A pesti kínai gyerekeknek soha nem csengetnek ki
2004. február 13., péntek, 9:23
Szeptemberben állami támogatással kínai általános iskola nyílik Budapesten. Az iskolában csak a kínai nyelv és irodalom és a történelem tantárgyakat tanítják kínai tanterv szerint kínaiul. Az órák egy részét magyarul és angolul tartják majd. Most hétköznap magyar állami, hétvégeken kínai magániskolába jár több száz, Budapesten élő kínai gyerek, akik így egyik nyelven sem tanulnak meg jól.
A józsefvárosi kínai piac árusai közül mindössze egy vietnami férfi hallott arról, hogy a magyar állam kínai általános iskolát készül nyitni Rákospalotán. Ő egy kínai barátjától hallott a lehetőségről. Az [origo] által megkérdezett kínai árusok többségét az érdekelte, hogy ingyenes lesz-e az oktatás.
Medgyessy Péter augusztusi kínai hivatalos útján jelentette be vendéglátóinak, hogy a magyar kormány támogatni fogja, hogy kínai általános iskola nyíljon Budapesten. Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére a fővárossal közösen megkezdődött az iskola szervezése. Rákospalotán, a Kavicsos közben egy lakótelep közepén, egy volt nyomdaipari szakközépiskola épületébe rendezik be a szeptemberben induló nyolc osztályt. Évfolyamonként egy-egy osztály indul majd, és várhatóan később 12 osztályos lesz az iskola, ahol érettségit is lehet majd szerezni.
Most nagyon nehéz a kínai gyerekek sorsa: a hét minden napján iskolába járnak, mégis, kevesebbet tanulnak meg társaiknál. Mint a józsefvárosi piacon áruló szülőktől megtudtuk, a gyerekek napközben magyar állami iskolába járnak, viszont hétvégén kínai magániskolába küldik őket. Általában akkor is ott vannak, ha a magyar gyerekeknek tanítási szünet van, így a vakációt a kínai diákok nem ismerhetik. A drága kínai hétvégi iskolákban sűrítve tanulják a több ezer bonyolult írásjelet, miközben a magyar iskolákban azért haladnak nehezen, mert nem tudnak jól magyarul.
Nagy Gábor, az Oktatási Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint teljesen megoldatlan a kínai gyerekek oktatása, mert nincsenek felzárkóztató osztályok, és magyart mint idegen nyelvet tanító tanárok sincsenek. Idén mintegy 450 kínai származású általános iskolás igényelt diákigazolványt Budapesten, de lehet, hogy sokkal többen járnak iskolába, csak nem kértek papírokat. Egy fővárosi óvónő a következőt mesélte tapasztalatairól: "Van egy kínai kisfiú az egyik csoportunkban. Egyszerűen nem tudunk vele mit kezdeni, nem ért semmit és nem is mond semmit. Egész nap csöndben ül a babaszobában, és a játéktányérokat dobálja a falhoz. Nem indulatosan, egyszerűen csak unatkozik, de nem sikerül vele kapcsolatba lépni. Az összes közös programból kivonja magát, hiszen nem is érti, miről van szó." Az iskolákban a helyzet még nehezebb, hiszen ott egész nap fegyelmezetten kell hallgatni a sokszor alig érthető szöveget.
Többek között azért esett Rákospalotára a választás az iskola elhelyezésekor, mert ott sok kínai él. Ugyanakkor a kerület önkormányzatának oktatási, művelődési, ifjúsági és sportosztályának vezetője azt mondta, hogy nem tudnak arról, hogy a kerület általános iskoláiba különösen sok kínai diák járna, és az iskolák velük kapcsolatban semmilyen problémáról nem számoltak be.
