Ha bekapcsolod a feliratot és az automatikus magyar fordítást, akkor még agyon is röhögheted magad amíg nézed mit össze nem csapol az öreg mókus. :-)))
Állítólag a pet-palackokon levő kupak előállítási költsége nagyobb, mint a benne levő vízé. Úgyhogy azt megvenni eleve agyrém, aztán mégis prosperál ez az iparág...
Á nem, igazából csak a sima vizet nem bírjuk meginni családilag. Korábban mint mások, mi is hazahordtuk a palackos vizet tulképpen kizárólag a hozzáadott szénsav miatt. Magyarországon mondjuk legalább olcsó a szénsavas palackos víz, nem úgy mint más országokban ahol üdítőital áron adják.
Ettől függetlenül mekkora marhaság már... ?! Belegondolva abba, hogy ezzel a módszerrel csak mi évente 5-600 pet palackot dobtunk a szemétbe. Ebből a megfontolásból lett másfél éve az első gép megvéve. De ez az ipari cucc még kényelmesebb, ezért lett a csere.
A tengelyre jutó teljesítménynek nagyobbnak kell lennie, de ugyanakkora forgácsolási sebességhez alacsonyabb fordulatszám tartozik, ergo a motorteljesítmény nem kell nagyobb. (értem, hogy a nagyobb forgács miatt kérdezed, de motorteljesítmény nincs hajszára kicentizve a gyalugépeken, annyi tartalék kell legyen bennük amivel ez nagyobb teljesítményt igényel) A laposabb ciklois ívek miatt egyenletesebb felületet ad a nagyobb átmérő.
Én is kijavítgattam a hibáit még egy plusz tízesből.
A hozzá vásárolt reduktor is eresztett orrán - száján... az egy rossz vétel volt, a végére majdnem annyiba lett mint egy új és még a magas oldali manométer így sincs rajta.
Aztán mire jó lett rájöttünk hogy túl zajos és böszme nagy a konyhában.
Ezért végül a pincébe került a plafon alá egy polcra és csak a slag jön fel a konyhába a fal mellett.
A csaphoz készült egy kis állvány diófából, olajozva... hogy fáról is legyen szó... :-)
Hozzám került egy nagy átmérőjű (120mm) 350-es kétkéses késtengely, és a tengelyátmérő kapcsán azon tűnődtem, hogy az vajon hogyan befolyásolhatja a gyalulás jellegét. Úgy okoskodtam, hogy minél nagyobb átmérőjű a tengely, annál nagyobb sugarú körív mentén, annál szélesebb egyedi forgács leválasztásával dolgoznak a kések egységnyi fogásvétel esetén. Ennek alapján úgy vélem, kicsit több forgácsoló teljesítményt igényel egy 120mm átmérőjű tengely, mint egy azonos hosszúságú 80mm átmérőjű. Azt viszont nem tudtam megfejteni, hogy a felületet minősége hogyan változik a tengelyátmérő növekedésével. Talán - mivel enyhébb íven fog - a 120-as tengely kése kevésbé szaggatna, mint a meredekebben gyaluló 80-asé. De ez csak egy ötlet; nektek mi a tapasztalatotok ebben a témában? Bocs, hogy folyton ilyenekkel jövök. :D Köszi!
Hamarabb járt az ujjam, mint a szemem, most látom, hogy natúr MDF. Ez esetben visszaszívom, majdnem biztosan jobb eredményt kapsz, ha lekened ragasztás előtt. Hogy mivel lesz jobb azt nem tudom, én lehet inkább valami maradék festéket lennék alá, nem alapozót.
Natúr MDF-re ragasztanék öntapadós dekor-fóliát. A stabilabb ragasztás érdekében, szerintetek kenjem le előtte valamivel? Ha igen, mivel? Alapozó festék, tapadóhíd, egyéb?
Túl sokat nem nagyon tudnak eladni itt belőle. Szerintem az ország legnagyobb cégénél is fél óra alatt legyalulja az egész éves előirányzott faanyagmennyiséget.
"Kétélű, finom húzófűrész, kereszt, szálirányú és szögben vágáshoz. A vékony penge (0,5 mm), kis vágórést hagy maga után (0,75 mm), ezért nem igényel nagy erőt. Az egyik oldalon lévő edzett háromélű fogak, tökéletesen finom vágást biztosítanak keresztirányban és szögben, fában és műanyagban egyaránt. A másik oldalon a durvább progresszív fogazás lehetővé teszi a szálirányú vágást. A hajlékony penge lehetővé teszi a vágást egy másik felület mellett."
Nem tudom, hogy ez a kínai fogyasztásmérő kütyü mennyire mér megbízhatóan.
Annyira, hogy a "fúszerüzleti" (2...4 ezer Ft-os kategória) pl. egyáltalán nem tudja kimérni a kapcsoló-üzemű tápegységek (pl. számítógép, TV, stb.) fogyasztását. Mér valamit, de az nettó hülyeség.
Láttam 20+ ezres ilyen mérőt, arról talán el lehet hinni, hogy rendesen méri a cosfi-t, meg talán azt is, hogy bármilyen (szinusztól eltérő) hullámformát is tud értelmezni.
lakossági fogyasztónál nincs vele foglalkozás. iszonyat szélsőséges helyzetben annyi történhet, hogy alulméretezetté válik egy vezeték, ami a hagyományos méretezés szerint nem lett volna szabad elégjen. de erre lakásban megint kb nulla az esély.
Mindenesetre attól nem kell tartanom, hogy eme néhány meddő Watt miatt majd megkoppintanak az EON-osok. :)
Arról egyébként fogalmam sincs, hogy működik ez Magyarországon, milyen esetben kerülhet a fogyasztó külön elszámolás alá. Nyilván komolyabb ipari fogyasztónak kell lenni ahhoz, hogy szembeötlő legyen, gondolom, akár a többezer kWh-s napi meddő fogyasztást is el kell érni ahhoz, hogy felmerüljön a probléma.
ne menjünk itt bele. ha van érdeklődés, az offtopicban tartok kiselőadást. a precíz 21. századi megfogalmazás szerint a teljesítménytényező az cos nagyfi, nem kisfi. az egész onnantól lett érdekes és kezdett számítani, hogy megjelentek az olyan fogyasztók, amiknek az árama nagyon nagyon nem szinuszos.
A lányomék az elmúlt két évben ezt használták ( innen tudom, hogy 5-6 osztályban veszik az egyenlőtlenségeket. :P ), lehet hogy az ő iskolájukban eltérnek a tanrendtől, de nem tartom valószínűnek. Ami biztos, hogy én anno 40 éve szintén ezt tanultam - másokról nem tudok nyiltakozni ;) - de ebből indultam ki amikor azt mondtam, hogy már K régen tanítják általánosban.
Az benne a poén, hogy mindhárom lentebb előforduló jelölés érvényes ma is, csak az a különbség, hogy melyik terület melyiket részesíti előnyben.
