Pontosan ezért nehéz megértenem azokat akik szerint az újrahasznosítás és a természet teleszutykolásának azonnali megszűntetése nem élvez abszolút prioritást. Az én szemszögemből ilyen véleményt a helyzet átfogó ismeretében nem
alkot a saját és a szeretteinek túlélésében érdekelt ember.
Mert a dinoszauruszok jobban vettek ki a vizbul a levegobol a zoxigent. Igy aztan nagyobbra tudtak novekedni es leuraltak a foldet.
Csak aztan az aszteroidabecsapodas elott a biodiverzitas a kulonbozo eletkorban levo T-rexekre es azok taplalekara* szukult es igy nem volt minek regeneralodni.
*szerencsere most sem csak emberbol/marhabol/csirkebol/disznobol jon ossze a szarazfoldi gerincesallomany
Egyetértek, bár újra hangoztatom, hogy az emlősök minden további nélkül átéltek az elmúlt millió években sok száz drasztikus klímaváltozást, a közvetlen emberi természetrombolás azonban pár év alatt megtizedelte azt a biodiverzitást ami ezt lehetővé tette.
Ha bármiféle éghajlatváltozás kipusztítana fajokat az csak azért lehetséges, mert mi már kipusztítottuk előtte a 90 %-át és az életterük döntő részét, nem beszélve a vándorlási lehetőségeikről.
Ebben egyetértünk, csak abban nem, hogy ez nagyobb valószínűséggel következik be a széndioxid magasabb szintje okán, mint bármi más okozta éghajalti/időjárási esemény miatt.
Én amióta élek soha nem volt ideális időjárás a mezőgazdaságra. Vagy szárazság tizedelte, vagy árvizek, vagy fagykár, vagy kórokozók.... mégis folyamatosan nőnek a termésátlagok.
A széndioxid trágya. Északon az üvegházakban elterjedt a gázmotoros áram- és hőtermeléssel egybekötött széndioxid trágyázás.
Nem az a lényeges kérdés mi okozta a kihalást, hanem az, hogy a kihalás előtt miért nem tudtak elterjedni az emlősök? Éppen ezért jelen esetben is az az egyetlen igazán fontos kérdés, hogy a civilizáció fenntartásához nélkülözhetetlen fajok fennmaradása mely peremfeltételek mellett biztosított 100%-ban?
Ehhez természetesen még az életterének felszámolása előtt meg kell tudni határozni adott fajról elengedhetetlen-e a civilizáció fenntartásához...
Ki az, aki szerint jelenleg képesek vagyunk jelenleg ezen fenntarthatósági kritéruiumok pontos meghatározására?
Innen nézve az is bőven elég ha az emberi tevékenység szempontjából fontos (pl mezőgazdasági) területeken évente 1-2-3 alkalommal az emberek és a haszonnövényeik számára elviselhetetlen állapotok alakulnak ki: pl hősokk, fagy, villámárvizek, viharok. Ezek tarthatnak tetszőlegesen rövid ideig is, ha ismétlődő rendszeresen fordulnak elő, az gyakorlatilag adott helyen ellehetetleníti a civilizációt.
Egy földtörténeti szempontból igen jelentéktelen 30-50 éves globális átmeneti periódus a mostani népesség 90%-a számára gyakorlatilag
A nagy kihalási hullámot minden valószínűség szerint egy aszteroida becsapódás okozta, ezt követte a kedvező éghajlat hatására az emlősök elterjedése.
Ebből nem következik, hogy a felmelegedés hatására fajok pusztulnának ki, nincs is rá olyan mértékű precedens a földtörténetben, mint a lehűlések okozta tömeges kipusztulásra.
Mint említettem van néhány egyszerű fizikai törvény ami korlátozza a felmelegedést, stabilizálólag hat.
- Stefan–Boltzmann-féle sugárzási törvény. A változás negyedik hatványával változik a kisugárzás.
- Arrhenius üvegházhatás telítődési törvénye. E szerint ugyanakkora sugárzási kényszer növekedéshez mindig duplázódnia kell a légköri koncentrációnek.
- Miskolczi teóriája, ami a vizes bolygókon a légköri átlátszóság állandó, tehát az ÜH gázok koncentrációja a légköri dinamikát és nem a sugárzási kényszert befolyásolja.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A felszíni hőtranszport döntő része párolgással zajlik. A hőmérséklet és a kégköri dinamika növekedésével nő a párolgás, nő a latens hőtranszport, viszont a vízgőz telített ÜH gáz nemigen nő a sugárzási kényszer, emellett több meleg jut a sarkvidéki régióknak.
Ennek fényében például az esőerdők kiirtása nagyobb hatással lehet az éghajlatra a hőtranszport drasztikus csökkenése által, mint a szénkörforgásra.
Ha esetleg sikerülne az Amazonas medencét szívós kemény láncfűrészes munkával elsivatagosítani az olyan víz- és légkörzési változásokat indukálna, ami nagyságrendekkel múlhatja felül a felmelegedés közvetlen hatásait akár globálisan is.
