"Ez igaz, csak 900 kaloriabol suti a hamburgert ez elobb utobb be fog nevezni a te 100 kaloriadra is."
Na, erre kíváncsi vagyok!
Jobb helyeken ugyanis a tábortüzet tehén- (teve, jak) sz*rból rakják, mint ahogy építkeznek is belőle.
Sajnos, a SUV-osodás (meg elődje, a négykerékhajtás, kombi, családi autóváltozatok, második, harmadik autó) nálunk is kezd elharapódzani.
Ahol indokolt, pl. vállalkozó, aki fuvarozásra is használja, inkább ezzel menjen, hiszen több ilyen dízeles ma már 7 l-rel is beéri. Nade gyereket iskolába hordani?
Ez tisztára attól függ hogy milyen technológiával gyártanak milyen technológiájú napelemet. Biztos vagyok benne hogy ha a napelemekre valóban lenne piaci igény és a gyártásnak a felhasznált energia szabna határt (mint ahogy az olaj fogytával ez bekövethezhet) a gyártók és fejlesztõk találnak megoldást. A gond inkább szvsz ott van hogy mivel nincs benne sok pénz azér szvszt nem igazán folynak túl intenzív kutatások (Pl. egy már a piacon lévõ /Pl LCD/ technológiához képest).
"PC es a memoria kerdese. Az uccso 10-15 honpban piszok nagy gond volt a PC tapegysegekkel. 2000-es szinten egy atlagos PC 150W teljesitmenyt hasznalt. Most, 2004 fele egy atlagos PC 300W teljesitmenyt igenyelt."
Ez van. A jelenlegi technológiával a fizikai korlátokat feszegetjük. Ha sikerül valami újabb technológiát hadrendbe állítani (optika, kvantum) akkor megint lesz pár jó év.
Azt akarod ezzel mondani, hogy egy hulladektarolo korul felalitott nehany kornyezetmonitorozo allomas tobb energai hasznal el, mint amennyit azok az atomeromuvek (teljes uzemidejuk alat) megtermeltek, amelyek hulladekat befogadja? Kulonosen, ha 100-szor annyi energiat nyernenk ki egysegyni uranbol, mint manapsag?
Tegyuk fel, hogy van egy hulladektarolo, ami 10 db egyenkent 1 GW-os eromu halladekat tarolja. Ez a 10 atomeromu, ha mindegyik 50 evet uzemelt, osszesen 500 GWév energiat termelt. Tegyuk fel, hogy a kornyezet monitorozas megzabal 1 MW-ot. (szvsz ez igen konzervativ becsles) akkor ez 5000 ev alatt 5 GWév energiát kajal meg.
Abban persze lehet bizni, hogy ezer ev elteltevel annyira okosak leszunk, hogy pikk-pakk kozombositeni tudjuk majd a veszelyes hulladekot.
Kozombositeni, nem hiszem, hogy tudni fogjuk. Viszont annak nincs kulonoseb technikai akadalya, hogy transzmutalo reaktorokkal a nagyaktivitasu hulladék tárolsi idejét néhanyszáz évre csökkentsük. Ilyesmi persze megintcsak nem varhato a kozeli jovoben. Beloluk ha jol tudom, meg prototipus sem epult.
dode az atomreaktoraid 50-60 evig uzemelnek. Utana 5-6 ezer evig minimum gondoznod kell oket, aktivan monitorozgatni, figyelni a hermetikus elszigeltseget, etc. Ennek ismerteben en nem vagyok annyira biztos abban, hogy osszessegeben pozitiv az energiamerleguk... Abban persze lehet bizni, hogy ezer ev elteltevel annyira okosak leszunk, hogy pikk-pakk kozombositeni tudjuk majd a veszelyes hulladekot.
breeder reaktor = tenyész-reaktor vagy szaporító reaktor. a lényege az, hogy a nem hasadó U238-at átalakítja Plutóniummá, és később a Plutóniumból lehetne áramot termelni.
A tenyeszreaktor lenyege az, hogy a kampany vegen tobb lesz benne a hasadoanyag(*), mint a kampany elejen volt es ekozben meg aramot is termel. Ezek a reaktorok folyekony natrium hutesuek es a hasadasok legnagyobb reszet gyors neutronok okozzak. Mikozben energiat termel atalakitja az U-238-at Pu-239-e. Ezutan a plutomiumot ki lehet nyerni a kiegett futoelembol es be lehet tenni termikus reaktorba. Termikus es gyors reaktorokkal mukodo atomeromveket megfelelo aranyban hasznalva kb 2 nagysagrenddel jobb hatekonysaggal tudnank az urankeszleteinket felhasznalni, mint a jelenleg altalanos technologiaval.
(*) (azert irom ezt ide, mert a fenti mondatombol ugy tunhet, hogy feltalaltam a perpetum mobilet, pedig nem :-) ) hasadoanyag = ami termikus neutron hatasara hasad. Pl.: U-233, U-235, Pu-239. hasadokepes anyag = ami kepes elhasadni es nem hasadoanyag. Ilyen a torium es minden ami annal nagyobb, tobbek kozott az U-238. Ok csak gyors neutronok hatasara hasadnak es joval kisebb valoszinuseggel mit a hasadoanyagok. Beloluk keszulhet a szaporito reaktorok uzemanyaga.
tudomásom szerint nincs üzemben olyan erőmű, ami Plutóniumot használna üzemanyagként, mert ez sokkal veszélyesebb mint az Uránium.
