Vajon, ha tényleg gazdasági visszaesés, összeomlás, akármi van a láthatáron, akkor érdemes-e arra törekedni, hogy az ember a hitelektől megszabaduljon? Természetesen itt nem a fogyasztási, hanem a ingatlan, gépjármű... hitelekre gondolok. Hiszen ezek a dolgok is csak egy működő jogállamban vannak biztonságban, egyébként minden csak az erősebb kutya elvén működik. Ha viszont ez így van, akkor inkább nem érdemes az erőket arra öszpontosítani, hogy az ember önvédelemre készüljön?
A peak oil témaköre azt hiszem mindenkinek megmozgatja a fantáziáját, legyen az hívő, vagy szkeptikus az ügyben. Persze szeretne az ember valamiféle tudományos bizonyosságot szerezni, hogy ez mikorra várható, de az eddig olvasottakból az derül ki, hogy sok a bizonytalan elem benne, ezért ez lehetetlen. De viszont vannak olyanok, akik meggyőződéssel állítják, hogy már a küszöbén állunk, mások ezt határozottan tagadják, nagy marhaságnak tartják. Én magam hol az egyik oldal felé hajlok, hol a másik felé. A baljóslatú jövendölések misztikusnak tűnnek, hiszen belénk nevelték, hogy az emberiség a tudomány erejével mindig újabb és újabb csúcsokat hódít meg, és hihetetlennek tűnik, hogy mi is ilyen kiszolgáltatottak vagyunk. Viszont a dolgok logikája mégiscsak azt súgja, hogy a dolog bekövetkezik.
Egy olyan logika mentén is próbáltam a jelenséget végiggondolni, hogy motiválhatja-e az egyik, vagy másik felet valami az álláspont hirdetésében azon kívül, hogy ő így hiszi, vagy úgy is fogalmazhatok, hogy azt hirdeti-e, amit hisz valójában? És ezt lehet nézni mind a két oldalon. Ha valaki azt hiszi, amit hirdet, azon nem lehet sokat rágódni. De milyen motivációk lehetnek, hogy valaki ne így tegyen?
Azt Savinar is többször említi, hogy a kormányzatok nem olyan tudatlanok, és hitetlenek, mint amilyennek tettetik magukat. Itt lehetséges több motiváció is, hogy miért hamisítják meg a valóságot. A legrosszindulatúbb az, amit az elemzésekben meg is találunk, hogy a vezető körök a dolgot elkerülhetetlennek tartják, legfőbb céljuk a saját túlélésük és hatalomátmentésük abba az új világba, ami következik, és ezt tartják a legjobb taktikának, a tömegeket minél tovább tudatlanságban tartani, hisz addig tudnak zavartalanul manőverezni saját céljaik felé. Ennek az a hátulütője, hogy altat, hogy elveszi azt a manőverezési lehetőséget is az elkerülésre, ami még esetleg potenciálisan benne van a hátralévő időszakban.
A filozófia: inkább egy esélyszerzés az egyéni túlélésre a globális pusztulás, vagy lesüllyedés tengerében, mint együttesen megtalálni valami kiutat, ami nagyon bizonytalan.
Van egy jóhiszeműbb variáció, amikor a vezető körök azt gondolhatják, a dolog nagy valószínűséggel bekövetkezik, próbáljunk kiutat keresni amíg a gazdaságunk működőképes, de a tömegekben a tényleges veszélyt nem szabad tudatosítani, mert az olyan válságot indíthat be a világgazdaságban, amely már jóval hamarabb összeroppanthatja azt, mint azt az energiaválság tényleges foka indokolná. A gazdasági gépezetet meg kell óvni a válságtól ameddig ez csak lehetséges, hiszen ez termeli ki azokat az eszközöket is, amelyek reményt adhatnak a kiútra.
Lehetséges-e, hogy a másik oldalon is vannak hamis próféták, akik önös célokra hirdetik a válságot?
Jó lenne hinni, hogy itt csak jóhiszemű emberek vannak, akik figyelmeztetni akarnak, hogy idejében tegyünk meg minden lehetségest a katasztrófa elkerülésére vagy tompítására.
Lehetséges, hogy itt olyan manipuláció folyik, ami esetleg indokolatlanul is óriási magasságokba emeli az olajárat, és ezzel bizonyos körök gazdasági érdekeit szolgálják?
Én ezt eléggé öngólnak érezném, hiszen olyan gazdasági, politikai következményei lehetnek, amelyek visszaütnek arra is, aki indította a folyamatot. De azért nem lehetetlen egy olyan elképzelés, hogy egy drasztikus áremelkedés még annak ellenére is nyereséget jelent a termelők és forgalmazók számára, ha egyébként az egész világgazdaságra fékező hatást gyakorolna, féket tenne az olajfelhasználásra, tehát akár kisebb kitermelés mellett is képes lenne növelni a profitot.
És persze szóbajöhet feltűnési viszketegség is, lehet, hogy valaki a világvége prófétájaként igyekszik magát ismertté tenni.
Viszont nem állhat-e fenn a veszély, hogy aki jószándékkal teszi amit tesz, az is kárt okozhat? Hiszen ha az emberek tömegei hirtelen vennék a lapot, drasztikusan megváltoztatnák vásárlási szokásaikat, azonnal próbálnának megszabadulni hiteleiktől, nem fektetnék pénzüket gépkocsikba és egyéb termékekbe, csak valamiféle túlélési irányokba tódulna mindenki. Meglehet, már ez is egy gazdasági összeomláshoz vezetne.
