No lám: Orbán kampánytémává avanzsálja a pótköltségvetés kérdését. Így biztos, hogy nem lesz belőle semmi, de ha a kormány tartja magát Draskovics ígéretéhez és a választás után jön a második csomag, akkor - hála az európai konjunktúrának - szerintem nem oszt a pótköltségvetés "elsunnyogásának" ténye.
Draskovics Tibor, pézügyminiszter-jelölt elismerte: a költségvetési törvény nen valós számokon alapul. Még nem tudjuk, hogy hogyan, de drasztikus kiadásvisszafogás szükséges ahhoz, hogy tartható legyen a 0,8%-kal és az egy évvel horábbinál is jóval nagyobb államháztartási hiány cél. Az Európai Árfolyam Mechanizmushoz való csatlakozás az elemzők szerint nem lesz idén megoldható. Valószínűleg csak 2010-re tudjuk az eurót bevezetni. A kormánynak ideje lenne komolyanvenni a pralament jogait az ország költségvetése terén. Ehhez pótköltségvetés kell.
Az ellenzéki pártok mostmár egyhangúan pótköltségvetést sürgetnek - jogosan. Mikor lesz hajlandó erre a kormány?!
Nem egészen ontopic a kérdésem, de még mindig itt a legaktuálisabb: Hol lehet a neten megtalálni kicsim országunk 2000-2003 as évi költségvetését? Kiadások/bevételek. Holnapra kéne! Tudtok benne segíteni? Előre is köszönöm.
5,6 százalékos lett az államháztartás 2003-as hiánya az önkormányzatok hiányát nem beleszámítva. László Csaba szokatlan fejlődést mutatott az év során, hiszen nem a hiányt csökkentette, hanem a prognózisát növelte 4,5 százalékról 4,8 és 5 százalékon keresztül, hogy végül bemondja decemberben az 5,2 százalékos prognózist.
Ez egy jó érv lehetett persze a menesztésére, de nem csak arra. Utódjának, Draskovics Tibornak lehetősége nyílik meglépni azt a javaslatomat, hogy László Csabát állítják be egyszemélyi felelősnek a hiány alulbecslésében és hogy a 2004-es 3,8 százalékos hiány teljesíthető legyen megszórító pótköltségvetést nyújthat be a parlamentnek.
A másik lehetőség - mint az Draskovics Tibor első nyilatkozataiból leszűrhető - a 2008-as eurókonvergencia feladása lenne.
"Bokros Lajos: Módosítani kellene a költségvetést MTI - 2003. december 11., csütörtök 21:55
Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter további költségvetési szigorításokat tartana szükségesnek. Szerinte be kell látni, hogy az euró 2008-as bevezetése illúzió. A Világbank igazgatója az Orbán-kormány gazdaságpolitikájára utalva Gyöngyösön közölte, ha az állam jobban tudná a piacnál, hogy mi a jó beruházás, akkor „sikerült volna a szocializmus”.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat a támogatásával
A valutaválság miatt szükséges volna a 2004-es költségvetés végszavazás előtti módosítása, jelentette ki Bokros Lajos csütörtökön Gyöngyösön. „Az a költségvetési terv, ami a valutaválság előtt elegendőnek látszott, ma már nem elegendő” – közölte a Világbank igazgatója a gyöngyösi Liberális Klub rendezvényén.
A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, a háromszázalékos kamatemelés legalább kétszázmilliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek, és a MOL sikertelen privatizációja is további ötvenmilliárd forinttól fosztja meg a büdzsét. Bokros Lajos fontos lépésnek nevezte a lakáshitelezés szigorítását, de ez nem elegendő, a költségvetési politika további szigorítására van szükség.
Csökkenteni kellene az adóterheket
Ezzel párhuzamosan kívánatos volna az adóterhek radikális csökkentése és a húsz éve napirenden tartott államháztartási reform elindítása is. Bokros Lajos kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy a nemzetközi piacok egyöntetű megítélése szerint nem reális cél az euró 2008-as Magyarországi bevezetése.
Ha egy kormány nem reális célkitűzést hangoztat, az egyértelműen hiteltelenné teszi a politikáját, mondta Bokros. A magyar kormánynak fontos volna belátnia, hogy ha ez a cél júniusban teljesíthetőnek látszott, ma már egyértelműen nem tűnik megvalósíthatónak. A volt pénzügyminiszter szerint az államháztartási egyensúlyt és a versenyképességet romboló gazdaságpolitika 2000-ben kezdődött el, amikor az „ezredforduló kormánya” úgy gondolta, hogy a belső kereslet növelésével érdemes felpörgetni a világgazdasági lanyhulás miatt csökkenő, addig export és beruházás vezérelt növekedést.
