a nagy Sztálin mindennek ellenere megprobalta a ~200 millio medve(nek nezettet) megtanitani arra, hogy hogyan müködik az osztalyok nelküli tarsadalom ...
Itt van egy kis tévedés - mert pont hogy 3 osztályt hirdetett a bolsevik ideológia - mi több, még vezető osztályt is megjelölt.
Így volt hát:
- a munkásosztály
- a kolhoz-parasztság és
- a haladó értelmiség.
Ezek közül a munkásosztály lett kinevezve vezetőként.
Ennek egyszerű okai voltak, mert (hasonlatosan minden, mai autokráciához is) - a diktátorok mindig gyanakodva néztek a sunyi parasztságra - az értelmiségieket viszont kifejezetten rühellték...
hisz állandó, potenciális felforgató-veszélyt láttak benne.
Pont mint a mai, modern diktatúrákban - ezen a téren semmi sem változott.
A munkásosztály viszont mindig is kedves volt a diktátoroknak - hisz azokat a legkönnyebb kordában tartani.
Hisz aki egyik hónapról a másikra él (pl. a parasztság nem ilyen), illetve aki kevésbé képzett (az értelmiség sem ilyen) - azokkal bármit meg lehet tenni...és annak az ellenkezőjét is.
Oszt peldakeped, a nagy Sztálin mindennek ellenere megprobalta a ~200 millio medve(nek nezettet) megtanitani arra, hogy hogyan müködik az osztalyok nelküli tarsadalom ... meg, hogy milyen ut vezet oda ... oszt nem sikerült neki ... se a (külföldi) seggnyaloiknak ... a matschkak tovabbra is az egerfogast reszesitik elönyben ... a nehany medve pedig a malnat, vagy idönkent a lazacot ... Arra meg nincs ertelme varni, hogy a macskak a malnat kedveljek ... a medvek pedig inkabb az egeret ... :-)
Ez nem ilyen egyszerű. Először is, tisztázandó, tulajdonképpen mit is értünk "pénz" alatt..??.. A pénz ugyebár értékhelyettesítő, "általános csereeszköz". Pénzként elvi síkon bármi funkcionálhat, ha legalább két fél között van megegyezés abban, hogy azt kölcsönösen elfogadják egymástól.
Viszont valójában társadalmi-gazdasági szinten pénz alatt olyasmit értünk, amit MINDENKI elfogad KORLÁTOZÁSOK NÉLKÜL. A te váltód valójában nem pénz, hanem "pénz-derivatíva", "pénzhelyettesítő pénz", ha úgy tetszik - és valójában valódi pénzzé akkor fog válni, ha igazi pénzben VISSZAFIZETED annak, aki elfogadta a váltódat. Ebben az esetben a váltó valóban pénz. Viszont, ha nem teljesítesz - akkor a váltód értéktelen, a mögötte álló követelés megsemmisül - vagyis nem jött létre pénz (illetőleg az átmenetileg és elvileg létrejött pénz megsemmisült).
No h.esett itt akadt el - simán teljes egyenlőségjelet tett a kereskedelmi bankok által létrehozott, első körben még csak "virtuális" számlaegyenleg, és az általánosan elfogadott jegybankpénz között - holott NINCS OTT EGYENLŐSÉGJEL. És pontosan ezért nem igaz, hogy a bank korlátlanul és a semmiből tud létrehozni pénzt - valójában nem tud. Egy számlaegyenleget azt létre tud hozni, és a bankon belül, a többi számlatulajdonossal való üzletelésben ez tényleg teljes mértékben pénznek minősül - viszont bármiféle, a bankon kívüli tranzakciót (akár csak egy villanyszámla kifizetését) ebből már csak akkor lehet teljesíteni, ha a bank fedezetként valódi pénzzel is rendelkezik erre. Ugyanakkor a bankot törvény kötelezi ugyebár arra, hogy a nála vezetett számlák egyenlegét valódi pénzként kezelje, bármiféle korlátozás nélkül teljesítsen belőle kifelé irányuló megbízásokat is, vagy igény szerint a számlatulajdonos kezébe bankjegyek formájában szépen leszámolja az egészet - és innentől fogva kőkeményen (és megfelelő törvényekkel is szabályozva, de szó szerint fizikálisan is) meg van kötve a keze a "pénzteremtésben" - valójában csak olyan pénzt hozhat létre, ami mögé a részben a törvények által, részben a napi gyakorlat tapasztalatai alapján statisztikai átlagban előre kiszámítható mennyiségben szükséges valós fedezetet is oda tudja tenni.