Mi a véleményetek?
Az egész témával kapcsolatban az jutott eszembe, hogy az amerikai vezetők közt a kötelező kincstári optimizmus mellett is történt a múltban olyan megnyilatkozás, amely, ha elég homályosan is, de utalt a kialakulóban lévő helyzetre, meglehet, csak egy akaratlan elszólás volt. Ezt pedig az öreg Bush tette elnöksége idején, már nem emlékszem milyen fórumon, vagy interjúban a távolabbi jövőről úgy nyilatkozott, hogy sajnos apokaliptikus látomásai vannak az emberiség jövőjét illetően. És mindezt akkor, mikor a világ még a két világrendszer szembenállásától történt megszabadulás eufóriájában élt. Nem ragozta ki a dolgot, de ma már egyértelmű, milyen válsághelyzetre gondolhatott. Persze az ő asztalán már akkor ott lehettek azok a szakértői elemzések, amit nem óhajtottak a köznép orrára kötni. És az Öböl-háború is már ennek jegyében tört ki.
Úgy látszik, a fia lesz kénytelen szembenézni az energiaválság első fázisával.
- Mi lenne ha egy hurrikán telibe találná New Orleans-t?
- hát... az ami lett.
October 2001 issue
CIVIL ENGINEERING
Drowning New Orleans
A major hurricane could swamp New Orleans under 20 feet of water, killing thousands. Human activities along the Mississippi River have dramatically increased the risk, and now only massive reengineering of southeastern Louisiana can save the city
A direct hit is inevitable. Large hurricanes come close every year. In 1965 Hurricane Betsy put parts of the city under eight feet of water. In 1992 monstrous Hurricane Andrew missed the city by only 100 miles. In 1998 Hurricane Georges veered east at the last moment but still caused billions of dollars of damage. At fault are natural processes that have been artificially accelerated by human tinkering--levying rivers, draining wetlands, dredging channels and cutting canals through marshes. Ironically, scientists and engineers say the only hope is more manipulation, although they don't necessarily agree on which proposed projects to pursue. Without intervention, experts at L.S.U. warn, the protective delta will be gone by 2090. The sunken city would sit directly on the sea--at best a troubled Venice, at worst a modern-day Atlantis.
As if the risk to human lives weren't enough, the potential drowning of New Orleans has serious economic and environmental consequences as well. Louisiana's coast produces one third of the country's seafood, one fifth of its oil and one quarter of its natural gas. It harbors 40 percent of the nation's coastal wetlands and provides wintering grounds for 70 percent of its migratory waterfowl. Facilities on the Mississippi River from New Orleans to Baton Rouge constitute the nation's largest port. And the delta fuels a unique element of America's psyche; it is the wellspring of jazz and blues, the source of everything Cajun and Creole, and the home of Mardi Gras. Thus far, however, Washington has turned down appeals for substantial aid.
"Indonezia mar inog is. Pedig nem is olyan reg meg exportor volt."
Egész Dél-Kelet Ázsia bajban van. Általában a gazdaság növekedése az olajfogyasztás 3-szorosa, de a kínai dominancia miatt tavaly csak 1:1-es arányt tudtak felmutatni. (ez valószínűleg az infrastruktúra kiépítésének a költsége)
Indonéziának nagyon kényes politikai kérdés a szubvenció megszüntetése, mert 8 évvel ezelőtt éppenséggel a benzináremelést követő tiltakozás segített Suharto-t kipenderíteni a hatalomból - és akkor 3-szor olcsóbb volt az üzemanyag.
Economic growth in the Asian region is far more oil intensive than the global average, largely because of China's early stage of industrialisation.
The global economy has typically grown three times faster than oil consumption, but the dominance of Chinese growth last year dropped that ratio to 1:1.
....
The subsidy policy was difficult to fund eight years ago, when Indonesia was a net exporter and oil prices were a third of what they are now. The International Monetary Fund even used the issue to help shoe-horn president Suharto off his 30-year pinnacle.
But the Indonesian government recently warned that fuel subsidies could double this year to $US15.3 billion if prices hold at current levels - an astonishing 5 per cent of GDP.
"a 0.3 mrd-ot nem az IMF adja, hanem piaci befektetok, akik arra spekulalnak, hogy 2010-ben atvaltjak az osszes forint adossagukat euroadossagra(tehat nincs arfolyamkockazat), es a magyar adosnak elfogadhato a kockazata, viszont 2-3%kal tobbet iger, mint az europai."
Igen, Mo ebből a szempontból szerencsésebb helyzetben van - mindaddig amíg úgy látszik, hogy fel tudunk kapaszkodni az Euró vonatra. Mindazonáltal voltak Mo-nak nehezebb pillanatai, amikoris az IMF betette a lábát - azóta van Mr. Bokros-nak IMF állása, és időnként mondogatja, hogy ejnye-bejnye.
