"Nem feltétlenül. Ezért terjed a dízel. Az 1.6 benzines Meganom városban nyáron 11 litert eszik (10-re le lehet nyomni, ha tojáson van a lábam), ugyanez dízelesben 6-8 liter körül van. Országúton egyformák. A tömeg csak a városi közlekedésben izgalmas, ezért folyik a dízelesek térhódítása (többek közt). A tömeg ugyanis csak akkor játszik ha fel kell gyorsítani az autót. Amikor már sebességen kell tartani akkor keveset számít. 120 fölött a légellenállás dominál."
A mostanság gyártott dízel-ek (hdi, tdi,...) nem sokkal nehezebbek a benzines társaiknál, és hengerűrtartalmuk is paritásban van - így ugyanabban a biztosítási kategóriában lehetnek.
Az 1,4-es dízel 20 kg-al nehezebb a benzinesnél, az 1,6-os 50 kg-al, a 2.0-ás 100 kg-al.
A dízel motoros változat kb fél millióval drágább, ez kb 100.000 km után térül meg az 1,4 és 1,6-os motoroknál (1..1,5 literrel kissebb átlagfogyasztással és mai árakkal számolva)
a 2.0-ás motornál ennél valamivel hamarabb.
Egy érdekes anomália: a dízel üzemanyag egységnyi tömegre vetítve több energiát tartalmaz mint a benzin mivel hosszabb szénatomláncok alkotják, és sűrűsége is nagyobb mint a benziné => a dízel litere kb 10%-al több energiát tartalmaz mint a benzin, oszt mégis olcsóbban mérik a kutaknál.
persze ez még változhat - ahogy közelítünk a csúcshoz a foszilis tüzelőanyagok ára egyre inkább kezdi tűkrözni a valós energiatartalmát.
A dízelmotor kedvezőbb fogyasztása egyrészt a dízel ciklus jobb hatásfokának köszönhető, másrészt pedig a nagyobb energiatartalmú üzemanyagnak. Ez városban és hosszúban egyaránt érvényesül - kb 20% a differencia térfogatra vetítve.
Mellesleg erdemes megjegyezni, hogy valami buzlik DK Azsiaban. Az indonez rupia az utobbi 8 napban 9%-ot esett, mire tegnap a jegybank megemelte a kamatokat 8.75-rol 9.5-re. Az ok, az OPEC tag Indonezia havi 1 mrd dollart kolt a brutalisan tamogatott benzinarak miatti olajimportjara. Kozben a gazdasagi novekedes mindenutt lassul Azsiaban, kiveve Kinat. Az ok, a szallitasi koltseg megnovekedese miatt Kinaban osszpontusulnak az eddig egesz DK Azsiara kiterjedt termelesi lancok. Tehat immaron a kinaiak nemcsak Europabol meg Amerikabol szivjak a munkat, hanem a DK Azsiabol is. Erdekes kerdes, hogy az utobbi idoben megelenkulo nemet es magyar export osszefuggesben allhat e a szallitasi koltsegek novekldesvel Kelet Azsiabol. Sajnos sehol nem talalok elemzest rola.
Azonban az atomenergia árának csak viszonylag kis részét képezi az üzemanyagköltség, míg olaj/szén esetén az üzemanyagköltség az egyik legnagyobb a költségek közül.
Ráadásul nukleáris fűtőelemből (kis térfogata, avagy nagy energiasűrűsége miatt) könnyűszerel lehet készletezni akár több évre előre is.
Ilyen nincs! Mintha időzítve lett volna, most került kezembe az Energiagazdálkodás c. szakfolyóirat idei 4. száma. Ennek egyik cikke, „Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításával kapcsolatos állásfoglalásának tézisei”, melynek 2.1. pontjában írja az alábbiakat:
Az atomerőmű önköltségének domináns eleme a tőke költség (kb. 60%). Az eredeti élettartam végéig a befektetés lényegében megtérül, a tőke terhek megszűnnek. Az újabb 20 év során tőke költségként csak az üzemidő hosszabbítás miatti többletköltségek jelennek meg. Ez töredéke egy új, hasonló kapacitású, bármilyen más típusú erőmű tőkeköltségének.
