Tehát akkor elvi síkon megvehető :) Gondolom itt a szívószelep kokszosodás játszhat, meg esetleg turbo problémák, de az utóbbi elkerülhető szakszerű használattal (nem azonnal tiporni, leállítani, normális olaj)
Úgy tűnik, a szlovák villamos művek lemondott arról, hogy az ígért jövő év eleji határidőre üzembe helyezze a mohi atomerőmű harmadik reaktorát. Már senki sem számolja hanyadszor halasztják az átadást.
melynek lényege, hogy a szakemberek vizsgálják felül a jelenleg működő rendszereket, és állapítsák meg, hogy a hálózatokban hol lehetne lecserélni az automatizált vezérlő rendszereket olyanokra, melyeket emberek kezelnek manuálisan, vagyis csökkentsék az automatizáltság mértékét.
A törvényjavaslat (Securing Energy Infrastructure Act – SEIA) kidolgozóinak az a reménye, hogy a digitális függőség mérséklése megnehezíti az esetleges támadók dolgát,
máshonnan nézve meg a németek ügyesen kihasználják a kelet európai államok fosszilis erőmű parkját, mert így azokat kell leállítani a német helyett
ugyanakkor ugyanezen erőműpark megléte miatt lehet minket kritizálni és revolverezni
nekem többet érne ha inkább kerek perec le lenne zárva a határkeresztmetszet, vagy legfeljebb export irányba mehet áram, és rákapcsolnánk a paks 2 befejezésére (plusz elkezdeni egy harmadik, de más helyszínre telepítendő atomerőmű építését, lehetőleg nyugati technológiával)
"Magyarorszag ugyesen kihasznalja azt, hogy a nemetek a megujulo-aramot idonkent negativ aron kenytelenek adni. Azzal, hogy importalunk, a nemet polgarok fizetik az aramszamlank egy reszet."
Magyarorszag ugyesen kihasznalja azt, hogy a nemetek a megujulo-aramot idonkent negativ aron kenytelenek adni. Azzal, hogy importalunk, a nemet polgarok fizetik az aramszamlank egy reszet.
Meg jol emlexem a nem nemet területeken a koboraramokrol szolo törtenetekre. Meg arra, hogy Nemetorszag masok szabalyozasi tartomanyara tehenkedik.
Azert szerenyen felmerül pl. a kerdes, hogy Magyarorszag a ~35%-os import delej aranyaval kire tehenkedik? Vagy, hogy lehet-e ezen a területen tehenkedesröl beszelni, hiszen egy halozatban a szereplök gyartanak, fogyasztanak, kereskednek, dokumentalnak (minden adott-vett energiacsomag fel van pantlikazva, az eredete ismeretes) ... a halozatok pedig nem követik az allamhatarokat ... ennek ellenere az összes export-import adat digitalisan rendelkezesre all, barmikor kiertekelhetö ...
Innen kezdve lasan irom, igy talan erthetöbb. Ha Nemetorszag nem ugy döntött volna, hogy elöször az atomreaktorokat kell lekapcsolni 2022-ig ... utana jönnek a szenerömüvek ... hanem mindez forditva törtenne, ... akkor mar NEM LEHETNE azzal ervelni, hogy "denemcsökkenaco2kibocsatas".
Az atomenergia csucsidöben ~155 TWh-t termelt. Jelenleg talan 70-80-at. Nos a kiesest megujulokkal potoltak. A szenerömüvek termeleset ilyen körülmenyek között NEM lehetett jobban visszafogni.
Különben, pont az autok miatt (a zemberek többet maszkalnak, az autok motorjainak merete nött, nö az aruszallitas mennyisege) miatt nem csökkent elegge a CO2 kibocsatas. A villamosenergia területen van elörelepes, de sajnos a mobilizacio azt közel kompenzalja ...
Most itt tart a mutatvany ... ezek a jelenlegi hivatalos ertekek ... 2018-ban (2017-tel szemben) pl. 40 millio tonnaval csökkent a CO2 kibocsatas (ami ~5%). mar irtam nehanyszor, hogy az "NDK"-tol megörökölt maradi energiarendszer szanalasa vitt el jelentös összegeket ... a keletnemet energiarendszer strukturajat meg nehezebb atalakitani ...
2030-ra a helyzet majd gyökeresen megvaltozik, az akadekoskodas elneul, hiszen akkor mar >65% lesz a megujulok aranya a villamosenergia kesziteseben ... valamint remeljük, hogy a mobilizacio is gyökeresen megvaltozik. Ugyhogy a varhato "2030-as" adatok nem is neznek ki annyira kiabranditonak ...
Erdekes iras (a shale/tight olaj olyan konnyu, hogy egyre tobb kanadai nehezolajat kell importalniuk - aminek a kitermelese egyebkent valoszinuleg a legkornyezetszennyezobb):
A blekkautozás nem az én nünükém volt - a fázistolókat meg szépen sorban megépítették, valamint nagyon jelentős mértékben bővítették a belső német elektromos tranzit-elosztó kapacitásokat is - tehát a szükséges hálózatfejlesztés valóban ott volt mögötte.
Másrészt tudod, azért vaknak kell lenni, hogy ne tűnjön fel, hogy hiába nő és nő a megújulók aránya a német energiarendszerben - még mindig a kontinens egyik sereghajtója és messze-messze átlagrontó az emisszió tekintetében.
Ez a szénerőmű + napelem/szélkelep kombó nem tűnik azért olyan ideálisnak...
