Keresés

Magát az erõmûvet létrehozni/fenntartani nem lenne túl nagy dolog, legalábbis szvsz nem sokkal nagyobb mint a nemzetközi ûrállomást. És szvsz sokat lehetne egyszerûsiteni a dolgon ha hõsies ûrséták helyett inkább VR sisakkal és kesztyûvel vezérelt robotok intéznék a szerelést. Persze ez igazán egyszerû akkor lenne ha lenne kinn valamiféle ûripar (talán a holdon ?) ami le tudja gyártani a szükséges alkatrészeket az ott található nyersanyagokból. Szóval az biztos hogy ez nem egy egyszerû játék, ugyanakkor ott gyakorlatilag korlátlan mennyiségû energia áll rendelkezésre. Mindenesetre szvsz reménytelibb a dolog mint a fúziós reaktor, elvégre többé-kevésbé már létezõ dolgokat kellene továbbfejleszteni.

Emberekböl álló folyamatokat kel létrehoznod az űrben,a többi utánna megy magátol.

Nem, olyasmire gondoltam hogy fenn felállítanak egy szép nagy naperõmûvet ami az általa termelt energiát valahogy leküldi. Amennyire én tudom itt a legnagyobb gond a lejuttatás, elég sok minden felmerült a mikrohullámtól a lézeren át az antianyagig (ezen a NASA filózík állítólag már úgy a 70-es évek óta, akkor elvetették mert túl nagy méretû cuccok kellettek volna, ma már viszont állítólag elvben kivitelezhetõ, de ez csak egy hír volt az index tech rovatában vagy valami hasonló helyen és azóta sem hallottam a dologról - de ettõl még lehet hogy csinálják ezerrel). Amúgy szvsz ha van(nak) ilyen állam bácsi által támogatott megoldás(ok) akkor azok a kínaiaknál és az amcsiknál lesznek és amíg be nem üt a krach addig aligha fognak elõkerülni, elvégre aki egy ilyen válság közepén - végén elõáll valami ütõs megoldással az a világ ura lehet, és ha elég jól kézben tudja tartani - azaz nem adja át másnak a technológiát csak a termelt energiát - akkor sokáig az is maradhat.

Mármint az űrből visszahozott u-233?

Egy "ûrhajó" - már ha ezeket a rakétahajtású vackokat amiket annak becézünk annak lehet nevezni - fellövéséhez ugyan rendes mennyiségû üzemanyag kell, de szvsz elhanyagolható ahhoz képest ami más célra megy el. Úgy hogy szvsz ezek karban lesznek tartva. Sõt, akár olyan forgatókönyv is elképzelhetõ hogy az ûrbõl valahogy lehozott napenergia lesz a megoldás az energiahiányra.

A csúcsfegyvereket akkor fogják vissza, vagy törlik a programból, ha már győztünk (vagy vesztettünk), és nincs kitől tartani. (Hidegháború vége után, pl.)

Persze tényleg nem tudni, mi lesz, ha csak békeidőben kakaskodásra kellenek a fegyverek, meg ha igazi háborúra. Nekem úgy tűnik, a csúcsfegyvereket mindkét esetben nyomni fogják ezerrel, de lehet hogy tévedek.

Igen, végülis fogalmunk sincs.

Még egy analógia: a németek hadiipara óriási mennyiségi lemaradásban volt, és ők inkább a csodafegyverekre koncentráltak...

Van, és fejlődik, asszem pl. műhódat már képesek az indiákok fellőni.

Az oroszok nagy gondban vannak, mert tizenöt éve egy puccs keretében Jelcin úgy buktatta meg Gorbacsovot, hogy egyúttal lemondott a birodalom tartományairól is. Kazahsztánt vissza kell szerezniük, legalábbis szerintem nem építhetnek sokáig arra, hogy majd a kazahok örökké bérbeadják nekik Bajkonurt...

Egyébként az EU-nak (legalábbis a franciáknak) Afrikában továbbra is vannak komoly érdekeltségei.

Egyébként: fene tudja. Kicsit mások a feltételek akkor és a hipotetikus olajvége-korban. Nem tudom, melyik analógia a rosszabb.

Az űripar azért érdekel. a héjákat majd meglátjuk (sajnos igen, megérjük...)

+1 szempont: fellövési hely

Az EU-nak ui. csak Francia-Guayana van, ha jól tudom, geostacioner fellövési célra.
Az megy a levesbe, ha nincs elég olaj az elég nagy hds-hez.

Az USA: nem kérdés, neki közel van az egyenlítő, őket érinti utoljára a probléma

Oroszo.: ?

Kína, India: nem lesz ilyen problémájuk (tényleg, Indiának van űripara? Ha nem is komplett...)

Ja és ők még háborúztak is közben, tehát lett volna értelme az AK-47-ekre és T-80-asokra szórni a pénzt...

Nem biztos, a héják talán a hadsereg totál leépülése idején is a csúcsprogramokat nyomatják presztízsokokból.

Az oroszok mit csináltak a kilencvenes években: SSN-ek vízre bocsátásával ütötték el az időt, miközben a meglévő fregattjaik pusztultak és szétrozsdásodtak...

Ez igaz. Viszont piramis elv miatt lehet, hogy ezt veszik le az elsők között.

