Érdekes ez a görbe a hazai gázfogyasztásról. Mitől volt 91-ben az a visszaesés? Ha jól megnézem 85-ben már 10 m. felett vagyunk, ahhoz képest én sokkal nagyobb ugrásra számitottam, mert nagyon sokan csak az utóbbi 6-8 évben álltak át a gázfűtésre, és a gázmotoros erőművek se lehetnek sokkal öregebbek.
Hazánk gázfogyasztása jelentősen emelkedett az elmúlt években-évtizedekben, melynek következtében az ország teljes energiafelhasználásán belül a gáz aránya csaknem eléri az 50%-ot. A gáz mint energia ilyen szédületes elterjedése természetesen nem véletlen: elsősorban az alanyi jogon járó torz támogatási rendszernek, valamint a jelentős (értsd: populista) politikai fókusznak köszönhető.
Az alábbi grafikont szemlélve édemes megemlíteni azt is, hogy a rendszerváltás óta a hazai gázfogyasztás csaknem 40%-kal emelkedett.
A gáz mellett a Paksi Atomerőmű üzembe állítása óta a nukleáris energia felhasználás aránya is jelentősen emelkedett, míg az olaj, és különösképpen a szén fogyasztás aránya jelentősen visszaesett.
A világ teljes gázfogyasztása szintén folyamatos növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben, a bővülés dinamikája azonban messze elmarad a Magyarországon tapasztaltaktól az elmúlt 40 évet tekintve.
A magyar gázfelhasználás aránya kiemelkedő értéket mutat nemzetközi viszonylatban, ezen csaknem 50%-os érték azonban azért különösen aggasztó (annak ellenére, hogy a környezetvédelmi szempontból az egyik "legtisztább" energiahordozónak számít a gáz), mert hazánk esetében az import aránya a fogyasztáshoz mérten 80%-os, míg az orosz importfüggőség 70%-os.
A gaz Gazprom?
Természetesen nem csak Magyarország, hanem csaknem az összes európai állam kisebb-nagyobb mértékben függ az orosz gázszállításoktól. Ez nem csoda, hiszen a volt Szovjetunió országai a világ összes bizonyított gázkészletének a harmadával rendelkeznek, míg Oroszország a gázvagyon 27%-át tudhatja magáénak. S természetesen a készletek domináns része a Gazprom tulajdonában van.
A hatalmas készletek nyomán természetesen Oroszország a világ legnagyobb gázexportőre is.
Bár Magyarország igen kis szereplőnek tekinthető a globális energiapiacon, gázimport tekintetében - már említett 80%-os importfüggőségünk nyomán - mégis az előkelő 10. helyen szereplünk a világranglistán...
...akárcsak az orosz importfüggőség tekintetében.
Lehetséges megoldások Magyarország számára
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy mit lehet tenni az elkövetkező években annak érdekében, hogy alternatív megoldást találjon az ország a fent vázolt problémára, és csökkenteni tudjunk gázimport függőségünket.
Alternatív beszerzési forrásra azonban nem csupán az importfüggőség, hanem az egyre szűkebbé váló kapacitások miatt is szükség lenne, hiszen a mintegy 14 mrd m3-t kitevő éves gázfogyasztás lassú, de tartós növekedésére számítanak a szakemberek, és 2015-re nem tartják kizártnak a 15-16 mrd m3-es hazai fogyasztás elérését sem. Ezt biztosítani pedig a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúrával egyre nehezebb, - és mint az elmúlt napok példája is mutatja egyre kockázatosabb is - lesz.
A fenti korlátok és kockázatok folytán elsősorban az alábbi fontosabb lehetőségeket érdemes számba venni:
Gáztárolók kiépítése/bővítése
Föld alatti gáztárolókat általában kimerült mezők helyén hoznak létre, melyek bővítéséhez azonban jelentős beruházásokra van szükség. Éppen ezért érdemes szabályozói oldalról megközelíteni a kérdést, melynek során a legfontosabb tényező a megfelelő megtérülés biztosítása a beruházó társaság számára, hiszen itt egy ellátás biztonságot növelő eszközről van szó.
(Itt érdemes megemlíteni, hogy az ellátás szempontjából kulcskérdésnek számít, hogy a jelenlegi gáztárolókból naponta maximum 40 millió m3 gázt képes a MOL a vezeték rendszerbe táplálni, míg a tavalyi tél csúcsfogyasztása 90 millió m3 körül alakult, azaz az import teljes leállása esetén mindenképpen korlátozni kellene a gázfogyasztást.)
