alakulása sem egyszerű kérdés: amennyire én tudom az USA népszaporulata is inkább stagnál, a népesség növekedésének a motorja a bevándorlás.
