Mai hír a Népszabiban " a Kultúrális tárca, a hozzá tertozó gazd. társaságokkkal közölte, a negyedik negyedévre, a működési költségeik fedezetére vegyenek fel banki hitelt, mert csak jövőre tudja folyósítani a "járandóságukat" "
Nékem, olybá tűnik a dolog, mintha a munkáltatóm közölné ma velem, hogy vegyek fel banki hitelt, a megélhetésem biztosítására, mert októbertől a fizetésemet, nem folyósítja, csak majd valamikor 2006-ban.
Hogyan is van ez akkor? Nem érzed, hogy valami nincs most rendben? Már ezt is meg lehet csinálni?
Nem szívesen használok jelzőt másokra, mivel azt tartom, azért tanultam meg a szakmám, hogy az átlagembereknek, érthetően, megnyugtatóan ajálhassam a mailehetőségekhez mérten a befektetéseket. Természetesen, mindenkor a többlábon állást hangsúlyozom ki. Kezdjük az elején.
Írod, "a magyar lakosság ... tőkeszegény". Igazad van. Miért van ez? Kinek lenne a feladata, felelőssége, hogy a magyar munkaerőt, legalább a "munkahatékonyságának" arányában adózott jövedelemhez juttassa? / az adótopicban erre vonatkozóan vázoltam egy adóreform javaslatot, mely ennek alapja lehet, mi történik a gyakorlatban? / Senki nem szeret "önként és dalolva, adót fizetni", főleg itthon, ahol ennek nincs múltja, kultúrája. Kinek a feladata olyan adórendszert kidolgozni, hatályba léptetni, amely a gazdaságot a mai kor viszonyaihoz mérten versenyhelyzetbe hozza, stabilizálja, versenyképes adózott jövedelmet biztosítson, mely bevételt jelent a költségvetésnek / Mi van most? " munkajövedelem adómentes"!? közgazdasági abszurd!
Térjünk vissza a BÉT-re. Ugye, "napi hír", hogy a Tőzsde lehet a negyedik "nyugdíjpillér". Mi az akadája ennek? Ha Terád bíznák, hogy állíts össze, egy porfoliót, a BÉT. jelenlegi szereplőiből, milyen szempontok alapján választanád ki a részvényeket? A legfontosabb szempont, hogy az "ügyfeleidnek", az optimális hozamot biztosítsd, mert ha megelégednek a munkáddal, továbbra is reád bízzák a befektetési ügyeik vitelét. Ha csalódottak, akkor elmennek, s az veszteséget jelent-het számodra. Ugye, az elmúlt négy évet említettem? Az elmúlt négy évben, a BÉT-en, lazán, s dalolva évi 20%-os átlaghozamot el lehetett érni / ne ijjedj meg, ez csak középérték, egy kis odafigyeléssel, lényegesen nagyobb hozam is realizálható volt az elmúlt négy évben / Mondj nekem kérlek egy olyan nyugdíjalapot, Magyarországon, ami ennyit hozott volna átlagban.
Technikailag biztosítottuk a net-en, hogy az ügyfelek, naprakész információt kapjanak személyreszólóan a befektetéseik alakulásáról. Miért tanultuk mi meg a szakmát, miért költöttünk, s költünk még ma is horribilis összegeket a fejlesztésekre, ha a magyar átlagpógár, megelégszik a folyószámlán lekötött betét hozamával / e heti hír, " sláger termék itthon, a folyószámlán lekötött betét! ÓRIÁSI. /
Ezen hozamok nagy észét, a külföldiek realizálják.
Nem tudom a pontos számokat, de úgy rémlik hogy a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya nagyságrendben azonos. Tehát tényleg igaz az hogy (az állami hitelfelvétel és többletköltekezés) finanszírozza a fizetési mérleg hiányát.
(meg a pógárok saját eladósodása)
Namost, ez a fizetési mérleg egy érdekes dolog, mert ebben benne van a kerskedelmi deficit, illetve a tőkeforgalom ki-be. (Az eleve egy óriási baj hogy kereskedelmi deficitünk van, azt gondolom ennek sokkal fontosabb közgazdasági prioritásnak kéne lennnie mint pl. az euró bevezetése vagy az infláció.)
A másik a tőkeforgalom. Ez most egyensúlyban van? Vagy már átestünk oda hogy többet visznek ki mint behoznak? Előbb utóbb ez is bekövetkezik, nem?