VAGY FIZETÉSKÉPTELEN LESZ, CSŐDBE MEGY.
A tartaléktárát is előszeretettel félreértik, egy 5% ráta nem azt jelenti, hogy a bank a pénze hússzorosát hitelezheti ki, hanem azt, hogy a nála például betétként, vagy bárki mástól megszerzett fizikális pénznek csak a 95%-át hitelezheti tovább (értelemszerűen az elvileg fizikálisan létező, fedezett forrás), 5%-ot el kell helyeznie (ráadásul, hogy trükközni se lehessen vele, a jegybanknál, ellenőrzött formában) tartalékként. Ezért nem végtelen egyébként a multiplikátor hatása sem, hiszen minden körben minimum a tartalékrátával apad a kihelyezhető hitel.
Valójában sokkal kevesebb különbség van ám egy kaszinó és egy bank működése között, mint sokan gondolnák - a bank által létrehozott számlaegyenleg gyakorlatilag olyan, mint a kaszinóban a zseton. A hétköznapi játékos, vagy a pókerasztalnál az osztó, a biliárdnál a forgató, a pénztárban a zsetonokat ide-oda váltogató kisasszony könnyen azt hiheti, hogy a kaszinó akármennyi zsetont kibocsáthat - ám a valójában nagyon szigorúan törvényileg szabályozott (és folyamatosan ellenőrzik is, annyira, hogy a nagy kaszinókban gyakorlatilag főállásban ott van a pénzügyi-játék-felügyelet embere !!), hogy a zsetonoknak mekkora valós készpénz-fedezete legyen - hiszen különben a kaszinó esetleg nem tudja a nyereményedet a pénztárban kifizetni - ez pedig CSŐDESEMÉNY, a kaszinó azonnal, abban a pillanatban csődeljárás alá kerül... A gyakorlatban úgy néz ki, hogy bár a játékosnak vagy akár a pénztáros kisasszonynak (h.esettnek...) úgy tűnik, hogy korlátlanul lehet zsetont gyártani, de közben a menedzsment meg ül egy emelettel feljebb a képernyők előtt, és megállás nélkül ellenőrzi a pénzforgalmat, a kint lévő zseton- és a kasszákban-trezorokban lévő készpénz mennyiséget, és amint kezd a fedezetlenség felé csúszni a dolog, vagy korlátozza a zsetonok kiadását, vagy gyorsan készpénzt szerez valahonnan. Ugyanez megy a bankokban - nyilván nem fogják Ödönke felvett lakáshitelét fizikálisan összecímkézni Mari néni betétjének és a Lópucoló Rt. folyószámla-egyenlegének számaival, de portfólió szinten folyamatosan a törvények által is előírt egyensúlyban kell tartani a tényleges, fizikális fedezetet - és ennek túllépése BŰNCSELEKMÉNY, de ami még nagyobb baj: instabil helyzetet eredményez, oda vezethet, hogy egy kicsit nagyobb előre nem látható hitelkihelyezési probléma (mondjuk bedől egy nagyobb kirakott hitelük) - az komoly zűrt, akár átmeneti kifizetési korlátozásokat, rosszabb esetbe bankcsődöt eredményezhet. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a szabályokat egy normális, átlagos gazdasági-forgalmi helyzetre dolgozták ki, nem rendkívüli eseményekre - ugyebár egyetlen egy bank sem képes a betétjeit prompt kifizetni, ahogy egy kaszinó sem tudna mit kezdeni azzal a még soha sehol elő nem forduló, de elméletileg nem lehetetlen szituációval, ha a kártya és rulettasztalok közül még csak nem is minden, de egyszerre soknál ütnék meg a főnyereményt...