"A túlköltekezést megállítani!"
A fedezetlen bérkiáramlás nyomán élénkülő kereslet ugyanis fokozódó importot jelent, ami azonnal lerontja a külkereskedelmi mérleget, és a többletfogyasztást csak külföldi hitelekből lehet finanszírozni. Ebben a helyzetben a magyar gazdaság előtt álló legfontosabb feladat a munkaerő versenyképességének és a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása; Bokros szerint ez elsősorban a fedezetlen bérkiáramlás korlátozását és a költségvetés túlköltekezésének megállítását jelenti.
Versenyképességet romboló tényezők
Magyarországon nem csupán az államháztartási hiány, hanem a költségvetési újraelosztás mértéke és az újraelosztás szerkezete is rombolja a versenyképességet. A volt pénzügyminiszter posztkádáristának nevezte az előző kormány által 2000-ben elindított, az állami beruházásokra épülő voluntarista gazdaságösztönző gazdaságpolitikát. Ugyanis, ha az állam jobban tudná, hogy mi a jó beruházás, mint a piac, akkor „sikerült volna a szocializmus” – mondta.
A magyar gazdaság másik súlyos gondjaként jelölte meg a volt pénzügyminiszter az egészségügy és az oktatás elmaradt reformját, mert ma a világszínvonalú iparhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz drámai módon lecsúszott oktatás és egészségügy társul."
Szerintem talán elegendő lesz a Medgyessy-csomag. A MOL-bevételek is áttolódnak 2004-re. És még nyugodtan lehet szigorítani az elosztást év közben is. A blamázs azonban akkor is blamázs: a még nem elfogadott kötségvetésen belül máris átcsoportosítgatnak...
Sajnos a sajtótájékoztatón - micsoda véletlen - kiderült, hogy a kormány meint dilettáns volt. Feltüzelte a piacot, hogy valszeg lesz valami visszafogás, ehhez képest kiderült, hogy semmit nem tervez, de azért nyugi. A forint rögtön bukott másfél százalékot. :(
Az ellenzéki pártok közben implicit módon követelik a megszorításokat. Szerintem nagy hiba lenne, ha politikai tőkét próbálnának kovácsolni ebből, mivel a kormány ettől elzárkózik a sajtótájékoztató szerint, így csupán egy újabb spekulációs támadásra vezethetne.
A pártvezetők helyében én a színfalak mögött egyeztetnék, és megpróbálnék összehozni egy normálisabb megszorítócsomagot.
Szigorúbb költségvetés érlelődik
A befektetők kivárnak – A „bölcsek” az irányítókon is változtatnának NSZ • 2003. december 5. • Szerző: Munkatársainktól
A 2004-es büdzsé tervezetének parlamenti dokumentumai. Tovább nő az irathalom? (kép: Népszabadság – Szabó Barnabás)
Az MDF javaslataként hangzott el, a Fidesz felkarolta, a kormányoldal pedig – a korábbiakkal szemben – nem utasította vissza, hogy még elfogadása előtt gyorsan módosítsák a jövő évi költségvetést. Annak ellenére, hogy a fő számokat már elfogadták – egy esetleges ellenzéki–kormánypárti összefogással – még lehetne változtatni a büdzsén. Egy szigorításokat tartalmazó módosítás a pénzpiacok megnyugtatását szolgálná.
A befektetők bizalmát nemcsak az államháztartási hiány lefaragása növelné. Ha ez összefogással jönne létre, az mérsékelné a politikai kockázatokat is. Amennyiben a pártok visszafognák költekezési igényeiket, az garanciát jelentene az egyensúlyőrző gazdaságpolitika folytatására – vélik szakértők. A hazai négy befolyásos kutatóintézet, a „bölcsek” is a bizalom visszaszerzését látják kulcskérdésnek, de szerintük: ehhez nem a gazdaságpolitikán, hanem annak irányítóin kellene változtatni. A piac várja a kormányzati lépést – bármi legyen is az: szigorítás, személyi váltás vagy egy újabb jegybanki intézkedés.
Nem mondtak nemet a 2004-es költségvetés gyors szigorítására a kormányoldalon, jóllehet ezt az ellenzék javasolta. Az összefogás egyelőre azonban csak elvi lehetőség.