Hasznalnak atomeromuvekben un. MOX uzemanyagot, ami uran- es plutoniumoxid kevereke. Tudomasom szerint a MOX egyetlen hatranya, hogy - mivel reprocesszalasbol keletkezik - a friss uzemanyagnak sem elhanyagolhato az aktivitasa. (a banyaszott uranbol keszult friss uzemanyagot siman lehet kezzel kezelni.)
A tenyészreaktorokból nyert Plutoniumot tipikusan bombák készítésére használják.
A bombahoz a plutoniumot termikus reaktorokban allitjak elo. (a termikus reaktorban is keletkezik plutonium. igaz, hogy a gyorsreaktorban tobb, de termikust epiteni joval egyszerubb.)
A tenyeszreaktorokkal szvsz az a problema, hogy dragabb es veszelyesebb mint a termikus reaktorok. Osszesen nehany darab epult eddig beloluk, azok is javareszt mar bezartak es nem is tudok rola, hogy akarna barki is epiteni ilyet.
Atomreaktorok segitsegevel egyebkent remekul lehet hidrogent is fejleszteni, igy hosszu tavon akar a kozlekedesben is lehet szerepe az atomenergianak. Aznban nem latom a hatalmas erofesziteseket ebbe az iranyba.
A felix wankel fele motornak az otto/diesel motrokhoz kepest
- lenyegesen jobb a hatasfoka
- lenyegesen alacsonyabb a karosanyag kibocstatasa
csak:
1 nagysagrenddel bonyolultabb gyartani.
Az autoselet valamelyik legutobbi szamban olvastam egy toyota kocsirol ami mukodeseben hasonlatos (?) a diesel-elektromos hajtasra. Igen, a vasutasok hamarabb feltalaltak mar ezt a cuccot. a robbanomotrot optimalis fordulatszamon tartani, generatort hajtani meg vele es az energiaatvitelt villamosuton megoldani, a meghajtast meg villnaymotorral vegeztetni.
micu barmennyire is jo a napelem (fotoelektromos cella) van egy rohadtnagy kellemetlenseg vele kapcsolatban: negativ az energiamerlege. Ez azt jelenti, hogy az eloallitasa tobb energiat igenyel, mint amennyit ki lehet belole nyerni az elettartama soran. Ugyanez igaz sajnos a duracell-re meg a NiMH akksikra. tobb energiat nyel el az eloallitasuk/toltesuk, mint amit szolgaltatni kepesek.
PC es a memoria kerdese. Az uccso 10-15 honpban piszok nagy gond volt a PC tapegysegekkel. 2000-es szinten egy atlagos PC 150W teljesitmenyt hasznalt. Most, 2004 fele egy atlagos PC 300W teljesitmenyt igenyelt. A PC-k ezen belul a processzor, videokartya es memoriak energiaellatasa hatalmas gondot okozott a tapegyseg konsturktoroknek. Bonyolultabb, robosztusabb tapegyseget kellett tervezniuk. A PC tapok ara az atlagos 3000Ft-os szintrol 7000Ft-os szintre novekedett. Mindekozben megjelent egy vadiuj es prosperalo ipar, ami abbol el, hogy a PCk-ben keletkezo extra ho elvezetesere megoldasokat kinal.
"A GE atomfegyverek gyartoja?????? ez a csavo jobban csusztat, mint a Pravda annak idejen."
még egy kis ráadás: egy Oscar díjas rövidfilm. 1992-ből. Feltárja a GE reklámszlogenje "Mi jó dolgokat hozunk az életbe" és a való élet közötti ellentmondást.
Deadly Deception: General Electric, Nuclear Weapons and Our Environment by Debra Chasnoff
Academy Award, Best Documentary Short Subject
Deadly Deception juxtaposes GE's rosy "We Bring Good Things To Life" commercials with the true stories of workers and neighbors whose lives have been devastated by the company's involvement in building and testing nuclear bombs. These tragic stories are answered by the inspiring activism of the GE Boycott, a grassroots campaign run by corporate accountability organization, INFACT, to pressure GE out of the nuclear weapons industry. Nine months after this powerful video won an Oscar in 1992, the corporate giant did indeed pull out of the deadliest business of all. Ideal for classes on business ethics, advertising, environmental issues, the arms race, media literacy, and community organizing.
"A GE atomfegyverek gyartoja?????? ez a csavo jobban csusztat, mint a Pravda annak idejen."
Mi ebben olyan hihetetlen? A Boeing pedig JDAM bombákat gyárt. A repülőgép biznyisz nem nagyon megy az utóbbi időben, de a részvényeseket ez kevéssé zavarja, mert a pénznek nincs szaga.
A GE 50 éven keresztül volt a nukleáris fegyverkezés egyik fő hajtómotorja, 1986-ban bevételének 11%-a az atombombák előállításából jött. Nyilvános tiltakozások hatására 1993-ra kiléptek a bizniszből - a Szovjetúnió szétesése után már nem volt mivel magyarázni az atombombagyártás szükséges és felettébb hasznos voltát.