Nagy Gábor szerint az új iskola kettős identitásra nevel majd. "Se az asszimiláció, se a szegregáció nem célja az új iskolának." Ezt a többnyelvűséggel próbálják majd elérni. Az iskolában kötelező lesz magyarul tanulni, sőt a tantárgyak egy jelentős részét magyarul tanítják majd. A kínai nyelv és irodalom-, illetve a történelemórák végig kínaiul lesznek. Alsóban a matematikát és a környezetismeretet két tanár párhuzamosan két nyelven tartja majd. Kezdetben a készségtárgyakat (ének-zene, rajz, technika) tanítják angolul, felső tagozattól pedig angol lesz az emelt szinten tanított idegen nyelv. Az iskola alapszolgáltatásai ingyenesek lesznek, de az iskolabuszért, a délutáni és hétvégi kifejezetten kínai szakkörökért fizetni kell majd.
A kínai tanároknak honosíttatniuk kell diplomájukat, az oktatás nagy része magyar tanterv alapján folyik a tervek szerint. Kivétel lesz az irodalom és a történelem, ezekhez a Kínai Népköztársaságból érkeznek a tankönyvek. Az Oktatási Minisztériumban nem aggódnak amiatt, hogy ezek a könyvek más ideológia szerint készültek, mint a magyarok. Elsősorban a XX. század történetét oktatják Kínában más szemszögből. Nagy Gábor szerint ezek csak árnyalatbeli különbségek, és mivel a diákok nagy része várhatóan visszatér majd Kínába, "jó, ha valaki azt tanulja, ami az otthoni követelmény".
Egy Budapesten megjelenő kínai újságban egy szerveződő magániskola is hirdeti magát, mely várhatóan Kőbányán nyílik majd. Mint az iskolát szervező egyik tanárnőtől az [origo] megtudta, ez fizetős intézmény lesz. A tanárok és a tankönyvek is mind Kínából érkeznek, és ezeket a költségeket teljes egészében a szülőknek kell majd állniuk. A Népliget közelében lévő MÁV-telepre tervezett iskola az állami támogatással létesülővel ellentétben teljesen kínai identitást ad majd, az iskolát szervező tanárnő például egyáltalán nem is beszél magyarul.
Kedves Hitetlen Tamáska,
attól tartok nem veszed elég komolyan saját belátásodat sem, miszerint a jogegyenlőség "elvi és strukturális okokból sem" érvényesülhet töretlenül. Illetve elvi és strukturális okokon nem azokat a mély okokat érted, amelyek miatt elképzeléseid a csoportjogokról abszurdak.
A helyzet az, hogy az emberiség nem a levegőben lóg absztrakt módon, hanem van neki történelmi, politikai és kulturális szerkezete. Vagyis az emberiség történelmileg kialakult, politikailag és kulturálisan distinct csoportokból áll, és többek között ettől emberiség. Továbbá ezek a distinct csoportok területekhez kötődnek, néha egynél több kulturálisan distinct csoport ugyanazon területhez. Még tovább menve egy csomó jogot nem az emberiségben való tagságból lehet levezetni, hanem a politikai csoportokban (=polity-kban) való tagságból. Mindebből következik, hogy nyelvi és kulturális jogok mindenkinek csak egy adott területen "járnak", a Föld egy másik pontján már nem. Meg az is, hogy egy állampolgári közösségnek joga van önazonossága védelmében a közösségbe való felvétel előfeltételeként bizonyos nyelvi és kulturális kompetenciát megszabni.
Ez semmiféle egyenlőségi elvet nem sért, ugyanis bevándorolni nem kötelező. Aki mégis bevándorol egy országba, nyilván végzett valamilyen kalkulációt, és úgy döntött, hogy az előnyök és a hátrányok mérlege pozitiv.
Ha nyelvi-kulturális-politikai közösségeknek azt a jogát, hogy egy adott területen saját nyelvük és (politikai) kultúrájuk hegemóniájára törekedjenek, felszámolandó születési előjognak tekinted, akkor lényegében a létezéshez való jogukat vitatod el. Voltak, vannak iylen utópiák, de a liberalzmushoz édes kevés közük van. Meg aztán, ha ebben hiszel, akkor mi is a normativ alapja annak, hogy kiállsz a bevándorlók nyelvi-kulturális jogai mellett?
