Keresés

Részletes keresés

hubab Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3357
Mindenesetre annyi nyilvánosságot nem kap, hogy az emberek nagy része ennek igazán tudatában lenne. Egy gyakorlati megközelítés:

Igen sok ismerősöm ugrott bele igen komoly anyagi terhekkel járó gépkocsivásárlásba. Ilyesmit természetesen csak olyan ember tesz, aki bízik benne, hogy részben képes lesz évek múlva is törleszteni ennek részleteit, tehát bízik a gazdaság stabilitásában, másrészt abban, hogy súlyos áldozatokkal megszerzett gépkocsiját majd használni is tudja, lesz belevaló üzemanyag. A legpesszimistább jóslatok szerint a válság beindulását már 2007-2008-ra teszi. Ez az elején nyilván kisebb korlátozásokkal indulhat, de ha ezt az emberek megtapasztalják, kiszámíthatatlan milyen lesz a reakciójuk, vásárlóerejük átirányításával új területekre máris válságot okozhatnak pl. a személygépkocsigyártásban. És még ki tudja hol.

Korlátozás esetén egyértelműen a személygépkocsik lesznek az első áldozatok, hiszen az állam elsősorban a piacgazdaság egyik fontos pillérét, az árufuvarozást fogja támogatni, valamint a tömegközlekedést. És akkor tele leszünk kiváló, új és használhatatlan gépkocsikkal… Még belegondolni is rossz. Tehát ha a dolog éles, akkor hatásának igen rövid távon meg kell hogy jelennie az egyszerű fogyasztók szintjén is. Lehet, hogy nagyon borúlátó vagyok, de ha végigmegyek a dolgok logikáján, hamar ide lyukadok ki. Reméljük, a pesszimista jóslatok irreálisak. De akkor mikor jön a feketeleves?

Előzmény: netizen (3353)
breien Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3356
Ugyanaz, de egy másik megközelítésben.

Mintha az elmúlt héten, erről is ejtettünk volna pár szót.
Előzmény: breien (3354)
breien Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3355
Amint látod, nem szabad figyelmen kívűl hagy

-ni ezt a tényezőt sem.
Látjátok, mennyire bonyolult tud lenni?
Előzmény: Első Polgár (3216)
breien Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3354
Ajánlom figyelmedbe ezt a cikket.

Asszem sok kérdésedre megtalálod benne a választ.
Előzmény: Törölt nick (3334)
netizen Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3353
kulonosebb titkolozas nem folyik, itt mainstream media cikkeket olvasol. az USA-ban Bartlett szenator tobb darab interpellaciot megejtett mar, a transcript fenn van a neten, a video is elerheto alinkeket ebben a topikban megtalalod. Magyarorszag rohelyesen belterjes, politikai torzsalkodasoktol teli, de oly mertekben, hogy a realgazdasag hiteles allapotat leiro hiradasok is kiszorulnak a magyar mediabol. Az info radioban az iden mar 3 arena is foglalkozott a kerdeskorrel.
Előzmény: hubab (3349)
netizen Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3352
azzal a par kw-tal nincs semmi baj. ha az a par mondjuk 30. akkor az egy tokeletes varosi+rural kisauto.
Előzmény: Törölt nick (3350)
hubab Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3351

Persze nem a kísérleti berendezésre gondoltam, hanem ha ezen a vonalon esetleg kifejleszthető ipari méretű erőművekre. Ha a gyakorlati problémákat megoldják, a méretnövelés már gondolom nem lesz nagy gond.

Most én szinte úgy érzem, hogy ez lehet az utolsó mentőkötél az energiaválságra, ha ezt meg tudják oldani, akkor már csak a hatékony energiakonzerválást kell még mellétenni, hogy nem kötöttpályás járművek is használhassák. De szerintem ez lenne a kisebb gond a szabályozott fúzió megoldása mellett, végső esetben korlátlan energiaforrás esetében mindenképp termelhető lenne tetszőleges mennyiségű hidrogén vízbontással.

Előzmény: Törölt nick (3350)
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3350

Ezek a cuccok nem lesznek túl nagz teljesítményűek.

amit olvastam,az alapján max pár kw-s kategóriában fognak jó esetben készülni.