Stratégiai készletfelhalmozás
Hazánk stratégiai olajtartalékokkal igen, hasonló gázkészletekkel azonban nem rendelkezik, bár egy törvénytervezet szerint 2012-ig egy 1.2 mrd m3-es tárolókapacitású, kb. 60 napra elegendő stratégiai készletet ki kellene alakítani az ellátás biztonsága érdekében. Ennek költsége 100 és 200 mrd Ft közé tehető, melyet a gázszolgáltatóknak kellene megfizeti, akik természetesen ezt továbbhárítanák a fogyasztókra. A törvénytervezet azonban egyelőre valóban csak tervezet.
Új technológiák alkalmazása
Szintén kormányzati, szabályozói kérdés az új technológiák iránti kutatási és fejlesztési támogatások témája, melyek azonban minden bizonnyal csak hosszabb távon jelenthetnek valós alternatívát.
Megújuló energia alkalmazása
Elsősorban jogszabályi feltételek szükségesek ahhoz, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított gázt a jelenleg meglévő gázvezeték rendszerbe lehessen táplálni. Itt elsősorban a biomasszából készült biogázra érdemes gondolni, melynek részaránya ugyan alacsonynak mondható a világ minden országában, kiegészítő alternatív megoldásként azonban érdemes figyelembe venni.
Adriai LNG tároló kiépítése
Igen komoly beruházást jelentene a horvát Krk félszigeten megépíthető cseppfolyós földgáz (LNG) terminál kiépítése, ami egy valós alternatív beszerzési forrást jelentene.
Nabucco
A Törökországtól Ausztriáig húzódó Nabucco gázvezetéket az osztrák OMV, a MOL, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, valamint a török Botas építené meg igen jelentős, körülbelül 4.5 mrd euros költséggel. A mintegy 3,300 km hosszú vezetékrendszer építéséről egyelőre nem született döntés (a hatástanulmány elkészült, a projekt kivitelezhető), azt azonban tudni kell, hogy a Nabucco vezeték első lépcsője 2011-től tudna Iránból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Türkmenisztánból, Egyiptomból, Szíriából, valamint Törökországból gázt szállítani hazánkba.
Kérdéses azonban, hogy a Nabucco vezetéken keresztül mekkora mennyiségű földgázhoz juthat Magyarország: egy korábbi OMV prezentációban 1 mrd m3 éves gázigény szerepelt Magyarország esetében, mely éves gázfogyasztásunk 7%-át teszi ki (Oroszországból jelenleg évi 10 mrd m3 gázt importálunk). (A Nabucco gázvezeték teljes kapacitása 2011-től a tervek szerint 4.5 és 13 mrd közméter között lesz évente, ami 2020-ra várhatóan 25.5-31 mrd köbméterre növekszik majd.)
Természetesen a fent vázolt lehetséges megoldások és alternatívák igen komplex rendszert alkotnak, s komoly feladatot jelent ezek vizsgálata, előkészítése, valamint megvalósítása. Megítélésünk szerint azonban az elmúlt napok eseményei kellőképpen rávilágítottak a szakértők által már régóta hangoztatott problémákra, s remélhetőleg a közeljövőben a politikusok nem ragadnak majd le a gázárak befagyasztásának populista és minden bizonnyal népszerűség növelő ígéreténél.
Véleményünk szerint mindezek hatására az egyes alternatívák - köztük a Nabucco gázvezeték - támogatottsága növekedni fog az elkövetkező időszakban.
Reggel szerepelt a Kóka a napkeltében. Többször is újrahasznosíthatónak csúfolta a megújuló energiát. (Az ujságírokon látszott hogy egy pillanatra lelassultak ettől)
Kiváncsi vagyok, ha valaki élő műsorban megkérdezné tőle, vajon szerinte a most a légkörbe eresztett CO2-vel mi lesz 1000 év múlva, arra mit válaszolna.
Ez az Oil Storm szvsz mar volt az RTL klubbon (vagy a TV2-on) es teljesen szar. Foleg azert mert a jovoben jatszodik, de ugy, hogy a szereplok a multat idezik fel, ami a mai jelen (ez igy ertheto?). Tehat az egesznek az a sugallatja, hogy tuleljuk a krizist.