Multinational Monitor: Why did Infact target GE? Kathryn Mulvey: We targeted GE as the leader in 50 years of the production and promotion of nuclear weapons in all phases of that business –– from design in the Manhattan Project all the way through testing and delivery.
MM: When did you start the campaign? Mulvey: We began the Nuclear Weaponmakers Campaign in 1984, put GE on notice in 1985, and launched the GE boycott on June 12, 1986.
MM: When did the campaign stop? Mulvey: We won and called off the boycott in April of 1993, when GE completed its move out of the nuclear weapons business. The sale of GE’s aerospace division to Martin Marietta marked a decisive final step in the reduction of GE’s presence in that industry. GE essentially got out of the production of nuclear weapons, and is no longer a driving force promoting nuclear weapons.
MM: What had they done along the way to lessen their involvement? Mulvey: They had gradually reduced the proportion of their revenues that came from nuclear weapons production. When we targeted them in 1986, about 11 percent of GE’s revenues came from nuclear weapons. Shortly before the sale to Martin Marietta, it was down to about 4 percent. That came both from the growth of GE’s revenues and an actual reduction in the dollar volume of their nuclear weapons-related work.
"Mellesleg azért ez utóbbi téren is jócskán volt fejlõdés, különösen a legutóbbi olajváltság után. Anno egy kis méretû autó (zsiguli kategória) úgy 10-12 litert evett százon vegyes (városi/vidéki) forgalomban, míg ez után ez lement úgy 6 -7 liter közelébe."
Azért érdekes, hogy az autó fejlődéséhez szükség van olajválságra, a komputerek pedig fejlődnek szépen válságok nélkül is :)) Lehet, hogy azért mégiscsak jelentős különbség van a két iparág között.
Természetesen az autóiparban is van fejlődés, hiszen az autó és a komputer egyaránt képvisel anyagi és szellemi értékeket, a különbség csupán az arányokban van. Mivel az autó elsősorban az anyagi világhoz kapcsolódik, ezért itt nehéz látványosat alkotni - itt szükség van 75 évre és egy olajválságra, hogy 2x-es javulást érjünk el. A komputerek elsősorban szellemi termékek, ezért ezek 1,5 évente duplázzák kapacitásukat - csak úgy saját maguktól.
"És persze megjelent egy csomó újítás aminek nem sok köze van a fogyasztáshoz de az autó szempontjából mindenképp fejlõdés: ABS, különféle extrák, aszbeszt nélküli fékbetétek, katalizátorok, injektor, stb."
csupa komputer által vezérelt cucc. Csupa szellemi hozzáadott érték. Az igaz nagy újítás az lenne, ha feltalálnák a virtuális autót, amivel virtuálisan lehetne menni egyik helyről a másikra. Az talán megoldaná a Peak Oil-t :))
[i]Ahol nincs olyan gépesítés, automatizálás, ide-oda fuvarozgatás, ott is megsül a hamburger, csak fasírtnak hívják, és esetleg 1/10-ed fosszilis energiafelhasználással.[/i] Ez igaz, csak 900 kaloriabol suti a hamburgert ez elobb utobb be fog nevezni a te 100 kaloriadra is.
Hogy mit is mondjak azon a tipikus utazasi sebessegen ahogy autozunk 4 szemelyt + 50kg payloadot szamolva 1300 ccm is untig eleg, nincs szukseg 3000+ ccm-re. De ez valamiert nem akar belatodni odaat.
"Nehezen tudok elképzelni olyan eseményt,amiböl bush&co jól jöhetne ki.
Alapvetően,3 évvel ezelött az emberek felkérték(mégha nem is szavazásal) hogy tegye biztonságosabbá az életüket.
Ha ezt ennyi idő alatt nem tudta megtenni,akkor miért vesztegessenek egy hozzá nem értövel még néhány évet?"
Annyira nem is kell megerőltetned a fantáziádat. Éppenséggel 9/11 után, amikoris bebizonyosodott, hogy az Usákok nincsenek biztonságban - nos akkor volt Bush népszerűségének csúcspontján. Usákia =/= Spanyolország. Terrortámadás esetén Bush előjönne a kézenfekvő teoriával: "ha Kerry-re szavaztok, akkor azt csináljátok amit a tenoristák akartak!"
Lám-lám. Még csak nem is volt szükség tűzijátékra. Elég volt meglobogtatni Oszama legújabb videóját.
Apropó, épp tegnap röhögtem egy jó nagyot. Az ujdonsült ipari miniszter azt nyilatkozta hogy egy csomó ipari parkot akar építeni, és persze mindegyiket autópálya mellé. Ekkor felvillant bennem (ha jól emlékszem a festő nevére) Repin a hajóvontatók című képe, és elképzeltem ahogy a miniszter és stábja olyan 5 év múlva kötéllel húzza a számítástechnikai eszközökkel megrakott teherautót az ipari parkba, mivel elfeljtettek a villamosított iparvágányt oda kiépíteni...
