1. Az atomerőművel lehet benzint (szénhdrogént) is gyártani. Itt összhatásfokot kell számolni a metanolos-hidrogéncellás villanyhajtástól a benzinig. (ill. kiszámolni, mi a repüléshez szükséges szénhidrogén-mennyiség)
2. Az atomerőművel lehet fémoxidból fémet redukálni. pl. alumínium. (Erre is rémlik, hogy van valami kidolgozott gazdaságos energia-visszanyerő módszer.)
Persze megjelennek az FT-ben másfajta vélemények is, nehogy azt hidd, hogy ők tuttira azt mondják, a Brown-féle receptek szarok, csak azért hoztam fel őket, hogy lásd: nem csak antiglobalista szélsőjobbos-marxista gyökerek nincsenek teljesen meggyőződve a Brown-féle receptek abszolút igazáról.
Az is igaz persze, lehet, rossz példát hoztam, hisz a FT-t a Gyurcsány lefizette nyolcvanezer euróval... :-)
Valószínűnek én sem tartom, kizártnak viszont semmit sem neveznék. Az USA-kínai háborút sem tartom valószínűnek, de kizártnak sem. Egy recessziót valószínűnek tartok, egy súlyos depressziót lehetségesnek. A Bible-belt hiába van defenzívában, súlyos demográfiai, gazdasági, politikai változások vagy éppen egy USA-kínai háború hatására ez megváltozhat, ahogyan Schönerer is elátkozva és elfeledve halt meg magányában, aztán pár évtizeddel később... Szóval nem lehet semmit előrelátni, de tényleg célszerű nem készpénznek venni a katasztrófa-elméleteket. Ugyanakkor teljes kizárásukkal sem értek egyet.
Anglia: nehéz ezt megítélni, mi az a hasonló fejlettségű ország, mi az a jó gazdasági helyzet, stb. Az utóbbi tíz évben Finnország pl. sokat jött föl, meg Svédország is elég szépen kilábalt a kilencvenes évek eleji válságból. Az angolok meg nem állnak annyira jól. Óriási fizetésimérleg-hiánnyal, alacsony színvonalú alap- és középfokú oktatással, szétrohadó iparral, meg hasonlókkal küszködnek. És az olaj nagyon sokat segített nekik legalább húsz éven keresztül. Aztán termelékenységben rosszabbak pl. a németeknél vagy franciáknál. Kedvenc FT-cikkemet nem találtam meg, csak ennek az oldalnak az alján láthatsz rá egy linket, ami sajnos már elévült... Vicces levél "az EU-pügyminek" részéről válaszul Brown-nak... A cégnél van FT-előfizetés, megpróbálom jelszóval bejelentkezve megkeresni a honlapon, valamiért úgy érzem, ezek nem tárolnak archív cikkeket. A lényeg: sok mértékadó forrás sincs annyira 100%-ig meggyőződve a britek fölényéről. Azt meg erős túlzásnak érzem, hogy "messze a legfényesebbek" lennének. (Személyes benyomásom pedig a részvénytőzsdéjükkel kapcsolatban igen negatív, különös tekintettel a derivatívokra. Elég róla annyi, hogy a derivatív tőzsdéjük francia tulajdonban van...)
Írek: az egy főre jutó GDP-t szokták emlegetni, viszont GNI-ben már sokkal rosszabbul állnak. (Igaz, a britek meg jobban.) Egyébként is az oktatásra nekik arányosan kevesebbet kellett költeniük, mert a nyelvórákat lespórolhatták. :-)
Nem tudom pontosan, miért, de mindenki csak erről a jódkatalizátoros termikus vízbontásról beszél. Lásd ezerkilencszáznyolvannégy vonatkozó hozzászólását. Nyilván ennek lényegesen jobb a hatásfoka, hiszen nem kell a hőből 1/3 hatásfokkal áramot csinálni.
Mindazonáltal az elektromos módszer sem tűnik lehetetlennek, de elképzelhető, hogy annyival drágább, hogy nem nagyon éri meg.
Pár napja olvastam, hogy valahol már árulnak hidrogénes autót, csak az autógyár és az ország nevét nem jegyeztem meg. Palackos változat volt. Vajon abba honnan kerül a hidrogén?
Hát mégsem. Index nem hajlandó megmutatni az összes hozzászólásom, csak ez első ötvenet, amit keresek meg attól hátrébb van... annyi időt meg nem akarok rászánni.
Nagy vonalakban annyit, hogy van a PEM membrános, újabbfajta üzemanyag cella, ami savas közegben működik, CO-ra, NH3-ra érzékeny, platina kell bele, de CO2-re érzéketlen.
