atomerőművekkel az a gond, hogy jelenlegi tudásunk szerint a hagyatékukat 30-40 ezer évig pátyolgatni kell. ebből kifolyólag teljesen racionális az a hozzáállás, hogy az útolsó csep hasznot is ki kell facsarni belőlük.
Venni vettem, azért említettem a paksi hosszabbítási tervek ügyét, mert nálunk a környezetvédők már ez ellen is tiltakoznak, tartva attól, hogy az elöregedett erőmű balesetveszélye megnőtt. Úgy látszik, Amerikában ezt másképp látják, pedig gondolom, az sem a legmodernebb típusú reaktorral rendelkezik.
hat igen. szvsz nem art kijarni a loterre es meg kicsit harcmuveszettel is foglalkozni. olvasni nem machiavellit es arra torekedni, hogy a megfelelo alkalom adtan mi valjunk hadurra :)
ugyan ez már erősen off, de jelen esetben arról van szó, hogy egyes erőművek átálltak fatüzelésre, és mivel az állam szabályzó és ellenőrző képessége elégtelen, boldog-boldogtalan elkezdett erdőt írtani a mátrában és a bükkben. ennek meg fokozott talajerózió a következménye, továbbá az, hogy nincsen ami megfogja a hirtelen lezúduló vizet, és lesz egy jó kis árvíz is (ami mellesleg szintén erodál egy kicsit. ugyanez a folyamat lezajlott mondjuk pl. Dalmáciában kb 1000-2000 éve. Következmény: szép kopár sziklák, amik látványosságon kívül semmire sem jók. vagyis a biomasszára alapozni az energiatermelést, az eléggé veszélyes dolog, és a visszájára sülhet. csak megfelelő szabályozás után van értelme ezzel foglalkozni.
"ja, hogyne, lásd árvizek...." Valóban! Ha a száraz években elhanyagolt, fával benőtt vízfolyásokból, csatornákból (lásd Sió csatorna, 3 milliárd kellene a kitakarításához, annyira benőtték a fák.) kitermelnék a fát, azzal is lehetne fűteni és kevesebb árvíz lenne.
"Az teny, hogy a mai energiaarak mellett a magyarorszagi idojarast tekintve nem eri meg semmilyen alternativ energiaforras hasznalata." A napkollektoros mai és későbbi árviszonyok mellett is gyors megtérülést biztosít. Ugyanígy a biomassza is kifizetődik (fatüzelés!!!). A hőszivattyúnak növekvő energiaárak mellett a megtérülése is kitolódik, a beruházási költsége pedig aránytalanul nagyobb, azonos teljesítménynél 5-6-szoros (3 milliónál kezdődik). www.geowatt.hu.
A megterulest nem mai arakon kell nezni. Ha valaki arra szamit, hogy 5 - 10 even belul az energiaarak drasztikusan megemelkednek annak megeri most valamilyen alternativ energiaforrast keresni.
Az teny, hogy a mai energiaarak mellett a magyarorszagi idojarast tekintve nem eri meg semmilyen alternativ energiaforras hasznalata. Ugyanis nem csak azt kell nezni, hogy a kezdeti beruhazas hany ev alatt terul meg, hanem azt is, hogy ennyi ev alatt a befektetett osszeg mennyit kamatozott volna.
Tehat ha pl. 1 millio forintert alakit ki maganak valamilyen alternativ energiaforrast es azt szamolja, hogy ez mennyi ido alatt terul meg, akkor nem 1 millio forinttal kell szamolnia, hanem bele kell kalkulalnia ennek az 1 millio forintnak a kiesett kamatait is. Es akkor az uzembentartas koltsegeirol meg nem is beszeltunk.
Tanulmányozásra ajánlom: Index fórumok: Napenergia?....Napenergia!! Alternatív energia Hőszivattyú építése (ez utóbbi nem ok nélkül állt le hamar) Ha meg is térül, nagyon sokára. A napkollektor a leggazdaságosabb és leggyorsabban megtérülő.
Nem csak a hullámok magassága a baj, hanem a szél képes megemelni a tenger szintjét a haladása irányában. Tehát nem csak a hullám csaphat át a gátakon, hanem akár folyamatos átbukás is kialakulhat, amit a magas hullámok még megcifráznak.