Kellemes karácsonyi ünnepeket kivánok.
ha es amennyiben meg tudjuk kulonboztetni az oslakosokat a bevandorloktol, akkor talan vizsgalni kellene es lehetne ausztralia helyzetet.
mivel ezek szerint nagyon nagy jogtalansag tortent, a nemzetkozi kozosseg biztosan hajlando a reparaciora.
es akkor az angolok KEZDHETNEK tanulni aboriginul. mert ugy a jog az jog. es ott az angolok es a tobbiek bevandorlok.
ha ugy nezzuk akkor vizsgalhatjuk meeg wales helyzetet. mintha walesben lenne egy walesi parlament ahol walesiul beszelnek. hogy is van ez? mivel 100 eeve nem beszeltek walesiul? akkor most hogy beszelnek walesiul?
1.
Az egyenlő jogok problémáját feszegetjük, amikről mindketten pontosan tudjuk, hogy sehol a világon -és elvi, strukturális okoból sem - érvényesülhetnek töretlenül, legfeljebb egy teljesen elszemélytelenített falanszter világban, ahol a család és a az örökésg intézményeit teljesen leépítik illetve hatástalanitják.
2.
Ugyanakkor 1 nem zárja ki azt, hogy a törekvés az egyenlő esélyekre, a normativ bánásmódra, a születsébeli hátrányok semlegesítésére ne legyenek általánosak és minden civilizált állam alaptörvényei által kivánatosak.
3.
Természetesen a szép elvek megvalósulását az emberi lét kereteit meghatározó alapvető félelmek és azzal kapcsolatos biztonsági garanciákhoz való ragaszkodás értelmeszerüen korlátozza, és a gazdasági politikai racionalitás medrébe tereli.
Igy bizony eléggé természetes az, hogy a fejlett ujraelosztási rendszerrel - (sürü szociális hálóval) rendelkező országok -legyenek akármilyen liberálisak is - korlátozzák a migrációt, a saját jól felfogott érdekük védelmében.
Viszont ugyanezen a jól felfogott érdek (a versenysemlegesség és ezáltal a nagyobb nemzeti jövedelem elérése) hat az egyenlő jogok érvényesítésének irányába, akkor, amikor, a társadalmak megszüntették a nemesi kiváltságokat, azaz a születési előjogokat.
Ha nem veszed észre a jelen topic tárgya egy pontosan ilyen születési előjog fenntart{hatóságág|ás}nak morális vagy praktikus volta.
Morális/jogi okokból -véleményem szerint - a dolog támadható az egyenlő bánásmód alkotmányos követelménye miatt, de praktikus okokból sem kivánatos a megkülönböztetés, éppen azért mert elidegeníti, gettositja a diszkriminált kisebbséget, amelyik ezek után hajlamos lehet magát az adott társadalom normarendszerével szemben megszervezni. Ergo, ami szorboknak kijár, az ki kell, hogy járjon a németországi törökök ezt igénylő utódainak is.
Ebből a szempontból unikális (és a jelen tárgyától elválasztandó ) az USA beli indiánok helyzete, akik területi azaz vagyonjogokra hivatkozó szerződéses kapcsolatban állnak az USA kormányával, és ezen kivül hivatkozhatnak arra a morális deficitre, amit az USA velük szemben érez.
Kedves Tamáska, ha egy butaságot százmilliószor mondasz el, akkor is butaság marad. Olyan ez, mint a nullával való szorzás.