Előzmény: netizen (3327)
hubab Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3349
Ez valóban félelmetes. Elnézést, hogy így betörök ide, de az utóbbi időben gombamódra szaporodnak azok a cikkek a Neten, melyek egyre közelebbre jósolják a válság kirobbanását. Ez indított arra, hogy a témára komolyabban odafigyeljek. De ugyanakkor egyfajta titkolózás is folyik a nagypolitika részéről, valószínűleg tartanak attól, ha a probléma valódi súlyán megjelenne a médiában, máris azonnali válságtüneteket produkálna a gazdaságban, jobb, ha a fogyasztók nincsenek a várható változások tudatában.

De a sorok között érezni már egy enyhe pánikot.

Lehet, hogy az új nagy európai kísérleti fúziós reaktor építése előtt is azért nyíltak meg most a kapuk, mert az érintettek most kezdik egyre szorítóbbnak érezni egy nagy energiakoncentrációjú és volumenű alternatív energiaforrás iránti igényt?

A fúzió megvalósíthatóságáról minden eddiginél optimistább véleményeket hallani, persze minden bizonyosság nélkül. Mi a véleményetek arról, hogy ez jogos lehet-e illetve ha igen, az képes lenne-e a közelgő válságot feloldani?

Előzmény: Első Polgár (3348)
Első Polgár Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3348
Szep uj vilag.
A New World Economy
Ennekem borsozik a hatam, amikor ezt a cikket olvastam. Egyszeruen semmik vagyunk ezekhez kepest.
Szvsz osszevetve ezt a cikket a kimnerulo olajtartalekokkal, a vilaghaboru elkerulhetetlen.
Előzmény: netizen (3347)
netizen Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3347
en a cikket csak a sirva vigadas pedagigiai celzata okan tettem be ide :)
Előzmény: erbe (3345)
lcoder Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3346
Szvsz kétféle ember van. Az egyik aki játszik, az õ igényeinek a kielégítéséhez ideális a konzol, bár szvsz mostanság már lehet hogy a PC a nyerõbb megoldás - egyrészt olcsóbbak a játékok, másrészt a PC-ben lehet Pl. videokártyát cserélni, míg a konzolt max. eldobni lehet ha kinõtted. Ha meg nem játszani kell akkor a PC nem drágább megoldás, egy PIII körüli gépet már fillérekért utánad vágnak, pláne használtban, CRT monitorral. Ráadásul a mezei háztartási TV nem igazi szövegolvasásra, úgy hogy a konzol árához még hozzáadhatsz egy profi LCD, esetleg plazma TV-t is...
Előzmény: netizen (3342)
erbe Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3345
Már megint egy jellegzetes szenzációhajhász ferdítés. Akár a fájdalmad is belesírhatnád, azzal is működne, mert a folyadék csak elektrolitként aktiválja az elemet (nem akku!!!). Régebben "levegővel" működő elemek voltak, ha kihúztad a gumidugót, beindult az áramtermelés. De ott is, mint ennél, előkészített kémiai áramforrást aktivált.
Először, ahogy a címet megláttam, az jutott eszembe, hogy a vizelet karbamid (urea) tartalmára alapozták az áramtermelést.
Ez az elem, magnéziumtartalma következtében az aktiválást követően nagyon rövid élettartamú, a víz áramkivétel nélkül is hamar megeszi a magnéziumot.
Előzmény: netizen (3344)
netizen Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3344
Emberi vizelettel működő akkumulátort fejlesztettek ki
írta: Bodnár Ádám , idő: 12:15 (HWSW)

[FOX News] Szingapúri kutatók olyan akkumulátort fejlesztettek ki, amely vizelettel működik. A tudósok olyan áramforrást akartak találni, amely olcsó, eldobható és elég kicsi ahhoz, hogy akár hitelkártya-méretű készülékekben is használni lehessen. "Az akkumulátor biofolyadékkal, például vizelettel érintkezve áramot szolgáltat" -- mondta a bejelentés kapcsán Ki Bang Lee, a kutatást vezető tudós.