"Amúgy amennyire én tudom a napelemek hatáfoka ma úgy 5% és ezt szeretnék felvinni 8-ra."
A gőzőlt vékonyréteg napelemek 5-6%
Amorf SI napelemek: 8-10%
Polikristályos SI napelemek 10-14%-ig
Monokristályos napelemek 15-20%
Többrétegű napelemek max 23%
A hatásfok arányában kb. exponenciálisan emelkedik az áruk, a technológia és a felhasznált anyagok függvényében. A gőzölt vékonyréteg kivétel, mert a gyenge hatásfok ellenére az ára a polikristályosokéval egyezik. Nagyon drága alapanyagokból készül, viszont vékony, könnyű, hajlékony, akár sátor tetejére is fel lehet teríteni.
Látom töretlen a hited, hogy ha elég sokan csinálják, akkor előbb-utóbb megéri. Igen. Minél több ember töri a fejét valamin annál valószínûbb hogy az egyiknek eszébe jut egy jó megoldás.
Nézzük meg egy kicsit közelebbről a kőolaj helyzetét. Egyre többen termelik. Egyre többen használják. Egyre jobb a technológiánk. A te eszmefuttatásod szerint egyre olcsóbbnak kéne lennie. Mégis egyre drágul. Miért van ez?
Nos elárulom: azért mert fizikai korlátokba ütköztünk. Nagyobb a kereslet mint a kínálat. Nem. Azért az alapanyag (nyersolaj) véges, ráadásul egyre nehezebben elérhetõ helyen van.
A kõolaj kitermelés gyakorlatilag nem termelõ tevékenység hanem egyszerû bányászat. A finomítás már más kérdés, de igazán itt is jó régen elérték már azt ami ezen a területen elérhetõ, a dolog nem igazán fejleszthetõ tovább, ráadásul a költségnek csak egy viszonylag kis részét jelenti, az alapvetõ árbefolyásoló tényezõ a nyersolaj ára.
Viszont egy napelem gyártása és az olaj bányászata között azért van némi különbség. Ez kb olyan dolog mint a kalapács. Ezt is lehet csinálni fából, rézbõl, vasból, acélból többféle technológiával, felhasznált nyersanyaggal, energiával és persze minõségben. Pl. végsõ soron a növény is napelem csak nem áramot termel és picit macerás kinyerni belõle az energiát...
A lényeg az hogy míg az egyik alapvetõen egy nyersanyag kitermelõ tevékenység, a másik egy termék, ugyanúgy mint Pl. egy memória, számítógép vagy akár autó. Mellesleg azért ez utóbbi téren is jócskán volt fejlõdés, különösen a legutóbbi olajváltság után. Anno egy kis méretû autó (zsiguli kategória) úgy 10-12 litert evett százon vegyes (városi/vidéki) forgalomban, míg ez után ez lement úgy 6 -7 liter közelébe. De lehetett volna ezt tovább is fokozni, de elmúlt az olajválság így az autók fogyasztása szépen visszahízott, bár a kisebb fogyasztású jószágok továbbra is magmaradtak de a középkategóriás járgányok terjedtek igazán el amik most annyit zabálnak kb. mint anno a kicsik. És persze megjelent egy csomó újítás aminek nem sok köze van a fogyasztáshoz de az autó szempontjából mindenképp fejlõdés: ABS, különféle extrák, aszbeszt nélküli fékbetétek, katalizátorok, injektor, stb. Most hogy megemelkedik az olaj ára szvsz a gyárak ídòvel (úgy 4 év késéssel) elsõ körben valószínûleg ismét a fogyasztást csökkentõ / alternatív energiaforrásokat használó újításokkal fognak jelentkezni.
Amúgy amennyire én tudom a napelemek hatáfoka ma úgy 5% és ezt szeretnék felvinni 8-ra.
és hozzátenném, hogy nem Florida az egyedüli állam, ahol a bűntetett előéletű egyének leírták magukat a társadalomból. Mintha kicsiny hazánkban is a joggyakorlat része lenne a közügyektõl való eltiltás. Más kérdés hogy a rablógyilkos aligha dõl a kardjába amiatt hogy ezért most az SZDSZ-nek eggyel kevesebb szavazója lesz... Azt viszont erõsen kétlem hogy egy hiteltartozás miatti közügyektõl való eltiltást lenyelne az USA-ban (vagy bármely civilizált országban) az istenadta nép.
Volt a Scientific American egy régi kiadásában egy jó cikk, az erőműépítő lobbik tevékenységéről és arról, hogy megfelelő adópolitikával az energia nagy részét simán meg lehetne takarítani. De nem érdeke senkinek. Pl. Energiatakarékos lámpák alkalmazása.
ez a csavo jobban csusztat, mint a Pravda annak idejen.
Persze ezzel a Peak Oil kozosseges cuccal egybol lebukott. Szektat akar alapitani a faszikam, ezert kell neki vilagveget josolnia.
