A kor vastörvényeinek engedelmeskedve beléptem a digitális jövőbe: megvettem az SL 66(00)-ast ha nem is a Rolleitől, hanem a Nokiától :-)
2.8-as fix blende, 2x-es zoom, tekintélyt parancsoló frontlencse (átmérő= 8mm...) - akár a gyufásdoboz címkéjének kétszeresére is nagyítható kép: mi a lóf@szt akarhatnék még?!
Érzem már, hogy tényleg ez a jövő.
...és ha a gombot megnyomom, rögvest megjelenik a kijelzőn a kép: hihhhetetlen!
a philips már majdnem kész a bármire felvihető, bármilyen nagy méretű lcd-technológiájával. egy kis türelem és hívhatod őket a lakásodra egy lcd-tapétázáshoz... :)))
ez engem is piszkál- hirdetnek má 2400 és hasonló dpi-s 6szin printereket. Ezek kb a 6 MP infot ki is printelik, a átlátzsó fóliára ez menne (*), akkor egész jó kvázidiákat lehetne printelni.
*: sajna úgy olvasom, hogy az átlátszóra csak 300 dpi.
Próbálkozott valami már ilyesmivel? Megérne egy topicot?
Na és mi a helyzet a vetítéssel? A mostani projektorok max. 1280x1024-es felbontása nem egy nagy ájulás. Valószínűleg a kontrasztarányuk is messze elmarad egy jó dia/vetítő párostól.
Minden trükköt bevetek én is ami PS-el elérhető, meg is tudom mondani a 255, a 254, a 253 stb területeket a képemen, ami képernyőn szemmel még nem megkülönböztethető (mint a normál fényképn)de a levilágítotton jól látható a különbség a 255 és a 254 között, ez fáj nekem.
"3. a cserelheto hatfalas (digi-film) gep nagyon jo otlet volna"....a leica az r8, r9 vázakhoz már nyomítja a digi hátfalat. az ára? Kelemen Gábor hirdetésénél csak annyi van: call...
1. a sony ma rveszit a piaci reszesedesebol, multkor volt egy cikk a hvg-ben errol.
2. a minolta DSLR-et mindennel jobban varom
3. a cserelheto hatfalas (digi-film) gep nagyon jo otlet volna
4. mint ahogy leirtak nem lehet megmondani, hogy a film ennyi vagy annyi megapixel felbontasu, ugyanis ket nem osszehasonlithato mennyisegrol van szo. amugy meg azt is leirtak, hogy a legszukebb keresztmetszet altalaban az objektiv, nem a film.
5. egyertelmu, hogy szepen minden a digitalis iranyaba tolodik el. gondoljatok bele, ma mar sok filmes minilabor digitalis uton dolgozik, tehat elso lepeskent scannelik a filmet.
6. ugyanez a folyamat tobb teren is lejatszodott a 90-es evekben. szepen lassan a CD atvette a kazetta helyet, a DVD egyre inkabb lecsereli a videokazettat... analog-digit.
Majdnem
szia,
DigitAir kolléga a hiányzó dinamika pótlására +-1 fényértékű expósorozatot mos össze PS-sel. Lehet, hogy az átmenet nélkül leváló fehér problémáját ez megoldaná? Persze ha levilágítási problémának érzed, akkor ez itt most tárgytalan.
üdv: nikone
A magyarázat egyszerű: a digit hívókat általában színes feladatokra használják/gyártják, amihez nem kell olyan finom színkezelés, mint a fekete-fehér munkához. Ez azért van, mert a szem sokkal jobban érzékeli a világosságot, mint a színeket. Az általánosan használt JPEG formátum 8 bites, amivel csak 256 különböző szürkeárnyalatot lehet előállítani, ami egy jó szemnek már feltűnik.
Gondolom nem nyugtatott meg a magyarázat.
Nekem a tónusterjedekem a legfelső szegmensben, a fehérről leváló árnyalatok a nehézség a digi (papír) képeknél, meggyőződésem, hogy levilágítási probléma elsősorban. Hagyomás technikánál van egy olyan tartomány, ahol nem tudom eldönteni mikor válik el a fehértől. Digiten mindig! (első világosszüreke). Szemcsézettség (mű), raszteresség segít egy kicsit.
