Szerinted elég ha Te gondolod, vagy van valami alapod rá. A hasonló reaktorok nagy nukleáris múltú országokban totális kudarccal végződtek.
Hány tonna folyékony nátrium hűtőközeg kering a BN-800-ban? Ötezer toona? Tízezer tonna? Nem gondolod, hogy több ezer tonna 400-500 °C-os nátrium egy vékony fallal elválasztava a víztől önmagában is veszélyes anyag?
Igazad van, egy már van. "Kutatási célból", miután kb: 30 évig építették, most járatják, gyűjtik a tapasztalatot. Majd meglátjuk... Van egy BN800, meg van BN1200 is, de maguk az oroszok sem tartják olyan biztonságosnak, mint a VVER reaktorokat, ami azért elgondolkodtató, ahogy az is, hogy nem iparkodnak ezek tömeges használatán még odahaza sem...
Félre ne értsd egyébként - nem vagyok ellendrukker. A tóriumos reaktort rendre felemlegetem, mint alternatívát. Csak ezek még tényleg nem igazán "piacképes" dolgok, és nem, egyáltalán nem egyértelmű, hogy valaha is azok lesznek.
Igen, az a baj, hogy csodák itt már nincsenek. Emelhető valamennyit még a hatásfok, a teljesítmény - kérdés, milyen áron, mennyivel fog végül többe kerülni az egész...
A tegnap/ma átrágott lényegen meg ez sem változtat, ahogy egy csoda képességű, tized árú, háromszoros hatásfokú napelem sem változtatna. Semmi sem változtathat azon a tényen, hogy a zéróval való szorzás végeredménye mindig zéró.
Ez a Losharik masina egy extrém mély merülésű (2500-3000 méterről beszélnek, de van forrás, ami egyenesen 6 ezer métert mond) tengeralattjáró, aminél az a legfurcsább, hogy nem egyértelmű, mi a célja? Elvileg fegyverzete nincs is, az oroszok "mélytengeri állomásnak" minősítették, és például a Pentagon elemzése szerint valójában egy célra készült - a nemzetközi tenger alatti kommunikációs kábelek rombolására, elvágására (esetleg lehallgatására is), olyan helyeken, olyan mélységben, ahol a jelenlegi haditechnika mellett a NATO erők egyáltalán nem tudják támadni...
Amúgy sok értelme nem volna, tudományos kutatások céljára még mindig nem elég mély merülésű, és ehhez messze túlméretezett és túl drága. Igazándiból egy szokásos szovjet hidegháborús agyrém-túlélőnek tűnik (a hidegháború idején is tervezték és kezdték meg építeni).
Az orosz reaktorüzemeltető Roszenergoatom szerint még egy reaktor készül majd a telephelyen, a Belojarszk-5, 1200 megawattos változat. A leendő üzemeltető szerint a BN-800 célja az üzemanyag ciklus zárási lehetőségének kutatása. Ezzel 50-szeresére lehetne növelni az egységnyi természetes uránból kinyerhető energia mennyiségét, amely jelentősen bővítené a rendelkezésre álló üzemanyag bázist. A gyorsreaktoros technológia emellett segíthet a keletkező radioaktív hulladék mennyiség csökkentésében és a fegyvertisztaságú plutónium mennyiségének csökkentésében.
Az amerikai elismerést kapott legújabb BN-800 típusú blokk után a következő lépés a piacképes, már sorozatgyártásra tervezett BN-1200 típusú 60 éves üzemidővel rendelkező gyorsneutronos blokk lesz, amelyet a jövőben már külföldi partnereinek is ajánlani tud a Roszatom. Az 1200-as blokk fejlesztéséhez értékes üzemeltetési tapasztalatokat biztosít a közel négy évtizede áramtermelésre használt orosz gyorsneutronos technológia. A BN-1200-as blokkok a jövőben lehetővé teszik a kétpólusú atomenergia-rendszert és az üzemanyagciklus zárását.