Te mar akkor nem osztottad (es blekkautoztal, fazistoloztal, ...), amikor a nemet halozatban <30% volt a megujulok aranya. Most meg kepzeld el (ismet emelkedett 0,1%-t) mar 47,4%.
Azért valahol jópofa, hogy kész tényként kezelitek azt, hogy pl: az akkuk előállításának járulékos emissziója az még drasztikusan redukálható (ez így is van egyébként), meg a jelenleg egyébként kifejezetten riasztóan szennyező globális primer-energetikai rendszer is tisztábbá tehető - de ugyanakkor, ami ötlet nem a szívetek csücske, azoknál meg bármiféle fejlődést elképzelhetetlennek tartotok...
Meg kell oldani az energia ipari léptékű, évszakos tárolását ...
Hiaba rugozol a vegtelensegig rajta. Ilyen mar van, ismeretes ... ugy hivjak, hogy földgaz (kesöbb esetleg ugy, hogy mümetan) ... meg annak a tarolasa. Ebböl mai ismereteink szerint is eleget lehet epiteni, a metant jo sokaig lehet örizgetni ...
Van itt meg egy harmadik mitosz is. Az pedig az akkugyartas folyamatanak "vegtelen" CO2 tartalma.
Olyan szamok terjengenek, hogy jelenleg ~140 kg CO2 termeles parosul 1 kWh akku elöallitasaval.
(Ez nyilvan ugy jön ki, hogy az akku nagy reszet Kinaban keszitik ... es a segedeszköz delej nagy resze az ottani "CO2 gazdag" szenböl szarmazik ... ezt szamoljak kiindulasnak.)
Mas körülmenyek között a CO2 igenyt nyilvan könnyeden felezni lehet (jobb összetetelü delej, optimaltabb banyaszati modszerek ...).
Ha pedig hozzaszamoljuk, hogy az akku recycling ipar kialakul, az akkugyartas-recicling ciklus bezarodik, akkor mondjuk a nyersanyagok elöallitasanak energiaigenye talan megegyszer felezödik.
Pl. az elsö Li-ion akku ipari meretü recycling központja letezik es müködik Antwerpenben. A megcelzott nyersanyagok (rez, kobalt, litium) a kitikkadt akkukbol a fö alapanyagok ~95%-t tudja jelenleg visszanyerni. Vagyis a teknyologiat nem kell kitalalni ... talan azert csiszolgatni, felskalazni kell ...
Ilyen modon nyilvan az elsö kibanyaszas utan a mertekado nyersanyagok körforgasa biztosithato ... es az komoly hiba, ha a mostani EV-ba beepitett nyersanyagok CO2 tartalmat 100%-ban az elsö generacioju EV-hoz szamoljuk ...
Vagyis, ha az akkugyartas es az EV elleni "killer-argument"-ek sorozata kicsit lenyuxik, akkor kiderül majd, hogy most az EV jelenleg 80-100 000 km-re taksalt hatranya szepen lecsökken 20-25 000 km-re. Az pedig a hasznalat elsö 1-1,5 evet jelenti ... es utana az EV mar a CO2 szempontoxerint is döntö elönnyel rendelkezik ...
(65 kWh á 140 kg/kWh CO2 -> ~9 tonna ... annak a negyede 2-2,5 tonna, ami elöall ~1000 liter üzemanyag elegetesevel ... persze nyilvan a villamosenergia CO2 tartalma es az ICE elegetett üzemanyaganak a különbseg szamit)
Mindennek ellenere eljen a soros-hybrid, amely megfelelö, de sokkal kisebb akkuval (meg egy kis fosszilis üzemanyaggal) is biztositani tudna az atmenetet. Ugyanis, ~20 kWh akku tovabb harmadolna az akkuigenyt, a hatotav tetszöleges maradhatna, ugyhogy az ellenerv is befuccsol, hiszen nem kell annyi belöle ... Ha egy ilyen auto fosszilis üzemanyag mennyisege ~2 liter/100km, akkor egy hagyomanyos ICE jarmüvel szemben is harmadolodik a fogyasztasa ... es az auto elete soran nem kell a ~12000 liter üzemanyagot elegetni, csak ~4000 litert ... ami mar egy igen jelentös elörelepes lenne. Annyi olaj pedig csak akad az elkövetkezendö nehany evtizedben is ...
Kepzeljük el, hogy 1 kWh akku CO2 igenye igy mindössze ~40 kg CO2-t produkal ... es abbol a hybrid ~20 kWh-hoz összesen 800 kg CO2 jarul (ami elöallhat ~400 liter üzemanyag elegetesevel is) ... hat akkor mar az ellene törtenö erveles a sumakolas kategoriaja ...
Aki a földön jár annak jó ideje nyilvánvaló, hogy a lítium ionos technológia önmagában is elegendő, jelenlegi formájában is képes kiváltani a belsőégésűeket a mobilitás számos területén.
Éppen fordítva.
Aki a földön jár, annak az a nyilvánvaló, hogy önmagában semmiféle akku nem képes erre.
Nos mindkét pesszimista jóslat idejétmúltá vált, az akkuk életciklusa rendkívül jól prognosztizálahó, megfelelő akkumenedzsmenttel közel lineárisan tartható a degradálódási görbe és az élettartamuk is elegendően hosszú, hogy az autókból kikopott 10 + éves akkuk még egy évtizedig szolgáljanak tovább telepített alkalmazásokban.
Ez még álmodozásnak is mesebeli magasságokban jár.