"mondjuk lenne olyan gép, amelyiknek cserélhető a hátfala analógról digitre és vissza, és ugyanazt az optikát használva, ugyanazt fotózva készítenétek felvételt digitre és Velviára, majd digitről jó nagyítást papírképre, Velviáról Cibára. Tehát minden stimmel: ua. a gép, obi, motívum, papírméret (30x40). Lenne-e különbség?, mi lenne az?"
Erre és is kíváncsi lennék. Egyébként jó állványt választottál ;)
a felbontóképesség kontra megapixel úgy tünik egyértelmüen megkapta a lezárást.
Dia és digi összehasonlitása átfogási terjedelem és árnyalatgazdagság szempontjából?
Amiért én még megtartom a filmes 500n-et (de már árulom az eos 5-öst :-/ ): az a nagylátószög.
A 28 eqv nem elég, ha gyakran hegyoldalban mászkál valaki, mint én is. És ha már invesztáltam egy 17-40-re, hát látni is akarom, mire képes :-)
Ugyan úgy porosodik mint az objektív, csak ritkábban.
A Canonnál a Cmos lapka előtt van egy védő üvegréteg, így nem a Cmos-t takarítod, hanem azt az üvegrészt. Nem azt mondom, hogy neki kell esni "ronggyal", de nem különösebb probléma megtisztítani - kb. mint egy objektívet.
Egyébként ez a tisztítás egyes esetekben kikerülhetetlen: fotóztam rallyn és motocrosson egyaránt és utána meg kellett tisztítani.
A DSLR gépeknél nem problémás az objektívcsere? A porra gondolok. A filmes gépeknek sem barátja a por, de ott egyrészt nagyobb a felület, másrészt (fel)húzáskor lejöhet a filmről. A digitálisnál kisebb a CCD, és egyhelyben van. Nem megy rá a por, ha éppen nem laboratóriumban pár másodpercig nincs előtte objektív? A CCD igen érzékeny. Meg van oldva ez a probléma?
Nem kétlem, hogy a digit válik uralkodóvá éveken belül (biz területeken már most is az), s valószínű, hogy nekem lesz is digit gépem, nem fogom megúszni, de nem most. Mert még drága. Igaz, hogy annyit fotózik az ember amennyit akar, de akkor bele kell fecőlni egy csomó pénzt, s lehet, hogy inkább havonta ráköltöm a filmre azt a néhány ezer forintot, minthogy egybe kiadjak most 300ezret. Persze nem lövök el havi 20-30 tekercset.
Én csak az obi felbontás pédára reagáltam, hogy az nem csak az analógnál korlát, hanem a digitnél is.
10D-ben felcsapható a tükör cirka 400-450e ft-ért. az 400-450 az 370.000 már itt bécsben is... Igaz, most hogy a forint így elszállt, lehet hogy visszamegy annyira :(
Kezded kapisgálni a dolgot. Kissebb CCD-hez jobb felbontású optika kell. Már csak pár évet kell kiböjtölni, hogy a Canon 1Ds Leica méretű CCD-je kommersz DSLR-ekbe is bekerüljön. Addig jó lesz nekem a Minolta A1.
Nem Canon L-s kategóriáról beszélek. Kizárólag a vázakat említettem. 10D-ben felcsapható a tükör cirka 400-450e ft-ért. A EOS33 130-140-e ft... Ugyanott vagyunk. Egyelőre egy jobb digit kompakt kerül annyiba, vagy többe, mint egy kezdő analóg SLR. És azért nem egy kategória, még gagyi zoomokkal sem.
Ez tény, hogy egy komolyabb diginek - amire érdemes áldozni és "lecserélni" az analógot - jelentős ára van, de ha megnézed, hogy egy évben mennyi diát lősz el - ha komolyabban fotózol - és azokból mennyi használható, akkor ennek az árnak nagyrésze akár meg is térül.
