"Ha egyszer beállítottad rajta, hogy milyen ISO és milyen blende mellett akarsz képelni,"
Szóval ne vonatkoztassak el a géptől. És már manuálisabb gépről beszélünk, mint az elején gondolta, igaz ez tegnap is kiderült.
Amúgy de, erre való a távvezérlés és ha valakinek nem tetszik az LCD kijelzős vaku, akkor vesz kijelző nélkülit, amin tárcsák és gombok vannak, oda sem kel nézni de kezeled. Lehetőség adott mindegyikre. Arra is, hogy egy adott fix fénnyel villanjon az állványon a fejünk felett, aztán ha bűvészkedni akarunk, akkor azt rekesz/ISOból megoldjuk.
Ez a megoldás magasról lesz...ja, hogy milyen géppel fényképezel, lehetne az akár egy camera obscura is. Egyetlen kívánsága van: mondják meg neki, mikor villanjék, a többit majd ő rendezi.
Ha egyszer beállítottad rajta, hogy milyen ISO és milyen blende mellett akarsz képelni, ezekből, valamint a kulcsszámból kiadódik egy távolság-tartomány, amin belül az automatika mindig ugyanakkora megvilágítást fog biztosítani. Teheti ezt azért, mert villanás közben ő maga méreget, a mért értéket pedig összeveti azzal, hogy mit várnak el tőle; ha közelebb van hozzá a téma, hamarabb, ha távolabb, akkor pedig később fogja kikapcsolni magát, mert a mérési eredmény így fog közelíteni a beállított értékekhez. Eddig OK?
No most ha automata, akkor mégis mitől manuális?
Ez a kategorizálás onnan ered, hogy abból indultak ki: a villanás előfeltételeiről automatikusan vagy manuálisan születik döntés, a rendszerből értesül-e a vaku, avagy a fotósnak kell (a vakun) meghatározni, mennyi fény kell az adott képhez. A TTL-től, pontosabban azon időktől kezdve, amikortól a vakuval nem a felhasználó, hanem a váz közölte a tennivalót, az erre alkalmas eszközöknek csak egyik opciójává vált a kézi beállíthatóság - ez a rendszervakuk születése dióhéjban. A TTL-nél az elvillantás szabályozása még mindig prompt, az expozícióval egyidejű, de már a váz mérése által vezérelve történt, míg a digitális eszközöknél egy előzetes mérés a várható szükségletet előre közli a vakuval, hogy mennyi az annyi, expo közbeni szabályozás már nincs. Ugyanezzel a mozzanattal az első strófában ismertetett képességet el is vesztette a vaku (kihagyták belőle), mert az új megoldás sokrétűbb, és olyan tényezőket is figyelembe vesz (fókusztávolság, mátrix-fénymérés stb.), melyek az önvezérlésnél ugyan szintén megoldhatók lennének, de kivitelezésük macerás, inkább csak specifikus igények esetén lenne indokolt - és a digitális világban már értelmetlennek is tűnik.
Azért ez az utóbbi kijelentés nem minden vonatkozásban állja meg a helyét; a mai manuális vakukban (amelyek persze híján vannak a fentebbi önvezérlő képességnek) többnyire már van lehetőség a zoomolásra, a rendelkezésre álló fényteljesítmény értelmesebb kihasználására. Ha az automatizmus is beléjük kerülne (és a mérőszenzor mérési látószöge arányosan változna a -szintén manuális- zoomolással), a kutya sem venné meg a jelenleg árusított síkbuta manuális vakukat, de gyaníthatóan a rendszervakuk forgalmán is meglátszana a dolog... Hát, úgy tűnik, ez valahogy nem esik egybe a gyártók érdekeivel, mi meg elvagyunk azzal, ami van.
Ha még ez is félreérthető vagy félremagyarázható, tehetetlen vok. Csak azt ne modd, hogy ez te is nagyon jól tudtad, mert az eddigi megnyilvánulásaidból nem ez tűnt ki. Van ugyan papírom róla, de annyira elvetemült soha nem voltam, hogy mindenáron, akarata ellenére ismereteket erőltessek valakire, szóval ennyi.