Végül az összefoglalás első pontja:
Az atomerőmű alkalmas arra, hogy üzemidejét a tervezett 30 éven túl 20 évvel meghosszabbítsuk.
Csak hogy nyomatékot adjunk az előbbieknek.
atomerőművekkel az a gond, hogy jelenlegi tudásunk szerint a hagyatékukat 30-40 ezer évig pátyolgatni kell. ebből kifolyólag teljesen racionális az a hozzáállás, hogy az útolsó csep hasznot is ki kell facsarni belőlük.
Venni vettem, azért említettem a paksi hosszabbítási tervek ügyét, mert nálunk a környezetvédők már ez ellen is tiltakoznak, tartva attól, hogy az elöregedett erőmű balesetveszélye megnőtt. Úgy látszik, Amerikában ezt másképp látják, pedig gondolom, az sem a legmodernebb típusú reaktorral rendelkezik.
hat igen. szvsz nem art kijarni a loterre es meg kicsit harcmuveszettel is foglalkozni. olvasni nem machiavellit es arra torekedni, hogy a megfelelo alkalom adtan mi valjunk hadurra :)
ugyan ez már erősen off, de jelen esetben arról van szó, hogy egyes erőművek átálltak fatüzelésre, és mivel az állam szabályzó és ellenőrző képessége elégtelen, boldog-boldogtalan elkezdett erdőt írtani a mátrában és a bükkben. ennek meg fokozott talajerózió a következménye, továbbá az, hogy nincsen ami megfogja a hirtelen lezúduló vizet, és lesz egy jó kis árvíz is (ami mellesleg szintén erodál egy kicsit. ugyanez a folyamat lezajlott mondjuk pl. Dalmáciában kb 1000-2000 éve. Következmény: szép kopár sziklák, amik látványosságon kívül semmire sem jók. vagyis a biomasszára alapozni az energiatermelést, az eléggé veszélyes dolog, és a visszájára sülhet. csak megfelelő szabályozás után van értelme ezzel foglalkozni.
"ja, hogyne, lásd árvizek...." Valóban! Ha a száraz években elhanyagolt, fával benőtt vízfolyásokból, csatornákból (lásd Sió csatorna, 3 milliárd kellene a kitakarításához, annyira benőtték a fák.) kitermelnék a fát, azzal is lehetne fűteni és kevesebb árvíz lenne.
"Az teny, hogy a mai energiaarak mellett a magyarorszagi idojarast tekintve nem eri meg semmilyen alternativ energiaforras hasznalata." A napkollektoros mai és későbbi árviszonyok mellett is gyors megtérülést biztosít. Ugyanígy a biomassza is kifizetődik (fatüzelés!!!). A hőszivattyúnak növekvő energiaárak mellett a megtérülése is kitolódik, a beruházási költsége pedig aránytalanul nagyobb, azonos teljesítménynél 5-6-szoros (3 milliónál kezdődik). www.geowatt.hu.
A megterulest nem mai arakon kell nezni. Ha valaki arra szamit, hogy 5 - 10 even belul az energiaarak drasztikusan megemelkednek annak megeri most valamilyen alternativ energiaforrast keresni.
Az teny, hogy a mai energiaarak mellett a magyarorszagi idojarast tekintve nem eri meg semmilyen alternativ energiaforras hasznalata. Ugyanis nem csak azt kell nezni, hogy a kezdeti beruhazas hany ev alatt terul meg, hanem azt is, hogy ennyi ev alatt a befektetett osszeg mennyit kamatozott volna.
Tehat ha pl. 1 millio forintert alakit ki maganak valamilyen alternativ energiaforrast es azt szamolja, hogy ez mennyi ido alatt terul meg, akkor nem 1 millio forinttal kell szamolnia, hanem bele kell kalkulalnia ennek az 1 millio forintnak a kiesett kamatait is. Es akkor az uzembentartas koltsegeirol meg nem is beszeltunk.
