Az egyre népesebb közönséget vonzó földalatti beszélgetéssorozat e heti fordulóját nagy viták és várakozások előzték meg. A Dísz téri romépület kiegészítését és a környező terek rendezését megcélzó pályázat eredménye körül heves csaták folynak (pl. az epiteszforum.hu-n), és ahogy ez mifelénk lenni szokott, természetesen bizonytalan a szerződés létrejötte is.
Milyen kár c.t.d., hogy csak az internetes szád volt nagy végig, s a személyes hangadástól csak eliszkolni voltál képes rendszeresen.
Hiába ütsz meg ma már (ál)szerényebb hangot, az maradsz, ami voltál: fogatlanul ugató kutya a futrinka utcából...
Na ezt magyarázd el kérlek, mert ehhez közdgazdasági antitalentum vagyok...
Felőlem vehetnek darabonként egymilláért is gyeptéglát, ha ez közbe szerzési gond, de ne legyen már mindenütt cementlapály és üvegkocka.
Nem lehetne egyszer végre valahová parkot építeni? Értsd parkot; azaz nem betonplaccon itt-ott elszórva betonvályúkban senyvedő satnya beton...izé kórókat; hanem pázsitot, tavacskát, bokorcsoportot, élő fákat, kisétált ösvényeket, padokat. Parkőrrel, aki megbünteti a szemetelőket. Vagy az túl olcsó?
Ha engem kérdezel, akkor szerintem semmitmondó, jellegtelen és unalmas átlagbéla irodaház valami külvárosban ami legföljebb egy speditôrcég arculatán dobna nagyot. Ilyesmire kidobni az adófizetôk pénzét egy olyan frekventált helyen mint a vár egész egyszerěen běn.
A zsűri a tervek elbírálásakor azt is világossá tette - tudtuk meg Ráday Mihálytól, a testület tagjától -, hogy milyen megoldást lát szívesen a Vár kitüntetett pontján, és milyen tettektől óvná az építészeket. (népszabó)
Hát apám ezek elhagyták a józan eszüket...
Ez ellen is aktivizálódik majd az ÓVÁS! Egyesület? Mert remélem!
Elképzeltétek már, hogy nézne ki a Vár panorámája a pesti oldalról...?
meredező toronyvégek a semmibe...brrr...
De télelg, miért nem lehet visszaépíteni dolgokat...??jó, ez leeht, hoyg nem egy szép épület, ami volt itt rfégen, de máshol a városban mirét nem lehetett...?
de megnézve a többi tervet...hát mind tipikusan a mai, pár éves divatnak emgfelelően néz ki; ennyire buták (gyenge szót ahzsnálva) a tervezők, hogy nem érzik, hogy egy iylen fontos heylre örökérvényűbbet kellene építeni...?
A "Héttorony", Yedikule, valójában az Isztambul körüli védelmi rendszer egyik szakasza. II. (Hódító) Mehmet szultán építtette 1457 és 1458 között az ostrom során lerombolt falak helyett, és összesen 16 kaputornya volt.
Jó kis kritizálmányt csaptál össze. A tervezői pdf szöveg sajna szöveg marad, a tervnek ehhez semmi köze. A tervező csapat általam is tisztelt vezetője Cságoly Ferenc, az építészkar tanszékvezető tanára, elismert építész.
A Szent-György tér az építészeknek legalább olyan kedvenc gumicsontja, mint a Nemzeti Színház. Nagy az elvárás, nagy az erőlködés, aztán...
Ami a visszaépítést illeti: a velencei charta nem kötelező senkire, a 60-as évek terméke, és ma már, a modernista lendület kimúltával egyre több építész van azon az állásponton, hogy visszaépíteni nem bűn, vagy szégyen. De nem mindegy hogy mit! A parancsnokság épülete a vár akkori épületeit elnyomó monstrum volt, hasonlatos a levéltárhoz. Ma már, különösen, hogy a Vérmező felőli házakat is lebontották, biztos nagynak tűnne.
