Én nem bíznék benne ennyire, viszont egy digitális útmérős szerszámgéppel, meg egy mikron felbontású indikátorórával kimérhető az x/z elmozdulás, abból meg a tangens megvan.
,,Viszont nem értem a rajz alsó részét. Az alsó Amici prizma háza látszólag a blokk alján egy világoskéken szereplő menetes gyűrűbe csavarodik. Ha elforgatod a gombot, akkor hogyan lehet, hogy a prizmaház nem szorul meg? Mivel van még egy sötétkék csapágy, ami megakadályozná a süllyedését, az emelkedését meg maga a kúpkerék.''
A sötétkék tartja a helyén az alsó forgó részt, nem forog együtt vele. A világoskék gyűrű a skálát fogja össze az alsó résszel, és együtt forog vele.
Az onshape linken az "Assembly" fülre kattinva csavargatni is tudod a kereket, és látod mi forog. Ha bekapcsolod a metszet nézetet, akkor belülről is látod:
A tárcsa tükröző? Ha igen, akkor az okulár mögé központosan raksz egy lézert* és a visszaverődő fénysugarat a távcső objektívjére központozod. Ha nem, akkor raksz egy plánparallel lemezt a tárcsára.
Lézer nélkül: raksz az objektív elé központosan egy 50 cm fókuszú segédlencsét és a távcsőobjektív képét állítod középre.
* A nyaláb kilépési helyét oldalról látod kell, ha a lencse nem tökéletesen pormentes, vagy ha egy pauszpapírt raksz az objektívre. Így a lézert be lehet központosítani az optikai tengelyre.
Remek az ábra, nagy munka lehetett. Viszont nem értem a rajz alsó részét. Az alsó Amici prizma háza látszólag a blokk alján egy világoskéken szereplő menetes gyűrűbe csavarodik. Ha elforgatod a gombot, akkor hogyan lehet, hogy a prizmaház nem szorul meg? Mivel van még egy sötétkék csapágy, ami megakadályozná a süllyedését, az emelkedését meg maga a kúpkerék.
Eddig még nem láttam. De nem elég az üveg törésmutatóját megmérni, a prizmaszög ismerete is szükséges (tized ívperc pontossággal), az is szerepel az egyenletben.
Van egy végtelenre állított távcsövem (objektíve kb 15 mm), hogyan lehetne pontosan az optikai tengelyére merőlegesen állítani (mondjuk az objektív elé 50 mm-re) egy sík tárcsát? Ez konkréten egy Zeiss (vagy bármilyen más) dioptriamérő. Fényképezőgéppel tök egyszerű, mert elé teszek egy tükröt, aztán addig állítom a szöget, míg pontosan az objektívet látom középen, ehhez az élességállítón a távolságot a valós tárgytávolság kétszeresére kell állítanom. Itt ez nem kivitelezhető.
Oké, köszi, így már értem. Szerencsére az enyémet nem kellett megbontani, nem tudtam hogyan néz ki belülről. Akkor annak, akinek a prizmákat szintén ki kell szednie az újrakalibrálással is vesződnie kell.
Egyszerű, de nagyszerű minta: sushihoz való algalap. Vízben oldva szétbomlik rétegekre. (40x DIC)
Valamint UV fényben is, ami meglepett, azt hittem, így szárítva már nem fog működni. Igaz nem volt valami túl erős az autofluoreszcencia, 0.4 másodperc kellett most ISO-400-on, 20x objektívvel.
Ha egyszer létezik jó példány belőle, nem lenne megvalósítható egy negatív minta készítése pl szilikonból, majd abba egy műgyanta kiöntés, végül a hátoldal esztergáláya?
Köszönöm, ez nagyon hasznos. Lassan összejön jó pár adat és a maradékot talán interpolációval kiszámolhatjuk (amennyiben a növekvő prizmaszám valamilyen tulajdonsággal egyenesen vagy fordítottan arányos).
A fent könyben, sajnos, F1 rendszer van Abbéra, míg a merülő változatnál az össze L-sorozat ismertetve vagyon. A két Die Pharmazie cikket csak kedden tudom megnézni, ekkora tudják külső raktárból behozni
Azt megértem, ha még egyéb bizbaszok vannak a prizmaházban és helyileg sem férnek el a kúpkerekek, de azt nem, hogy 2 db párban vett 1 modulos miért ne kapaszkodna össze.