Az emberiseg mindent kibir, globalis felmelegedeskor elkoltozunk otszaz Uu l eszakabbra, globalis lehuleskor meg otszaz kilometerrel delebbre. Az allatok is vidaman elkoltoznek, sot parszaz ev alatt meg a novenyek is.
Sokszor beszéltünk már erről - a Föld nem fog "megfőni" (legfeljebb, amikor a Nap vörös óriássá változik, erre viszont úgysincs semmiféle ráhatása az emberiségnek - legalábbis most nincs), ellenben "lefagyni" le tud, és ez sokkal végzetesebb hatású lenne a globális emberi civilizációra, mint egy még melegebb és hektikusabb klíma. Persze, ez is probléma lenne, viszont piszkosul úgy tűnik, hogy tartós stabilitás még nélkülünk sincs, nem is volt soha...
Meg kell tanulni alkalmazkodni a változásokhoz - és persze a szokásos vesszőparipám szerint újra megemlíteném, hogy az egyetlen igazán kezelhetetlen probléma a túlnépesedés. Ha a világon ma élne 5-800 millió ember, az egy új jégkorszakhoz is simán képes lenne alkalmazkodni a megfelelő áttelepülésekkel, 1-2 milliárd ember jelentős klímaváltozásokhoz - de 10-15 milliárd esetén már nagy tömegek élete lehetetlenülhet el bármilyen irányú jelentősebb változástól, és ezen technikai fejlesztésekkel is nehezen lehet változtatni.
Nagyon fontos lenne valóban a fosszilisekről lejönni - de szerintem nem azért, ami miatt itt te egész nap vered a tamtamot, a klíma miatt - hanem egyszerűen azért, MERT EL FOG FOGYNI, az ezekre alapozott globális technológiai civilizáció valójában a bolygó életében egyszeri és megismételhetetlen lehetőség, ezért most meg kell találni az irányokat arra, hogy ezek nélkül is tovább lehessen menni az úton. És persze fontos lenne a környezetvédelem szempontjából is, ez sem vitás - de a pőre valóság mégis az, hogy egy jóval hektikusabb klímát igenis kibírunk valahogy (lesznek gondok, nem vitás, de mikor nem voltak?), ám, ha a mai technológiai hátterünk mellett mondjuk holnap reggelre egyszerűen eltűnne az olaj-gáz-szén, hát, abba az emberiség legalább háromnegyede rövid időn belül fizikálisan belehalna.
- Tömeges kihalást csak a lehűlések okoztak. A valahovolt legnagyobb hirtelen felmelegedésben zajló burjánzás tette lehetővé például az emlősök világméretű elterjedését.
Az ok viszonylag egyszerű. A felmelegedés sem és a lehűlés sem egyenletes. A felmelegedés kiegyenlítődést jelent a hidegebb és a trópusi éghajlati övek között, míg a lehűlés szétválást.
A manapság veszélyeztetett, vagy kihalt fajok egy sem a felmelegedés, kizárólag a közvetlen emberi beavatkozásnak váltak áldozataivá.
Amúgy ha az évszázados ~1°C felmelegedés helyett ugyanekkora lehűlésben lett volna részünk, az javarészt ellehetetlenítette volna a jelenlegi szántóföldi növénytermesztést a mérsékelt éghajlati övön, ahogyan a jóval szerényebb kisjégkorszakban tapasztalhattuk a jeleit.
- A felmelegedés egyrészt növeli a légköri dinamikát, tehát volatilisebbé válik az időjárás, másrészt mint mondtam éppen ezen ok miatt csökken az éghajlati övek közötti hőmérséklet különbség, ami viszont mérséklőleg hat.
A kisjégkorszak lehűlése soha addig nem tapasztalt viharokat hozott, emberek tízezrei haltak meg a tengerparti vihardagályokban akkoriban.
Szerintem nem ilyenre vágyunk manapság sem:
A Nagy Emberfulladás és az elsüllyedt város
Rungholt városának neve mond valamit? És Amszterdamé? Pedig mindkét település történelmében ugyanaz a természeti csapás játszotta a legfontosabb szerepet: az 1362-es Marcellus-vihardagály, ami becslések szerint százezer emberéletet követelt, és hosszú időre átrajzolta Európa északi partvonalát.
Az a baj, hogy a tapasztalat egyértelműen arról szól, hogy ez nem egy lineáris folyamat, és a akkunak az elhasználódás függvényében nem simán csak a kapacitása csökken, de a terhelhetősége is. És akkor ott van az a nagyon nem elhanyagolható probléma (ami miatt a napi használatban a nagy kabinos és nem túl jó hőszigetelésű Nissan NV200 kisbusz télen jóformán HASZNÁLHATATLAN), hogy nagy hidegben egy városi araszolásnál az EV fűtése akár lényegesen több energiát is igényelhet, mint az autó mozgatása - és nevetséges távolságon tűnhet el a töltés a kicsit elhasznált akkukból.
Nissan Leaffal volt ilyen tapasztalat, téli csikorgó hidegben, hogy az amúgy 70%-os, garanciálisan még nem cseréltethető állapotú, tavasszal, semleges időben nyugodt tempójú egyenletes haladásnál azért még 120km-t tudó akku a városban folyamatos fűtés mellett nem bírt ki 40km-t, és a kocsi megállt.