A tornyokról: a középkori toszkán lakótornyokat ideálmodni meglehetősen idegen dolog. (A héttorony-ra való utalás miatt pedig talán kifejezetten rossz ötlet is.) Önmagában persze nem lenne rossz egy mai épület a Várban, hisz amikor a paracsnokság épülete épült, akkor sem a kétemeletes barokk házak hangulatát akarták továbbvinni. De üres tornyokat építeni, szerintem erőltetett szimbolikus tartalommal, nem kellene. Az építészek bizonytalanok, főként amiatt, mert nincs olyan egységes közízlés, mint száz éve. Most az archaikus kőépítészet (nyers, faragott kőtömbök, lőrésszerű nyílások, tornyok) nosztalgiája akarja elfogadhatóvá tenni az alpvetően modernista, mondhatni brutális formálást. A szöveg költői tartalmakat említ, de valljuk be, a Várban sétálók ezt nem fogják olvasni. A képeken látott tornyok sokkal inkább emlékeztetnek egy befejezetlen épület lifttornyaira, mint egy ősi gondolatokat közvetítő megalitikus vagy középkori építményre. Lehet ezért a magyar építészeti kultúra hiányát emlegetni, de sajna ez van. A száz évvel ezelőtti építészettől azt kellene ellesni, hogy hogyan tudott (akár mélyenszántó) gondolatokat is közvetíteni, miközben a nem szakmabéliek számára is elfogadható volt.
Kevesebb erőlködést!
Bárcsak így lenne kedves dog! És olyan gondolkodású emberek döntenének, mint én.
De sajnos budapesten demszki dönt és ez nem látszik a városon. A demokratában írták jól. Demszkinek nem fognak szobrot állítani, mert művei nem maradtak utánna...
mondjatok meg oszinten.100 emberbol 99 nem a regi v. H.Fp.-t akarna viszontlatni?es megis az 1 ember velemenye dont.ezt a jelenlegi 1 %-ot kavkaz olvtarsunk kepviseli a forumon.ez van.de ugye nem kell szeretni??!!
A Szentháromság téren lévő Levéltár legyen a példa...
Szép, ízléses, stílusával is illik a környezetébe, de egy szinttel és sok díszítőelemmel kisebb, mint a világháború előtt. De ez...
Úgy elcseszik ezt a várost, hogy az már-már hihetetlen :((((
Ha újat akarnak alkotni, az új helyen legyen...ahol megvan a régi hangulata, azt ne rontsuk el...
Sajnos az építésznek nem sikerült maradéktalanul megvalósítania a pdf-ben lefektetett célkitűzéseit ezzel a tervvel.
Kezdjül rögtön az elején! Teljesen igaz, hogy a vár egyik központi tere meghatározó városképi-, sőt, országimázs-tényező. Az is igaz, hogy a vár, mint az ország történelmi központja, szimbolikus jelentőségű. (Az már persze nem igaz, hogy olyan "kvázi szakrális" helyszín lenne épp a Szent György tér, amilyennek a szerző feltüntetni igyexik.)
A hét torony, mint a magyarság jelképe, azonban óriási baklövés, mind szimbolikusan, mint vizuálisan. Aki járt általános iskolába, annak elég annyit mondanom, hogy Egri Csillagok, s érti, mire célzok. Aki nem, annek ki kell fejtenem, hogy a hét torony ("magyarosított törökül" jedikula) Isztambul középkori várbörtöne, ahol a Buda alól elhurcolt Török Bálintot vendégelték meg életfogytiglan. (Vajon feketeleves finom volt?:)) És mi tagadás, ahogy az már többeknek szemet szúrt, ez az építmény tényleg inkább egy börtönt idéz, mint egy szakrális helyszínt.
