Sajnos nekem az UV ledek november óta (!) nem érkeztek meg, ezért maradok egyelőre a kékfény technikánál. Igaz a higanygőzlámpát akár be is hozhatnám...
Arra akarnék rájönni, hogy egyeseknek a látszólag megfelelő fényforrás és szűrők ellenére miért nem működik klorofillra az eredmény.
A felső ábrán a pirossal jelzett zárószűrő vajon miért ilyen sáváteresztő? Általában felüláteresztőt szoktak használni, mint az alsón a piros grafikon. A zöld grafikon micsoda?
Én a RawTherapee Lucy-Richardson szűrőjét használom, illetve mostanában inkább a Capture Sharpeninget. Utóbbi még a debayer lépés előtt dekonvolvál, utána lehet persze még akutanciát növelni Unsharp Maskkal vagy tovább dekonvolválni Richardson-Lucyval.
A GIMP-hez van egy G'MIC-Qt nevű plugin csomag, azt fel kell telepíteni hozzá. Ezután a Szűrők menüpont alatt találod majd a G'MIC-Qt plugint, ahol a Details csoport alatt találod az élesítő szűrőket. Itt található Sharpen [Richardson-Lucy] néven.
Ha van időtök érdemes a többi szűrőt is kipróbálni vannak köztük nagyon jók, főleg az élesítéshez. A Richardson-Lucy-t általában külön duplikált rétegen használom a default beállításokkal, és utána még visszaveszek a réteg átlátszóságából, mert még így is túl erősnek találom, de ez persze a képtől függ.
365nm-es UV led van benne, ha simán zseblámpaként használva megvilágítok vele egy moha vagy muskátli levelet mikroszkóp nélkül, akkor is szépen látszik a klorofil fluoreszcenciája szabad szemmel.
A TS100 mikroszkópban van egy gyári DAPI szűrőkockám, amiben a 435-485nm-es barrier filtert lecseréltem egy ebay-es kínai 420nm-es long pass szűrőre.
Így gyakorlatilag majdnem a gyári UV-1A szűrőkockát kaptam, ami azért sokkal érdekesebb képet ad, mint a DAPI, annyi eltéréssel, hogy az UV-1A-ban a barrier filter 410nm fölött enged át, nálam az így átalakított DAPI-ban 420nm fölött:
Na, legalább ebben benne van a spirálmikroszkóphoz (bal oldal) az üvegskála?
Van ilyen spirálom vagy három, de skála nincs egyikhez sem, azt kidobják a vassal együtt. Anélkül pedig kábé nulla értéke van, mivel olyat szerezni olyan pontosságban (mikron alatti!) lehetetlen.
Te ugye látod fluorban a klorofill fluoreszcenciáját a mikroszkópjaiddal? Arra próbálunk Kékedi Levivel rájönni, hogy miért nem látszik nála. Pedig a Fluoval kimondottan alkalmas lenne erre (ez például sima féligáteresztő szűrős kép, nem dikroikus).
Köszi szépen! Már van rajtuk dekonvolúció, csak a fórumba töltött képeken (a nagyokon sem) látszik az a részletesség, ami az eredetiken. Igazából az lenne a megoldás, ha mondjuk a Google Drive-ra tölteném fel és itt csupán a hivatkozás lenne. Csak sajnos azt tapasztalom, hogy úgy kevesebben nézik meg. Ha érdekelnek a kész képek, akkor küldök linket.
Nagyon jók lettek a képek. Az epi-fluoreszcens képeidnél érdemes lenne kipróbálnod valamilyen dekonvolúciót, nagyon sok részletet visszahoz. Utólagos engedelmeddel GIMP-ben módosítottam egy kicsit a képen, az expozíciót csökkentettem, ráfuttattam egy Richardson-Lucy dekonvolúciót és utána egy kis élesítést.
A kép bal fele eredeti, jobb fele a GIMP-ben módosított.
Sajnos magyarul nem nagyon találsz. Talán a Fauna Hungariae sorozatból a Protozoa - Állati egysejtűek, a Járólábacskás csillósok és a Szájkoszorús csillósok (ebben találod a Cothurinákat), ezek régiek, de elég részletesek.
Illetve még ugyanebből a sorozatból a Kerekesférgek I. és a Csillóshasúak füzet. Ha érdekelnek írj egy emailt.
Köszönöm szépen a részletes választ! Több könyvem is van már itthon, de egyikben sem találtam. Magyar nyelven van esetleg hasonlóan részletes olvasmány?
Igen a második képen Coleps-ek vannak, a magyar nevük rablócsillós. Az első képen valamilyen Cothurina faj van, a háza alakjából a legvalószínűbb, hogy Cothurnia oblonga.
Ha elég nemzetség/nem szintű egyszerű képes határozó, ajánlom figyelmedbe a 'Free-Living Freshwater Protozoa' című könyvet (akár pdf formában is az internetről).
Tovább folytattam a szűrővel a próbálkozást. Azt tapasztalom, hogy a belső fekete gyűrű rész minél vékonyabb, annál jobb. Viszont közben találtam pár érdekes jószágot a vízben, amiknek azonosításában kérném a segítségeteket:
Az első kép 20x, a második 10x objektívvel készült. Az első képen főleg a bal oldalon látható 2 valami érdekel. Készítettem videót is amúgy, nem feltétlen róluk, csak mint érdekesség: https://www.youtube.com/watch?v=iFVDQYdHwvs Sajnos a szenzoron lévő port sehogy nem sikerül eltávolítani jól, ami a videón meglátszik. Egyébként nagyon szép a kék háttér vizuálisan, tényleg lenyűgöző, még fotografikusan nem tökéletes, de szemmel nagyon jó cucc, megérte kipróbálni.
Nehogy azt hidd, gyári megoldásoknál is gyakran látható a háttér egyenetlensége. Különösen széles látómező esetében. Érdemes alaposabban megfigyelni a képeket.
A Mikropolychromart meg nem ferde megvilágításra, hanem Rheinbergre készítették. Egyébként arra az U7 magyar kondenzor saját megalkotói szerint jobb volt (csak rajtuk kívül senkinek nem volt lehetősége ellenőrizni).