"az USA nem a semmiert kapja meg a 0.7 mrd futomuvet, hane azert mert a Mr. Toyota jegybankja atvaltja a dollarodat yenre es US treasury-t es US mortgage backed bondot vesz belole (mivel szeretne a yen arfolyamat alacsonyan tartani)"
Persze, az USA nem semmiért kapja a 0,7 milliárd futóművet + Puszta TSz-t + 50 millió kamatot + 300 millió értékű IMF befolyást, hanem azért mert "biztosítja" a rendszer működését. Próbálja tartani az egyensúlyt a sok tolakodó között. Mindenki úgy gondolja, hogy neki is jól jönne egy kis jólét, ő is megérdemli. Mr. Liu is - aki továbbmegy - szerinte nem csak megérdemlik a jólétet a kis kínaiak, hanem ők is el tudnák látni a jóságos és igazságos nagybácsi szerepét.
Az igaz, ha választanom kell a kínaiak és az usákok között, akkor inkább az usákok. De ha választanom kell az Usákok meg az Eu között, akkor inkább az Eu. Az Eu 0..2%-os növekedését gyakran pejoratíve szokták emlegetni, pedig éppenséggel dícséretes. Más szóval úgy hívják, hogy egyensúlyi állapot.
Mr. Toyota 1 milliárdjáért pedig nem kell aggódni. Egyrészt ő is felvett a tavaly 900 milliós kölcsönt Uncle Sam-től (ezért tudta, hogy hova kell fordulnom :)) idén visszafizet 950 milliót, és marad neki 50 milliója. Ezt abba fekteti amibe akarja, vélhetőleg meghagyja dollárba - így lesz Japánnak hatalmas dollártartaléka. Dél-kelet Ázsia hatalmas dollártartalékával magyarázható, hogy ovatosan lépnek mintha tojáson járnának. Ha valamelyikük tömegesen kimenekülne a dollárból, akkor dominószerűen borulna minden.
Sot Iran egyik legnagyobb ugyfele Kina. Japanok, Kinaiak, Olaszok tan ez a sorrend az irani exportban. Kivancsi vagyok Olaszorszag mennyire szorgos a nuklearis ellenorzo bizottsagban :)
"Nem igazan hoztok erveket arra, hogy mi az osszefugges az olaj kereskedelem valutaja es a dollar reserve currency jellege kozt. Mert lehet, hogy az ok-okozati osszefugges pont forditott, nem gondolod?"
Nagyjából igazad van. Történelmileg alakult így. Érdemes végigolvasni teljes egészében az IMF oldalán levő írást:
Money Matters: An IMF Exhibit -- The Importance of Global Cooperation
A II. vh után Usákiában volt a világ aranykészletének 70%-a, és akkoriban még az aranyhoz kötötték a valutákat, így természetes módon a dollár lett a világ-valuta.
Bretton Woods-ban elhatározták, hogy 1 uncia arany 35 dollár.
Usákia pár milliárddal segítette a háború után a talpraállást, és 1948 után további 12 milliárd érkezett a Marshall segély keretein belül.
Az 1960-as években gyorsabban növekedett a világgazdaság mint az Usák aranytartalékok, egyre több fedezetlen dollárt bocsájtottak ki, ezért 1967-ben a magánszemélyek már nem válthatták át dollárjukat aranyra. Csalódottságukban elkezdtek erősebb valutákat - német márkát és japán jent vásárolni. Ekkor viszont a Nemzeti Bankoknak lett nagy adag dollárja.
1968-ban kitalálták az SDR-t (Special Drawing Right), ami olyan volt mint a dollár, azzal a különbséggel, hogy az IMF osztogatta, csak államközi kereskedésben lehetett használni, és nem volt mögötte arany fedezet.
Ekkor viszont másik baj ütötte fel a fejét - az SDR miatt az USA külker deficitjét immáron nem finanszírozta a dollár export, és elkezdett csökkenni a dollár értéke.
1971-ben a Nemzeti Bankok megijedtek, hogy mi lesz a sok dollárral, és be akarták váltani aranyra, és ekkor végleg megszünt az arany fedezet.
A dollár maradt "de facto" nemzetközi valuta. Az olaj akkoriban olcsó volt és nem játszott jelentős szerepet a világkereskedelemben.
1974-ben jött az első olajsokk, ekkor alakult ki a petrodollár séma az IMF-en keresztül. 1979-1980-ban jött a második olajsokk - ezekután egy rakás ország nem tudta fizetni a petrodollárokban felvett kölcsönöket.
Az IMF nem hagyta egyik országot sem teljesen tönkremenni, mert félő volt, hogy dominószerűen eldöl az összes gazdaság - amint az az 1929-es gazdasági válság esetén történt.
Tehát az Usákok és az IMF akár pozitív hősök is lehetnének a világ fejlődése szempontjából. Sajnos csak lehetnének. Lévén, hogy a növekedésnek korlátai vannak, amelyeket már most feszegetünk, ezért minél előbb vesszük figyelembe a korlátokat, annál könnyebb az alkalmazkodás.