Az akkumulátor egy szendvicsszerkezet, ahol réz, magnézium és rézkloriddal átitatott papír rétegek vannak egymásra helyezve. Ha a szerkezetbe egy csepp emberi vizelet kerül, az keresztüláramlik a papíron a magnézium és a réz között, a vegyszerek feloldódnak és elektromos áram jön létre. A tesztek során az akkumulátor 90 percen át folyamatosan 1,04 voltos feszültséget termelt. A vizelettel működő áramforrást elsősorban otthoni egészségügyi berendezésekben kívánják hasznosítani.
netizen Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3343
Az Apple pedig szvsz hosszabb távon nem lehet ellenfele a windowsnak az OS piacon. Nagyon off, de a vista pontosan radikalis valtozasokat hoz a windows alapjat kepezo API-kon. A visszamenoleges kompatibilitas erosen relaxalva lett. Az alkalmazasfejlesztoknek gyakorlatilag nagyon sok mindent at/ujra kell irniuk. na ezert lesz vista vs OSX verseny, mint lehtoseg. A Mac OSX tartalmaz mint irtam mar ma jelenleg nagyon sok technologiat, amit a vista csak iger.
Előzmény: lcoder (3338)
netizen Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3342
csak az nem mindegy tod, hogy valami $350 vagy $1500. Az arkulonbozet okan megeri elgondolkodni azon, hogy valoban letszukseglet-e az extra PC, ha konzollal minden igenyt ki lehet elegiteni. Hogy nem photoshop-nak hivjak a kepfeldolgozot vagy internet explorenek a webbongeszot? na bumm... barmilyen meglepo, az atlagember nem nagyon akarja bovitgetni a PC-jet. ezt csak a teljesitmenyehes Gamer reteg teszi. Ha a gamerek igenyet a konzol ki tudja a leg messzemenobbekig szolgalni, akkor abbamarad a bovitgetesi laz is.
Előzmény: lcoder (3340)
lcoder Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3340
A háztartásokból a jövőre debütáló next generation konzolok okán szépen lassan, 2-3 éven belül kiszorul majd a PC.
Konzolok már vagy 20 éve vannak, és az sem újdonság hogy további képességekkel (DVD lejátszás, internetezés, stb) bõvítsék õket. Viszont ha megnézed az átlagember szemszögébõl akkor egy ilyen intelligens konzol tulajdonképpen egy lebutított, nehezen bõvíthetõ, a munkahelyén megszokottól eltérõen kezelendõ PC. Persze ha valaki gamer annak megéri, csak hát az emberek nagy része azért nem az...
Előzmény: netizen (3331)
lcoder Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3339
De mint mondtam ez az egész kissé OFF, mivel akár az Apple, akár a Microsoft gyártja az OS-t, a passzátszelet mindenképp õk fújják és nem a kínaiak. Hacsak a RedFlag linux-szal ez utóbbiak nem dobnak valami nagyot.
Előzmény: lcoder (3338)
lcoder Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3338
A már meglévõ javás rendszereket biztosan nem fogják átírni - mint ahogy ma is futnak a 70-es években készült COBOL alapú rendszerek. A kérdés inkább a jövõ... Az Apple pedig szvsz hosszabb távon nem lehet ellenfele a windowsnak az OS piacon. Egyrészt az alkalmazások száma (ugyanaz a probléma mint linuxnál), másrészt a userek megszokása (eddig windows volt ezután is az lesz), harmadrészt a M$ jóval nagyobb fejlesztõi kapacitása és tõkeereje. A másik oldalon pedig van egy elég kétséges konstrukció: a vállalatok szvsz a gépeiket még kevésbé szívesen cserélnék Macintoshra mint ahogy az OS-üket win2k-ról XP-re. Másrészt a dolog hozhat egy rakás kompatibilitási problémát is (a sorvége jeltõl az Office alkalmazásokon át az ActiveX-ig). A java meg windowson is fut ha minden kötél szakad... Igazából én azt nem látom hogy miért pengetnének a userek a MacOS-ért ha nem használják az ingyenes linuxot.
Előzmény: netizen (3331)
Első Polgár Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3337
Mikeppen az ellenkezojenek is aggajos a verifikacioja -ld. ha nincs europai agresszio, Kina es Japan meg mindig izolacioban van.
Előzmény: netizen (3330)
Első Polgár Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3336
Ez mind igaz, de pont arra mutattam ra, hogy volt versenges a shogun es Satsuma kozott. Ok nem voltak olyan fuggesben, mint a tobbi daimyo,
A gyarmatositast a japanok azert vetettek el korabban, mert a koreaiak megvertek oket.
Amint megfelelo katonai erejuk lett, folytattak ezt a politikat. Nem az europaiaktol tanultak az aggressziot, csak eppen volt egy idoablak, amikor az europaiak ugyesebbek voltak ebben, mint ok, ennyi.
A technologia transzfer letezett a shogunatus alatt is, ez biztositotta azt, hogy a rendszer ne maradhasson stabil.
Aztan meg mindig all a kerdesem, ha szerinted kizarolag a kulso erok (europaik) gonoszsaga tudja kilenditeni eme stabilitasra optimizalt tarsadalamakat a bezarkozasbol, mi indokolja Kina 1978-as nyitasat?
Hiszen az atombomba birtokaban barmeddig vedhettek volna magukat autarchiaban.
Előzmény: Törölt nick (3332)
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3335
...a sógunátus... a sankin-kotai... megszüntetésébe bukott bele.