A bizottságokban poltikusok vannak, akik héják vagy populisták. A héja az AK-s gyalogost fogja nyomni, de ő még meggyőzhető lesz talán. A populista meg...

"Amikor szívgyógyszerre sem jut, és John Doe nem tud autózni, akkor majd az űrbe rakétákat, mi? Hogy a mérnökök hobizhassanak, mi? "

Ezt nem tudom. Kevésnek tűnik becslésed, de nem tudok mit támasztani ellene.

Jónapot kívánok, hajólevelet kérem felmutatni!

Békeidő van, de azért gyakorlatoznak rendesen a gépek. Szerintem a mostaninak max három-négyszerese lehet a háborús fogyasztás, és még az is csak a mostani teljes olajfogyasztás töredéke.

Az űrkutatás is szerintem minimálisat fogyaszt.

Még egy dolog az infrastruktúra fenntartáshoz:
Mi lesz a világűrrel? Az ottani műholdak szempontjából. (távközlés!!!; felderítés, időjárás előrejelzés!)

Egy műhold fenn van 30 évet. Az első 10 év után egyre bizonytalanabb pályaelemekkel, ill. esetleg betegeskedő fedélzeti berendezésekkel.
Az utolsó pár évben esetleg csak mint követhetetlen űrszemét

Aha, így már igazad lehet.

Igen, az hadiolaj a töredék, de most békeidő van.
Gondolom, a közlekedés eszik meg 80%-ot, üzemanyagként. (Az emiatti gyáripar energiafogyasztását nem számolom, de az emiatti gyáripar által gerjesztett közl. igény üzemanyagfogyasztása benne van*). Valamilyen arányban a légi és földi gépkocsi. (+hajó + vasút)

Egyébként a háború nem csak az olajért megy majd. Halászati jogok, termőföld, vízbázis...



*Közlekedés a közlekedésért, avagy a q<1 mértani sorozat

Persze, KELL hordozó.
OFF
Univerzális csatacirkálót csak szeretnék (az olyan széép...még atomkazánnal is). Vagy valami olyat, aminek még megéri lehajolni a kalózhajóért is, de harcol a többi nagyokkal is
ON

A piramis alja módosul. Tehát a növényevők (ker-i hajók), a védekezni képes növényevők (felfegyverzett ke-i hajók) és a növényevőkre vadászó ragadozók (őrnaszádok, max a rombolók)

És a számarányok módosulnak (alul biztosan, talán felül is). Valami evolúciószámoló program kéne.

Szóval a légtér csak a polgári repülés szempontjából lesz lakatlanabb, katonailag éppolyan veszélyes hely lesz.

Franc se tudja. A jelenlegi katonai célú olajfelhasználás a teljes olajfogyasztásnak szerintem töredéke. A peak oil után még a mainál akár 50-80%-kal kisebb kitermelés mellett is, ha a civil gazdaság zöme átállt másra, érdemes lehet fenntartani a mai haditechnikát.

Egyszerűen szerintem egy légierővel rendelkező ország egy azzal nem rendelkezővel szemben katonailag legyőzhetetlen. Tehát légierőt akkor is megéri tartani, olaj meg annyi mindig (azaz a belátható jövőben) lesz. Szerintem a nagyhatalmak kb. hasonló katonai erőket tartanak majd fenn, mert kénytelenek lesznek. Sőt, az erőforrásháborúk éppenséggel növelhetik a katonai kiadások arányát. (Az egyre kevesebb olaj egyre nagyobb része megy el az olajért vívott háborúkra.)

Sm vitorlás: Ezek a parti őrnaszádok lesznek.
A ragadozókra vadászó ragadozónál már nem annyira lesz jó ez.

Főleg ha bejön a méret-optimum gondolatom a vitorlásokra.

Egyébként a XIX. sz-ban mintha lett volna kombinált hajtású hajó. Nem vált be...
Fából meg hadihajó nem lehet, amióta létezik gyújtólövedék. Amíg csak fából építkeztek, a gyújtólövedék önveszélyes is volt. A páncélozott hajó egy pillanat alatt elavulttá tette a fa hadihajókat. Ez nem fog visszajönni, csak ha az egész társadalom megszűnik...

Akkor nem kell ekkora hordozó.
A légtér amúgy is ritkábbban lakott lesz az üzemanyaghiány maitt, vagyis a haditengerészet mai piramisa (őrnaszád-romboló-cirkáló-rep.hordozó) arányaiban módosulni fog.
Uannyi romboló kell, vagy több (kalózhajó), viszont kevesebb hordozóra lesz lehetőség. Esetleg visszajönnek a csatacirkálók, stb.*

Természetesen mindez atomhajtással. És akkor visszajön a vitorlások kora, mert nem kell a világon mindenhol szén- és olajraktár ahadihajóknak

*Éljen Bismarck, Hood és tsai...

Szegényebb országok hadiflottája állhat segédmotoros vitorlásokból is, ezek vitorláznak, de ha kell, bele tudnak húzni motorral is.

Aztán persze lehetnek nukleáris meghajtású kereskedelmi hajók is, bár talán inkább azok is katonai célú szállítóhajóknak lehetnek gazdaságosak...

Az érdekes lesz, ha a 2000 tonnás kereskedelmi vitorlások a 70-90 ezer tonnás hordozók mellett lesznek... Na, az lesz csak az igazi különbség a kereskedelmi és a hadihajók között... :-)