A bankokrol szolo fejtegeteset olvasva Lenin es Sztalin apank is elsapadna az irigysegtol, ilyen halal primitiv es demagog szoveget meg ok se tudtak kitalalni.
ha teljes egészében eltekintünk a bérköltségektől, még akkor is az előállítási árukban mindig meghatározó lesz a nyersanyag és az energia. "Ez igen jelentõs mértékben az elõállítás technológiáján múlik. Már vannak kísérletek (sõt ha jól tudom mûködõ prototípusok is) nyomtatási techológiával elõállított napelemre is. Meg léteznek szén nanocsöves napelemek, stb. Mint ahogy Pl. létezik e-paper is, van belõle prototípus, de mivel egyenlõre még az elsõ fázisban van (és lehet hogy a TFT amúgy is lenyomja) senki nem tesz elég pénzt bele hogy elterjedjen."
Ha pedig beköszönt az energiaválság, akkor megnövekszik irántuk az igény, de ez nem lefele fogja vinni az árakat - hanem épp ellenkezőleg - felfele "Eleinte kétségtelenül. Ez mindig is így mûködött, anno amikor a win95 megjelent az addigi 2-4 MB RAM helyett hirtelen legalább 16MB kellett a gépekbe. A RAM árak az egekbe szöketek, a kereslet is elég rendesen megindult felfelé. Ma meg már sz*rért-h*gyért meg tudsz venni egy 256MB-os RAM modult, de szvsz a .NET és a Longhorn meg fogja hozni az 512MB-os modulok árcsökkenését is."
Látom töretlen a hited, hogy ha elég sokan csinálják, akkor előbb-utóbb megéri.
Nézzük meg egy kicsit közelebbről a kőolaj helyzetét. Egyre többen termelik. Egyre többen használják. Egyre jobb a technológiánk. A te eszmefuttatásod szerint egyre olcsóbbnak kéne lennie. Mégis egyre drágul. Miért van ez?
Nos elárulom: azért mert fizikai korlátokba ütköztünk. Nagyobb a kereslet mint a kínálat. Szaknyelven ezt úgy hívják, hogy keresleti piac van. Normális esetekben ilyenkor megnövekszik a kínálat, mert gazdaságilag megéri, de most oda jutottunk, hogy nem tud növekedni a kínálat számottevően. Ennyi volt.
A memória-modulokat és a napelemeket összehasonlítani hiba. Ne keverjük a szezont a fazonnal. A memóriamodulokban az előállított érték nagy része szellemi termék, ezért lehet egyre kissebb, egyre jobb. A szellemi fejlődésnek nincsenek korlátai.
A napelemek előállítási költségében nagyobb részt képvisel az anyag és az energia. A napelemek már ma is 20%-os hatásfokúak. Bármit is csinálunk legfeljebb 5-szörös javulást érhetünk el. A mikrocsipeknél tapasztalt Moore törvény (miszerint minden 1,5 évben megkétszereződik a kapacitás) semmiképp sem érvényes a napelemekre.
A nyomtatott napelemekről én is hallottam. De azt is hallottam, hogy ezek olcsóbbak ugyan, ellenben csak pár %-os hatásfokúak. Valamit valamiért.
Olvassuk el az alábbi vicces írást és gondolkozzunk:
Nehany honappal ezelott egy kompjuter-show-n Bill Gates a kovetkezo kijelentest tette:
- Ha a GM (General Motors) olyan mertekben fejlodott volna mint a kompjuteripar, akkor most mindenki 25 dollaros autoval jarhatna ami 1000 km-t menne el 5 liter benzinnel...
Hoppa!
Na nem is kellett tobb az autoipari szakembereknek, mindjart jottek a valass
Ha a Microsoft gyartana az autokat, akkor azok
1. Latszolag minden ok nelkul, naponta ketszer lerobbannanak az uton. Neha pedig kiirna: " Ez az auto elkovetett egy illegalis manovert, es ezert most automatikusan leall! " Ezutan be kellene huzatni egy garazshoz, kiszallitani az utasokat, kiszivni belole a benzint, ujratolteni es ujrainditani
2. Akarhanyszor ujrafestenek az uton a jeleket, mindig uj autot kene venni. Ha tovabbra is a regi autot probalnad hasznalni, rogton leallna, ha meglatna egy buszt, vagy teherautot es nem lenne hajlando megallni a nagymama haza elott.
3. Amikor eloznel valakit, vagy balra akarnal fordulni ez rogton leallitana a motort, es utana nem lenne hajlando elindulni, amig a motort ki nem cserelted. Gumi vagy olajcsere ugyanezt okozna.Ha valamit raragasztanal a muszerfalra, tobbet nem tudnad kinyitni az ajtot.
4. Csak egy szemely utazhatna, kiveve ha a Kocsi98 vagy KocsiNT modellt veszed meg, de ebben az esetben is kulon meg kell venni az uleseket. A kocsi csak akkor indulna el, ha minden szallitott szemelynek van ervenyes autovezetoi jogositvanya.
5. MacIntosh olyan kocsikat csinalna, amelyek napenergiaval mukodnek, 5x gyorsabbak, konnyebb kormanyozni, de csak az utak 5%-an hasznalhatok
6. Az olaj, hutoviz, akkumulator indikatorok helyett csupan egyetlen kijelzo lenne: " Altalanos autohiba"
7. Az ulesek ugy vannak tervezve, hogy csak azonos seggmeretu egyenek hasznalhatjak.
8. A legzsak kinyilas elott megkerdezne: " Biztos hogy ezt akarod?"
9. Neha minden ok nelkul nem lehetne kinyitni az ajtot, vagy csak ugy hogy egyszerre emeled a kilincset, forditod a kulcsot es a masik kezeddel erinted az antennat. Ha igy sem sikerul csak motorcsere segit.
