"Kétélű, finom húzófűrész, kereszt, szálirányú és szögben vágáshoz. A vékony penge (0,5 mm), kis vágórést hagy maga után (0,75 mm), ezért nem igényel nagy erőt. Az egyik oldalon lévő edzett háromélű fogak, tökéletesen finom vágást biztosítanak keresztirányban és szögben, fában és műanyagban egyaránt. A másik oldalon a durvább progresszív fogazás lehetővé teszi a szálirányú vágást. A hajlékony penge lehetővé teszi a vágást egy másik felület mellett."
Nem tudom, hogy ez a kínai fogyasztásmérő kütyü mennyire mér megbízhatóan.
Annyira, hogy a "fúszerüzleti" (2...4 ezer Ft-os kategória) pl. egyáltalán nem tudja kimérni a kapcsoló-üzemű tápegységek (pl. számítógép, TV, stb.) fogyasztását. Mér valamit, de az nettó hülyeség.
Láttam 20+ ezres ilyen mérőt, arról talán el lehet hinni, hogy rendesen méri a cosfi-t, meg talán azt is, hogy bármilyen (szinusztól eltérő) hullámformát is tud értelmezni.
lakossági fogyasztónál nincs vele foglalkozás. iszonyat szélsőséges helyzetben annyi történhet, hogy alulméretezetté válik egy vezeték, ami a hagyományos méretezés szerint nem lett volna szabad elégjen. de erre lakásban megint kb nulla az esély.
Mindenesetre attól nem kell tartanom, hogy eme néhány meddő Watt miatt majd megkoppintanak az EON-osok. :)
Arról egyébként fogalmam sincs, hogy működik ez Magyarországon, milyen esetben kerülhet a fogyasztó külön elszámolás alá. Nyilván komolyabb ipari fogyasztónak kell lenni ahhoz, hogy szembeötlő legyen, gondolom, akár a többezer kWh-s napi meddő fogyasztást is el kell érni ahhoz, hogy felmerüljön a probléma.
ne menjünk itt bele. ha van érdeklődés, az offtopicban tartok kiselőadást. a precíz 21. századi megfogalmazás szerint a teljesítménytényező az cos nagyfi, nem kisfi. az egész onnantól lett érdekes és kezdett számítani, hogy megjelentek az olyan fogyasztók, amiknek az árama nagyon nagyon nem szinuszos.
A lányomék az elmúlt két évben ezt használták ( innen tudom, hogy 5-6 osztályban veszik az egyenlőtlenségeket. :P ), lehet hogy az ő iskolájukban eltérnek a tanrendtől, de nem tartom valószínűnek. Ami biztos, hogy én anno 40 éve szintén ezt tanultam - másokról nem tudok nyiltakozni ;) - de ebből indultam ki amikor azt mondtam, hogy már K régen tanítják általánosban.
Az benne a poén, hogy mindhárom lentebb előforduló jelölés érvényes ma is, csak az a különbség, hogy melyik terület melyiket részesíti előnyben.
Mutatták a matekórán ezeket a jeleket, de olyan egyenleteket, amikben nem = jel volt középen, csak a fiaim könyveiben láttam. 1968-1976 között jártam általánosba, de középiskolában sem volt még ilyen. Sem halmazelmélet, viszont deriváltunk, integráltunk. Aztán mikor 10 évvel érettségi után beiratkoztam közgázra levelezőn, kiderült, hogy az akkori középiskolából jövők meg deriválni nem tudnak. Sajnos addigra én is elfelejtettem. :)
Igazad, van elfelejtettem, hogy sokan közülünk még az 1970-es matematikareform előtt jártak általánosba. Akkor jó esély van arra, hogy te még ezt tanultad: ≠
Egészen biztos vagyok abban, hogy nekem ezt nem tanították 5.-6. osztályban annak ellenére, hogy magyar állampolgár vagyok. Igaz, ez még a 60-as években lett volna.
a témára koncentrálva: kicsit elhamarkodottan írtam. egyrészt egy villanymotorra fűrész üzemben (egyenletes terhelés) szinte azonosak kell legyenek. másrészt a pf az a cosfinél elvileg csak kisebb lehet. harmadrészt viszont egy egyszerű műszer olyan módszereket használ a pf mérésére, ami alkalmas egy kapcsoló üzemű táp power factorának a saccolására, de nem az igazi a cosfi mérésére.
Izé, a <> jelölölést minden magyar állampolgár kötelezően tanulta és gyakorolta általános iskola ötödik, és hatodik osztályában az egyenlőtlenségek oktatása során.
Helyesbítenék: minden magyar állampolgárnak tanították és gyakorolnia is kellett (volna) 5.-6. osztályban :)
"Szerintem a nagy átlag kb ugyanannyira érti a <> jelölést, mint a != jelölést."
Izé, a <> jelölölést minden magyar állampolgár kötelezően tanulta és gyakorolta általános iskola ötödik, és hatodik osztályában az egyenlőtlenségek oktatása során.
Szerintem nem mindenki ismeri a programozói nyelvekben alkalmazott jelölést, érdemesebb lenne a magyar általános/középiskolai matematikában alkalmazott jeleket használni. :P
> Nem tudom, hogy ez a kínai fogyasztásmérő kütyü mennyire mér megbízhatóan.
Szerintem sejted :)
Mindenesetre az van, hogy minden ilyen mérő tud relatíve megbízhatóan áramot/feszt mérni (nem egy nagy kunszt), viszont amikor már komolyabb dolgok jönnek szembe (pl power factor) akkor azért nem árt, ha jó a műszer. Az, hogy terhelés alatt nem 1 a power factor, az szinte teljesen biztos. De ne foglalkozz vele szerintem.
MrGabson ötletét megvalósítva ismét tettem egy próbát az új villanymotorral. Nem tudom, hogy ez a kínai fogyasztásmérő kütyü mennyire mér megbízhatóan.
A hőlégfúvóval leteszteltem, gyakorlatilag Wattra pontosan mérte a két fokozatot (1000 W és 2000 W), tehát valamit biztosan ér.
A villanymotor induktív terhelése nyilván más tészta, a villamossághoz tőlem jobban hozzáértők megmondják majd, mennyire életszerűek az adatokat, amiket a felvételen mutat.
Egy kb 55 mm vastag, kb 40 cm hosszú bükkfadarabot vágtam hosszába háromszor.
Az elején látható a terheletlen teljesítményfelvétel: kezdetben 650 W körüli és csökken, az első vágás után aztán elég látványosan beáll 600 W-ra.
Az első vágás kényelmes tempóban 1400-1800 W közé emelte a mutatót.
Feszültség ~234 V.
A következő feliraton terheletlenül 3 A áram és 0,83 cos(fi) érték látható, ami átszámolva nagyjából stimmel a korábban látott 600 W körüli teljesítménnyel.
A második vágást szintén normál tempóban végeztem. 7,7 A-ig kúszik az árammérő, miközben a cos(fi) érték megközelíti az 1-et.
A harmadik vágásnál nyomtam, mint süket a csengőt, így az áram felugrott az adattáblán is feltüntetett névleges értékig (8,2 A), a cos(fi) ebben az esetben is 1-hez közeli értékeket mutatott.