Én úgy sejtem hogy a jelenlegi folyamatos gazdasági növekedés mögött jobbára nem extenzív növekedés áll hanem kvalitatív növekedés, amit a technológia előrehaladása, hatékonyságnövekedése stb. hajt. Mind a kettõ igaz. Ez utóbbit fõleg az hajtja hogy a piac fizetõképes része fõleg az akinek már van valamije, ezért újabbat próbálsz eladni neki. Az afrikai nyamm-nyammnak akinek csak egy dárdája van amivel elkergeti az oroszlánokat nem fogsz tudni eladni P4-es processzort mivel annyi pénze sincs hogy új hegyet vegyen a dárdájára. Logikus hogy annak próbálod eladni akinek eddig P3 proci volt a gépében. Az egyébként nem egy hülye kezdeményezés amit a TV-ben láttam valamelyik csatornán hogy nyugaton a leselejtezett gépeket összeszedik, kiválogatják a még használható darabokat és elküldik a nyamm-nyammok földjére. Egyrészt kevesebb a veszélyes hulladék, másrészt a PIII is sokkal jobb mint a golyós számológép, pláne ha ingyen van. Anno én 1KB-os ZX-81-en kezdtem, a nyamm-nyammnak is jó lesz a P3, pláne ha ingyen van... Más kérdés hogy ez energiafogyasztás növekedéssel jár a nyamm-nyammok földjén is.
A növekedésnek egyébként szvsz igazán egy fõ korlátja van: ha elérkezett a kánaán és az etiópiai ma éhezõ néger kisgyerekek is ûrrepülõvel közlekednek akkor valóban nem lesz kinek mit eladni. A másik korlát az hogy jelenleg az etióp kisgyerkenek arra sem nagyon van esélye hogy biciklire szert tegyen - de ezt szvsz a globalizáció szép lassan ki fogja egyenlíteni - legalábbis azokban az országokban ahol béke van. Ja, és persze van még egy korlát - a rendelkezésre álló nyersanyag és energia. De ha ez utóbbi megoldódik akkor az elõbbi is meg fog - végül is, az újrahasznosításhoz legfõképp energia kell.
a folyfiz mérleg hiány azt jelenti, hogy az országnak a külfölddel szemben passzívuma van. ezt 'finanszíroszni' már önmagában is egy oxymoron, de az eladósodással meg végképp nem lehet 'finanszírozni' mert az nemhogy javít, hanem sokkalta inkább ront csak a helyzeten :)
breien nem azért alacsony a magyar lakosság megtakarítási portfóliója, mert buta, hanem azért, mert tőkeszegény. azért igaz azis, hogy valamelyest sznob, erőn felül költ civilizációs vívmányokra. de azis igaz, hogy nagyon kevés a hogyan és miért tőzsdézzünk c. közérthető nyelven megírt bevezető alapmű.
Nos, félreértetted. Nem a részvény a "fedezet", ahogy azt itthoni értelemben veszed. Viszont, a kötvény után a likviditást biztosítja, átmeneti pénzügyi "zavarok" kiküszöbölésére, s nem a jelzálogot érvényesítik egyből. Ok, kötözkötdsz. Az alant megfogalmazottak, helytállóak, amivel egyetértek veled. Egy más dimenzióban közelítsük a problémát, a honi szokásoktól eltérően.
A megtakarítási szokásainkon kell változtatni. Máshol már leírtam, s talán egyetértesz azzal, ha a jelenlegi államadósság kamatainak jelentős részét hazai megtakarításokra fizetik / a Tőzsde mint negyedik nyugdíjpillér, ugye a jövőt illetően az államnak nem a nyugdíjasok segélyezéséről kell-ene gondoskodni, hanem a nálunk még szokatlan ÖNGONDOSKODÁS kerülhet idővel előtérben 6
jelenleg a honi lakosság 4%-a akinek értékelhető 5 éven túli megtakarítása van, édes kevésnek tűnik.
Légyszives, négy éves átlagban a tőzsdei részvények átlaghozamát összehasonlítani a "nyugdíjalapok " ezen időszakában elért hozamaival. Továbbá a BÉT "árfolyamgörbéjét" az elmúlt egy évben kielemezni.
No látod ez az, ami nálunk még nem igazán műxik. Gyakran hozzák fel a Ny.-i példát, lám - lám ott a lakosság jobban elvan adósodva. Így igaz, viszont az alábbi "apró" külöbmségeket hagyják figyelmen kívűl.