Az LCD kijelzők többsége pedig igenis gyalázatosan tré. Ha nem magad előtt tartva, lehetőleg meredek szögben nézve matatsz a vakun (mert pl. a fejed fölött van egy állványon), akkor egy gomb lenyomása után ne mán nekem kölljön vitustáncot járnom alatta, hogy találjak végre egy olyan betekintési szöget, ahol legalább a kijelzett dolgok negatívja kivehető! Naaagyon kevés a kivétel... És nem kell az a megjegyzés sem, hogy ilyesmire a stúdióvakukat kell használni, vagy távvezérlést!
A témáról a fényképezőgép irányába vert fény alapján...
Beállítható rajta az ISO és a blende, és ennek alapján méri a fényt, és letiltja az energiaáramlást. Magyarországon a filmes korszakban egy népszerű, mindenhol árult, relatíve olcsó típusa volt ezeknek a Carena CA 21. Itt látszik, hogy a blendétől függően melyik távolságtartományban tudott automatán villanni (a két csík).
Az írtárs által említett digitális korszakbeli változat annyival tud többet, hogy a mérővillanásra nem sül el. Persze, digitálisnál annyit kell tudni, hogy a gép mekkora ISO-val és blendével fog vakuzni, ez vagy beállítható, vagy körmönfontan rákényszeríthető. Ennek elől volt a manuális/automata átkapcsolója, és nyilván elől volt a szenzora is.
Én tudom... Van már kb. mindennek. Erre sem nagyon akartam írni, hogy " nem egyet LCD kijelzővel is felcsicsáztak (aztán folyik ki a szemed, hogy lásd, mi van rajta, ha oldalról nézed)", hogy szerintem egész jól lehet oldalról nézni, de ha valakinem nem tetszik, akkor vegyünk Di700at. Janem, az drága és túl színes, meg modern. Akkor őőőőő, legyen i40. Az nekem bejön és lehet vakon tekergetni, nem mint a kókány Metz-et :-D De ez is drága, meg költeni kell.
"Na, én meg ezt hívtam manuálisnak. De erre mondtam, hogy a mostani vakuk is beállíthatók ugyanígy. És ha mindig ugyanakkorát villan, akkor azért egy átlagos bridge meg hasonló cuccokkal jókat lehet szívni."
Amiről ők beszélnek, az nem manuális. Manuális az, amikor beállítja az ember, hogy a vaku mekkorát villanjon. Ez meg akkorát villan, amekkorát kell - csak annyiban "rosszabb" a TTL-nél, hogy az objektív látószögét nem veszi figyelembe. TTL-nél a gépben, a film oldalán van az érzékelő a gépben, ennél meg a vaku elején.
Miért fizetne valaki 135-öt, ha 25-ből is el tudja érni az adott feladatra ugyanazt? Kicsit kószálni kell a használt cuccok között ez tény, de ennyiből biztosan meglesz. Feltettem a fényképet, az ott nem is volt 25. És 10-12m-ig tökéletesen automata.
"Vagy álljanak el a szándékuktól, mert éppenséggel nincs vagy nekik elérhetetlen, ami "oda való" - de ezt mondd te nekik, én inkább segítek ötletelni."
Mondtam én, vegyen 8eresért vakut és kész is. Akadt már példa arra is, hogy hívjon meg egy sörre oszt kap kölcsön, de ezt egy ideje nem erőltetem, mert...
"És a vaku beállítószervein látszódának, hogy -mivel neki is levének határjai- a beállított ISO és blende mellett milyen távolsághatárokon belül várható jó megvilágítottság, egy átlagosan szürke témát feltételezve. És ez jó volt, mert ha csak nem feketemacska-almot fotóztak, akkor szinte mindig telitalálat lett az eredmény.
És elnevezék ezt az üzemmódot automatának, mert hogy attól kezdve, hogy manuálisan beállítottad, úgy is működött."
Na, én meg ezt hívtam manuálisnak. De erre mondtam, hogy a mostani vakuk is beállíthatók ugyanígy. És ha mindig ugyanakkorát villan, akkor azért egy átlagos bridge meg hasonló cuccokkal jókat lehet szívni.