Egyebkent itt a topikban is beszeltunk errol a filmrol. Valahol augusztus es szeptember kornyeken.
ma este 8-kor Oil Storm - Milyen lenne a világ olaj nélkül. A Discovery csatornán kéne sugározzák. Megnéznéztem volna, de csak halakat láttam a tengerben uszkálni...
Hazánk emellett alternatív energiahordozók felhasználásának lehetőségét, így egyebek mellett egy mátrai lignitalapú erőmű megépítésének is vizsgálja. A már évek óta készülő energiapolitikai koncepció, amelynek véglegesítését nyárra ígérte a miniszter, szintén kiemelten kezeli az alternatív energiahordozók alkalmazásának lehetőségeit."
A lignit, avagy barnaszén kevéssé alternatív, és amellett ez a lehető legpiszkosabb módja az energiatermelésnek. Mi lesz így a Kyoto protokollal?
Hazánk emellett alternatív energiahordozók felhasználásának lehetőségét, így egyebek mellett egy mátrai lignitalapú erőmű megépítésének is vizsgálja. A már évek óta készülő energiapolitikai koncepció, amelynek véglegesítését nyárra ígérte a miniszter, szintén kiemelten kezeli az alternatív energiahordozók alkalmazásának lehetőségeit.
A beszámoló szerint a megállapodás 5 évre szól, s mindkét fél elégedettségét fejezte ki az ügylettel kapcsolatban, melynek következtében az európai gázszállítások stabilak lesznek az elkövetkező időszakban.
A megállapodás szerint RosUkrEnergo néven az orosz és az ukrán fél vegyes vállalatot alapít, amelyben a Gazprom részesedése - a Gazprombank útján - 50% lesz. A RosUkrEnergonak a Gazprom ezer köbméterenként 230 dollárért adja el a földgázt, Türkmenisztánból és Kazahsztánból azonban ennél olcsóbban jut majd az energiahordozóhoz. Ez utóbbit 95 dollárért adja majd el Ukrajnának.
Tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ült az orosz és a ukrán fél, megegyezés azonban továbbra sem született. Egyre több szakértő véli azonban úgy, hogy Ukrajnának nem áll érdekében márciusig, azaz a parlamenti választásokig megegyeznie a Gazprommal, hiszen a megállapodás mindenképpen drasztikus gázárnövekedést jelent a lakosság számára, mely természetesen népszerűség csökkentő tényező.
Az orosz miniszterelnök az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztriát arra kérte, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára a szállítások maradéktalan lebonyolítására, s hozzátette, hogy ha Ukrajna továbbra is megcsapolja a vezetéket, akkor a Gazprom csökkenteni kényszerül majd az európai exportot.
a gázár vita pozitív hozadéka: lesz új energiakoncepciónk :))
Mindeközben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy a 2025-ig szóló magyar energetikai koncepciót még az idei év első felében kidolgozza a kormány, melynek célja az orosz importfüggőség mérséklése.
Igen, közben én is végiggondoltam, az a legfontosabb, hogy a fűtőanyag jöhessen több forrásból, az meg biztos, hogy megoldható. Ha már paksnál tartunk, ez offtopic, de hallottam egy fél mondatot, hogy eltávolították a sérült fűtőelemeket. Ez akkor azt jelenti, hogy kipucolták a bedöglött tisztítótartályt, vagy valamit félreértettem? Tud vki erről vmit?
Nem beszélve arról, hogyha felhúznánk 4-5 gigawattot Paksra, akkor tunánk villamosenergiát exportálni oda, ahol az idióta civilek megakadályozzák az erőműépítést, és válságos időszakokban tudnánk földgázt, olajat kérni (venni) cserében.
Nem teljesen. A BNFL (British Nuclear Fuels) is képes Paksnak fűtőelemet gyártani. Néhány éve volt is rá példa, hogy legyártattak velük néhány kazettát, miután az orosz nagyon árat akart emelni... aztán megegyeztek az oroszokkal.
Ez tagadhatatlan, de ha jól megnézed az oroszoknak létérdekük hogy eladják az atomot (gázt, olajat, stb). Az hogy most nem jön a gáz az nem az õ saruk hanem az ukránoké - bár tény hogy van olyan vetülete is hogy ezzel belenyúlnak Ukrajna belpolitikájába, de valahol jogos az oroszoktól hogy annyit kérjenek az ukránoktól is mint bárki mástól, szó se róla ez akkor is az eszükbe juthatott volna amíg az oroszbarát maffiózók voltak hatalmon arrafelé.