10. Ha nem vagy hajlando megvenni az autogyar altal elore berakott terkepeket, vagy kidobod oket, akkor a motor csak alapjaraton hajlando uzemelni.
11. Ha uj autot veszel, akkor ujra kell vizsgaznod muszakibol, mert semmi nem ott van mint a regi kocsidban.
12. Ha le akarod allitani a motort, akkor a " START " feliratu gombot kell benyomnod.
Nos talán nem evidens a fenti írásból, de ha utánagondolsz, akkor rájöhetsz, hogy az autóipar és a komputeripar között alapvető különbségek vannak. A kettő nem lehet összehasonlítani egymással. A komputeripar elsősorban szellemi termékeket állít elő - az anyag csak kis részt képvisel. Az autóiparban éppen fordítva - elsősorban az anyagot és energiát kell megfizetnünk. Az autó soha nem lehet kissebb egy bizonyos méretnél, mert oda be kell férnünk, és soha nem használhat kevesebb energiát annál ami ahhos szükséges, hogy A-ból a B-be vigyen valakit. Hatásfokot lehet javítani, 2-szeresen, 3-szorosan, 5-szörösen, de aztán kész.
A Ferdinand Porsche által ezelőtt 70 évvel megtervezett bogárhátú VW ma is egy nagyon jó autó. Azóta semmi olyan áttörő felfedezés nem történt az autóiparban, amitől az elavult volna. Pedig azért néhányan dolgoznak az autóiparban...
"Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra! Egy összeomlás után senki nem fogja számonkérni tőled, melyik tönkrement banknak mennyivel tartoztál. (Saját vélemény!)"
Ez egy kétesélyes játék. Minden attól függ, hogy a bankok mit játszanak. Ha azt játszodják, hogy megugrik az infláció, és elszabadul a pénz, akkor érdemes nagy tartozásokat felhalmozni, mert azt feltehetőleg könnyen ki lehet fizetni.
Van egy olyan érzésem azonban, hogy a bankok nem szeretnének saját magukkal kicseszni, ezért azt a játékot fogják játszani, hogy defláció van. Ebben az esetben nagy hiba a tartozásokat felhalmozni.
Ha biztosra mész, akkor mindig csak annyi adósságod van, amiről mindig tudod, hogy miből fogod kifizetni.
"Látszik hogy jogász írta... Az USA-ban demokrácia van (ha némi korlátokkal is) ami azt jelenti hogy a többség dönt. Márpedig szvsz egy olyan elnökjelölt ami a népesség nagy részét börtönbe kényszerítené aligha számíthatna túl nagy választási esélyekre... "
Látom nagyon rá vagy kattanva a jogász témára :))
végül is valamibe bele kell kötni, ha semmiképpen sem akarjuk belátni, hogy valahol igaza van.
csak az okulásodra javasolom elolvasni az alaábbit:
Floridában rendkívül szigorúak a szabályok: nem szavazhat például az, aki korábban bármiféle bűncselekményt követett el, ha külön nem kért és kapott felmentést. De növeli a feszültséget, hogy több tízezer floridai, aki előzetesen levélben akart szavazni, máig megmagyarázatlan okokból nem kapta meg a már hetekkel ezelőtt kért szavazólapját.
...és hozzátenném, hogy nem Florida az egyedüli állam, ahol a bűntetett előéletű egyének leírták magukat a társadalomból.
"- Csökkentsd hiteltartozásaidat minimumra!"
Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra!
Egy összeomlás után senki nem fogja számonkérni tőled, melyik tönkrement banknak mennyivel tartoztál. (Saját vélemény!)
>>A korábban már pamfletnek nevezett iromány írója jellegzetesen amerikai szemszögből nézve szemléli a dolgokat<<
Nehéz is lenne neki másmilyenből. Ettől persze még egy csomó megállapítása ránk is érvényes. Talán hamarosan valaki nálunk is ír a témáról.
Nálunk azt hiszem még sokkal nagyobb a premodern ismeretbázis, mint Amerikában. Ez jól jöhet az ínséges időkben. A mezőgazdaságban is kisebb a gépesítéstől való függés. A hátrányból még lehet előny is, bár ez talán egy túl optimista megközelítés. Mindenesetre a múlt héten is gombászni voltam :)
Én az egyik legnagyobb veszélyt a fegyveres konfliktusokban látom. Meg tudjuk magunkat védeni, vagy már most kezdjünk el valamelyik szomszád ország nyelvén tanulni? Mert azért a földjeink nem rosszak, az agyatlan kizsákmányolás ellenére sem. (Persze nem vagyok agrármérnök, így csak messziről ugatom a témát.)