Ha, le tudod 1 fényértékkel. És ha manuális módok vannak. Amúgy slave2ben meg elvillan a külső és szabályozgatni sem kell. Ezt is mondtam, ennyiből kijön az egész, de már megint 4 millánál tartunk, miközben egy rendes fényképezővel együtt megveheted 150ezerből, vagy mittomén. Mondjuk gyerekhez nekem rögtön 3 kellett, de az legyen megint az én bajom.
Vala régen a vaku (a magnéziumot felejtsük el), a fénye pedig vala annyi, amennyi, de az mindig ugyanannyi.
Aztán vala a félvezetőtechnika, és vele a lehetőség, hogy a leadott fénymennyiséget előre beállítsuk. És mondá a fotós, hogy ez jó, de nem eléggé.
Aztán vala az ötlet, hogy egy szenzor érzékelje a vaku témáról visszaverődött fényét, és ha úgy találja, hogy elég ideig meg lőn a téma világítva, ne erőlködjön tovább. És így lőn, és ez igen nagy könnyebbség volt a helyes expozícióhoz.
Igen ám, de a vaku nem tudta, hogy mikor lenne helyes az expozíció. Ezért rajta be kellett manuálisan állítani azt az adott érzékenységhez és blendéhez.
És a vaku beállítószervein látszódának, hogy -mivel neki is levének határjai- a beállított ISO és blende mellett milyen távolsághatárokon belül várható jó megvilágítottság, egy átlagosan szürke témát feltételezve. És ez jó volt, mert ha csak nem feketemacska-almot fotóztak, akkor szinte mindig telitalálat lett az eredmény.
És elnevezék ezt az üzemmódot automatának, mert hogy attól kezdve, hogy manuálisan beállítottad, úgy is működött.
És a vakuk még mindig manuálisak voltak. Éppen csak lőn nekik egy új üzemmódjuk, de annak peremfeltételeit nem ők, hanem még mindig a fotós volt kénytelen beállítani, manuálisan.
És eljöve a kor, amikor már a váz nemcsak méré a fényt, hanem tevé azt lencsén keresztül, és szóba álla a vakuval is, és innentől hívják a vakukat TTL-képesnek. Ezek a vakuk már nem manuálisak - az csak az egyik, korántsem egyetlen, főleg nem alapvető üzemmódjuk, amin a gyártók igen sajnálkozának, mert az plusz kezelőszerveket, plusz szoftvert stb. követele meg, miknek jó minőségű legyártása szín macera egy kínainak:).
"Amire meg használni kell és szívás van, olyan is akad, de nálam nincs "kell", hanem majd viszek olyat, ami oda való." No, ez az, amivel az olvtársak többsége egészen biztosan nem így van, hanem azzal próbálja a legoptimálisabban megoldani a problémáját, ami a rendelkezésére áll, vagy számukra(!) és a cél szempontjából még ésszerű kereteken belül beszerezhető.
Vagy álljanak el a szándékuktól, mert éppenséggel nincs vagy nekik elérhetetlen, ami "oda való" - de ezt mondd te nekik, én inkább segítek ötletelni.
Amit felsoroltál, az mind telejesen felesleges egy automata optikai slave vaku mellett. Felteszem, ( nem a gépre, mert azon nincsen papucs) leszabályozom a beépített vacu fényerejét egy fényértékkel, beállítom a vakun a határértékeket és kattingatok. Fordulok balra, óvónéni 2m-re, katt expozíció jó. Fordulok jobbra, osztálytárs anyukája 5m-re, katt, expozíció jó. Fordulok előre, kölök piroslik 12m-re a versmondás közben, katt, expozíció jó. Ráhúzom a zoom-ot, katt expozíció jó, mert hálistennek a bridge zoomjától alig változik a fényerő. Ha meg mégis sötét lesz, kattintok egyet a vacun és máris jó. Ugyanazt tudja, mint egy E-TTL, majdnem. A kis különbség pedig az átlag embernek nem ér meg 4 millát. Nem profi munkára való, de nem is kell hozzá profinak lenni.