- a betéti és hitel kamatok közötti "olló" nincs ennyire nyitott, mint nálunk.
- a hosszútávú megtakarításaik / állampapír, részvény, életbiztosítások, nyugdíjalapok, egyébb / hozamai fedezik, a rövidtávú eladósodottság kamatait, tehát, a sokat emlegetett egyensúly fenn áll, s talán az sem elhanyagolható, hogy fedezettként, nem a lakóingatlan, hanem a " likvid " megtakarítások / államkötvény, részvény -- / áll rendelkezésükre.
padisah ez a nem mindegy a penz sorsa egykicsit santit. amikor a rendszer egeszenek a mukodeserol beszelunk akkor az makrookonomia. amikor azt vizsgaljuk hogy egy konkret penzugyi tratnzakcionak mi a pontos utoelete, az mar ellenben mikro.
A Dinamikaja a dolognak roppant fontos, fokent bankvezetoi fotelbol, persze.
Abban tevedsz, hogy fontos, hogy ki veszi ki a penzt es ki teszi vissza. Lehet ugyanaz az szemely is. gondolj itt a most oly divatos eladom a ceges ingatlanom egy bef. alapnak majd visszaberlem ugyanazt tipusu ugyletekre. A rendszer lenyege az, hogy likvid penzt cirkulaltat gyorsan, ami altal profitot es ezen keresztul penzt termel.
Nagyjából ezt próbáltam leírni - sokkal kevésbé érthető és szakmai nyelven - még valahol a vita elején, hogy mi az az infláció, és hogy miért rosszabb a defláció mint az infláció.
Egyébként a matematikai alap az megvan, csak akkor nem volt meg amikor a bankok működéséről először konkrétan olvastam, utánna meg nem foglalkoztam vele. Azért azt remélem elismered, hogy a példa amit a TV-vel, és a kocsival hoztál egy kicsit sántít. Nem mindegy hogy ilyenkor mi a pénz sorsa. A sokszorozás kialakulásában az sem mindegy hogy a kivett pénzt ki teszi vissza újra meg újra - hiszen ugyanannak a szereplőnek nyilván nem lenne érdeke. Itt kell egy tulajdonosváltás.
Arra vagyok még kiváncsi hogy vajon ennek a sokszorozási folyamatnak hogy szokott kinézni a dinamikája?
A másik meg a vitaindító téma (hogy beszéljünk egy kicsit a Peak Oil-ról is), a kamatos-kamat elven működő kapitalizmus, és a csökkenő határhaszon törvénye.
Én úgy sejtem hogy a jelenlegi folyamatos gazdasági növekedés mögött jobbára nem extenzív növekedés áll hanem kvalitatív növekedés, amit a technológia előrehaladása, hatékonyságnövekedése stb. hajt. Ugyanakkor a technikai haladás, illetve annak sebessége véges, a technológiai fejlődéssel elérhető hatékonyságnövekedés előbb utóbb elkezd lassulni. Akkor mi lez?
(extenzíven is nő, mert pl nő az emberiség létszáma is, de ez egy másik téma)
Ez valami nagyon kacifántos megközelítés lehet, vegyük rövidebbre. Ha a hitelkihelyezéseket összeadtad és 2000 lett a limeszelés után az érték, akkor ha az összes betéteket is összeadod, akkor kijön X, ami egyenlő 2000-Y és az Y meg ott van az MNB-nél. Ezt jól látom, vagy tévedek?
És mert tudom, hogy Csányi úr velem ellentétben ennél jobban tudja hasznosítani és ha használni akarja az én pénzemet, az nincs ingyen. No ezen gondolkozz el: mit is jelent az, hogy Csányi úr használja a pénzedet, pontosan?
aztán a következő érdekes kérdés: Aztán végy magad elé egy olyan papírost amin mondjuk Gróf Széchenyi portréja látható. Mit is takar ez a papíros pontosan?
2.) Itten valami nem kerek a hasonlattal. A banknak nem állagmegőrzés céljából adom a pénzt, ugyanis a bankjegyeim gyűrődésmentességét vasalóval is tudnám biztosítani (a ruhatárba meg nem azért adom a bőrdzsekimet, hogy a ruhatáros abban flangáljon felvonások között). Azért adom, mert éppen ez az értékmegőrzési formát találom a legjobbnak. És mert tudom, hogy Csányi úr velem ellentétben ennél jobban tudja hasznosítani és ha használni akarja az én pénzemet, az nincs ingyen.