Először is azt kellene eldöntened, hogy mit állitasz, amikor azt irod, hogy "felületes érvelése(m) legfeljebb az első generációra igaz". Azt-é, hogy álláspontod minden morálisan egészséges ember erkölcsi intuiciója szerint triviálisan igaz, és ennek megfelelően a magukat morálisan is igazolni kivánó liberális demokráciákban az őshonos kisebbségeket és a bevándorlókat a szőnyegen forgó szempontból egy kalap alá veszik, vagy pedig azt, hogy a te erkölcsi intuiciód azt diktálja, hogy az őshonos kisebbségeket és a bevándorlókat egyenlő elbánásban kellene részesiteni, mert ez a pluralizmus, punktum, hadd szóljon.
Ha álláspontodat az első kijelentés irja körül, baj van, mert az nyilvánvalóan nem igaz. Jó Tündér már emlitette a finn példát: a svédek -- és hadd tegyem hozzá: a lappok -- kisebbségi jogokat élveznek, az oda bevándorolt magyarok természetesen nem. A példákat szaporitani lehet. Amerikában az indián rezervátumokon "szuverén nemzetek" élnek, de a China Townok, Little a Italyk és a barriok lakosságát nem illetik meg kisebbségi jogok. Gondolj a németországi dánokra és szorbokra versus görögökre és törökökre. Dél-Tirolra versus az olaszországi bevándorlókra. Stb, stb.
Ha viszont úgy gondolod, hogy a mosdatlan tömegek szembemennek a forgalommal, és ha egyedül vagy erős kisebbségben vagy is, attól még neked van igazad, akkor sokkal meggyőzőbb érveket kellene álláspontod mellett felhoznod, mint amilyeneket eddig felhoztál. Az a deklaráció, hogy az adott helyre születettek joggal igényelhetik az egyenlő bánásmódot, nem érv, csak deklaráció. On what theory igényelhetik joggal? Nyilván nem jogi alapon, hiszen már az utolsó két hold-out, Amerika és Franciaország is szakitott avval a gyakorlattal, hogy a területén született minden csecsemőt, függetlenül szülei bevándorlási státuszától, automatikusan állampolgárának tekintsen.
Amikor meggyőző érveket keresel, mindenekelőtt arra kellene koncentrálnod, hogy megmondd: miért kell tudomásul venni álláspontod abszurd következményeit? Ha az őshonos kisebbség és a bevándorlók közötti distinkció illegitim és erkölcstelen, akkor általában az őshonos népesség és bármilyen más csoport közötti distinkció is az, vagyis illegitim és erkölcstlen a bevándorlás bármiféle szabályozása vagy korlátozása, illegitim és erkölcstelen az állam és az állampolgárság, ergo illegitim és erkölcstelen a liberális demokrácia, minek következtében fújhatod a pluralizmust, amit állitólagosan védelmezel. Mert akkor minden kisebb és közepes ország szimplán elbirtokolható olyan etnikumok által, amelyek felesleget termelnek lakosságból.
Kérdésedre válaszolva, ebben a melegen üdvözlendő, de -sajnos- be nem következő esetben -(hacsak nem a Mindenható Atya jótékony érintése nyomán mindenkinél egyszerre következne be ez a nagyszerü belátás) biztosan maradnának olyanok akik ezt a változást nem helyeselnék, és a jelenlegi nyelvtörvényre támaszkodva próbálnák, annak megvalósulását a törvény által megkivánt esetekben és helyeken akadályozni.
Egyébként magyar állampolgárnak ma sem kötelessége magyarul tudnia, és például az öt illető ügyekben -hatóság elött- joga van anyanyelvét használnia.
Egy komoly határeset létezik: nem hiszem, hogy egy KRESZ-t illető jogvitában bárki sikerrel hivatkozhat arra, hogy az utasítást adó tábla kiegészitő szöveges feliratát nem tudta értelmezni.
Én egy türelmes ember vagyok, és elmondom neked n+1.-edszer, hogy tetszetős de felületes érvelésed morálisan legfeljebb az első generációra igaz. Az az adott helyre születettek joggal igényelhetik az egyenlő elbánást.
Ha a Finnorszégban élő anyanyelvi problémákkal küszködő magyarok száma egy nagyságrendbe esene a finnországi svédek számával, akkor feltehetőleg hasonló elbánásban részesülnének.