Amúgy mondom akkor most visszaolvasok az eredetire, mert ez az automata, meg csakazasunpakajó meg ilyesmik vittek el az erdőbe. Ez manapság is kb. 8-10ezresért megvásárolható vakukkal meg lehet oldani, bár sok múlik a gépen, ha redes bridge, akkor papucs nélkül valamennyire megoldod fénnyel, de sopni azt lehet. Terepfüggő, persze lehetne állandót vinni, de azt meg a júzer nem szereti.
Attól függ melyik bridge, de nem lesz olyan kellemes. Ha vakupapucs, akkor rádiós vagy optikai kioldó, manuális mód aztán kész is. Nem kell itt belekavarni semmit, zárat úgyis belöki valami 1/125-160 környékére, ha a papucson lát valamit, aztán fényerőt már a rekesszel megoldod. Ha butább a gp és optikai kioldás kell pld. a gyerek versmondó rendezvényén az óvodában, akkor 1-2 vaku állványra, kupak/egyéb minimál feltét ésvagy fehér fal, aztán csókolom, nyomni kell a gombot, eredmény függvényében korrigálni. Persze ha más is fényképez, akkor szívás.
Vettem egy levegőt, hogy nekikezdek újból, hogy elmondjam, vakupapucs nélküli és infra és rádió vezérlés nélküli jó kis bridge gépek villantós határait akarom kiterjeszteni, de anélkül hogy számolgatni kelljen és mégis mérés legyen az expozíció alapja. De azután rájöttem, hogy ezt már vagy háromszor elmondtam. Ez kb. olyan mint a merülőcsöves karburátor beállításáról diskurálni a chiptuningossal. Én értem ő mit csinál, de ő nem fogja érteni én mit csinálok. Nem fog menni. Csak azt fogja hajtogatni, hogy vegyek PDTDI-t.
Na, akkor mit hiányolsz egy manuális vakuból? Mérjen fényt? Az már nem manuális, vagy hívjuk ahogy akarjuk. e- i-ttl is egy korlátos izé volt, valamikkel működött, mire szabvány lett volna inkább kihalt.
Amire meg használni kell és szívás van, olyan is akad, de nálam nincs "kell", hanem majd viszek olyat, ami oda való. Kérdés mi az az ott és arra. Erre ók a gyon TTLese, hogy a sportcsarnokot kivakuzzuk :-D
Automata <> TTL. Köze nincs egymáshoz a két fogalomnak. Egy azutomata vaku önmagában egy autonóm (ugye, innen a kifejezés...) szerkezet, önálló és adaptív.
Nem sírtunk, hogy miért nem okosak a vakuk (miért nem e- vagy i-TTL valamelyik). Amit nehezményeztünk, az a már az előbbiekben agyonmagyarázott, de feledésbe merült üzemmód hiánya, az amúgy manuálisnak gyártott vakuk tömegéből egynek sem sajátja már. Mondom: MANUÁLIS vakukból hiányoltuk. Náluk okosabb vakukat nem is kerestünk, mert...
...mert az egész polémia azzal kezdődött, hogy egy meglehetősen korlátos felszereléssel a lehetőségek ellenére hogyan, mivel lehetne mégis valami elfogadhatót létrehozni, és a manuális vakut maga a kérdező hozta fel - de ezt megtalálod magad is, valahol oldalakkal előbb.
Hogy ki hányféle vakut használt hány alkalommal - boldogan átadom neked az elsőbbséget, talán annyit tennék hozzá, hogy tekintsd nagy szerencsének, hogy nem ott, arra és akkor kellett használnod őket, ahol nekem túl gyakran.
Én itt befejeztem, remélem, a kérdzőnek legalább néhány dologban könnyebb lesz döntenie, a többiek türelmét igazán nagyon köszönöm!
Én most már tényleg nem értem, hogy mit akarunk és miért nem. Főleg míg az automatát is be lehet csapni manuálisba, oszt nem árt ha júzer ért hozzá. De lentebb még sírtál a Viltroxnál, hogy nincs TTL meg akármi és jaj miért nem gyártanak, most meg azt magyarázod, hogy ezek tök jók.