Tanulmányozásra ajánlom: Index fórumok: Napenergia?....Napenergia!! Alternatív energia Hőszivattyú építése (ez utóbbi nem ok nélkül állt le hamar) Ha meg is térül, nagyon sokára. A napkollektor a leggazdaságosabb és leggyorsabban megtérülő.
Nem csak a hullámok magassága a baj, hanem a szél képes megemelni a tenger szintjét a haladása irányában. Tehát nem csak a hullám csaphat át a gátakon, hanem akár folyamatos átbukás is kialakulhat, amit a magas hullámok még megcifráznak.
A konkrétumok ismerete nélkül ezt nehéz megítélni. A hőszivattyú elv rendben van, az energiamérlege működés közben biztos pozitív, csak kérdés, hogy a mai árszintek mellett nem fektetsz-e bele több pénzt a beruházásba, aztán a karbantartásba, mint amennyi hasznot hoz. Az elv már nagyon régen ismert, valahogy mégsem terjedt el, valami oka biztos van. Persze lehet, hogy ha elterjed, és egyre tömegesebben használják, akkor már jobb lesz a megtérülése. Ahogy írja, a hőszivattyú képes még alacsony hőmérsékletű helyről is hőt szivattyúzni, de azért hozzáteszem, minél alacsonyabb a hőforrás hőmérséklete, annál rosszabb az energiaegyenlege. Másrészt a kiszivattyúzott hőnek a forrás helyén pótlódni kell, különben a hőmérséklete egyre csökken, és a hőszivattyú energiamérlege egyre romlik. Mondjuk ez egy folyóvíz esetén adott, talajnál függ a talajban történő vízáramlástól, vagy a száraz talaj hővezető képességétől, mert itt is kialakul egy hő-leszívási görbe, ugyanúgy, mint a kutak környékén a víz leszívási görbéje.
És azért ezen berendezések tartós üzeme feltételez azért egy jól működő gazdaságot, alkatrész utánpótlást, anélkül rövidesen lerohadnak. Ez a szolár technikára méginkább igaz.
Ez a hurrikan ugy latszik a szokasosnal is nagyobb. Azt irjak a Reuters-en, az Obol olajkapacitasanak 40%-at le kell zarni, es egy jo adag Louisanai finomitot is (kb az ossz finomitokapacitas 8.5%-at). A CNN szerint New Orleans-t kiuritik. Kivancsi vagyok mi ujsag Derek-kel.
Azt is irjak meg, hogy New Orleans a tanger szintje alatt fekszik es 18 lab magas gatak vedik. A problema az, hogy a hurrikan 28 lab magas hullamokat gerjeszt. A meteorologiai szolgalat szerint a hurrikan altal erintett teruletek hetekig lakhatatlanok lesznek.
Azt is irjak, hogy evtizedek ota legerosebb vihar ez.
Hmm annak idejen a Kobei foldrenges utjanak inditotta a az azsiai penzugyi valsagot. Egy 10%-os olajkinalat kieses USA-ban vajon mit fog okozni?
>>Ez már kicsit hisztérikusnak tűnik egy felsőfokú végzettségű embernél, ez már szalmaszálba kapaszkodás. Nem valami optimista kicsengésű…<<
Hát, én is felsőfokú végzettségű vagyok (többszörösen), és én is így teszek. Persze előnyösebb a helyzetem, mert két kertünk is van :) Egyébként meg mire föl legyen az ember optimista?
Most azon (és azért) dolgozom - illetve kezdtem dolgozni -, hogy öt év alatt önellátóvá tehessem a házamat. Áram, víz, fűtés, miegymás.
Mivel azonban egyik végzettségem sem műszaki (de hála az égnek, a családban van olyan is), ezért nehezebb utána járnom a dolgoknak. De haladok.