Ha egy kicsit általánosítjuk a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy ha a migráció egy bizonyos arányszámot meghalad, akkor a befogadó társadalom nyitottságától és felkészültségétől függően, bizony adódhatnak kölcsönösen sulyos alkalmazkodási problémák, és a befogadó állam juthat abba a helyzetbe, hogy megcsontosodott de kétes alapu (jog)szokásain változtatnia kell, és a modern laikus plurális társadalm alkotó elveit az eddigieknél sokkal következetesebben - és kivételeket nem türően - kell alkalmaznia, ahogy ezt mostanában Franciaország esetén a gyakorlatban meg is tapasztalhatjuk.
peldaul erdekes lenne tudni hogy a finneknek biztositott jogokkal barki eelhet? elhetnek a svedek? elhetnek a magyarok? barki vallalhatja hogy o finn akar lennni es elni akar a finneknek biztositott jogokkal? vagy ez csak szuletes, igazolas alapjan muxik?
vannak persze. es ugy mentek oda hogy finnek akartak lenni. lehet hogy hazasodtak is.
gondolom (es nem tudom) a finnorszagi svedek mindegyike sem eel a biztositott jogokkal.
jugoszlaviai magyaroknak is voltak biztositott jogaik es nagyon sokan megis inkabb belgradba mentek szerbul tanulni es szerbul boldogulni.
ha a magyarok fenn akarjak tartani identitasukat oktatassal stb stb ehhez egy normalis allam segitseget is biztosit. es nem uldozi. tehat lehet magyarorszag altal fenntartott magyar iskola.
inkabb mennyisegi kerdes. tehat ha sok magyar egy tombben akkor nyilvanvalobb a jog biztositasa.
termeszetesen nem tagadom hogy a tortenelmi elozmenyek sok dolgot adotta tesznek. tehat nagyon keves finnek is kedvezmenyeket fognak adni a tortenelmi elozmenyek miatt. akkor is ha nem egy tombben. a tortenelmi elozmenyek miatt EERTEKNEK fogjak tekinteni a finnseg fennmaradasat mig a magyarsag fennmaradasaval szemben nincsenek ilyen kedvezo eloiteleteik. inkabb elturik. de ha sok magyar megy oda akkor elkepzelheto hogy valtozik a helyzet.
es az europaisag meg egy masik kerdes. lehet hogy a svedek azt mondjak a finneknek hogy legyunk europaiak. es brusszelbol jon majd a penz a finn iskolara ha arra OBJEKTIVEN szukseg van. de mindenki legyen europai. vegul is ez a vonat meglehetosen gyorsan halad! szvsz, mint minden, szvsz.
finnországban vannak magyarok, akiknek nincsenek olyan jogai mint a finnországi svédeknek. és ugye érthető is, ha a finnországi magyarok és a székelyföldi magyarok jogaira nem egészen úgy nézünk. ez nem jelenti azt, hogy helsinkiben nem lehet magyar egyesület, sőt azt sem, hogy esetleg valamilyen segítséget nem adnának speciális helyzetekben.
biztos lattad hogy hulye peldamert az egy millio bolgarral bocsanatot kertem.
egyebkent a velemenyem nem mennyisegi kerdesektol fugg.
az europai identitasra sem valaszoltal.
