A nyersanyagoknak piaca van, mint minden másnak, vannak eladók, és vannak vevők, nem világháború van, hogy bárki el legyen zárva a nyersanyagoktól, sőt ma olyan időket élünk, hogy a rossz államokat kizárják a nyersanyag eladásból.
Az EU "belterületén" felépülő akku(cella)gyárak a történelem során első alkalommal teszik lehetővé a tagállamok számára a mobilitásuk ÉS az energiaellátó-rendszerük totális függetlenítését az OPEC az USA vagy éppenséggel Kína gazdaságától.
Felmerül a kérdés, hogy cserébe senkitől nem válik függővé? Vagy mégis, mert kell a nyersanyag, meg a technológia. Nem tudom lesz-e eu-s akkutechnika, vagy keleti-alapú marad?
Számoljátok bele a flotta-szintű kibocsájtást szabályozó EU-rendelet hatását is. Ha SUV-okat szeretnének árulni továbbra is,
akkor azok mellé BEV-eket kell leadni, hogy kijöjjön a járműkilométerenkénti kibocsájtásban az átlag. A BEV-ellenes olvtársak
ezzel a piac-átalakító tényezővel pl nem is számolnak.
Amíg a BEV multifunkcionálisan (fogyasztó + termelő) integrálható az elektromos hálózatba kiegészítő infrastruktúra nélkül,
addig pl egy hidrogénhajtású elektronyos jármű csakis termelőként, tehát a BEV rendszer szinten előnyösebb. Ezt igen hamar
fogja majd a piac felismerni és az akkutechnológia fejlődésével eléggé gyorsan és forradalmian fog átalakulni az energiapiac.
Az EU "belterületén" felépülő akku(cella)gyárak a történelem során első alkalommal teszik lehetővé a tagállamok számára a mobilitásuk ÉS az energiaellátó-rendszerük totális függetlenítését az OPEC az USA vagy éppenséggel Kína gazdaságától.
A BCG mátrix az oka a félreértelmezhető fogalmazásnak. Nem feltétlen gazdaságtalan valami, ha átmenetileg nagyobb költséget tud a könyvelő rászámolni, mint amennyi bevételt produkál.
A kérdőjelek kategóriába tartozó termékek még viszonylag új termékek, melyek relatív piaci részesedése bár alacsony, de a gyorsan bővülő piac ígéretes lehetőségeket tartogat számukra a jövőre nézve. Ezen termékek még nem nyereségesek, hisz a nagy növekedésütemű piaci igények kielégítése és a részesedés növelése nagy költségekkel jár. A kérdőjelekből kedvező esetben sztárok lehetnek. A vállalt lehetséges stratégiái: további növekedés vagy visszavonulás.
körülbelül 3000 eurós veszteséggel számol a Volkswagen minden egyes eladott tisztán elektromos I.D. után, s ez az állapot egészen 2025-ig kitarthat, amikor is a MEB platformra épülő villanyautók gyártása gazdaságossá válik,
Erre annyi a válaszom, hogy a 60-as évek vége felé az iparág zöme azzal számolt, hogy a Wankel motor le fogja váltani a hagyományost...
Nem érdekelnek az ilyen "prognózisok", pláne nem, hogy a dízelbotrány után a VW egy szavát sem hiszem el, sem pro, sem kontra, és ezek az elemzések is alapvetően a befektetői körnek szólnak...
Az Auto Motor und Sport német autós magazin információi szerint körülbelül 3000 eurós veszteséggel számol a Volkswagen minden egyes eladott tisztán elektromos I.D. után, s ez az állapot egészen 2025-ig kitarthat, amikor is a MEB platformra épülő villanyautók gyártása gazdaságossá válik, és a nyereség végül a hagyományos autókét is meghaladhatja.
Viszont a konkrét esetben tényszerűen leírható, hogy mondjuk az akkus meghajtás semmilyen módon sem fogja tudni kiszorítani az energetikából a fossziliseket (úgy általában). Egy nagyon szűk részterületen nagyon korlátozott feladatokra tök jó lehet valóban - de azon túl?
Ezzel az erővel egy új borotvaféleség kitalálásától is várhatjuk mondjuk a környezetszennyezés és a klímaváltozás megállítását...
Nincs köze a dolgoknak egymáshoz, legalábbis nem a kellő mélységben...
A napelemről meg a szélerőműről is azonnal láthatja a vak is, hogy ezek nem szoríthatják ki önmagukban a hagyományos megoldásokat, hiszen - mint azt már tízmilliószor kitárgyaltuk - kiszámítható alapellátásra ab ovo képtelenek.
Akkor lehetnek képesek rá - ha mondjuk az ipari léptékű évszakos energiatárolást végre megoldjuk. Ám abba nem mennek jelentős energiák, a támogatások helyette mennek a napelemek meg szélkelepek terjesztésére...
Szerintem hibásak a prioritások, általában nem látom azt, hogy tényleg átfogó és átgondolt váltási koncepciója bárkinek is lenne. Részterületeken megy a maszatolás, sokszor nem is kis erőfeszítésekkel - de mi lesz ezzel, ha végül zsákutcának bizonyulnak?
A megoldás az, hogy olyan tiszta energiaforrásokat kell kifejleszteni - amelyekre tisztán racionális, gazdasági megfontolásokból is érdemes átváltani - és akkor át is fognak váltani.