Nem mintha ennek nagy jelentősége lenne az egészet tekintve.
3.) "A drág jó Csányi Sándor,meg bizony a hitelt a semmiből teremti elő, aminek a fedezete a az OTP bank betétportfóliója. Annál több hitelt tud kihelyezni, minél nagyobb ez a betétportfólió."
-- Na itt lesz a kutya eltemetve. Aztat tessék nekem elmagyarázni, hogy a betétportfolio az miért semmi.
4.) Magától értetődő.
5.) Történelemleckét köszönöm
6.) Ha jól látom, akkor az egy szmájli ott a végén. Ennek okán nem veszem sértésnek a bekezdést. Amennyiben nem volna ott, akkor kénytelen lennék azt hinni, hogy egy igen pökhendi megjegyzést látok, de szerencsére ugyebár nem ez a helyzet.
Az viszont igaz, hogy a bank ugyanazt a pénzt többször is kölcsönveszi, és kölcsönadja, ez a sokszorozódás azonban első körben csak a forgalmat növeli, ennek következményeként ad hozzá profitot. nagyon jól jegyezzük meg ezt a mondatot :) igen, a bank ezért csinálja, amit csinál. olyan profitot lehet így termelni, hogy a drogkereskedők is elbújhatnak mögötte ;)
bocsika nem gondoltam, hogy az emögött álló közgáz/matek háttér nem ismert számodra.
az okokra a rövid magyarázatot a sierranak adott válaszom első pontjánban találod. az egészra szakmailag, kevésbé konyhanyelven való in-depth analítist a már ajánlott rothbard könyvben találsz. kérlek olvasd el előbb.
1) ha nézed a ksh és az mnb közleményeit a monetáris bázisról, (az mnb évente párszor megméri nyiltpiaci műveletekkel a forint monetáris bázisát) akkor egy olyan számsort fogsz találni, ami az idő előrehaladtával szigorú monoton növekszik, vagyis a világon egyre több forint van. Ez a klszzikus mikroökonómia törvénye szerint értelmetlen, mert a pén utáni kereslet és kínálat összefüggések esetén konstans monetáris bázissal is működik a rendszer: ha apiac úgy érzi túl sok a forint, akkor drágulás lép fel, ha pedig úgy érzi túl kevés, akkor olcsóbbá válnak a jószágok. tehát mikroökonómiailag a forint mennyiségét növelni értelmetlen. ellenben, ha kicsit megnöveljük a forint mennyiségét, akkor azok akik a többletet kapják (felvették a hitelt) forinttöbblethez jutnak, amit elkölthetnek és beruházhatnak. namost a piac ekőbb-utóbb észreveszi, hogy túlkínálatossá vált a forint, több lett a pénz a piacon, ergo a jószágok szépen megdrágulnak idővel. ezt úgy hívod, hogy infláció. aaz emberek zsebébel levő pénz szépen elértéktelendett egy kicsit. csak az aki a hitelt először kézhez kapta, azmég a régi jó, értékesebb pénzt költötte el, még mielőtt az infláció fellépett volna. Ez a rendszernek a miértje.
2) foggadjuk el egy pillanatra azt amit hiszel a bankokról. van a jó Csányi Sándor, aki szerinted kizárólag az OTP törzstőkéjéből és a részvényesektől beszedett tulajdonosi tőkéből hitelez, majd az ebből származó kamatjövedelm egy részét a te forintbetéted kamataira költi, emberbaráti szeretetből. Na ilyen hülye nincs a világon. ha ez így működne, amint hiszed, akkor jó Csányi Sándor egy kanyi forintbetétet se fogadna be, mert a rája fizetendő kamatok vegytiszta üzleti veszteséget okoznak. Ha beteszed a hátizsákod a nyugati csomagmegőrzőjébe, vagy egy szinház ruhatárába a kabátod, akkor a MÁV ill. a szinház pénzt kért tőled azért, hogy őrzi a hátizsákod ill. a kabátod. A drága jó Csányi Sándor hogy lehet, hogy fizet neked azért, hogy őrzi a pénzed, hmm?