És van az alkáli-üzemanyagcella, amiben valamilyen alkáli földfém oldata cipeli a protonokat. Ez lúgos közegben működik, érzéketlen a CO-ra,NH3-ra viszont érzékeny a CO2-re, mert az vegyületet alkot az alkáli-oldattal. Konstrukcióját tekinte sokkal olcsóbb mint a PEM membrános változat, de ezt csak tiszta hidrogénnel vagy ammóniából bontott hidrogénnel lehet etetni, pl metanollal nem. Ez egyúttal a régebbi technológia is.
Ezeken kívül vannak még furmányos magas hőmérsékletű üzemanyag cellák. Azonak a legjobb a hatákonysága, de egyéb okokból csak erőműbe alkalmasak...
"Azt azért még célszerű a teljesség kedvéért hozzátenni, hogy a jelenlegi atomreaktorok üzemi hőmérséklete nem teszi lehetővé hidrogén előállítását. Majd a Generation 4. Legkorábban 2020-ban."
Nem is úgy értettem, hogy a reaktortérben, hanem a maghasadással áramot, az áramból vízbontással hidrogént.
Akiket jobban érdekelnek az üzemanyagcella technológiai részletei, ebben a topikban talál néhány linket, majd igyekszem kigyülyteni hogy konkrétan melyek ezek...
Azt azért még célszerű a teljesség kedvéért hozzátenni, hogy a jelenlegi atomreaktorok üzemi hőmérséklete nem teszi lehetővé hidrogén előállítását. Majd a Generation 4. Legkorábban 2020-ban.
Kínában 2005 első felében 2672 szénbányász halt meg - a hivatalos adatok szerint. Ez egy évre kivetítve kb 5000 halálesetet jelent - hivatalosan, a valóság ennek legalább duplája.
China Tackling Corruption, Safety Concerns in Coal Production
Recognizing that rampant collusion between local officials and private mine owners is the main reason for poor safety conditions in China's coal mines, the central government has stepped-up efforts to root out this corruption. Among other moves, it has begun shutting down illegal coalmines, ordering local officials to withdraw their investments in mines, and strictly punishing officials who attempt to circumvent government investigations. As of late October, some 3,200 of the estimated 4,578 officials who had shares in coal mines (totaling some 653 million yuan, or US $80.5 million) had retracted these stakes. By early November, 473 million yuan ($56 million) in shares had been withdrawn, according to Chen Changzhi, Vice-Minister of Supervision.
Collusion between officials and mine owners is a key obstacle to implementing mine safety regulations in China. Local officials, lured by huge profits in the coal industry, have abused their power to protect the owners of illegal collieries. Lacking basic safety equipment, these illicit operations witness thousands of accidents every year. In the first half of 2005, China reported 1,399 colliery accidents, resulting in the deaths of 2,672 miners, according to the China Work Safety Administration. The toll has since risen with recent explosions in the northern province of Shanxi and in central China's Hunan Province, which claimed an additional 15 lives.
To date, the Work Safety Administration has ordered more than 7,000 small coal mines to suspend operation until safety approvals are given, though some local governments are still seeking to circumvent the order. Given the huge rewards from under-the-table transactions, officials in regions such as Inner Mongolia have been reluctant to retract their stakes in collieries. In an October 17 survey by China Youth Daily, more than half of respondents considered it unrealistic for the central government to be able to crack down on the rampant coal industry corruption in just one move.
" - A hidrogénes autó lényege pont az, hogy nem bocsát ki CO2-őt. Olyan üzemanyagcella, ami mégis bocsát ki ilyet, kiheréli a környezeti célt..."
Jut eszembe: lévén, hogy az üzemanyagcellás autó hatásfoka 3x nagyobb a benzinesnél => a metanol-os hidrogénautó harmadára csökkenti a CO2 kibocsájtást.
"- nem akarok -253 fokos, hidrogénnel töltött palackok fölött ücsörögni"
Én sem. A feng-shui szakértők szerint ez egy elég szerencsétlen konstelláció :))
Itt megjegyezném, hogy a feng-shui szakértők szerint 680 atmoszféra nyomás fölötti ücsörgés hasonlóképpen káros az egészségre :))
" A hidrogénes autó lényege pont az, hogy nem bocsát ki CO2-őt."
Az az egyik lényege. A másik lényege, hogy ha elfogy a benzin, akkor még mindig tudunk közlekedni. Ha fontossági sorrendben nézzük a dolgokat, akkor elsőbbséget élvez az, hogy tudjunk közlekedni. Ha úgyis atomerőművel állítjuk elő a szükséges hidrogént, akkor első körben talán helyettesíthetnénk a szén-erőműveket atomerőművekkel.
