Én is kijavítgattam a hibáit még egy plusz tízesből.
A hozzá vásárolt reduktor is eresztett orrán - száján... az egy rossz vétel volt, a végére majdnem annyiba lett mint egy új és még a magas oldali manométer így sincs rajta.
Aztán mire jó lett rájöttünk hogy túl zajos és böszme nagy a konyhában.
Ezért végül a pincébe került a plafon alá egy polcra és csak a slag jön fel a konyhába a fal mellett.
A csaphoz készült egy kis állvány diófából, olajozva... hogy fáról is legyen szó... :-)
Hozzám került egy nagy átmérőjű (120mm) 350-es kétkéses késtengely, és a tengelyátmérő kapcsán azon tűnődtem, hogy az vajon hogyan befolyásolhatja a gyalulás jellegét. Úgy okoskodtam, hogy minél nagyobb átmérőjű a tengely, annál nagyobb sugarú körív mentén, annál szélesebb egyedi forgács leválasztásával dolgoznak a kések egységnyi fogásvétel esetén. Ennek alapján úgy vélem, kicsit több forgácsoló teljesítményt igényel egy 120mm átmérőjű tengely, mint egy azonos hosszúságú 80mm átmérőjű. Azt viszont nem tudtam megfejteni, hogy a felületet minősége hogyan változik a tengelyátmérő növekedésével. Talán - mivel enyhébb íven fog - a 120-as tengely kése kevésbé szaggatna, mint a meredekebben gyaluló 80-asé. De ez csak egy ötlet; nektek mi a tapasztalatotok ebben a témában? Bocs, hogy folyton ilyenekkel jövök. :D Köszi!
Hamarabb járt az ujjam, mint a szemem, most látom, hogy natúr MDF. Ez esetben visszaszívom, majdnem biztosan jobb eredményt kapsz, ha lekened ragasztás előtt. Hogy mivel lesz jobb azt nem tudom, én lehet inkább valami maradék festéket lennék alá, nem alapozót.
Natúr MDF-re ragasztanék öntapadós dekor-fóliát. A stabilabb ragasztás érdekében, szerintetek kenjem le előtte valamivel? Ha igen, mivel? Alapozó festék, tapadóhíd, egyéb?
Túl sokat nem nagyon tudnak eladni itt belőle. Szerintem az ország legnagyobb cégénél is fél óra alatt legyalulja az egész éves előirányzott faanyagmennyiséget.
"Kétélű, finom húzófűrész, kereszt, szálirányú és szögben vágáshoz. A vékony penge (0,5 mm), kis vágórést hagy maga után (0,75 mm), ezért nem igényel nagy erőt. Az egyik oldalon lévő edzett háromélű fogak, tökéletesen finom vágást biztosítanak keresztirányban és szögben, fában és műanyagban egyaránt. A másik oldalon a durvább progresszív fogazás lehetővé teszi a szálirányú vágást. A hajlékony penge lehetővé teszi a vágást egy másik felület mellett."
Nem tudom, hogy ez a kínai fogyasztásmérő kütyü mennyire mér megbízhatóan.
Annyira, hogy a "fúszerüzleti" (2...4 ezer Ft-os kategória) pl. egyáltalán nem tudja kimérni a kapcsoló-üzemű tápegységek (pl. számítógép, TV, stb.) fogyasztását. Mér valamit, de az nettó hülyeség.
Láttam 20+ ezres ilyen mérőt, arról talán el lehet hinni, hogy rendesen méri a cosfi-t, meg talán azt is, hogy bármilyen (szinusztól eltérő) hullámformát is tud értelmezni.
lakossági fogyasztónál nincs vele foglalkozás. iszonyat szélsőséges helyzetben annyi történhet, hogy alulméretezetté válik egy vezeték, ami a hagyományos méretezés szerint nem lett volna szabad elégjen. de erre lakásban megint kb nulla az esély.
Mindenesetre attól nem kell tartanom, hogy eme néhány meddő Watt miatt majd megkoppintanak az EON-osok. :)
Arról egyébként fogalmam sincs, hogy működik ez Magyarországon, milyen esetben kerülhet a fogyasztó külön elszámolás alá. Nyilván komolyabb ipari fogyasztónak kell lenni ahhoz, hogy szembeötlő legyen, gondolom, akár a többezer kWh-s napi meddő fogyasztást is el kell érni ahhoz, hogy felmerüljön a probléma.
ne menjünk itt bele. ha van érdeklődés, az offtopicban tartok kiselőadást. a precíz 21. századi megfogalmazás szerint a teljesítménytényező az cos nagyfi, nem kisfi. az egész onnantól lett érdekes és kezdett számítani, hogy megjelentek az olyan fogyasztók, amiknek az árama nagyon nagyon nem szinuszos.
A lányomék az elmúlt két évben ezt használták ( innen tudom, hogy 5-6 osztályban veszik az egyenlőtlenségeket. :P ), lehet hogy az ő iskolájukban eltérnek a tanrendtől, de nem tartom valószínűnek. Ami biztos, hogy én anno 40 éve szintén ezt tanultam - másokról nem tudok nyiltakozni ;) - de ebből indultam ki amikor azt mondtam, hogy már K régen tanítják általánosban.
Az benne a poén, hogy mindhárom lentebb előforduló jelölés érvényes ma is, csak az a különbség, hogy melyik terület melyiket részesíti előnyben.
Mutatták a matekórán ezeket a jeleket, de olyan egyenleteket, amikben nem = jel volt középen, csak a fiaim könyveiben láttam. 1968-1976 között jártam általánosba, de középiskolában sem volt még ilyen. Sem halmazelmélet, viszont deriváltunk, integráltunk. Aztán mikor 10 évvel érettségi után beiratkoztam közgázra levelezőn, kiderült, hogy az akkori középiskolából jövők meg deriválni nem tudnak. Sajnos addigra én is elfelejtettem. :)
Igazad, van elfelejtettem, hogy sokan közülünk még az 1970-es matematikareform előtt jártak általánosba. Akkor jó esély van arra, hogy te még ezt tanultad: ≠
Egészen biztos vagyok abban, hogy nekem ezt nem tanították 5.-6. osztályban annak ellenére, hogy magyar állampolgár vagyok. Igaz, ez még a 60-as években lett volna.
a témára koncentrálva: kicsit elhamarkodottan írtam. egyrészt egy villanymotorra fűrész üzemben (egyenletes terhelés) szinte azonosak kell legyenek. másrészt a pf az a cosfinél elvileg csak kisebb lehet. harmadrészt viszont egy egyszerű műszer olyan módszereket használ a pf mérésére, ami alkalmas egy kapcsoló üzemű táp power factorának a saccolására, de nem az igazi a cosfi mérésére.