Nagyon rejtelyes ez az orosz tengeralattjaro tragedia. Soha nem lattam meg olyat, amirol olyan szinten titkoloznanak az oroszok, mint errol a tengeralattjarorol. Azt olvastam, hogy annyira titkos, hogy csak nehany ember ferhet hozza a vele kapcsolatos informaciokhoz. Mit tudhat ez a tengeralattjaro, hogy igy orzik a titkat?
Maga a baleset is furcsa. Pl. miert volt ennyi nagyon magas rangu tiszt egyszerre a fedelzeten? Hogy keletkezhet tuz az akkumulatorterben, es hogy lehet annak ilyen pusztito hatasa? Azt hittem volna, hogy ilyen helyre nagyon megbizhato (olom) akkumulatorok kerulnek, es eleve nincs oxigen legkor ott, vagy ha van, akkor egy tuz eseten automatikusan elfojtjak (az egesz hajon nem megy ez, de egy elzart terben igen).
Annak, hogy ennyi magasrangu tiszt halt meg, akiket kulonleges specialistakkent emlegetnek az oroszok, elegge szabotazs szaga van. Vajon lehet-e kivulrol tuzet okozni egy tengeralattjaron? Peldaul visznek magukkal elektronikus eszkozoket, amiket akar kivulrol is fel lehetne "robbantani", bar abbol nem lenne ekkora tuz. Egyebkent civil is volt a hajon, ez is furcsa (es tul is elte).
Te is tudod, hogy ez konkrétan nem igaz. Pont a nukleáris fegyverkezés okán épültek, most is épülnek szaporító reaktorok, a világ legelső (ráadásul ténylegesen áramot is termelő !! ) tóriumos reaktora már 65 évvel ezelőtt is működött Oak Ridge-ben, és azóta is épült több.
Mindegyik kínlódik az eszméletlen szintű gyors degradációval - ha valódi nukis vagy, nem hiszem el, hogy nem vagy tisztában ezzel...
"Peldaul azert nem veszik meg, mert nagyon draga."
Ez önmagában elég. Ma a világon eladott új autók kétharmada-háromnegyede olcsóbb, mint a létező legolcsóbb EV-k (és sokszor nem is simán "olcsóbb", hanem felébe-harmadába kerül) - ami legolcsóbb EV-k közben meg a hétköznapi átlagos családi autótól elvárt igényeket még nagyon távolról megközelíteni sem képesek, nudli hatótávolságú városi kisautók.
Egy rendes, normális, értelmezhető hatótávolságú és legalább négy embernek és csomagjainak elégséges helyet kínáló EV meg árban egyértelműen luxusautó-kategóriában van - miközben meg ilyen paraméterű hagyományos autók teljesen olcsón is kaphatók.
Nem is vitás, hogy ez egy pillanatnyi helyzetkép, változhat még idővel sokat - de mennyit vajh? A Nissan Leaf például maholnap 10 éves modell lesz, és bár képességei sokat javultak időközben - hát, olcsóbb nem igazán lett, aki nem tudta 10 éve megvenni, és akinek nem volt elég a hatótávolsága 10 éve - az most sem tudja megvenni, és jó eséllyel a hatótávval sem lesz megbékélve...
Nagyon kéne az a bizonyos "csoda-akku", töredék áron, többszörös kapacitással.
Peldaul azert nem veszik meg, mert nagyon draga. De sok mas oka is lehet, akar a sznobsag is, hogy neki marpedig bmw xyz kell.
Hasonlo a helyzet a szolar-energiatermeles hivoivel is: keveseknek van sajat, mert draga (ha nem o maga csinalja meg, mint itt pl. dajtas, aki meg powerwall-t is csinalt maganak).
Megint elköveted azt a hibát, hogy az uránkészletek és a jelenlegi reaktor-technikában fel is használható dúsított urán közé egyenlőségjelet teszel, miközben a valóság egészen más...