(alapvetoen en nem ragaszkodom az igazamhoz. az igazsaghoz igen. az altalam vallott elvekbol levonhato kovetkeztetesekhez igen. ha az elet szembemegy az altalam vallott elvekkel akkor modositom az altalam vallott elveket...)
allaspontodtol csak egy lepes a ciganysag eroszakos asszimilacioja es eletmodjanak gyokeres megvaltoztatasa. es ez nem is lenne ellenere a mainstream magyar tarsadalomnak.
a fenti allaspontbol majdnem egyenesen kovetkezhetne emberek likvidalasa. akik nem hajlandok megfeleloen viselkedni es tanulni.
ez igy logikus.
biztos lazongananak is az eroszakos asszimilacio ellen es akkor mar az eroszak is megjelenne az eszkoztarban. mindket oldalrol...
itt es most nekunk a ciganysag az alapveto problema. amit sorskerdes (a la kertesz) megoldani. nagyon szep musor reszleteit hallottam a petofin a cigany vallasossagrol...
ossszeall nehany ember es egyhazat alapit. es mindenfele jogokat keer es kap. mi a baj? egyhazat alapitani van jogom es mukodtetni, kinainak lenni meg nincs jogom.
Nem, alfredoo, a melting pot az, hogy beleraknak olaszokat, lengyeleket, ireket, tüzelnek alatta rövid egy generációig, és aztán csak angolul beszélő, eredeti lojalitásait és kulturális preferenciáit levetkezett jó amerikai hazafiakat vesznek ki belőle.
valamilyen celrol beszelsz. en meg nem beszelek semmilyen celrol. talan hagyni kellene az embereket beekeen. milyen cel van?
talan a vallasossag a ceel? a vallastalansag? a magyarsag? a kinaisag? az amerikasag?
ha az itt elo kinai amerikai vagy neemet iskolaba jaratja a gyereket. barmi kozunk van hozza? nem veszik fel? nincs joga oda jarni? neki ELOSZOR asszimilalodnia kell?
mi lenne ez a nagy ceel? dolgozni jon ide es dolgozik. keres es boldogul. van valami mas magasztosabb ceel is?
es ezt nekunk vegre kell hajtani? foglalkoznunk KELL a kinaiak asszimilalodasaval? mashol meg foglalkoznak a magyarok asszimilalasaval?
tehat nincs ugyanolyan joga a kinai embernek identitasat es kulturajat megorizini mint a sepsiszentgyorgyinek. csak azert mert tortenelmi korulmenyeik elteroek?
mire van joga a bevandorlonak? wc-t tisztitani? mire nincs joga?
nehogy azt hidd hogy en nem orulok ha barki ide asszimilalodik es jol erzi magat. de ez ha lehet onkentes es tudatos asszimilacio legyen. egy uj identitas vallalasa. azon az alapon hogy az uj legalabb olyan jo mint a regi. es nem kenyszeritve vagyok hanem orommel fogadva. kinaikent is es magyarkent is.
Persze hogy nem minden kisebbséget határtologatás produkál. De nem mindegy, hogy egy csoportot néhány száz évvel ezelőtt szervezetten betelepitettek és azóta is megmaradt szerves közösségnek, vagy pedig hogy tavaly és tavalyelőtt azonos etnikumú egyének egymástól függetlenül úgy döntöttek, hogy idegen országban próbálnak szerencsét, majd ott azzal állnak elő, hogy nekik csoportjogok járnak.
Kedves Jó Tündér, nekem meg ez ellen nincs semmi kifogásom. Te láthatóan nem a topicinditóba becopyzott hirből tudsz erről az iskoláról, nekem meg nincsenek illúzióim a magyar sajtóban megjelenő hirek hitelességéről. Ha az iskola nem önszegregációs célokat szolgál, nem a bevándorló kinai gyerekeknek az olyan, amilyen magyar demokráciától való elszigetelését, nem egy autoritárius értékrend beléjük csepegtetését, ha az OM nem mondott le tanügyi szuverenitásáról, akkor semmi baj sincs. Akkor ez humánus, előzékeny és kedves dolog.
Én merőben azért ágálok, mert a velem vitatkozó olvtársak az önszegregációt, a magyar politikai és kulturális környezettől való elszigetelődést a kinai bevándorlók jogának állitják be. Úgy állitják be, mintha a bevándorlóknak épp olyan joguk lenne saját kultúrájuk megőrzésére, mint mondjuk a sepsiszentgyörgyi magyaroknak.
en lehet hogy ertetlen vagyok (es sok mindennel egyet is ertek) de erdekes modon alakulgat az europai identitas. mint ahogy az amerikai is. szepen es csendben alakulgat.
nem a nyelv es nem a hagyomanyok a lenyege hanem az attitud. az europai attutud.