"Olyan üzemanyagcella, ami mégis bocsát ki ilyet, kiheréli a környezeti célt..."
ha pedig -253 oC-on vagy 680 atmoszféra nyomáson csücsülök, az pedig engem herél ki (és én is része vagyok a környezetnek :))
"- Olyan anyag tudtommal nincs aminek a vegyjele J. A pps gyártója szerintem I-re gondolt, ami jód"
jogos a pont. A screenshot-otkat én szedtem ki a videjóból.
ott valóban jódról volt szó.
" - a PEM membrános üzemanyagcella érzéketlen a CO2-re, az a CO-ra érzékeny... CO2-re az alkáli-üzemanyagcellák érzékenyek"
ebben is igazad lehet. dr Vedres csak régebbi és újabb üzemanyagcellákról beszél és azt mondja, hogy az újabbaknál már kiküszöbölték-forma CO2 érzékenységet.
Jó ötlet. De szerintem az elefántfüvet vagy akármilyen füvet drága dolog szezonális forgásban vagy több évre tárolni. Akác vagy akármilyen erdő erre a célra sokkal alkalmasabb. Azt elég nem kivágni és máris tároltuk. Szerintem.
Allitolag 60t szaraz biomasszat hoz egy hektaron. Bar kivancsi vagyok mennyire fenntarthato ez hozam, szvsz 1 par ev alatt kiszivna a talajbol mindent. Masik kerdes, realisztikusan mennyi tragyat lehetne eloallitani abbol, ha az emberi uruelket elefantfu tragyanak hasznalnak?
vajon eleg lenne e a nitrogen es foszfat tartalom?
Ráadásul kihúzza az egyik legfontosabb atomellenes érv, az "alaperőmű-csúcserőmű probléma" méregfogát. A villanyáram-fogyasztási csúcsokon kevesebb hidrogént/metanolt gyártunk, a völgyekben többet. Így lehet az energiaforrások 100%-a nukleáris és megújuló, nincs szükség többé fosszilisra.
A 2006 Februári Chip DVD-n dr Vedres András mesél a Hidrogén autóról.
Látszik, hogy látott már közelről ilyet.
I. Tárolás.
a.) Nagynyomású palackokban. A kaliforniai Quantum Trishield Al+szénszálas+műgyanta palackjai. 5.000 PSI vagy 10.000 PSI ( 340 vagy 680 atm) tárolják a hidrogént. Állítólag nem veszélyes. A palackok általában az ülés alatt foglalnak helyet.
b.) folyékony hidrogén, -253 oC-ra lehütve.
c.) szilárd halmazállapotú vegyületben. A Nátrium-borohidrid reakciója lett bemutatva, amelyik oda-vissza végbemeny.
d.) Metanolból előállítva Oláh György receptje szerint. Dr. Vedres szerint ez nem megoldás, mert keletkezik CO2. Itt ellent kell mondjak dr Vedres-nek. Az emberiségnek elsődleges priorítása, hogy legyen olcsó üzemanyag, és csak utána következik az, hogy lehetőleg tiszta legyen. Ha az embereknek annyira fontos lenne a CO2, akkor nem lennének szén-erőművek.
II. Üzemanyagcella - robbantott rajz.
Ez összerakva egy vékony lap. Sok-sok ilyen lapot tesznek egymás mellé. A hidrogént baloldalon áramoltatják. Csak akkor fogy, ha van áramfogyasztás. Jobb oldalt nem tiszta O2-t vezetnek be, hanem levegőt. Ha van áramfogyasztás, akkor a hidrogén leadja elektronját az áramkörbe, a hátramaradt proton pedig átdifundál a membránon, reagál az oxigénnel, és vízgőz formájában távoznak. A cella csak a tiszta levegőt szereti, a jelen levő CO2 erősen rontja a hatásfokát, ezt ki kell szürni.
III. Üzemanyag - kerék hatásfok. Benzin esetében 16%, Hidrogén hibrid esetében 48%.
IV. Előállítás - természetesen atomenergia hőjével. Íme a reakció:
V. Kúthálózat. Megoldódni látszik. Legalábbis Kaliforniában. Jelenleg van 13, jövőre átadnak 17-et, 2010-re pedig lesz 170. Az nem derült ki, hogy a 680 atmoszférás vagy a -253 oC-os megoldás nyert.
"fundamentalistán (...) kívül másmilyen nem jöhet létre. "
Szerintem ilyesmi az USÁ-ban kizárt. Sokkal mélyebb a szabadság gyökérzete arrafelé.
"a húsz éve vadliberális Anglia annak ellenére nem muzsikál fényesen"
Mindenesetre a hasonló gazdagságú országok közül messze a legfényesebben. Írország csak mostanában érte utól, de az is "vadliberális".
"Ha megnézed a most is zajló majompereket, akkor láthatod, hogy egy radikalizálódás csírái simán jelen vannak."