Itt a fő gond, hogy az ukránok renitensek. Kérdés, hogyha az orosz atomtechnikára alapozzuk az energiapolitikánkat, adott esetben nem kerülhetünk-e hasonló helyzetbe? Szerintem az atomerőmű jó (ill. jelenleg az egyetlen) megoldás, de ezügyben lehet, hogy nem az oroszoknál kellene körbenézni. Minden példa azt mutatja, jobb több lábon állni.
A Mol Rt. sajtóirodáját és kommunikációs munkatársait napközben nem lehetett elérni, még a mobiltelefonokat sem vették fel, és visszahívási kéréseinknek sem tettek eleget; a cég délután tart sajtótájékoztatót a gázhelyzetről. Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója reggel az Info Rádióban azt nyilatkozta: Magyarország másfél hónapra elegendő gáztartalékkal rendelkezik, vagyis ennyi ideig akkor sem lenne gond, ha egyáltalán nem érkezne földgáz Magyarországra.
Ferencz I. Szabolcs az Info Rádióban azt is elmondta, hogy egy átlagos téli napon 65-70 millió köbméter gáz fogy Magyarországon, ugyanakkor legfeljebb 42 millió köbméter érkezik, ami azt jelenti, hogy normális téli napokon is a nyáron felhalmozott készletekkel kell kiegészíteni a napi ellátást. Úgy tudjuk, a Mol - azon kívül, hogy a vele erre szerződött nagyfogyasztókat felszólította az olajra való átállásra - egyelőre nem tervezi a gázfelhasználás korlátozását.
Százmillió köbmétert nyúlt le Ukrajna?
Az orosz Gazprom gázipari monopólium hétfőn azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy 100 millió köbméter földgázt levett abból az orosz földgázból, amit a Gazprom az ukrán területen átvezető csővezetéken át szán az európai vevőinek. Az Interfax orosz hírügynökség jelentette, hogy Alexander Medvegyev, a Gazprom alelnöke javasolni fogja: független auditorok ellenőrizzék, mekkora mennyiségű földgáz kerül be az ukrán csővezeték-hálózatba.
A magyarországi gázellátás nehézségeit is okozó orosz-ukrán gázvita amiatt robbant ki, mert az orosz állami tulajdonú Gazprom ezer köbméter gáz árát az addigi 50 dollárról 230 dollárra akarta emelni január elsejétől. Ukrajna azonban az emelést drasztikusnak tartja, és azt csak fokozatosan, négy év alatt szeretné elérni az oroszok által kért árszintet, 2006-tól csak 80 dollárt fizetne, az oroszok ezért január elsején elkezdték az Ukrajnának szállított gáz mennyiségének csökkentését.
Függünk az oroszoktól
Magyarországra két vezetéken érkezik az import gáz: Ukrajnán keresztül Oroszországból Beregdarócnál elvi szinten maximálisan napi 30 millió köbméter, míg az ausztriai Baumgartnernél napi 12 millió köbméter. Ez utóbbi vezeték leágazása az ukrán tranzit vezetéknek, ám összeköttetésben van a nyugati gázhálózatokkal is. Ezért kisebb mennyiségben, jóval drágább nyugati gáz is érkezik rajta.
Magyarországon évente 14 milliárd köbméter gáz fogy, aminek 80 százaléka import. Az orosz importfüggőség eléri a 70 százalékot. A magyar gázhálózat napi 99 millió köbméter csúcsfogyasztást bír el, ám ekkora felhasználásra még nem volt példa: a legnagyobb, napi 90 millió köbméteres felhasználás tavaly február 9-ére datálható, amikor napokig nagyon hideg volt.
A napi fogyasztásnak körülbelül a fele import, a másik része pedig az összesen 3,4 milliárd köbméter térfogatú tárolókból napi szinten maximálisan kivehető 47,5 millió köbméter földgáz. A hazai termelés napi szinten legfeljebb 9,5 millió köbméter. Az öt gáztárolóban jelenleg 2,4 milliárd köbméter földgáz van.
Valójában arról van szó hogy Ukrajna a választások után nem "baráti" ország többé, akkor pedig miért is adnák nekik olcsóbban a gázt ? Csakhogy az ukránok nem igazán tudnak többet fizetni, így a gázáremelés jókora politikai válsághoz vezethet arrafelé ami persze nem jön rosszul az oroszbarát ellenzéknek. Igen, valóban kõkemény politika.