Az egész szitut az teszi sokkal nehezebben áttekinthetővé, hogy amit leírtam - az a bankrendszer (és a banki pénzteremtés) elvi sémája. A gyakorlatban (megkérdőjelezhető, hogy helyesen-e) a 70-es évektől fokozatosan eleresztették a lovakat, első körben lehetővé tették a banki portfóliók, hitelcsomagok kötvényesítését (hogy értsük: a pénzügyi szféra minden szereplője alapvetően a FORGALOMBÓL él, tehát neki hatalmas, zsíros üzlet, ha újra meg újra el lehet adni - papíron - UGYANAZT, ha kötvényesítve adják-veszik a követeléseit a befektető ügyfelei, akkor ő minden ilyen fordulón akaszt valami kis jutalékot, tehát a szféra minden részvevője mélységesen érdekelt abban, hogy minél több fiktív, valós pénzügyi-tárgyi fedezettel nem is rendelkező, de papíron rendes értékpapír-funkciót ellátni képes "derivatívákból" minél több és több legyen, és azzal minél dühödtebben kereskedjenek - Ő EBBŐL ÉL - ahogy egy ügyvédnek is valójában a rémálmaiban jön elő csak az, hogy az emberek-cégek egyszer csak mind tisztességesek és szabálykövetők lesznek, a kötelezettségeiket nem vitatják és teljesítik, a szabályokat nem szegik meg - az ő puszta léte válna rögtön fölöslegessé, ő valójában a gazemberségből él és gyarapszik...).
H.elesett emlegette a bankok közti fedezetlen forgalmat - ez is jelentős, likviditást teremt, a bankok számára is előny, ha akár az ügyfeleik egymás közötti forgalmát is részben ezen tranzakciókon keresztül tudják bonyolítani (kikerülve a központi-jegybanki elszámolást, valós fedezet mozgatását), de azért egyfelől ezt is elég szigorú szabályok kötik (elvileg napi zárási szintű elszámolások vannak, nem maradhatnak nyitott pozíciók, vagy akkor azokat rendes, elszámolt hitellé kell konvertálni, stb...), de részben megkerüli azzal, hogy "befektetnek egymás pénzügyi termékeibe" (ezt a baromságot a Reagan/Bush adminisztráció idején engedték meg nekik, több/sok évtized dühödt lobbizás után, megágyazva rögtön vele a 2008-as válságnak), mert így kialakult egy olyan bank-közi értékpapír-piac, ami már (hiába van szabályozva) valójában teljesen áttekinthetetlen, másrészt - és ez a legnagyobb baj - valójában nem pénz, ami ott forog rajta, hanem pénznek minősített, de simán csak Dumber-féle "I owe you" cetlik halmaza. Ez az, ami 2008-ban a válság kirobbanásakor teljesen befagyott, mivel a bankok nem ismerték egymás helyzetét, mivel valójában ők sem tudták, mi áll ezek mögött a kötvényként forgó derivatívák mögött ténylegesen (annyira nem, hogy még azt sem, hogy a saját hasonló CDO-CDS eszközeikben mi van ténylegesen !!!), ezért egyszerűen nem fogadták azokat el, a központi (jegybanki) elszámoláson keresztüli valódi fedezetet kértek minden külső ügylet mögé. A valós fedezet viszont, mint kiderült, így már nem volt meg még a normál forgalomra sem - hiszen dőltek be a hitelek sorban, a csúcson hatmillió ingatlan állt banki tulajdonban, ELADHATATLANUL, és jöttek a csődök.
És pont azért jöttek, mert a "mese habbal" ellenére a bankok NEM TUDNAK A SEMMIBŐL PÉNZ TEREMTENI. Szeretnének persze, és trükköznek is, hogy a semmi valaminek tűnjön, és azt valakire fedezetként rá lehessen sózni - hogy valódi pénzzel fizessen érte - ebből lett az, ami...
Ahogy az se derült ki hogy hogy is van a faeke szintjén megragadt kapitalizmus, meg a magasan szárnyaló szocializmus kérdése. Illetve olyasmi lett a válasz, hogy igazából az egyén szempontjából mindegy is, hogy minek hívják, illetve hogy milyen rendszer van.
Ha jól értem, az az onos időszeletek 2csak" a megértéshez, annak egy irányához kellenek.