Valóban.
Ez pedig a gyakorlatban úgy működik, hogy
1. Kifejlesztenek (feltalálnak) valamit ami potenciálisan kiszoríthatja a régi technológiákat.
2. Keresnek egy nagyon szűk felhasználási területet ahol előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik annak ellenére, hogy drágább.
3. Ezen a felhasználási területen fejlődik tovább és terjed el egyre szélesebb körben.
Így volt ez a gőzgéppel is, a belsőégésű motorokkal is és így van ez a jelenlegi megújulófejlesztésekkel is. Van ahol már most megéri, van ahol majd meg fogja érni és van ahol racionálisan mindig olcsóbb lesz a régi technológia, ahogyan a széntüzelésű erőművek sem azért szorulnak ki sok helyen, mert olcsóbb a gáz, hanem mert nem adnak engedélyt az újak építésére, de fával is olcsóbb lenne tüzelni, ha engednék kivágni az összes erdőt.... ki is vágnák semmi perc alatt tisztán racionális, gazdasági megfontolásokból, ha engednék.
(Az angol, francia szénerőműveket sem olcsósága miatt szorította ki az atomipar, hanem mert a bányászok túl sokat sztrájkoltak akkoriban, így mindkét országban tisztán politikai megfontolásból költségvetési forrásokból építették ki stratégia és nem racionális, gazdasági megfontolásokból.)
Érthető - csak ezzel semmilyen szinten sem tudnád a kívánt hatást elérni. Annyira nem, hogy ma is létező dolgokról beszélsz - láthatóan csak annyi az eredményük, hogy adóbevételeket generálnak...
A megoldás egyébként egyszerre egyszerű - és nagyon nehéz. A megoldás az, hogy olyan tiszta energiaforrásokat kell kifejleszteni - amelyekre tisztán racionális, gazdasági megfontolásokból is érdemes átváltani - és akkor át is fognak váltani.
A szén nem azért terjedt el a fatüzelés helyett, mert támogatták (ellenkezőleg...) - hanem mert önmagában simán megérte. Az olaj/gáz nem azért szorította (egyes területeken teljes mértékben) ki a szenet, mert támogatták, tolták, kötelezővé tették (ellenkezőleg...) - hanem mert minden szempontból ez volt a racionálisabb, jobb, gazdaságosabb, kezelhetőbb.
Mivel ez most nem egyszerű kérdés - hát jó eséllyel "központilag" kellene ebbe "beleállni" - de pont azért, mert nem létezik az a bizonyos "világkormány", aminek az igényével engem szoktatok pont ti vádolni (most meg te terjesztesz elő egy olyan koncepciót, ami enélkül nem működhetne...) - ezért csak azt látom megoldásnak, hogy a fejlett centrumállamokban kellene kidolgozni megfelelő váltótechnológiát (az EV-t itt most elő se vegyétek, az egy szűk részterület nagyon korlátozott részmegoldása lehet csak..) - és utána azt elterjeszteni. Mivel - mint szintén írtam már - a világ több részének a zöme úgyis csak "technológia-importőr", így az végül "eszi, nem eszi" alapon szintén át fogja ezt venni. Hiába úszik Szaúd-Arábia vagy Kuwait az olajban - ha csak elektromos, vagy mondjuk csak hidrogénüzemű autót tudnának venni a piacon, akkor fogcsikorgatva ők is arra térnének át... És, ha nem tudnák megvenni az eladhatatlanná váló olajuk miatt - hát, akkor visszaülnének tevére. De nem náluk dőlne el a dolog, az biztos.
Szerintem akkor mar jobb CO2 alapon (kibofogott egestermek->uzemanyag) adoztatni, mert ha km alapon adoztatsz, akkor a kaminyon pont ugyanannyit fizet, mint a robogo. Csak elso korben eppen az ilyen HTO jellegu gyevi birokat kell kivenni a tortenetbol. A lakossag futestamogatasat meg a kormany oldja meg unorthodox modon ugy, hogy penzt ad a lakossagnak.
Az egésszel annyit, és kizárólag annyit érnél el - SEMMI TÖBBET - hogy hétköznapi fogyasztási cikkeket az átlagember számára úgy megdrágítanál, hogy többségüknek elérhetetlenné válna.
Úgy buktatnának meg az első választáson, hogy pislogni sem lenne időd.
És még az sem biztos, hogy sokat érnél ezzel el - mert ettől még szállítani a "lokálisan" gyártott árukat is kell (vagy úgy gondoltad, hogy valahol, ahol éppen egymással határos egy vasérc és szénbánya, oda kell az autógyárat is felépíteni ????), és ha hiszed, ha nem, nem az a sok üzemanyag és tonnakilométer ám, amikor a konténerhajó Kínából áthozza az izéket Hamburgba - hanem az, amikor Hamburgból azt terítik egész Európában... Vagy az USA-ban...
Az a logisztikai háttér többet visz el, mint a tömegáruk szállítása. Egy hajó egy konténernyi árut fele-harmada annyi üzemanyaggal elhozza a világ másik feléből ide - mint amennyiért utána azt a konténert húszfelé pakolva húsz megrendelőnek a kontinensen belül kiszállítják...