3) amikor te fölveszed a fészekrakót, akkor a hitel utáni fedezet, a megépült ingatlanodra rakott jelzálog. A drág jó Csányi Sándor,meg bizony a hitelt a semmiből teremti elő, aminek a fedezete a az OTP bank betétportfóliója. Annál több hitelt tud kihelyezni, minél nagyobb ez a betétportfólió.
4) gondolom valami bankba érkezik a fizetésed vagy a jövedelmed. namost, ha a pénzedet jó likvidnek tartod, tehát deklarálod, hogy bármikor leürited a számládat, akkor neked a drága jó Csányi sándor 1-2% kamatot fizet. És akkor jön a meglepetés. Drága jó Csányi Sándor előjön egy üzleti ajánlattal: Nézd öregem, köss le a folyószámládról most 100 ezer forintot, mondjuk fél évre és akkor már 4% kamatot fizetek. Kösd le 1 évre és én neked 6% kamotot fizetek. Nyissál megtakarítási számlát, ami esetén vállalod, hogy 3 évig nem veszel ki róla egy kanyit se, és lásd milyen jó vagyok hozzád: 9% kamatot fizetek! Gondolom már kezd leesni: ha nem kötöd le a pénzed, akkor a drága Jó Csányi Sándor nem nyúl hozzá. Ha lekötöd 3 hónapra, akkor ellenben ki fogja hitelezni egy részét. Ha 6 hónapra, 9 hónapra ill. 3 évre kötöd le akkor egyre nagyobb részét fogja kihitelezni. a 3 éveset a deklarált periódusra tuti hogy fullosan ki fogja hitelezni. Hate mégis idő előtt megbontod, akkor zéró kamatot ad rá, de azis lehet, hogy büntetőkamatot számít fel.
5) bankészat vs matematika. mint vomit leírta az egészet, a fractional reserve banking kb 250 éves, egy Angol bankház találta fel a nevük First Bank of England volt. Az angol királyi házzal kötöttek egy megállapodást az udvar finanszírozásának fejében, az aktuális regnáló angol király garntolta nekik a jogot, betiltották az akkortájt népszeű záloghitel-levél kibocsátást, ezt a biznict egyesítették a pénzkibocsátás jogával, a First Bank of england licenszet kapott a pénzkibocsátás monopóliumára, ő lett a jegybak, a záloghitelezéseel foglakozók váltak pedig a kerbankokká idővel. egy párszor csődközeli helyzetbe kerültek, ma Bank of England néven ők az angol jegyban (közen államosították is őket). anmost a 250 év azért fontos, mert akkora állt össze a rendszerhez szükséges matematikai apparátus, mint tudás. a felvilágosodás korára kidolgozásra kerültak az algebra szükséges alapjai (fibonacci, carnaugh) a zsámtani és mértani sorok elmélete. majd kb 250 évvel ezelőtt pakolta össze newtonnal kezdődően cauchy-ig bezárólag a határértékszámítás és analízis matematikai alapjait: korlátosság, határérték s.i.t. Mikorra meglett a tudás, valakiember okos leült és gründolta a fractional reserve banking szisztémát...
6) A fenenagy eszeddel éls elánoddal gondolkodj el azon, hogy jópár éve a maturálók leginkább és legtöbben a közgazdasági pályák felé kacsingatnak, mert őkis pénzzel szeretnének foglalkozni. Ellentétben veled, ők már késő kamaszkorukra átlátták a rendszert és ahogy vomit kolléga is utalt rá, részt akarnak benne venni :)
Ez gyönyörűen hangzik, de a világon semmi értelme. [De nagy barom vagyok, hogy fölhoztam ezt a régi marhaságot, verem a fejem a falba]
Mi az, hogy a bank csinál 100 Ft-ot? Azzal a 100*(1+kamatláb)bal ő tartozik a betétesnek, aki előbb-utóbb elviszi onnét és ki kell neki fizetni. Nem unlimited időre kapja ő a zsozsót, én legalábbis nem azért szoktam bankba rakni a pénzem, hogy soha többet felé se nézzek. Mi értelme csak a befolyó pénzt integrálni meg deriválni és annak alapján kijelenteni, hogy a semmiből pénz keletkezett? Ilyen erővel a Eszköz/Forrás táblázatot kettétépem és kijelentem, hogy tökgazd lett a vállalkozásom, mert egy csomóan tartoznak nekem, meg itt ez a valagnyi saját tőke, sata sata. Ha nem limitálatlan időre áll rendelkezésre a 100 Ft, akkor mi értelme arról lim n tart nullához a végtelenben? Semmi. Nem végtelen időre kapod a pénzt és azalatt kell csinálnod belőle valamit.
a hitelre vasarlasban igazad van, ezert latod mindenhol dobolni, hogy vigye most fizesse kesobb (THM40-60%), auto nulla befizetovel esatobbi. el kell nyomni vhol a felesleges osszegeket, tarolni a legdragabb. inkabb fizessen a paraszt a fogyasztasi cikkei utan (amikkel eselye sincs megtermelni a bekerules koltseget).