Akhilleusz és a teknősbéka paradoxonja anélkül is érthető: végtelen sornak is lehet véges összege, ennyi a nagy találmány (ez tényleg komoly elvonatkoztatás, de onnan meg lehet* csinálni).
Robbanásban vákuum keresése:
Nem én keresem, bz248 hozta, hogy ha a keltett pár felét elnyeli valami fekete lyuk (ahonnan nem jön vissza, eltűnik a rendszerből örökre), akkor mi van.
A kérdés jogos ugyan, de nekem marginális kivételnek tűnik a mai földi (pénzügyi, társadalmi, stb.) viszonyok között
(mai viszonyok: korlát vagy feltétel, elmélet, vagy a létező konstrukciócsalád kérdése is)
Igazából meg tudja a fene, erően össze kell még rakni ezt az építményt (nekem...).
*Én is felírtam a mértani sort, amin a modern filozófusok is elmélkedtek, örültem magamnak, aztán rájöttem, hogy ezt már "mindenki" megcsinálta - pontosabban mindenki, aki számít.
A technikai fejlődéssel egyre kevesebb pénzre van szükség a rendszerben, ehhez képest durván nö a mennyisége...
Miért?
Mert ez az önmozgás, miközben ha resetelnénk, akkor a mai pénztömeg egy százaléka is elég lenne a rendszer olajozott működéséhez.
A pénz koncepció miatt dagadt 100 szorosára, vagy tovább.
Mondjuk egymásnak ellentmond a STABILITÁS és a szabad tér gyors MEGHÓDÍTÁSA és mi a stabilitás helyett a gyors hódítást, a terület gyors elfoglalását választjuk.
Az ezzel járó túlpörgést és korrekciót viszont megpróbáljuk kiszervezni.
Teríteni a szarosszendvicset, reménykedni, hogy Kína megborul és lehet privatizálni... ehhez viszont robbanásszerüen bővülni képes rendszer kell...
Ez komplikált. Nagyon komplikált. Egyesek azt gondolják a nyomdák nyomják a pénzt.
Ez pedig egy nagy tévedés. A pénzt a bankok teremtik a semmibõl. A semmibõl!
A minap írtam itt, hogy a bankoknak a hitelek 5%-át kell fedezzék. A 95% a hitelnek tehát teremtett pénz. Ezt az 5%-ot én azomban átlagként értettem, az euró zónában még ennél is alacsonyabb, jóformán semmi a fedezet. Egész pontosan mindösze 1%, Svájcban 2,5%, az USA-ban 10%.
(lásd alább wikipedia) De a bankok ezt az elõírt 1%-ot kölcsönözhetik az EZB-tól is. Ez azt jelenti, hogy akár 0 fedezet nélkül is adhatnak kölcsönöket és adnak is. Miért is ne tennék?
Ok... akkor azon tul, hogy majd jol nem fog bizni benne a tobbi bank mi oka van az OTP-nek arra, hogy leirja az Albaniaba megpattant holeesett hitelet. Merthat a merleg elbirja, hogy holeesett tartozik 100 fabatkaval, ez elvileg egyenerteku azzal, mintha ott lenne az a 100 fabatka kp-ben.
Jó felvetés. Elvileg lehetne görgetni és a még le nem járt adósságokból fedezni a hiányt, de ez egyre gyorsuló ütemű és nagyon hamar elszálló hitelezési kényszerrel járna.
Egy pénzügyi elszámolási rendszerben inkább vagy külkereskedelmi aktívum, vagy az államkötvényekkel ellentételezett jegybanki hitelpénz az a külső forrás, ami segít létrehozni a kereskedelmi bankok pénzteremtésének, hitelezésének ilyen igényét. Mivel azután a kamatmarzs, a bankok profitja is visszakerül (jó esetben) a körforgásba (elköltésre kerül), nem göngyölődik a hiány.
Rendszerszinten emiatt még is kell valamekkora jegybanki pénztömeg a kereskedelmi bankok hitelpénze mögé.
Borzalmas ez az áltörtmagyar. Teller es Wigner 50 ev utan jott haza az USA-bol, es ugy beszeltek magyarul, mint amikor elmentek (Wigner elete vegen az angolt felejtette el, az anyanyelvet akkor sem).