Ha a jelenlegi trend folytatódik, akkor a világ két részre szakad: akik meg tudják venni az olajat, és akik nem. Az IMF fogja meghúzni a határvonalat.
de pl forgoeszkozre nem egyeves hitelt veszel fel, hanem csak hitelkeretet, amibol annyit hivsz le amennyi autokeszletet veszel es a bank rohadtul a kormodre nez, hogy megvan e az az auto raktaron, ld Fargo :). a 0.3 mrd-ot nem az IMF adja, hanem piaci befektetok, akik arra spekulalnak, hogy 2010-ben atvaltjak az osszes forint adossagukat euroadossagra(tehat nincs arfolyamkockazat), es a magyar adosnak elfogadhato a kockazata, viszont 2-3%kal tobbet iger, mint az europai. az USA nem a semmiert kapja meg a 0.7 mrd futomuvet, hane azert mert a Mr. Toyota jegybankja atvaltja a dollarodat yenre es US treasury-t es US mortgage backed bondot vesz belole (mivel szeretne a yen arfolyamat alacsonyan tartani) tehat az amerikaik nem a semmier kapjak a futomuvet, hanem a adossagert, ami egy ido utan (lehet nagyon hamar) oda fog vezetni, hogy Mr. Perry a Londoni City bankarja ugy gondolja, hogy kinai ugyfelei penzet tobbe nem fekteti US treasurybe, hanem ooo mibe is? na ez itt a baj. tul sok a likviditas, keves a befektetesi lehetoseg.
ha vegre kipukkad az amerikai ( es kinai) ingatlan es fogyasztas buborek, talan megerhetjuk, hogy ujra ertelmes dolgokba fogjak a vilagban koszalo toket fektetni. pl 4. generacios atomeromuvekbe, fuzios alapkutatasba, biotechnologiaba, kvantumszamitogepekbe, stb persze lehet, hogy europai es magyar fogyasztasba lesz invesztelva a toke. meg az is lehet, hogy fegyverekbe.
mikorra sikerült az olajválság után megerősíteni a dollárt mint az olajkereskedelem kizárólagos valutáját, az usa eltörölte a dollár aranyra válthatóságát. en ugy tudom eloszor volt az aranystandard vege(1971), utana a ket olajvalsag (1974, 1979)
ha a befektetési oldalt nézed, mára már a forint is jobb valuta a dollárnál a forintbefektetes nem azonos kockazatu a dollarbefektessel. hogy miert? azert mert az en nagyapam 6 allamban elt eleteben (OMM, Magyar Nepkozt, Magyar kir, Magyar kozt, Magyar nepkozt, Magyar kozt) es 3 fele penzzel fizetett (korona pengo forint), termeszetesen anelkul, hogy kitette volna a labat a falujabol. bonuskent kapott melle ket hiperinflaciot, ket vesztett vilaghaborut, ket roman megszallast, 3 forradalmat, 1 allamositast, 1 teeszesitest.
és hidd el, amint kina konvertibilissé tesz a valutáját, mert megindult ezen az úton, elhiszem.
"persze az importot nem egy eves hataridovel fizetik, ezert nyilvan nincs szukseg 800 mrd importnovekedeshez 500 mrd dollarra"
Tételezzük fel, hogy van egy autókereskedésem. Odamegyek Mr. Toyota-hoz, mondván, hogy szeretnék venni 1 milliárd dollár értékben Toyota Priust.
Mr.Toyota (mosolyogva) : Persze, persze, én adni el neked 50.000 Toyota autó.
Én (szintén mosolyogva) : És amint sikerült túladnom az autókon és visszaváltanom a pénzt dollárra, akkor máris fizetek.
Mr. Toyota (mosolyogva) : Igen, igen, amint fizetni dollár, máris szállítani autó.
Én (kényszeres mosoly) : Azt olvastam, hogy autó kapni most, fizetni 2008.
Mr. Toyota (mosolyogva): Nem, nem, nálunk "just in time" módszer, nálunk fizetni és kapni autó.
Én (reménykedve): Esetleg fizethetnék Forinttal?
Mr. Toyota (mosolyogva): Neeem, Furmint nem jó, dollár jó.
Én (kissé szomorúan): Akkor hát nincs biznisz.
Mr. Toyota (mosolyogva): Próbálkozni Uncle Sam. Uncle Sam csinálni csodákat.
Felveszem Uncle Sam-el a kapcsolatot, és ő Mr. Morgan-hez irányít (Mr.Chase-nek egyéb elfogultságai vannak)
Én (alázatosan/magabiztosan): Mr. Morgan, volna egy szuper biznisz.
Mr. Morgan (karika kifúj) : Ki vele!
Én (egy szuszra): Veszek Toyotát 1 milliárdért, eladom 1 milliárd száz millióért és visszafizetek 1 milliárd 50 milliót. Mindenki jól jár.
Mr. Morgan (szemöldök össze) : Mit is mondtál, honnan jöttél?
Én (büszkén) : Magyar lennék.
Mr. Morgan (homlokránc) : Magyar,...magyar,.. aha, megvan Unikum.
Én (fellélegezve) : Igen, Unikumok vagyunk a magunk nemében, gazdaság big shape, adóssági besorolásunk jobb mint Japán.
Mr. Morgan (naturelle) : Tessék.
Én (meglepődve) : Pardon?
Mr. Morgan (tűrelmetlenül) : Tessék, itt a pénz, itt kell aláírni. Viszlát jövőre.
Én (hitetlenkedve) : Nahát... - de aztán gyorsan aláírom, és jobbra el.