Ezt én is így gondoltam, de az eredeti állítás ahol csak a szorzó szereplet meg ami most egy kis vita után valamivel finomabban előkerült egy kicsit más.
Az eredeti kijelentés hogy " a bank a kölcsönvett 100 forintból 2000 forintnyi pénzt csinál és azt adja kölcsön. Természetesen busás kamatokkal. "
Nem pont így hangzott, de így lehet összegezni a kimondott és a mögöttes tartalmat. A lényeg az hogy azon keresnek sokat hogy jóval több pénzt kölcsönöznek mint amennyijük van, és értelemszerűen nagy biznisz kevés pénzre kis kamatot fizetni és nagy pénzre nagy kamatot elkérni...
Ez viszont nem igaz. Az n-edik lépésben is van betét, amiért a banknak kamatot kell fizetnie a gazdájának. Az viszont igaz, hogy a bank ugyanazt a pénzt többször is kölcsönveszi, és kölcsönadja, ez a sokszorozódás azonban első körben csak a forgalmat növeli, ennek következményeként ad hozzá profitot.
A bankok fő szerepe akkor is az lesz hogy likviditást biztosít az üzleti meg egyéb tranzakciókhoz.(meg az hogy koncentrálja a tőkét. Erről megint lehet nyitni egy hosszú vitát)
Magyarországra vontatkoztatva:
Itt a bankok, mivel nincsenek vállalatok akiket fejni lehetne, rááltak arra hogy fogyasztási hitelekkel butítják a jó népet. Ennek a kormány is nagy támogatója a lakáshiteleivel. Magyarországon a fogyasztás jelentős része hitelből történik, és aki a hitelt felveszi sokszor egyáltalán nem gondolja végig hogy azt miből fogja visszafizetni.
( ... ahelyett hogy pl. banki hitelekből épülnének új üzemek, munkahelyek stb.)
mondom, olvasd el rothbard konyvet. semmilyen osszeeskuves elmelet szaga nincs. az elit mindig is uralkodik a koznep felett, csak a modern demokraciaban kenytelen ezt kifinomult eszkozokkel tenni :)
jo kepzeld ugy, hogy 1 kerban van, az OTP es 1 jegybank van, az MNB.
OTP csinal 100 Ft-ot. kifizet 95-ot neked, 5-ot az MNB-nek. Ezzel a 95 Ft-tal megnott a monetaris bazis, ezt elobb utobb valaki visszateszi az OTP-be (veszel 1 ltejet a honi kereskedolanc 1 boltjaban, aminek a szamlajan landol ezert a 95 forintod). Tehat lesz az OPT-nek 95 Ft kiadhato forintja. Ezt az OTP ujra kiadja, marmint 90 Ft 25 fillert es ujra befizet az MNB-nek de mostmar csak 4 Ft 75 fillert es ez igy megy a vegtelenesegig. Amit latunk az egy mertani sor osszegenek hatererteke a vegtelenben, aminek az erteke lim[n->vegtelen](X*(q^n-1)/(q-1)). mivel jelen peldaban q=0.95, q^n a vegtelenben 0 lesz igy a haterertek X*(-1/(q-1))=X/(1-q), vagyis a konkret esetben 20*X penz teremtodik hosszu tavon, ami pont a celtartalek rata reciproka. ezt hivja a makrookonomia enzmultiplikator-nak. rohadt beszedes a neve ;)
az eseteidben a (2) adja meg az elso iteracios lepest, mig (1) adja meg az egesz folyamat vegeredmenyet.
A brokerbotrany pont jo osszehasonlitasi alap. Amit Kulcsar Attila, mint maganember nem tehet meg, azt megteheti egy bank. Tehat egy maganember nem sikkaszthat, egy bank igen.