Meg még pár egyéb változásba, aminek egy részét nyilván nem a sógunátus okozta.
Előzmény: Törölt nick (3334)
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3334
Minek kockáztasson? Addig nem érdemes modernizálni, amíg már nincs más lehetőség. A legjobb a stabilitás. Most komolyan, miért kezdene bele egyetlen elit is egy olyan bűvészmutatványba, aminek a végén ő ugyan nem jár jobban, de először veszélybe sodorta, majd átmentette a hatalmát... Ha fennmarad a régi rend, nem is kell átmenteni. Minden változtatás egy bukási lehetőség.

Például a sógunátus egy eredetileg nem alapvetőnek gondolt (a feudalizmus és a sóguni rendszer alapjait változatlanul hagyó) reformba, a sankin-kotai (ráadásul ideiglenesnek gondolt) megszüntetésébe bukott bele.
Előzmény: netizen (3333)
netizen Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3333
Egyszerűen a modernizálódással szemben óriási ellenállás mutatkozik a világ bármely államában.... mindaddig, mig az elit ki nem találja, hogy hogyan mentheti át a hatalmát a modernizált rendszerbe :)
Előzmény: Törölt nick (3332)
Törölt nick Creative Commons License 2005.08.17 0 0 3332
bizonyos kulturakkal sokkal tobb problema van, mint masokkal.

OK, ebben igazad van.

Off

Három dolgot teszek a japán-kérdéshez hozzá, aztán részemről befejezve:

- a sankin-kotai rendszer következtében a daimjók összes családtagjának Edóban kellett folyamatosan élnie, illetve maguknak a daimjóknak is minden második évben. Ez eleve lehetetlenné tett bármiféle lázadást, vagy túlzott önállóskodást. Nem véletlen, hogy az első lázadások a 19. sz. közepén törtek ki, előtte csak parasztlázadások voltak több mint kétszáz évig. A sankin-kotai rendszert azért szüntették meg, hogy a daimjók fegyverkezni tudjanak az idegenek ellen - tipikus feudális gondolkodás, ha veszélyben az ország, kötelezzük a grófokat, hogy erősítsék meg bandériumaikat... Ez Japán viszonylagos biztonsága idején föl sem merült, sőt a daimjók is egész jól érezték magukat Edóban (akár a magyar arisztokraták Bécsben).

- ugyebár nem arról vitatkozunk, hogy mennyire volt szörnyű vagy sem a pár gőzhajó, hanem hogy a pár gőzhajó plusz Kína megalázó vereségének híre adta a lökést ahhoz a változáshoz, hogy egyáltalán elkezdtek modernizálódni. (Mint fent említettem, a sankin-kotai rendszer megszüntetéséhez is - bár igaziból akkor már a bakufu is modernizálta saját bandériumát, és nem sokkal a sankin-kotai megszüntetése után már a daimjók hatalmának teljes megszüntetésében kezdett a bakufu is gondolkodni; egyszerűen tökmindegy volt, hogy 1867-68-ban ki nyeri a polgárháborút, ugyanazt csinálta volna kb.

- az európaiak megjelenése előtt a kereskedelmet a bakufu szigorúan ellenőrizte. A csempésztevékenység viszonylag kis volumenben zajlott, a többi között a rendes kereskedelem szinte teljes hiánya miatt is. (A külföldi áru ritka és feltűnő volt, a külföldi hajó még inkább, a japán hajók meg csak korlátozott méretűek lehettek, így nem igazán voltak alkalmasak távolsági hajózásra.)