A konkrétumok ismerete nélkül ezt nehéz megítélni. A hőszivattyú elv rendben van, az energiamérlege működés közben biztos pozitív, csak kérdés, hogy a mai árszintek mellett nem fektetsz-e bele több pénzt a beruházásba, aztán a karbantartásba, mint amennyi hasznot hoz. Az elv már nagyon régen ismert, valahogy mégsem terjedt el, valami oka biztos van. Persze lehet, hogy ha elterjed, és egyre tömegesebben használják, akkor már jobb lesz a megtérülése. Ahogy írja, a hőszivattyú képes még alacsony hőmérsékletű helyről is hőt szivattyúzni, de azért hozzáteszem, minél alacsonyabb a hőforrás hőmérséklete, annál rosszabb az energiaegyenlege. Másrészt a kiszivattyúzott hőnek a forrás helyén pótlódni kell, különben a hőmérséklete egyre csökken, és a hőszivattyú energiamérlege egyre romlik. Mondjuk ez egy folyóvíz esetén adott, talajnál függ a talajban történő vízáramlástól, vagy a száraz talaj hővezető képességétől, mert itt is kialakul egy hő-leszívási görbe, ugyanúgy, mint a kutak környékén a víz leszívási görbéje.
És azért ezen berendezések tartós üzeme feltételez azért egy jól működő gazdaságot, alkatrész utánpótlást, anélkül rövidesen lerohadnak. Ez a szolár technikára méginkább igaz.
Ez a hurrikan ugy latszik a szokasosnal is nagyobb. Azt irjak a Reuters-en, az Obol olajkapacitasanak 40%-at le kell zarni, es egy jo adag Louisanai finomitot is (kb az ossz finomitokapacitas 8.5%-at). A CNN szerint New Orleans-t kiuritik. Kivancsi vagyok mi ujsag Derek-kel.
Azt is irjak meg, hogy New Orleans a tanger szintje alatt fekszik es 18 lab magas gatak vedik. A problema az, hogy a hurrikan 28 lab magas hullamokat gerjeszt. A meteorologiai szolgalat szerint a hurrikan altal erintett teruletek hetekig lakhatatlanok lesznek.
Azt is irjak, hogy evtizedek ota legerosebb vihar ez.
Hmm annak idejen a Kobei foldrenges utjanak inditotta a az azsiai penzugyi valsagot. Egy 10%-os olajkinalat kieses USA-ban vajon mit fog okozni?
>>Ez már kicsit hisztérikusnak tűnik egy felsőfokú végzettségű embernél, ez már szalmaszálba kapaszkodás. Nem valami optimista kicsengésű…<<
Hát, én is felsőfokú végzettségű vagyok (többszörösen), és én is így teszek. Persze előnyösebb a helyzetem, mert két kertünk is van :) Egyébként meg mire föl legyen az ember optimista?
Most azon (és azért) dolgozom - illetve kezdtem dolgozni -, hogy öt év alatt önellátóvá tehessem a házamat. Áram, víz, fűtés, miegymás.
Mivel azonban egyik végzettségem sem műszaki (de hála az égnek, a családban van olyan is), ezért nehezebb utána járnom a dolgoknak. De haladok.
Mit gondoltok erről a hőszivattyús módszerről? (mondjuk napelemmel kombinálva)
Szóval jobb felkészülni. Másrészt meg, ha mégsem igazolódnak be ezek a várakozások, hát legalább fejlődött a tudásunk. Igy vagy úgy, de nem fog elveszni a befektetett pénz és idő.
Hát igen. Egy összeomlás esetén sem a kõkorba esne vissza az emberiség hanem az ókorba. Azaz lenne szép békés rabszolgatartás ahol a traktortól az autóig. Ettõl persze a bölcsészeknek el lehet adni mindenféle érdekes túlélõkönyveket...
A mai olajfelhasználásnak kb. 50 %-át a közlekedés használja fel, az energiatermelés, fűtés csak 30 % körüli részarányt képvisel, a többi egyéb, pl. vegyipari alapanyag. Ezekből szerintem jelenleg a közlekedési hányad, tehát pont a legnagyobb, ami jelenlegi technikákkal nem kiváltható, ahhoz még egy pár technikai áttörés kellene, amelyek most még gyerekcipőben járnak. A villamos és hőenergia termelése tehető át legkönnyebben más alapokra (szén, atom), még akkor is, ha jelenleg ennek is súlyos következményei látszanak, de még mindig jobb, mint egy totális összeomlás. És természetesen gőzerővel kutatni valami jobb után. De ha ezt a 30 %-ot sikerülne megnyerni, az már jelentős időnyereséget jelenthetne. Persze az energiaár emelkedését ez nem akadályozná meg, az a 30 % nem véletlenül üzemel olajjal. Tehát mindenképpen oda lyukadok vissza, ha valami csoda folytán nem sikerül egy korlátlan, olcsó energiaforrást találni (fúzió), akkor elkerülhetetlen egy válsághelyzet, mert mind az üzemanyagok, mind a villamos energia szükségszerűen drágulni fog, ami feltétlenül a gazdasági termelés megtorpanásához és az átlagos életszínvonal csökkenéséhez fog vezetni.