Ja, persze, választhatod opcióként azt is, hogy megfagysz a kocsiban, tök jó...
Itt jegyezném meg, hogy ilyen időben - skandináv hidegben, téli nyugodt országúti utazásnál nagyobb belső terű járműnél, busznál - a belsőégésű motor effektív hatásfoka simán versenyképessé válhat az EV-vel, hiszen a fűtésre ilyenkor a veszteséghő jelentős hányada felhasználásra kerül.
Változatlanul tartom magam ahhoz az álláspontomhoz, hogy az EV per pillanat nem versenyképes váltótechnológia - azzá válhat, de akkor olyan akkukra van szükség, amelyek jelenleg még maximum korai fejlesztési fázisokban vannak.
Skoda second life akkummulátor hasznosítás. A naptári kapacitáscsökkenést évi 2%-ra prognosztizálják, tehát legalább 15 évig kívánják használni az akkukat az újrahasznosítás előtt.
Nem, nem értettem félre. Erre válaszolok, hogy ne cincáljuk szét a beszélgetést :)
Jogos az észrevétel. Valóban van precedens hasonló sebességű változásokra a múltban és a mai tudásunk szerint ezek mind tömeges kihalást okoztak. Önző szempontból vizsgálva a helyzetet, arra a szempontra kell kihegyezni a
változásokhoz való viszonyunkat, hogy fenntartható-e a civilizációnk továbbra is egy változó világban.
Időjárási adatok híján csakis a hőmérsékleti adatokra és általános jellegű következtetésekre támaszkodhatunk. Ha
a légkör melegebb, akkor eddigi megfigyeléseink alapján az időjárási jelenségek amplitúdója és ereje is növekszik,
ami nem túl jó ómen a stabil klímára alapozott globális technikai civilizáció számára.
Ne érts félre, nem az a vita tárgya, be kell-e zárni a szenes erőműveket, vagy inkább égessük el az utolsó molekuláig a fosszilis szénkészleteink, hanem az, hogy milyen fizikai törvényszerűségek határozzák meg a változásokat. :-)
A sosem látott mértékű átkaghőmérséklet növekedést vitatom, Vannak leletek, amik azt sugallják, hogy rendszeresen történtek a mainál gyorsabb éghajlatváltozások a múltban a D-O események során.
Nem tudjuk pontosan minek köszönhetjük az elmúlt tízezer év stabilitását, ezért nehéz megmondani mi várható és mit kerülünk el.
A leletek mindenesetre korszakosan azt mutatják, hogy a meleg időszakok klímája stabil.
Ellenben minél alacsonyabb a CO2 koncentráció, minél hűvösebb a klíma, ahogy haladunk az eljegesedésben az örök jégkorszak felé annál instabilabbá válik az éghajlat. Ez várható egyébként a klímát alapvetően meghatározó fizikai törvényszerűségekből is. A D-O események ugyancsak ezt támasztják alá.
A legtöbb fizikai kényszer stabilizálólag hat, negatív visszacsatolásban van a melegoldalra és önerősítően hat a hidegoldalra, az eljegesedés irányába. Minél alacsonyabb a széndioxid koncentrációja, annál érzékenyebb a rendszer a többi paraméter (például a vízgőz) változására. Ezek egyszerű fizikai összefüggések, amik hosszútávon determinisztukusak az éghjlat változásaira.
Rövidtávon bármi elképzelhető és az ellenkezője is, az is benne van a kalapban amit mondasz.
Ha a koncentráció jelenleg tapasztalható mértékű növekedése nem párosulna sohasem látott sebességű globális átlaghőmérséklet növekedéssel, akkor vélhetően senkit nem is izgatna különösebben a dolog. A problémát pont az jelenti, hogy a jelenlegi tudásunk szerint "nem bármely állapotban stabilizálható" klíma-rendszerben, hanem az utolsó 10-12 ezer évet leszámítva két szélsőérték közötti folyamatos átmeneti állapotban lévőben kell túlélnie a földi bioszférának.
Ha nem sikerül időben megfékeznünk és kiegyensúlyoznunk a folyamatokat, akkor oda a földműveléshez elengedhetetlen stabli klíma.
Jelenlegi tudásunk szerint pedig a földművelés (stabil élelemforrás) a fejlett civilizáció alapja.
Nyilván több folyamat létezik, én ezek közül egyről beszélek.
Az is igaz, hogy az eredő hatás e miatt átmenetileg számszerűen eltérhet, attól még ugyanúgy létezik, mint alapvető fizikai törvényszerűség.
Azt vitatom hogy az általam említett hosszútávon meghatározó egyensúlyra törekvő folyamatnak bármiféle korlátja lenne ellenkezőleg, minél nagyobb az egyensúlytalanság, annál erőteljesebbek az egyensúly létrehozására irányuló fluxusok.
Az antropogén emisszió szempontjából nincs valós korlátja a tengerekbe oldódásnak, változatlan emisszió mellett előbb-utóbb beáll az egyensúlyi állapot, nem nő a légköri koncentráció a végtelenségig.