Egy év múlva megyek a Móricka Bankba (Móricka az Uncle Sam magyar megfelelője :)), a forintot átváltom dollárra és eleget teszek kötelezettségemnek. Kérdés, hogy honnan volt a Móricka Bank-nak dollárja? Egyszerű. Rába úr futóműveket exportál Usákiába, ezt dollárral fizetik, de Rába úr otthagyja a dollárt Mórickánál, ő forintba kéri a jussát, mert a munkásokat forintba kell kifizetnie.
Sajnos Rába úr csak 0,7 milliárd értékben exportált, Mórickának még hiányzik 0,35 milliárd dollár ahhoz, hogy teljesíteni tudja az átváltást. Szerencsére az ÁPV privatizálta a Puszta TSz-t 50 millió dollárért, így már csupán 0,3 milliárd a hiány.
Móricka ismét Uncle Sam-hez fordul, aki mondja, hogy "no problem" itt van az IMF, az majd kipótolja a hiányzó részt a petrodollárokból.
Tehát Usákia kapott Rába úrtól 0,7 milliárd értékben futúműveket, és az IMF is lóg Usákiának 0,3 milliárddal (hiszen az IMF nem varázsolhat dollárokat). Az IMF 0,3 milliárdjának visszafizetése kissé kétséges - de ennek nem az a szerepe, hogy nyereséget termeljen, hanem gyeplőként szolgál. Minden olyan ország, amelyik az IMF segítségére szorul, szakértőket kap az IMF-től, akik megmondják, hogy mit és hogyan kell csinálni a piacgazdaságban.
Végeredmény: Usákia a semmiből varázsolt 1 milliárdot, ezért egy év múlva kapott 0,7 milliárd értékben Rába futóműveket, kapott 50 milliót cash-ben kamat gyanánt, és kapott 300 millió értékű "politikai tőkét" - azaz beleszólás jogát az IMF-en keresztül a Magyar gazdaságba és politikába.
ep. a történelemről ne feledkezz meg. bw1. okán ez usa még vőállalta, hogy a dollárjaidért aranyt hívhatsz le. mikorra sikerült az olajválság után megerősíteni a dollárt mint az olajkereskedelem kizárólagos valutáját, az usa eltörölte a dollár aranyra válthatóságát.
ha a befektetési oldalt nézed, mára már a forint is jobb valuta a dollárnál. és hidd el, amint kina konvertibilissé tesz a valutáját, mert megindult ezen az úton, na az hatalmas csapás lesz a dollárpiacoknak.
Nem igazan hoztok erveket arra, hogy mi az osszefugges az olaj kereskedelem valutaja es a dollar reserve currency jellege kozt. Mert lehet, hogy az ok-okozati osszefugges pont forditott, nem gondolod? Esetleg, ha azt mondanad, hogy a dollar azert reserve currency, mert: - tradicionalisan elterjedt fizetoeszkoz - tradicionalisan biztonsagos befektetes - a kibocsatoja katonai hegemoniat elvez - kibocsatoja a legnagyobb gazdasag - eroforras nyersanyag ( szen, olaj, uran) kereskedelme dontoen ebben zajlik - a dollar befektetesek hozzak a legjobb hozamot az azonos kockazatu befektetesek kozul - USA katonailag es politikailag oriasi nyersanyag bazis felett rendelkezik - USA exportja/imoportja adja a vilagkereskedelem 1/5-et stb, stb akkor azt modanam ez tok korrekt, ezek a tenyezok egymassal is ok -okozati kapcsolatban vannak, es ha egy kidol, dolhet minden is akar. Dehogy mindennek egy oka van, azt szerintem ertelmes ember kinyilatkoztatni nehezen mereszelheti.
nemikis idegességet okozott usák körökben az sem, hogy kina a jövőben egy valutakosárhoz fogja árazni a jüant és ebből kifolyólag diverzifikált portfóliója lesz dehiszen most mondtad, hogy a dollar csak azert reserve currency, mert olajban kereskednek. legyszives ertesitsd a kinai jegybank elnoket, hogy nem tehet meg ilyen lepest addig amig iranban meg nem nyilik az euro alapu olajtozsde, mert a dollarra valo atvaltas CSAK akkor kovetkezhet be, ha lehet eurorert is olajat venni :))))))
ez igaz, csak nemtom milyen aspektusból válasz arra, amit már jó ideje magyarázunk, de mégsem akarsz megérteni. az usa dollár egyedül az olaj miatt reserve currency. az olajkereskedelem valuta-diverzifikációja, a globális pénzpiacok ilyetén diverzifikációját, és a valuták átválthatóságát rontja. nemikis idegességet okozott usák körökben az sem, hogy kina a jövőben egy valutakosárhoz fogja árazni a jüant és ebből kifolyólag diverzifikált portfóliója lesz. ez szükségképpen túlkinálatos dollárpiacot fog eredményezni..
Azert a gloablis toke es arupiac szetesese szvsz meg par New Orleans-szal arebb van. Raadasul egy kereskedelem nelkuli vilag automatikusan magaban rejti a haboru csirajat, ugyanis, ha megvenni nem tudom, akkor megprobalom erovel elvenni.
Marhara nem fogjatok fel, hogy mivel a dollar euro szabdon atvalthato edesmindegy, mamég. de ha az USA-ban abbamarad az eru jószágok fogyasztása, és erre van reális esély akkor az euro-t márcsak spekulatív úton tudod a dollárral szemben beárazni, ha rudod. a gold standard mexűnésével a pénzek átválthatósága mexünt. a pénzpiacokon a valuták között barterezés folyik.
gondolj arra, hogy kepsz-e budapesten mondjuk mongol tugrik-ot. és gondolkozz el azon is, hogy ez miert van igy...