Persze nem semmi feladat lenne ennek a 30 % energetikai felhasználásnak átállítása más energiahordozóra, méghozzá rövid időn belül. Ez óriási tőkét igényel, a jelen energiatermelő egységek értéküket vesztenék, helyettük újakat kellene építeni, ráadásul magasabb fajlagos beruházási költséggel, hiszen egy olajos erőmű műszakilag jóval egyszerűbb, mint egy szenes, az atomról nem is szólva.
Azt nem tudom, hogy a közlekedési felhasználáson belül az a luxus jellegű felhasználás, amely komoly következmények nélkül elhagyható, és amelyről itt már volt szó, vajon hány %-ot jelenthet, ilyen elemzéssel nem találkoztam.
Szóval vannak lehetőségek, amelyekkel tompítani lehet egy drasztikus peak oil jelenség bekövetkeztét, de hogy az rövidesen mindenképpen fog valamilyen szinten gazdasági törést eredményezni, azt nagyon valószínűnek tartom. Hiszen már a rákészülés egy ilyen válság tompítására önmagában is áremelő hatású lesz.
Ezt a lapot nézzétek meg, itt vannak ám a jövő értékes tudományai, nem a közgazdasági és számítástechnikai csúcsismeretekben!
http://www.survivingpeakoil.com/article.php?id=matter_of_survival
Ki tudja, lehet, hogy ha még időben barátságot kötsz egy busman kollégával, társszerzőként kiadhatsz egy bestsellert a legmodernebb pattintási technikákkal, végül is az australopithecustól a homo sapiensig jó pár lépcsőt bejártunk ebben is, nem lenne jó elölről kezdeni…
És még lehet, hogy addig meg is gazdagodhatsz belőle!
Hogy egyeseknek milyen naív elképzelései vannak a hátralépés módjairól...
Az autó csak egy példa volt a topic jellegéből. Nme is én hoztam szóba. Gyakorlatilag kevés kivétellel mindenre igaz - semmilyen technológiánk nincs amire azt lehetne mondani korszerű.
Egyébként a mai magyar üzemeanyagpiac jól modellezi az igazán drága benzint, ugyanis ugyanannyiba kerül a benzin gyak nálunk mint Nyugat Európában, de relatíve a jövedelmekhez viszonyítva 5x drágább.
Szal van még bőven tartalák a benzinárban míg az igazán gazdag országokban érdemben csökken a fogyasztás.
Csak addig mi (meg a világ nagyobb része) beledöglünk...
Igen, a dieselek kb. 10%-kal jobb hatásfokkal mennek.
Ki hitte volna, mikor az öreg Rudolf szabadalmaztatta motorját, nem volt működőképes a transzmissziós szíjon keresztül forgatta kamuból a füstölő, puffogó motorját.)
Idén jelentősen csökkent a benzinfogyasztás Magyrországon, igazándiból az a jól bevett tézis megdőlt, hogy az üzemanyagfogyasztás árrugalmatlan. Nyilvánt persze csak egy pontig rugalmas, de még benne vagyunk a tartományban.
A dieselfogyasztás viszont nőtt, egyrész a diesel személyautók terjedésének következményeként, nagyobbrészt pedig nő a gazdaság, növekszik a szállítási igény, ami gázolaj alapú.
Mennyi az 1,6-os Meganod tömege? 1300-1400 kilóra saccolom. Egy Lada meg 1 tonna, klíma nélkül:) Az minimum 30% eltérés.
Sajna a valóság az az hogy felgyorsítom-lelassítom az autót, kilomérenkét többször, az hogy ráállok egy sebességre és tartom az elhanyagolható kivétel, szal erre kell tervezni autót.
alapvetően igazad van. Volt fejlesztés ott is, de éppen a rendszer miatt nem lett belőle tömeggyártás.
Ontopic maradva az olajárrobbanás után a Ladák kaptak egy vákumvezérelt karburátort amitől 1-2 litert esett az átlagfogyasztásuk, egy 1500-ös kocka kevesebbet eszik mint egy régi 1200-es Lada, feltételezve mindkét esetben az azonos műszaki állapotot..