Még egy negyedik megjegyzés: Kína elzárkózása hasonlóan drasztikus volt abban az időben, és hasonló okokból. Egyszerűen a modernizálódással szemben óriási ellenállás mutatkozik a világ bármely államában. A modernizálódás legfontosabb hátránya, hogy a társadalmi rend felborul. Egyetlen előnye van, hogy nélküle katonailag elbukik az ország. Nem véletlen, hogy az elszigetelt államok (Kína, Japán) elutasították a modernizációt, amikor tudatos döntést hozhattak. A nem elszigetelt államokban a külső nyomás mindig kikényszerítette. Például a tüzérséggel szemben évszázadokig komoly ellenállás mutatkozott (érdekes módon Japánban a tűzfegyverek a 16. század eleji megjelenésüket követően nagyon gyorsan elterjedtek, ugyanis Japán sok, cseppet sem elszigetelt, sőt élethalálharcot vívó államocskából állt), ám aki kimaradt, az lemaradt. Azok az uralkodók, akik nem alkalmaztak számszeríjászokat, majd tüzérséget, majd modern tömeghadsereget (utóbbihoz már modern iparra is szükségük volt, pl. textiliparra az egyenruhákhoz), azok egyszerűen elbuktak a csatában. Ilyen nyomás Kínán és Japánon nem volt. El is utasították a modernizációt, a gyarmatosítást (a japánoknak a 16. sz. végén volt Koreában egy kísérletük Hidejosi alatt), és minden egyebet, ami az uralkodó osztály és állam biztosnak tűnő hatalmát hosszabb távon veszélyeztethette.

Az elszigeteltség megszűnése értelemszerűen vezet fejlődéshez. Azt viszont tipikus marxista gondolkodásnak tartom, hogy előbb-utóbb úgyis van fejlődés. Akkor igen, ha verseny van. (A cégek között, az államok, fejedelmek, grófok között, stb.) Egyébként nem.
Előzmény: Első Polgár (3329)
netizen Creative Commons License 2005.08.16 0 0 3331
Pont ezért fog a M$ gyõzni a .NET-tel és fogja a Longhorn szép lassan kinyirni az OpenGL-t is, megölve ezzel az amúgy sem túlfejlett *nixos játék/desktop piacot. Énezt nagyon nemígy látom. A háztartásokból a jövőre debütáló next generation konzolok okán szépen lassan, 2-3 éven belül kiszorul majd a PC. Ezek a nexgen konzolok már elég fejlettek ahhoz, hogy az átlagember teljeskörű informatikai igényeit is kielégítsék a játékok futtatása mellett.

az apple most nyitott a nagyvállalati szektor felé is, nos pont épp az a baj, hogy ennek a szektornak a vita szinte semmit sem nyújt: ez a szektor 1-2 éve tért át a windows2000/2003 rendszerekre és állította át belső ügyvitelét sap vagy oracle alapokra (java dominancia, sic(!)) A windows2000 support elkaszálása ellenére a vállalati szektorban a windows xp eladások siralmasan állnak, no nem a lustaság miatt, hanem bizony kellemetlen inkompatibilitási ügyek lépnek már fel egy ennyire szofisztikált környezetben. mivel kb 2005-2006 lesz a köv nagy beruházási boom éve, bizony bizony, mivel az OSX-en jól futnak a java-s dolgok, és az osx natívan tartalmaz adatbányászati technikákat amik segítik az egy gépen mostanára átlagosan 30-60GByte-ra rúgó adatkupac kezelését, bizony mondom, lesz itt verseny.

A .net-et leírni nem akarom, roppant vitális az in-house kisalkalmazások fejlesztésére, de a nagy jelentős és integrált rendszerek .net migrációja jelenleg nem várható.
Előzmény: lcoder (3328)
netizen Creative Commons License 2005.08.16 0 0 3330
EP fel lehet vázolni ilyen mi lett volna ha, tipusú scenariokat, de az te is látod, hogy ennek verifikációja aggájos. Szerinted abszolút elképzelhetetlen lett volna pl egy a Satsuma és a Sogun közti win-win alapokon álló megegyezés?
Első Polgár Creative Commons License 2005.08.16 0 0 3329
Tökmindegy, hogy kínai, arab, török, indiai vagy jugoszláv.
Nemtokmindegy, bizonyos kulturakkal sokkal tobb problema van, mint masokkal.

A shogunatus bomlasarol mondok egy scenariot, ami nem szamol a kulfoldi katonai beavatkozassal ( mondjuk 4 gozhajo tuzijateka, nem igazan tekintheto valami outright aggresszionak, en orulnek, ha mi az azsiai birodalmak (mongol, torok, orosz ) reszerol ennyivel megusztuk volna).