7 db különálló toronnyal betölteni a teret nem túl szerencsés próbálkozás, a látványterveken látszik is az eredmény: olyan, mint egy kétségbeesetten hadonászó húsevő növény, amelynek az "orra elől" rebbent el a zsákmány. A toronnyal egyébként sem árt, ha óvatosan bánik az építész: ezek a tornyok már a látványterven is sokkal inkább emlékeztetnek magasra sikeredett téglarakásra, vagy elszabott kéményre, mint toronyra. Nekem különösen az hat zavaróan, hogy 0 kapcsolat van a tornyok elhelyezése és az egész építmény szerkezete között.
Különösen rosszul hangzik az öregtorony terve egy építésztől: egy várban az öregtorony az, ami: az első építmény a környéken, a hajdani alapítók lakótornya. Ne tessék ezt a "szokást" önkényesen felrúgni, még akkor sem, ha ez az öregtorony nem az az öregtorony.
A magyarság 1000 évét ábrázolni hivatott roskadozó küllemű építmény(terv) pedig mindenre alkalmas, csak arra nem, aminek szánták. Ha erre a múltra szeretnénk folytatni a következő 1000 év építését...
Azt is nehéz elfogadni, hogy az újjászületést 60 évvel az ostrom után egy, a Kossuth-híd kényszerű igénytelenségét felmutató épülettel lehet legjobban reprezentálni, noha most sem anyagból, sem energiából nincs akkora hiány, hogy 1 db nem túl nagy épületet tisztességesen fel ne húzzon ez az ország:)
Az épület(terv) egyáltalán nem igyexik kihasználni azt az adottságot, amit az elhelyezkedése kínál neki a várban. 2 kapu közvetlen közelségében, a királyi palota és a "polgári vár" találkozásának metszéspontjában fexik, hogy azt ne mondjam, a várhegy axisában. Jóformán az egyetlen épület, amelynek alapját nem a várfal, a szakadék vagy a szomszédos épület által hagyott hely határozza meg. Érthetőbben fogalmazva, az épület formálja a teret, nem a tér az épületet, ami a várban ritkaság. De rögtön helyesbítek is: _ez_ az épület sajnos nem formálja a teret:) A feltüntetett alapötlettel ellentétben nem is köti össze a vár 2 részét, a vár 2 terét (ahol a tér ezalkalommal közterület).
Megjegyzem, ez nem is lenne, baj, a vár "szelleme" inkább azt kívánná, hogy az épületek a tereknek (mint közterületnek) a zártság érzetét adják meg, a városra és a hegyekre jobbára csak a várfal környékéről nyíljon kilátás (vagy inkább onnan belátás?:)). Csakhogy ez az épület alkalmatlan arra, hogy térhatárolóként (tér, mint fizikai tér) funkcionáljon. Formátlan, alacsony, a tetején ritkásan elhelyezett téglarakásokkal.
Számomra leginkább úgy néz ki, mint a Pál utcai grund, vagy egy tüzép telep 1 szinttel megemelve, bár a mellette álló, kémény szerű torony nem véletlen, hogy Inota és Auschwitz képét is megidézte egyesekben;) Gondolom észrevehető, hogy nem dícséretnek szántam ezeket a sorokat, noha a pdf egyébként tényleg egész jól lett megírva (bár az épület lenne olyan jó:)), az ötletességet nem vitatom el, de ez az ötletesség nem építészeti, még csak nem is képzőmüvészeti logikához passzol. Éppen ezért, szerintem inkább a "belső vakság" teszi széppé annak, akinek szép, nem a tényleges tartalom és forma.
Kicsit olyan, mint a Belügyminisztérium, vagy rosszul emlékszem? Mintha ugyanazokból az elemekből állna, csak persze a mellette álló épületeknek megfelelően kisebb, kevesebb szintből áll. Nem tudom, mennyire volt ormótlan. A tető oromszerkezete viszont inkább Pesthez illik, mint Budához. Maga a ház talán még elmenne.
Míg a tervezett timföldgyár kifejezetlen idétlen lenne.