Legenda a 12 L fogyasztó Lada, van ilyen, meg lehet szerencsétlennel etetni, de ez a gazdáját minősíti. Az a hiba hogy egy mai korszerű autó ilyen súlyos hibákkal hogy ennyit egyen el, sem indul, ergo nem eszik. Szerencsételen Lada meg megy, a gazdája meg szidja.
Kreizdiesel-el egyetértek sokban, nem fogyaszt kevesebbet egy mai ÁTLAGautó mint 20 éve. Amit nyertek fogyasztáscsökkenésen a korszerűbb motorokkal azt elviszi a nagyobb tömeg, a klíma meg jobban is mennek azért. Lásd Totalcar teszt új Toledo, meg a régi.
Már várom mikor fog ismét érdemben csökkeni a tömegautók önsúlya, a SUV mániáról nem is beszélve. Arról nem is szólva, hogy a legújabb EURO 5-ös normáknak való megfelelés szintén üzemenyagfogyasztás növekedést okoz.
A fizikát nem lehet megb@szni, ha érdemi fogyasztácsökkenés válik szükségessé muszáj lesz a tömegen spórolni. Ma még minden utódmodell nehezebb elődjénél, szal nem olyan vészes ez a 68 dolláros olajár...
Sok értelme nem lenne új autót fejleszteni, mostanság inkább megszûnnek a márkák, egyesülnek az autógyárak és nem újak keletkeznek. Max. az figyelhetõ meg hogy a gyárak a fejlettebb régiókból költöznek a fejletlenebbekbe (Pl. ide is) az olcsóbb munkabér miatt. De új autó márka mostanság nem nagyon keletkezik. De nem azért mert nem lennénk képesek új márkát létrehozni, hanem mert nem üzlet ilyet csinálni.
Majdnem ugyanezt beszeljuk, orommel nyugtazom, hogy most mar a petrodollar valahogy eltunt. Az USA ktgvetesi hianya ma mar csak fele a kulkerhianynak, es nyilvan a ktgvetesi hiany nem egy az egyben vandorol ki Kinaba. Pl. 2005 elso feleveben a kiniak mindossze 40 mrd dollar T bondot vettek. A japanok meg kevesebbet. A toke az asset price buborekok miatt megy USAba, regen volt a dotcom, most van a housing. Europa nem rendelkezik ehhez hasonlo piramisjatekkal, ami a tokebearanlast fogyasztassa konvertalja, ezert az EU kulkermerlege nagyjabol egyensulyban marad. Ez nagyon fontos, ugyanis emiatt nem lehet vilagpenz az Euro. Ahhoz hogy helyettesitse a dollart tranzakcios es tartalek vilagpenz szerepeben az eurolandnak kulkerdeficitet kene futtatnia hosszu hosszu evekig, hogy elegendo mennyisegu eurot biztositson a vilagkereskedelem es a tartalekok (nemcsak a jegybanki tartalekok szmaitanak, a kolumbia kokainbarok es az afrikai fehergyulolo diktatorok is ebben tartjak veres veritekkel - a szo szoros ertelmeben - megszerzett vagyonkajukat ).
A treasury bond befektetes, miert ne lenne az, max nem beruhazas.
A francokat, elinditod euroban az utalast, a bank meg atvaltja neked dollarra, es abban irja jova a szallito szamlajan.
Ha tovabb olvasod rajossz, hogy ezt irtam en is. De ahogy te is irod a bank atvaltja az eurot dollarra, tehat euroert veszel dollart es csak aztan olajat.
Az USA nemcsak ezert tud tulfogyasztani, hanem azert, mint ahogy Bomlat is irta, mert havonta 60-70 mrd dollar toke erkezik az USA-ba.
Ez a toke nem befektetes ahogy irod, hanem Kina es Japan valamint meg jo par mas azsiai orszag US treasury bond-okat vesz (treasury bond != befektetes). Tehat ok finanszirozzak az USA kulkereskedelmi hianyat. Ezt pedig mat nagyon unjak.
" Csak ez a 50-70-es évek technikáját idéző kreáció nem lenne globálisan versenyképes.
Szóval saját márkájú autót nem azért nem építünk, mert nincs meg hozzá a know-how, hanem azért, mert nincs elegendő know-how ahhoz, hogy versenyképes terméket állítsunk elő."
Ami ugyanaz, nincs meg a know how. A példád alapján a 40-éves know how van meg. Elavult tudásanyag.