104. Vegyek fegyvert és rejtőzzek az erdőbe? Nem. Viszont mindannyiunknak muszáj lesz önellátóbbá válnunk az elkövetkező években. Gazdának, orvosnak és rendőrnek kell lennünk a saját házunk táján. Felelősséget kell vállalnunk a saját biztonságunkért. A gazdaság összeomlásával a rendőrségi védelem is meg fog szűnni, a kormánytagok és a leggazdagabbak kivételével. A külvárosok törvényen kívüli dzsungelekké válnak. Másrtészt, különösen a városlakóknak érdemes tanulmányozni a mezőgazdaság rejtelmeit. Tanyán élni azonban messze nem méznyalás. Sőt, a társadalom összeomlásakor talán éppen a vidék omlik össze elsőnek. A kevés ember által védelmezett kaja-, fegyver- és aranykészletek nagyon vonzó célpontok lesznek a rablók számára. A rokonaidról nem is beszélve.
105. Nem gondolod, hogy az emberek még időben feleszmélnek és akkor el tudjuk kerülni, vagy enyhíteni tudjuk az összeomlást? Reménykedem benne, de nem számítok rá. Az olaj fogyatkozása olyan mint a test kiszáradása. Olyankor nem fogy el a szervezet teljes vízkészlete, csak nem marad elég a működéshez. Bele lehet halni anélkül, hogy az ember szomjasnak érezné magát.
106. Mit tegyen a kormány? Felejtsd el a kormányt! Az első kiadásban írtam több oldalnyi ajánlást. Azóta rájöttem, hogy felesleges. Magunkra vagyunk utalva. Akinél lobbiznod kell, azok a szomszédaid és a helyi közösségi vezetők.
107. Mit tehetek én az elkövetkező néhány napban? Ez nem egy végleges lista, csak néhány induló lépés: - Tájékozódj tovább a Peak Oilról és a következményeiről! - Tájékoztass másokat! Adj nekik kölcsön egy könyvet, vagy küldj nekik egy internetes linket! - Keress hasonlóan gondolkodó embereket! - Csökkentsd a húsfogyasztásodat! A hús előállítása hihetetlenül energiaigényes és ezért a jövőben valószínűleg nagyon drága lesz. - Használj kerékpárt és tömegközlekedést! A kocsidban ne egyedül utazz! - Korlátozd a fogyasztási cikkek beszerzését! - Csökkentsd energiafogyasztásodat! Vegyél napelemes lámpást, akkutöltőt, rádiót, vízmelegítőt, laptop akkutöltőt, kerékpáros áramfejlesztőt, stb. - Fontold meg az autód átalakítását biodízelre! Ez nagyob rugalmasságot fog biztosítani számodra, amikor az üzemanyag árak nagyon magasak lesznek. Bár az egész civilizációnknak nem elég a biodízel, de a Peak Oil közösségekben élők számára megoldást jelenthet. Az egyik előnye, hogy jó sokat elraktározhatsz belőle előre. Benzinnel ez nehezebben oldható meg és lehet, hogy tilos is. - Esetleg tanulj egy kis organikus gazdálkodást. Mindnyájunknak tanulnunk kell a talajról és az olajmentes gazdálkodásról. - Kezdj el alapvető orvosi ismereteket szerezni vészhelyzetek esetére! - Tájékozódj az alternatív gyógymódokról! - Csökkentsd hiteltartozásaidat minimumra! - Kezdj el azon gondolkodni, hogy miként éld túl az áramszüneteket, víz- és élelmiszerhiányt és gazdasági összeomlást! - Képezd magad a pénzreform és a helyi pénznemek témakörében! - Kezdd el elfogadni a halál gondolatát! Ne szépítsünk: a nemzetközi pénzügyi csőd, a globális klímaváltozás és energiaínség egyesült hatásai közepette gyakorlatilag eláshatod magad. Ha túléled, példátlanul sok halált és szenvedést fogsz látni az olajkrach későbbi fázisaiban. Jobb, ha már most felkészülsz. - A rendszeres testgyakorlás segít fenntartani az optimizmust. - Fejleszd a humorérzékedet! Úgy könnyebb lesz.
108. Nem kellene napelemes házat vennem, ha most megengedhetem magamnak? Bush azt tette. Az ő háza hálózatfüggetlen, napenergiával működő, környezetvédő álomház.
-----
Gyakorlatilag ennyi, persze sok kihagyással, főleg terjedelmi okok miatt.
90. Mi történik, ha az iparosodó Kína úgy dönt, hogy kell neki a maradék olaj?
Harmadik világháború.
Kína azért ellenezte Irak megszállását, mert már jó ideje azon volt, hogy jelentős olajszállításokat biztosítson onnan. Tavaly a kínai olajimport 30%-al nőtt. Az elmúlt hónapokban több olaj- és földgázszállítási szerződést is kötött Kína és Szaudarábia, ami idegessé tette Amerikát.
Kína júliusban bejelentette, hogy dollártartalékának egy részét euróra cseréli.
Vannak, akik azt remélik, hogy a két ország gazdasági összefonódása megakadályozza a háborút. A második világháborút sem akadályozta meg az, hogy sok amerikai cégnek volt jelentős befektetése Németországban. Sőt, inkább elősegítette. Ezek a cégek nagy pénzeket szakítottak azzal, hogy mindkét féllel üzleti kapcsolatban álltak.