Megvettem a 10D-t 370.000.- ért vagy vehettem volna diákat egy évben (mondjuk velviára számolva) ha folyamatosan kijárok fotózni a természetbe durván 100db-ot ami "csak" 3600 képre elegendő ~200.000.- ért (2000-el számolva), amiből nem lesz 3600 tökéletes képem. Így kiadtam 170-el többet, de 1. nem csak 3600-at fotózhatok, 2. lehet 3600 jó képem - mert a többit törlöm mindenféle probléma nélkül, 3. nem porosodnak a fiók alján a diáim, hanem rendszerezve vannak a képek DVD-n. Nekem ennyit megért a dolog.
Szerintem át fogja venni a digitális az analógtól a stafétabotot, és én nem adok neki 2 évet, hogy ez megtörténjen.
Sokan - mint én is - már csak azért használnak diát, mert egyes pályázatok nem fogadnak el mást, amint betör a digitális a pályázatokra - mint idén a BBC-n is van már D1x-el készült kép - a digitális, onnantól kezdve szerintem beindul a digitális világ. A negatívot már messze magasan verte a digitális D-slr piac.
A dinamika legtöbb esetben nekem csak tájfotózásnál hiányzik, de ott kiküszöbölhető egy +-1EV sorozattal, amit később PS-ben össze lehet illeszteni. Kérdem én: mennyivel másabb PS-ben összeilleszteni két képet, hogy a fény-árnyék hatás kiegyensúlyozott legyen, mint egy analógnál egy átmenetes szűrőt használni? Így is belenyúlok, úgy is. A dinamika egy exposorozattal kiküszöbölhető az esetek 90%-ban.
A gépről még nem hallottam, de ha tisztességes lencsét csiszolnak hozzá... A Sony videókamerákon lehet találni C. Zeiss optikákat, ha ehhez is ők csinálják elképzelhető.
Haja!
Ez a minőség analógban sem 100k-s kategória egy ilyen szintű obi magasan a Canon L-es kategórája, ahol az árak kissé feljebb kezdődnek és az olyan gépváz, amin van MLU sz kezdődik (ha nem túl ősi) használtan 100 k-nál.
Kösz.
Ezek szerint az új 8 megás Sony, ami a 3/4 arány miatt a 24*32-hez mértető eléri az 50 vonal(100 pontos) felbontást és egy kategóriába kerül az ÁTLAGOS kisfilmmes gépekkel?
(Feltéve, hogy tudni fogja amit híresztelnek róla)
De a digit nagyobb felbontása se jöhet szóba. Ott is az obi lesz a szűk keresztmetszet. Nem? S nézzük meg mennyibe kerül egyelőre egy DSLR (pláne az 1DS), s mennyibe egy analóg váz. A legolcsóbb 300D is 300eft körül van. Ez a minőség analógban 100e forint alatt elérhető...
A legjobb obik produkálnak a késarokban 45 lp/mm felbontást, középen max. 60 körül. Vegyünk egy ideális esetet és csúcsobink az egész képkockán tudja produkálni a 60 fekete fehér vonalpár megkülönböztetését, ami mm-enként 120 pont. A kiskocka 24x36 mm. A kapható kép max. 2880x4320. Azaz kb. 12.4 mp. Ez tényleg olyan maximum, amit csak (ott sem egyértelműen - széli felbontás kisebb..) elméletben lehet elérni ideális rekeszértéken, felcsapot tükörrel és olyan záridővel, ahol a központi zár nem ráz be ja és kőstabil állványon. A digi már ezt tudja! C. 1Ds, Kodak csúcsgép... A filmnyersanyag fentinél nagyobb felbontása az obi miatt nem jön számításba.
Amíg ez a projekt megvalósul, addig arra lennék kíváncsi, hogy mekkora nagyítással lehet elérni hagyományos, de jó minőségű felszereléssel a Canon 1Ds felbontását:
http://207.44.238.46/PRODS/EOS1DS/FULLRES/E1DSRESLF.JPG
Upsz egy kis hibajav.:
nem 3/4 hanem 4/3-ad és nem erre gondoltam, hanem az átlag kompakt 2/3-ra.
4/3-od az Oly E1 használ, és szerintem erről már tökéletesen nagyítható.