Ugyanazt beszeljuk, es a belinkelt cikked is ugyanazt mondja, amit en:
Előző hosszászólásomból tudjuk, hogy a világkereskedelem 70%-a dollárban zajlik => az USA 550 milliárd dollárt "exportált" a 2003-as évben (minő szerencse - épp fedezi az USA külker deficitet :))
ezt hivtam en ugy, hogy a de facto dollar ovezet tranzakcios kereslete :) persze az importot nem egy eves hataridovel fizetik, ezert nyilvan nincs szukseg 800 mrd importnovekedeshez 500 mrd dollarra
are forced to finance the consumption of US consumers by the need to invest their trade surpluses
a cikk elfelejt ramutatni, hogy honnan is van ez a szukseg a dollarban valo befektetesre. ezt szeretnem en is latni, hogy miert akar mindenki dollarban tartalekot kepezni, miert nem euroban. ugyanis szerintem ez a kulcsa a dolgoknak, nem az, hogy az olajat mivel fizetik. persze nyilvan van szerepe a dollarbefektetes biztonsagaban annak, hogy a nyersanyagokhoz dollarban lehet hozzaferni, ez fontos a kinaianak es a japannak, de pl a szaudinak vagy az orosznak ez miert lenne szempont. es amint az lathato ez lejjebb, nem is szempont nekik, mar nem dollarban tartalekolnak, a penz megis odatalal usaba.
Ha lenne nekem egy Eurót nyomtató szerkezetem és hozzám jönne a kicsi japcsi, hogy elad nekem egy csilli-villi autót, ha nyomtatok neki 20.000 Eurót, akkor én bizony nyomtatnák neki Eurót, beírnám a könyvbe, hogy van 20.000 minuszom, oszt vígan autóznék :))
pontosan. amerikaban pedig van ilyen szerkezet, ez az amerikai tokepiac, amit en a 90es evek vege ota leginkabb egy piramisjatekhoz tartok hasonlatosnak. az europaiak is tulfogyaszthatnanak, ha nem forditananak az USAnal sokkal nagyobb figyelmet az egyensulyokra, es lenne eleg befektetesi lehetroseg, de nyilvan 0.5%-os GDP novekedesnel nincs.
"the big inflows into the US seem to be coming from regions of the world that are not running current account surpluses, and thus don't have any "spare" savings to lend to the US. They can only finance the US because someone else is financing them."
Steve Forbes aszondta az Ausztrál miniszterelnöknek és a médiának, hogy minden rózsaszín, jövőre ismét 35$ lesz az olaj, de a másnap előfizetőknek szétküldött befektetői hírlevele ennek az ellenkezőjét tartalmazza.
Greens Senator Kerry Nettle today accused Steve Forbes, host of the CEO conference at the Opera House, of playing deceptive games with the Australian public over oil price claims.
Steve Forbes told the Prime Minister and media on Tuesday that oil prices will come back down to around $35 a barrel within a year, and that high prices are a speculation 'bubble'. Overnight his investor newsletter has advised the opposite.
The subscriber only Forbes Professional Timing Service states:
"THE MOST IMPORTANT ADVICE I HAVE GIVEN IN 20 YEARS"
"expect to see crude move to $65.00 this summer and to $76.00 by early next year."
"A discussion reszben szet is szedtek a faszi ervrendszeret rendesen."
A szabad átválthatósággal érveltek, akárcsak te, de ezt az érvrendszert mindjárt szétszedem rendesen :))
"Marhara nem fogjatok fel, hogy mivel a dollar euro szabdon atvalthato edesmindegy, hogy miben arazzak vagy fizetnek az olajert."
Hát ha édesmindegy hogy mivel fizetnek, akkor végképp nem értem, hogy miért ragaszkodnak az Usákok oly görcsösen az olaj dollárhoz kötött kereskedelmében.
"De ismetlem, ahhoz, hogy az EUR atvegye a dollar szerepet az eurozonanak fizetesi merleg deficitet kell futtatnia hosszu hosszu evekig."
Ez legyen a legnagyobb baj :))
Ha lenne nekem egy Eurót nyomtató szerkezetem és hozzám jönne a kicsi japcsi, hogy elad nekem egy csilli-villi autót, ha nyomtatok neki 20.000 Eurót, akkor én bizony nyomtatnák neki Eurót, beírnám a könyvbe, hogy van 20.000 minuszom, oszt vígan autóznék :))
"Valoszinuleg azt hagyjatok ki a szamitasbol, hogy a nemzetkozi hataridos tozsdek mennyire elmostak a jelentoseget annak, hogy milyen devizaban kereskedsz."
Ez a szabad átválthatóság a visszatérő mantra. Akkor hát szedjük szét.