A német GM üzemek a Luftwaffe bombázóihoz gyártottak motorokat, míg az amerikai üzemek az USA légierejének. A Ford 1938-ban nyitotta meg teherautó összeszerelő üzemét Berlinben, ahol csapatszállítókat gyártottak a Wehrmachtnak. A háború kitörésével ezek az üzemek teljes egészében haditermelésre álltak át.
Nem csak az autógyárak fognak nagyot szakítani az erőforrás-háborúkban. A történelem során a nagy műszaki cégek még jobban jártak. Az IBM komoly hasznot húzott a Holokausztból.
Ezek a cégek nem amerikai cégek. Ezek multik. Nem egy országhoz, hanem a haszonhoz lojálisak. Érdektelen számukra, hogy ki nyeri a háborút.
Vezetőink nem fognak békés megoldásokat keresni a világ erőforrás problémáira, mert ezek a módszerek nem járnak személyes anyagi haszonnal, míg egy olajösszeomlás viszont ezzel kecsegtet.
Vegyük Tom Ridge belbiztonsági minisztert. A vagyonnyilatkozata szerint befektetései vannak a Raytheonban (a Tomahawk gyártója), a General Electricben (atomfegyverek gyártója), és több más olyan cégben, amelyek belbiztonsági megrendeléseket kaptak a kormánytól.
A sok halott sok profitot jelent azon cégeknek, amelyek a gyilkoláshoz szükséges technikát gyártják. Vezetőink mindig a háborúra szavaznak hivatali idejük alatt, utána meg elmennek dolgozni az ebből profitáló cégekhez.
91. Hát, legalább Oroszország miatt már nem kell fájjon a fejünk. Most már úgyis a barátaink.
Ha ez így van, akkor nincs szükségünk ellenségre.
Putyin elnök szorgalmasan fejleszti az orosz nukláris fegyverzetet, mert attól tart (jogosan), hogy az USA rátenyerel a kaszpi olajra. Az orosz katonai beszerzésekre fordított pénz 40%-al fog nőni jövőre.
Oroszország azt is jelezte, hogy áttérne az euróra.
Sok orosz vezető élénken emlékszik arra a szerepre, amit az USA játszott a Szovjetunió bukásában: többek között a szovjet Peak Oil (1987) idején Amerika meggyőzte Szaudarábiát, hogy árassza el a piacot olcsó olajjal. Az ezt követő áresés jelentős szerepet játszott a szovjet összeomlásban. Sokan szívesen fizetnék vissza ezt a „kölcsönt” Amerikának. Franciaországgal és Kínával összefogva erre lehetőségük nyílik.
92. Oroszország és Kína együtt az USA ellen?
Igen.
A közeledés 2001 januárja óta tart és csak fokozódik, ahogy Amerika egyre agresszívab, Kína pedig egyre fejlettebb és egyre több olajra van szüksége.
- - - - -
94. Hát, ez aztán rosszabbul hangzik mint a második világháború.
Ha már itt tartunk, ott van Japán is. Az USA után a második olajfogyasztó. Ha eljön az idő Japán hajlandó és képes is lesz megvédeni az érdekeit. Japánnak van a világ harmadik legnagyobb hadserege. És bár csupán GDP-je 1%-át költheti honvédelemre, az a GDP igen nagy, nem is beszélve a világ legfejlettebb technológiai bázisáról.
Ehhez jön még militarista történelme és kultúrája, plusz egy csomó plutónium. Ha akarná, egy hét alatt atomfegyvert építhetne.
Japán állandó, titkos „háborúban” áll Kínával az orosz olajért.
2004 februárjában Japán megegyezett Iránnal egy jelentős olajmező kiaknázásában.
Azt se feledjük, hogy Japán megtámadta Pearl Harbort, miután Roosevelt elnök elvágta őket az olajtól.
- - - - - -
96. Amerika meg tudja nyerni ezeket a háborúkat?
Nem.
Már Irakban is majdnem teljesen lefulladt a hadigépezet. A fejlett technikát nagyrészt ellensúlyozza a gerilla taktika.
Megnyerni nem tudja, de ettől még az USA kirobbanthatja azokat. A gazdasági és politikai elit nem lát más megoldást, mint a harcot. Főleg, ha anyagi hasznuk is származik belőle.
97. Olyan őrültek lennénk, hogy atomháborút vívunk az olajért?
Igen.
A XXI. században az olaj = élelem. A kérdés az, hogy melyik atomhatalom hány állampolgárának kell éhen halnia ahhoz, hogy annak az országnak ne legyen veszíteni valója egy atomháború kirobbantásával.
Persze véletlenül is kitörhet. A véletlen atomcsapás veszélye növekedni fog a kaotikus állapotok közepette.
98. Van esélye egy világháború nélküli megoldásnak?
Nem úgy néz ki.
A háborúkat legtöbbször az olyan létszükségletek miatt vívják, mint az élelem és az energia. Az emberiség történelmének legsúlyosabb hiánya előtt áll. Nincs okunk azt feltételezni, hogy ezúttal másképpen próbálnánk megoldani a problémát. Mivel a hiány példátlan lesz, a háborúk is azok lesznek.