Nem minden kisebbség jön létre úgy, hogy a határok változnak. A magyarországi szerb kisebbség például egyszerűen bevándorolt Magyarország területére, amikor a XVII. század végén nem sikerült a szerbek felszabadítása a török elnyomás alól. A magyarországi németek szintén migránsok voltak, akiket a XVIII. században új földet keresve telepítettek ide. A Békés megyei szlovákok is egyszerűen áttelepültek az ország egyik végéből a lakatlan déli területekre. A cigányok szintén migránsként érkeztek Magyarországra. De pl. a székely területek is úgy jöttek létre, hogy őket a határvidékre telepítették éppen a határ őrzésére.
Én egyetértek azzal amit írsz, de fenntartom, az a kétnyelvű (valójában háromnyelvű !) iskola kínai emberek létező igényét elégíti ki. Ez nem elmélet, ezek a kínai gyerekek léteznek, olyanok amilyenek, nem amilyennek gondoljuk őket. A kínai kormány küldene kínai olvasókönyveket és fizetne két tanárt. Ennyi lenne az ő szerepük. Ez egy teljesen reális dolog, és vélhetően egyéb migránsok is lesznek (kellene esetleg egy francia iskola is). Ennek semmi de semmi köze kisebbségi jogokhoz.
Nem, Tamáska, a kollektiv kisebbségi jogoknak az a céljuk és az igazolásuk, hogy kompenzálják a kisebbségi helyzetben lévőket azokért a hátrányokért, amelyeket saját akaratukon kivül kell elszenvedniük. Nem mindegy, hogy valaki maga migrált, vagy a határok migráltak a feje fölött.
Ne legyél már ilyen értetlen. Az autonómiához és a függetlenséghez való jog természetesen nem emberi jog. Függetlenséghez való jog meg egyáltalán nem is létezik.
Természetesen az Erdélyben őshonos magyaroknak több mindenhez van joguk mint a Svédországba kivándoroltaknak. Az előbbieknek joguk van az anyanyelven való iskoláztatáshoz, hivatalos ügyeik anyanyelven való intézéséhez, saját intézményekhez, adott esetben követlehetnek autonómiát stb. Az utóbbiak meg nem formálhatnak igényt kollektiv jogokra, csak azok az egyéni jogok illetik meg őket, amelyek országlakosként vagy állampolgárként egyébként is megilletik őket. Igy aztán alakithatnak civilszervezeteket -- irodalmi társaságot, vasárnapi iskolát, folyőiratot --, amihez akár állami támogatást is kaphatnak egyrészt mert mért ne, másrészt mert a civilszervezetek költségvetési támogatása nem példátlan.
Tessék már megérteni, hogy a bevándorlás célja nem egy kisebbségi probléma kreálása, hanem a jó amerikai, német, francia, magyar állampolgárok számának szaporitása. A hetvenes években az NSZK-ban még környezettanulmányokat végeztek az állampolgársághoz folyamodók lakásán, hogy megállapitsák: elég németül élnek-e azon túl, hogy társadalmi szintüknek megfelelő szinten beszélik a német nyelvet. Ilyen alkalmakkor a magyar százmazású kérelmezők gondosan eldugták a magyar kávéfőzőt, mert rossz pontnak számitott, ha még nem hosszú német kávét ittak.
Azt is tessék megérteni, hogy az állampolgárság fontos koncepció, elgondolhatatlan nélküle a demokrácia. Az állampolgári közösség meg történelmileg alakult ki, és amikor csatlakozni akarsz hozzá, akkor el kell fogadnod, alkalmazkodnod kell hozzá, és teljesen fair, ha ezt elvárják tőled.