Nézzük meg a világkereskedelem alakulását a 2003-ban a WTO honlapján:
az EU(15)-öt tekintsük egy országnak (az EU-n belül kizárólag Euróban megy a kereskedés) és töltsük le a "Leading exporters and importers in world merchandise trade (excluding intra-EU (15) trade), 2003" táblázatot:
megfigyelhetjük, hogy a világ országainak össz-exportja 5700 milliárd, és össz-importja 6000 milliárd dollár - mindkettő 15%-os növekedést mutat az elöző évhez képest. Ez a 300 milliárdos differencia is megér egy misét, de az egyszerűség kedvéért most vegyük csak a 6000 milliárd importot és a 15%-os növekedést => 2002-től 2003-ig 800 milliárd dollárral nőtt az import.
Előző hosszászólásomból tudjuk, hogy a világkereskedelem 70%-a dollárban zajlik => az USA 550 milliárd dollárt "exportált" a 2003-as évben (minő szerencse - épp fedezi az USA külker deficitet :))
Persze nincs minden évben ilyen szerencséjük, van amikor csak egyszámjegyű a világkereskedelem volumenének növekedése, sőt gazdasági recesszió esetén még csökkenhet is. Ugyanakkor ez megmagyarázza azt is, hogy az Usákok miért vannak annyira oda a növekedésért. Lételemük. Ha növekszik a világkereskedelem volumene, akkor ők dollárt "exportálhatnak". Hozzászoktak mint narkós a droghoz, és egyre nagyobb adagot igényelnek - és kevéssé érdekli őket, hogy lassan súrulják a túladagolás határát.
Az, hogy az eljövendő generációk számára lakhatatlanná válik a Föld, nem fontos - ahogy a drogos számára is lényegtelen a jövő, csak a következő adag legyen meg.
"Egyebkent 2005ben ez a helyzet. Az elso felevben a kinaiak mindossze 40 mrd $ USA allamkotvenyt vettek, europaiak pedig 200 mrdot. nem nehez kitalalni, hogy a kinai toke europan keresztul talalt utat amerikaba. de odatalalt."
Ezeket az adatokat neked elhiszem. Hitelbe. Azért jó lenne ha szolgáltatnál némi fedezetet is - mondjuk egy link formájában :))
Azonban ha már kínánál tartunk, akkor íme egy nagyon tanulságos olvasmány kedvenc kínai szerzőmtől Asia Times hasábjain:
Valoszinuleg azt hagyjatok ki a szamitasbol, hogy a nemzetkozi hataridos tozsdek mennyire elmostak a jelentoseget annak, hogy milyen devizaban kereskedsz. Tfh van 1 millio EUR beveteled. Ezt az 1 millio EURt beteszed a bankodba, veszel belole nemet allamkotvenyt. Utana kimesz egy hataridos tozsdere, eladsz EUR-t, eladsz nemet allampapirt, veszel USD, veszel USD allampapirt hataridore. A tokeattetel miatt penzed 98%-a tovabbra is a bankodban van euroban, nemet allamkotenyben, egy par ezrelek tranzakcios koltseget kell fizetned, de te de facto dollarban es USA allampapirban tartod a penzed, ugyanis annak a kockazatat viseled es a hozamat kapod meg. Ugyanezt visszafele is el lehet jatszani. Es akarmikor tudsz valtani oda vissza euro vagy dollar eszkozrol. Ha egy ido utan eleg sok devizabeveteled es kiadasod van, akkor csak a netto poziciokkal kell kereskedned a tozsden, igy meg olcsobb lesz a dolog. Ezt hivjak Treasurynek es minden legalabb kozepes meretu cegnek illik, hogy legyen ilyen tevekenysege. Raadasul ha a szaudi vagy a kinai fejebe veszi hogy o kibasz az amerikaiaval, es ezert csak EUR eszkozt fog venni, ad a szarnak egy pofont, ugyanis ha az EUR eszkoz menedzser ugy iteli meg, hogy o neki viszont az USD eszkoz tetszik,(mert peldaul europaban nincs hova befektetni) akkor mindossze annyi tortenik, hogy a toke Europan keresztul megy amerikaba, az amerikai fizetesi merleg tovabbra is be van foltozva, Joe tud tankolni a SUVjaba. A londoni cityben meg extra guinesst rendelnek a brokerek a pubban, mert a tranzakcios dijak bevetele megnott. Egyebkent 2005ben ez a helyzet. Az elso felevben a kinaiak mindossze 40 mrd $ USA allamkotvenyt vettek, europaiak pedig 200 mrdot. nem nehez kitalalni, hogy a kinai toke europan keresztul talalt utat amerikaba. de odatalalt. Es hova talalt oda? Allamkotvenybe,( ezert Joe kevesebb adot fizet,) es Joe mortgage-et es credit cardjat fedezo kotvenybe! Ezert Joe a kredit kartyajat lobogtatva tovabbra is tankol, es nem esik a kereslet, es ezert $70 az olaj.