Mit gondoltok erről a hőszivattyús módszerről? (mondjuk napelemmel kombinálva)
Szóval jobb felkészülni. Másrészt meg, ha mégsem igazolódnak be ezek a várakozások, hát legalább fejlődött a tudásunk. Igy vagy úgy, de nem fog elveszni a befektetett pénz és idő.
Hát igen. Egy összeomlás esetén sem a kõkorba esne vissza az emberiség hanem az ókorba. Azaz lenne szép békés rabszolgatartás ahol a traktortól az autóig. Ettõl persze a bölcsészeknek el lehet adni mindenféle érdekes túlélõkönyveket...
A mai olajfelhasználásnak kb. 50 %-át a közlekedés használja fel, az energiatermelés, fűtés csak 30 % körüli részarányt képvisel, a többi egyéb, pl. vegyipari alapanyag. Ezekből szerintem jelenleg a közlekedési hányad, tehát pont a legnagyobb, ami jelenlegi technikákkal nem kiváltható, ahhoz még egy pár technikai áttörés kellene, amelyek most még gyerekcipőben járnak. A villamos és hőenergia termelése tehető át legkönnyebben más alapokra (szén, atom), még akkor is, ha jelenleg ennek is súlyos következményei látszanak, de még mindig jobb, mint egy totális összeomlás. És természetesen gőzerővel kutatni valami jobb után. De ha ezt a 30 %-ot sikerülne megnyerni, az már jelentős időnyereséget jelenthetne. Persze az energiaár emelkedését ez nem akadályozná meg, az a 30 % nem véletlenül üzemel olajjal. Tehát mindenképpen oda lyukadok vissza, ha valami csoda folytán nem sikerül egy korlátlan, olcsó energiaforrást találni (fúzió), akkor elkerülhetetlen egy válsághelyzet, mert mind az üzemanyagok, mind a villamos energia szükségszerűen drágulni fog, ami feltétlenül a gazdasági termelés megtorpanásához és az átlagos életszínvonal csökkenéséhez fog vezetni.
Persze nem semmi feladat lenne ennek a 30 % energetikai felhasználásnak átállítása más energiahordozóra, méghozzá rövid időn belül. Ez óriási tőkét igényel, a jelen energiatermelő egységek értéküket vesztenék, helyettük újakat kellene építeni, ráadásul magasabb fajlagos beruházási költséggel, hiszen egy olajos erőmű műszakilag jóval egyszerűbb, mint egy szenes, az atomról nem is szólva.
Azt nem tudom, hogy a közlekedési felhasználáson belül az a luxus jellegű felhasználás, amely komoly következmények nélkül elhagyható, és amelyről itt már volt szó, vajon hány %-ot jelenthet, ilyen elemzéssel nem találkoztam.
Szóval vannak lehetőségek, amelyekkel tompítani lehet egy drasztikus peak oil jelenség bekövetkeztét, de hogy az rövidesen mindenképpen fog valamilyen szinten gazdasági törést eredményezni, azt nagyon valószínűnek tartom. Hiszen már a rákészülés egy ilyen válság tompítására önmagában is áremelő hatású lesz.
Ezt a lapot nézzétek meg, itt vannak ám a jövő értékes tudományai, nem a közgazdasági és számítástechnikai csúcsismeretekben!
http://www.survivingpeakoil.com/article.php?id=matter_of_survival
Ki tudja, lehet, hogy ha még időben barátságot kötsz egy busman kollégával, társszerzőként kiadhatsz egy bestsellert a legmodernebb pattintási technikákkal, végül is az australopithecustól a homo sapiensig jó pár lépcsőt bejártunk ebben is, nem lenne jó elölről kezdeni…
És még lehet, hogy addig meg is gazdagodhatsz belőle!
Hogy egyeseknek milyen naív elképzelései vannak a hátralépés módjairól...
Az autó csak egy példa volt a topic jellegéből. Nme is én hoztam szóba. Gyakorlatilag kevés kivétellel mindenre igaz - semmilyen technológiánk nincs amire azt lehetne mondani korszerű.