És azt meg végképp megint nem értem, hogy exhighand dolgához miképpen jön, aki kompaktról beszél és mellette az asszony is tud fotózni. Ott max. elméleteket lehet gyártani és megőrülés lesz a vége. Én mondjuk kipróbáltam.
Megint soktat írtál, de legalább összevissza. Bridge gépeket és tükröseket is tudom, meg a stúdióvakukat is. Van egy gyenge tippem, hogy elmúlt pár évben többfélével foglalkoztam, mint Te. Éppen ezért nem esett le, hogy egy buta kompakt mellé mit akarunk vakuzni, csak végül a sok szövegelés után eljutottunk a kézzel betekerős vakuhoz, aminek köze nincs az automatához, beállítod, megnyomod, villan. Ezt meg bármi és akármi is tudja olcsón a polcról most is.
És azt is meg kellene érteni, amit írtam, hogy ha van egy modellem, körberakom 4-6 vakuval, szemből fényt mérek TTLben, az össze többi meg ehhez igazodik, akkor mi a fenének tekergessek mindent, mikor az automatika megcsinálja és az egy méréshez képest állítja a többi arányát? Ha fáj, akkor persze, ugráljunk és tekergessünk én viszont igyekszem megtanulni és kihasználni a XX. század adta technikai vívmányokat. Ha valakinek nem kell, akkor meg nem kell, csak akkor sem olyan nagy az anyagi különbség, mikor 3 vaku egy vezérlővel együtt van vagy 80-90ezer forint, de használtan meg kb. 60ezer. Nem tétel a fotózáshoz mérve.
Mondod, hogy "De nekem a "mostani" vakuk is olyanok, hogy meg bírom mondani mekkora rekesz/méter/satöbbi és lerakom."
Ez a lényeg: olyan, hogy azt csinálja, amit beállítottál neki. Akkor is, ha pl. közben bekapcsolsz egy tucat fix lámpát.
Az automata meg addig csinálja, amíg az jön létre, amit beállítottál neki, mert kifigyel, hogy hol is tartunk, villanás közben mér. Abban a mérésben meg nem csak az ő számlájára róható fény lesz benne, hanem minden más forrásé is. Akkor is, ha közben bekapcsolsz egy tucat lámpát - legfeljebb olyankor az általa leadható legkisebb teljesítménnyel villan, szemben a tiéddel, amelyik ez esetben is az előre beállított értéket tolja ki magából, ha kell, ha nem.
Ez csak egy kihegyezett példa, ne rugózzunk az életszerűségén.
Hogy írjam másként?
Cserép a teraszon dudvával, kánikula, asszony megbíz, hogy naponta fél liter vizet önts a nyakába.
Te rendes manuális vagy, és nem érdekel, hogy aznap volt már egy akkora zuháré, amitől befolyt a nappalitokba is a víz a teraszról - meg lett mondva, hogy naponta fél lityi wasser, mégy és kimosod a cserépből a maradék földet is.
Ha jólnevelt automata vagy, aznap ki sem méred az öntözővizet, mert megtették helyetted az égiek.
Amitől tartasz, az a minden szempontból lustának és butának vélt kompakt-felhasználókra szabott automatizmus, amibe éppen a mérek/számolok/vakon alkalmazom szisztéma miatt egy külső, előre nem számbavehető elem nyilván csak belerondítani tud.OK, más esetben is előfordulhat ilyen, de a lényeg: egy bizonyos ponttól kezdve az automatizmusra bízod magad, ami nyilván tehetetlen az általa nem kontrollálható körülményekkel szemben.
Egy bridge gépen azért a szolgáltatások jóval hozzáférhetőbbek -néha jobban, mint egy középkategóriás tükrösön:(-, van manuális, Av és Tv módjuk is, amikor a te felelősséged az idő, blende és az ISO. Mivel nem a beépített vaku képességeire építesz, hanem arra a megvilágításra, amit te hozol létre, a mérés eredménye ilyenkor bizony szinte felesleges, sőt, a saját vaku fénye még útban is van. A slave vakukon viszont eleve a gép beállításaihoz alkalmazkodunk, nyilván a fényirányok/arányok tervezésével, ami a kreativitás-szekcióhoz tartozi:). Egy rendszervakukból felépített megoldás szerencsés esetben ezt simán lekommunikálja, akár a vázról állítgatva, de pont ez az a lehetőség, ami nincs...