Satsuma kiterjedt csempeszhalozatot tartott fenn es aktivan kereskedett Kinaval, Koreaval es Okinawaval mar a 18szazadtol. Nagyon ruheltek a shogunt, mert az korlatozta az importtermekeik bejuttatasat a japan belso piacra, mivel feltette a kereskedelmi monopoliumat. Minden lehetoseget megragadtak, hogy az importjukat novelhessek, nyigtak a tajfun miatt, nyigtak az ehinseg miatt, csak hogy novelhessek a kereskedelmuket.
Az 1830-40-es evekben a kulkereskedelemert folytatott viszalykodas meg nem csapott at fegyveres konfliktusba Satsuma es a shogun kozott, Satsuma nem tudta a nyitast kieroszakolni, azt az amerikaiak tettek meg 1855ben.
Tfh, nem jelennek meg a hadihajok az 1850-es evek elejen, viszont ezutan kb 10-20 evvel az 1860-as evekben megjelentek a hatultoltos fegyverek. Minden bizonnyal a kulkereskedelmet folyatato, kvazi fuggetlen tartomanyok lettek volna az elsok, amelyek beszerzik ezeket a fegyvereket, es onnantol kezdve vege a dalnak a shogun szamara... ld olasz, nemet egyseg, a balkani allamok fuggetlenedese, mind a hatultoltos puskanak koszonheto. marmint a datum nem veletlenul az 1860-70es evek.

Aztan a shogunatus a maga merevsegevel hogyan tudott volna reagalni ilyen kihivasokra, mint pl:
For one, who could have predicted that an outbreak of silkworm
disease in the early 1860s would devastate the silk industries of France and Italy and
thereby create a huge but sudden demand for Japanese silk?
http://66.102.7.104/search?q=cache:d823vBZsr7sJ:journals.cambridge.org/action/displayFulltext%3Ftype%3D1%26fid%3D266928%26jid%3DASI%26volumeId%3D2%26issueId%3D01%26aid%3D266927+satsuma+smuggling&hl=en

valszeg Satsuma nyulta volna le azt a bizniszt is, tovabb erositve magat a shogunnal szemben.
Előzmény: Törölt nick (3314)
lcoder Creative Commons License 2005.08.16 0 0 3328
A hipotetikus bashingot most hagyjuk, jelenleg ott tartunk, hogy kell az az infineon fele TPM chip a devel versionban, ezeleddig nem sikerult megkerulni.
Idõ kérdése.

a BSD kernel meg pl I/O szempontbol nagysagrendekkel hatekonyabb mint a linux kernel.
Viszont driver szempontból nagyságrendekkel rosszabb. Ami van többnyire az is linux alól lett portolva mostanság.

ezeleddig 3x szabtak at a scope-jat, azok a forradalmi ujdonsagok amiket igertek nem latszanak eddig megvalosulni
De a csicsa abban is benne lesz - és ez kell a népnek.

a .NET meg nem akkora etvasz, nem mas minta a java technologia koppintasa.
Végül is a Lamborghini Gallardo meg a Fort T-modellé ;-). Tény hogy sok közös vonásuk van, de szvsz a .NET úgy 5-10 éven belül le fogja mosni a javát, kivéve azokat a nagy cégeket akik már ebben íratták meg az informatikai rendszerüket - ilyen elven ma is él a COBOL is.

De ez egyébként már tényleg OFF, a lényeg szembpontjából az Apple vagy a Microsoft tökmind1, mind a kettõ amcsi székhelyû világcég, amíg õk adják a szoftvert és nem kínaiak írják, mondjuk a linuxra alapozva addig nemigen õk fogják fújni a passzátszelet. Pont ezért fog a M$ gyõzni a .NET-tel és fogja a Longhorn szép lassan kinyirni az OpenGL-t is, megölve ezzel az amúgy sem túlfejlett *nixos játék/desktop piacot.
Előzmény: netizen (3326)
netizen Creative Commons License 2005.08.16 0 0 3327
mondtam ilyesmi mar van... ofkorz a gepjarmube illesztett power modulok nem ilyenek lesznek, hanem felvezeto alapon valosul meg a dolog: a felvezeto resz veszi at az alfa/beta bomlastermekeket, mig a neutronokat megfekezik. volt rola egy jo kis cikk, elo kene keresnem...
Előzmény: Törölt nick (3324)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!