A mostani reaktorokban azt a rengeteg sok "sima" uránt nem tudjuk használni semmire, hiába van sok, csinálhatunk belőle lövedék-magot, meg szép sárga festéket, ennyi...
Azok a szaporító reaktorok viszont, amiben akár a sima urán, akár a tórium tényleg felhasználható lenne - azok valahogy 60-70 év után sem tudnak kilépni a kísérleti stádiumból, olyan erős az aktív zóna neutronfluxus miatti degradációja, hogy pár évnél tovább nem üzemeltethetők, ez pedig kereskedelmi célú használatukat ab ovo kizárja. És eddig erre nem találtunk megoldást - kérdéses, fogunk-e valaha...
Ha igen - akkor ez nagyon sokáig megoldás lehet (bár ez sem a végtelenségig, de sokáig). Ha nem - akkor mást kell kitalálni. Viszont, ha jobban utána nézel-olvasol a dolognak, akkor sajnos azt látni, hogy szó szerint tanácstalanság van, igazándiból senkinek sincs ötlete arra, mit lehet kezdeni a témával úgy, hogy megfizethető, biztonságos módszer legyen. A leginkább épkézláb ötlet még az, hogy a tóriumos szaporító reaktor aktív zónája legyen egy teljesen moduláris, pár évente kicserélhető egység - csak ezzel az a baj, hogy pár évente kiszednénk a rendszerből egy több tíz tonnás, még évezredekig nagy aktivitású degradálódott acéltartályt, amit utána biztonságosan kellene tudni tárolni valahol - kb: az ítéletnapi harsonákig, és ha ezt tömegesen, gazdasági léptékben csinálnánk, akkor a világon évente több száz ilyen keletkezne...
Nagyon egyszerű a képlet - az EV hívők és a politikusok nyomulása ellenére a vásárlóknak egyáltalán nem felel meg az, amit rájuk akarnak erőltetni, és nem veszik azokat a kocsikat, amelyeket terjeszteni akarnának.
Canning notes the case of El Carbito onshore windfarm in Spain, which saw its power capacity boosted from 22.8MW to 31MW after 90 first generation turbines were replaced with 15 new ones.
Az elmúlt hetek legfontosabb EV-s cikke. A kínai imperializmus nem viccel, és csak a nagy váltásban bízhat. Ha az EV sem jött be pár év alatt akkor jöjjön a HEV, de ugyanolyan szintre akarnak eljutni mobilizációban mint a távközlésben.
Aztán hogy ez most mikor kinek és miért lesz jó az egy huszadrangú kérdés, ha a világ legfontosabb iparága feletti dominanciáról van szó.
Kiemelések tőlem, de gyakorlatilag arról szól amit írok régóta. Az EV a jelenlegi állapotában zsákutca. Az első pár mondatot a portfolio-s cikk miatt idéztem be.
Investment researcher Evercore ISI has long pointed out the huge financial problems facing European carmakers from the EU targets. If the industry doesn’t reach 2020/2021 targets it faces 33 billion euro ($37.6 billion) in fines if CO2 levels stay at the 2018 level. Evercore ISI says it will cost 15 billion euros ($17.1 billion) to comply with the new regulations.
Industry expert Lutz said it’s time for the EU to make the rules easier.
“In Europe, for instance, it is absolutely mandatory to revise the standards because the way they are, nobody can meet them without paying hundreds of millions in euros in fines,” Lutz said in an interview with Automotive News.
So there is a possibility that European buyers will rebel against these mandated electric vehicles, which are not only undermined by the charging problem, but are also hugely expensive. It would make sense to ratchet up the output of plug-in hybrids, which would allow much greater flexibility and remove range/charger anxiety, while allowing carmakers to provide less ambitious electric cars. Step forward the turbo-charged golf cart, like Sweden’s Uniti of Citroen of France's Ami One, which will have range of up to 50 miles, be affordable, quickly rechargeable and be really only suitable for urban driving. Meanwhile, maybe the industry can accelerate the introduction of fuel cell electric vehicles for hassle-free long-distance driving.