És igen, így már arról szól az egész, hogy kézzel betekerek mindent. Merthogy manuális. Mégpedig azért, mert olcsón hozzáférhető -ettől függetlenül korrekt eredményt adó- eszközöket akarunk használni, mocskos anyagi megfontolásból. Tehát nem a zöld téglalap-fóbia vagy a modernitás utálata késztet bennünket ilyen kacifántosan ósdi(?) megoldás latolgatására:), sőt, az egésznek elveiben több köze van a profi műtermi eljárásokhoz, mint a szokott "fogom a rendszervakut" módszerhez.
De nekem a "mostani" vakuk is olyanok, hogy meg bírom mondani mekkora rekesz/méter/satöbbi és lerakom.
Mármint nem a 8ezer forintos Wansen :-) Azon kis LEDeket lehet léptetni, de feljben ki lehet számolni merre tart az ISO/méter/rekesz.
Viszont ezzel meg nem megyek semmire a buta kompaktommal, max. azt lehet, hogy a kompakt a max. pár méterre álló témát középen megvakuzza úgy, ahogy ez meg 2.-ra elvillan háttérre és kiexponálja azt, de az elején még szó sem volt ilyenekről, hogy rekeszt akarunk állogatni és a betett minta képen is a vártnál egy jóval nagyobb tudású manuális gép volt.
Én kb. nem keresek semmit, csak belekavarodtam és még mindig nem tudom ez mitől akkora májerség, voltaképpen mi tudja és mi nem, vagy gyakorlatban mire kellene az egész, amiből kiindult? Hátha valami okosságra fény derül. Max. az derült ki, hogy fiatal vagy és a bezzegrégen vakuk tudtak olyat is, amit a mostaniak :-)
Jó az, csak a régi automata vaku tudta azt, hogy maga mérte a fényt. Megmondtad neki, hogy neked ekkora a rekeszed letámasztottad valahova és akkor ő az adott területet kiexponálta úgy ahogy szerinte jó. A mai vakuk ilyet nem tudnak, cserbe viszont tudnak mást. Nem olvastam vissza, hogy te mit keresel, csak benéztem és láttam, hogy voltrox vakut linkelt valaki.....
"Az előzőekben idézett példák mind olyan 10-20k fabatka közöttiek újonnan - mondjuk a megbízhatóságukról, építési minőségükről sem az árcédulán írtak dicshimnuszt."
Az alja az inkáb 8-10ezer és elég jól bírja. 20ezresért már komoly márkaspecifkus TTL vakut lehet kapni. Feltéve, ha nem Sony/Pana/Oly/Leica vonalad van, hanem klasszikus Canikon. Árcédulán persze, hogy nem írnak semmit és láttunk már 300ezres gyári csoda izét is megdögleni.
"Az sem rossz, ha a menüből hozzá lehet férni a felugró vakuhoz, és ott elintézni, hogy ne pofázzon bele nagyon a képbe"
Ez meg az optikai vakuvezérlés, legfeljebb ismét nem szeretem, mert semmi garancia nincs, hogy a messzebb tett slave majd pont észre is veszi. De a gépre tett villanhat bármekora erővel, abban csak vezérlőjelek vannak és nem szól bele a képbe.
Többinél megint csak elkanyarodtunk az egésztől, hogy mire jó, hova tegyük, akármi.
De van mikor a felpattanó vaku villanásra mér és ehhez optimalizál a fényképező. Ha ebe utána másik vaku belevillan, akkor minden lesz, csak kép nem. Kis gagyi gépnél fogalma nem lesz róla, hogy optikai slave módban mi fog utána történni és az optikai slave vakunak sem lesz fogalma arról, hogy a gép mekkora villanást vár, azt max. kézzel betekered rajta