A discussion reszben szet is szedtek a faszi ervrendszeret rendesen. Marhara nem fogjatok fel, hogy mivel a dollar euro szabdon atvalthato edesmindegy, hogy miben arazzak vagy fizetnek az olajert. A ficko is azt hangsulyozza ki, hogy a petrodollart recyclingoljak az amerikai kincstarba. Nos, ha EURban tortenik a kereskedes, mi valtozna ezen a recyclingon? Ha a szaudi USA allamkotvenyt akar vasarolni, akkor USA allamkotvenyt fog vasarolni akkor is, ha a bevetele EUR. Mintahogy a kinai es a japan is US bondot vesz az EURo exportbevetelebol. Azt is elfelejtette az ur leirni, hogy valyon, hogyan vette ra Nixon a szaudiakat arra, hogy USA allamkotvenyt vasaroljanak. Miuatan az olajembargo ellen nem tudott semmit se tenni, miert pont arra tudta volna oket ravenni, hogy erdekeikkel ellentetben US Bondot vegyenek. Amig Amerika marad a legcsabitobb tokepiac, addig ok tudnak korlatlanul olajat venni. Ugyanis az exportjuk + a bearamlo toke fedezi akarmilyen excessziv fogyasztast - sajnos. Raadasul ott van az azsiaik tartalekkereslete es ott van a de facto dollarovezet ( Azsia+Afrika+Eszak+DelAmerika) tranzakcios kereslete. Ez adja a dollar erejet. Sajnos az amik visszaelnek vele, ez teny, es remelem hamarosan megszivjak, de ez nem azert lesz, mert az olajat euroban vagy dollarban szamoljak, hanem mert az emberek ra fognak jonni, hogy az amerikai ingatlan nem jo befektetes, a US treasury nem jo befektetes. De ismetlem, ahhoz, hogy az EUR atvegye a dollar szerepet az eurozonanak fizetesi merleg deficitet kell futtatnia hosszu hosszu evekig.
itt pedig egy még hosszabb fejtegetés a petrodollár mivoltáról, történelmi visszatekintéssel. A lényeg: a petrodollár miatt a világkereskedelem 70%-a
dollárban zajlik. Ezt a pénzmennyiséget mint az USA állította elő és az
USA "exportálta".
1970-ig a dollárnak volt aranyfedezete, 1970 után pedig a jóhiszemüség volt az egyetlen fedezet: "az USA mindent jól csinál, ami jó az USA-nak az jó mindenkinek, és viceverza; az USA jót akar a világnak".
Ma már bizonytalan alapokon áll az utóbbi fedezet.
Oil Storm examines what happens when a Category 6 hurricane in the Gulf of Mexico slams into Louisiana, crushing the city of New Orleans and crippling the vital pipeline for refined oil that is Port Fourchon. It examines the ripple effect of that event and the ensuing cascade of disasters associated with it (...) and questions whether we need oil or food to survive.
Igen, már korábban is hallottam a GDP-re gyakorolt pozitív hatás kapcsán olyan értékelésről, ami számomra hajmeresztő volt. Ott azt elemezték, hogy az amerikai pörgős életforma igen rossz hatással van a családi életre is, rendkívül magas a válások száma, rengetegen élnek csonka családban. De nem baj, tulajdonképpen ez is gazdaságélénkítő hatású, ebből is sok jól fizetett állás keletkezik, valamint gazdasági aktivitásra serkenti az érintetteket. Ha nem így lenne, mi lenne a sok válóperes ügyvéddel? Akik pedig elváltak, általában gazdasági veszteségeket is szenvedtek, és nagy erőfeszítéssel akarnak szerezni új lakást, kocsit stb., ennek híján, pedig talán már leültek volna, mint az iszap. Tehát a kutyát nem érdekli, hogy hány embernek lesz zilált magánélete, fő a GDP.
Persze amit írtál, hogy a lényeg az, hogy a pénz hányszor cserél gazdát, ilyen értelemben igenis fontos nekik, hiszen minden ilyen forgás valahol tőkét halmoz, amely szétárad más területekre is, tehát a gazdaság folyamatos átrendeződését elősegíti. De úgy is nézhető, hogy emberek tömegének, akik végre maguk is tudtak volna saját hasznukra megtakarítani, ezt a pénzt kiveszik a zsebükből, hadd élénkítse a gazdaságot mások hasznára.
Arról pedig, ahol a cikk arról példálózik, hogy akár lehetne az is, hogy az üveges fizeti le a fiút, százalékot fizetve a betört ablakok után, nekem mindjárt a számítógépes vírusok jutottak eszembe. Itt már nagyon hatékony a dolog, ugyanaz a cég csinálhat vírust, és ellene való védelmet is. Hát nem tökéletes? Ez is piacélénkítő…
Az elmúlt évtizedben Kína látványos gazdasági növekedésének következtében a világ legnagyobb nitrogén-dioxid kibocsátójává lépett elő, ami Peking és Északkelet-Kína felett óriási koncentrációban van jelen a levegőben. ...
pontosan. többszáz milliárd dollár közvagyon megsemmisült. a sors iróniája, hogy ennek a töredékéből lehetett volna rendes gátakat építtetni new orleans számára. szomorú, hogy félmillió ember egzisztenciája is megsemmisült, ha úgy tetszik ennyi munkanélküli képződött és koránt sem biztos, hogy ezek nagyrésze, gyosrsan és zökkenőmentesen el tud helyezkedni már városokban.
Persze, hogy jot tesz a gazdasagnak hiszen novekszik a GDP. Ezert a mainstream kozgazdaszokon kivul (akiknek erdekuk a jelenlegi status quo fenntartasa) masok mar rajottek, hogy a GDP egy mese. A GDP csak annyit mer, hogy a penz hanyszor cserel gazdat. Azt nem veszi figyelembe, hogy az adott penzkoltes javitott a gazdasag helyzeten vagy csak visszaallitotta az elozo allapotot vagy netan rontott a gazdasagon.