Én pont azt látom, hogy a majomperek hatására a fundamentalistáknak látványosan megálljt parancsolt a közvélemény és a Legfelsőbb Bíróság. Már erősen defenzívában vannak. A Passió az evszázad egyik bukása volt, ahhoz képest, mibe került.
"Az EU és Amerika közötti állítólagos versenyképességbeli különbségekkel kapcsolatban pedig már mások válaszoltak."
Még nem lefutott ez a meccs. A dollár túlértékelt, az amerikaiak pedig mostanában jobban élnek és többet fogyasztanak, mint valaha. Ennek egy részét mi termeljük meg. Ha így marad, akkor mi is gazdagodni kezdünk és elveszítjük exportpozícióinkat.
A termelékenység, a foglalkoztatottság, a korösszetétel, a bért terhelő járulékok, a k+f-mutatók mind rosszabbak és hosszabb távon ez számít inkább.
Hogyne. Minden jogkövetkezményével együtt be van tiltva évtizedek óta. Egy diktatúra már felszáolta volna, de a demokráciában nehéz leküzdeni az ezeréves szokásokat.
Szerinted a hasonló egy főre jutó GDP-vel bíró országok között hány demokratikusabb van, mit India? Mert én kapásból egyet sem tudok.
Nem a mostani fundamentalizmusról beszélek, hanem arról, hogy pl. a századfordulón a világháború előtt senki se látta előre a nácizmust. Ha lesz egy kínai-amerikai háború, azután simán el tudok képzelni bármit, bár abban majdnem teljesen biztos vagyok, hogy ott illiberális rendszer fundamentalistán (nem feltétlen protestáns, inkább összkeresztény; nézzél meg egy Mel Gibsont, vagy egy Michael Behe-t) kívül másmilyen nem jöhet létre. Ha megnézed a most is zajló majompereket, akkor láthatod, hogy egy radikalizálódás csírái simán jelen vannak.
Én laktam két hónapig fundamentalista családnál (Church of Christ). A maguk részéről semmi kifogásuk nem lett volna az ellen, hogy az államilag támogatott egyetemeken vagy főleg középiskolákban pl. kötelezővé tegyék a kreacionizmus (asszonynevén ID) oktatását.
Nézd meg a huszonöt éve Clinton által aláírt Arkansas-i törvényt, vagy Duplavé nemrégi nyilatkozatát, vagy akár azt, hogy pl. a Microsoft (Bill Geciről sok rosszat lehet mondani, de hogy fundamentalista keresztény lenne, azt nem) is kénytelen támogatni ID-"kutató" intézetet (nyilván persze nem ID-projektet, de hát el bírom képzelni a kutatásaik színvonalát akármilyen témában), egy radikalizálódás ebbe az irányba nem lehetetlen. Persze a közeli jövőben nem is valószínű.
Szóval én nem tartom valószínűnek az ilyen katasztrófát, csak leírtam az egyetlen lehetséges forgatókönyvet arra, hogy Amerika a közeljövőben elveszítse K+F elsőségét. A lényeg, hogy tudományellenes légkör súlyos gazdasági válsággal és esetleg háborúval párosuljon. Egyelőre a három feltétel egyike sem áll fenn.
Az EU és Amerika közötti állítólagos versenyképességbeli különbségekkel kapcsolatban pedig már mások válaszoltak. Én speciel öt évvel ezelőtt erősen liberális gazdaságpolitikát tartottam helyesnek, mostanában már nem vagyok biztos ezekben a dolgokban. Pl. a húsz éve vadliberális Anglia annak ellenére nem muzsikál fényesen, hogy még olajuk is akadt közben...
Azért is jó, ha India kiegyensúlyozza Kínát, mert Kína vitathatalan sikere mindenütt felerősítette a diktatúrákat pártolókat.
India szegénységéhez képest példátlanul demokratikus. Az ő sikere bebizonyítja, hogy nem csak az a szegény ország lehet kiugróan sikeres, ahol az ellenzéken tankkal hajtanak át és milliókat tartanak lágerekben.
A cikkben az állt, hogy India is a 9%-hoz közeledik, és sokkal kevésbé túlfűtött (pl. sokkal kevesebb a beruházás), azaz hosszabb távon fenntarthatóbb is lehet...
Ez összerakva egy vékony lap. Sok-sok ilyen lapot tesznek egymás mellé. A hidrogént baloldalon áramoltatják. Csak akkor fogy, ha van áramfogyasztás. Jobb oldalt nem tiszta O2-t vezetnek be, hanem levegőt. Ha van áramfogyasztás, akkor a hidrogén leadja elektronját az áramkörbe, a hátramaradt proton pedig átdifundál a membránon, reagál az oxigénnel, és vízgőz formájában távoznak. A cella csak a tiszta levegőt szereti, a jelen levő CO2 erősen rontja a hatásfokát, ezt ki kell szürni.