A tervek szerint ma közös sajtótájékoztatón javasolja Áder János, a Fidesz és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, hogy a kormány vonja vissza vagy módosítsa jövő évi költségvetési törvény-javaslatát. A demokrata fórum a hét végén vetette fel ezt, mondván: a forintválság és a jegybanki drasztikus kamatemelés azt jelenti, hogy a nemzetközi pénzvilág és az MNB Monetáris Tanácsa véleményt mondott a jövő esztendei költségvetésről. – Beláthatatlan következményekkel járhat a tétlenség, a sodródás, amely egyenes út a gazdasági káosz felé – vélekedett az MDF. A Fidesz-vezetés szerdán figyelemre méltónak nevezte az MDF javaslatát. – A szövetség ügyvezető elnöksége csatlakozik az MDF véleményéhez – tudatta közleményében a nagyobbik ellenzéki párt. Az MDF örömmel vette tudomásul a Fidesz véleményét, s szerdán közölte: a két ellenzéki párt közös szakértői stábot hoz létre. Lapunk úgy tudja, a szakértői csapat még nem jött létre.
A választások óta ez az első olyan alkalom, hogy a Fidesz és az MDF közösen lép fel egy fontos ügyben. Igaz, a két párt költségvetési szakértői már arról is beszélnek, a befektetők és az MNB által is sürgetett szigorúbb 2004-es költségvetésre lenne szükség a helyzet stabilizálására és a befektetők megnyugtatására.
Szocialista politikusok erre a felvetésre nem kívántak reagálni, és a pénzügyi tárca - szemben eddigi szigorúan elutasító magatartásával - ezúttal nem kommentálta az elképzellést. Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium sajtó- és kommunikációs főosztályának vezetője azt mondta: a 2004-es költségvetés és az államháztartási törvény is lehetőséget teremt arra, hogy – amennyiben a tartósan magas kamatszint miatt ez szükséges – a kormány megteremtse a többletkiadások fedezetét. Arra a kérdésre, nem kell-e tárgyalni a befektetőket nyugtató gyors szigorításról, azt válaszolta: minden javaslatot szívesen meghallgatnak.
Közgazdászok szerint a mai helyzetben szinte az egyetlen jó megoldás lenne a jövő évi költségvetés módosítása – ez azonban nem az esetleg emelkedő kamatkiadások, hanem a piac, a befektetők megnyugtatása miatt volna szükséges.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa úgy gondolja, a szigorúbb jegybanki politika mellé szükségszerűen keményebb költségvetést illene letenni. A jegybank ráadásul a drasztikus, három százalékpontos kamatemelését a költekező büdzsével is indokolta – a befektetők megnyugtatására tehát olyan 2004-es költségvetés lenne szükséges, amelyre senki sem mondhatja, hogy túl engedékeny. Csaba László közgazdászprofesszor is úgy látja, a jövő évi büdzsé módosítása lehetne az a gesztus, amelyet a piacok várnak. Mindenki tudja – mondta Csaba László –, hogy nem lehet csodát tenni, és senki sem ezt várja a kormánytól. Ahogyan azonban a nagy államháztartási deficittel küzdő Belgium vagy Görögország esetében, úgy Magyarországon is kedvezően fogadnának minden jelentősebb lépést.
A kormány kezében természetesen megvannak az eszközök arra, hogy önmaga korlátozza a kiadásokat – ismerik el a kutatók. Így elvben a költségvetés módosítására sem volna szükség. Ám Csaba László és Petschnig Mária Zita is azon a véleményen van, sokkal hatásosabb lenne a szigorítás gyors törvénybe iktatása. Ha a pártok megegyeznének a keményebb költségvetési politika szükségességéről, az önmagában kedvező hatású lenne: eddig ugyanis a politikai nyomás lazította a büdzsét. Petschnig úgy véli: az is eredmény lenne, ha sikerülne csökkenteni a parlamenti képviselőkben meglévő, általuk is gerjesztett költekezési igény és a befektetők elvárásai között lévő szakadékot. Csaba László szerint a befektetők bizalma aligha térne vissza, ha csupán a kormányzat hozna intézkedéseket a helyzet megoldására, hiszen a kabinet már több tervezett szigorítást is visszavont a politikai ellenállás láttán."
Gyógyszerügyben megint homályos a kép. Az látható csupán, hogy jövőre sem konszolidálják az egészségpénztár gyógyszerár-támogatási kasszáját. Szakemberek, sőt kormányzati szakértők szerint is 60 milliárd forint hiányzik belőle. S nem létezik olyan takarékossági csomagterv, amellyel pótolható a költségvetés negyedével megegyező hiány. (...)
Az FT már holnapra várja László Csaba felmetését. Ha ez megtörténik, akkor van eslélye egy költségvetési kiigazításnak. A mostani pénzügyminiszterrel erre sajnos 0 esély van.
az,hogy az ellenzékkel leülnének,az mellett szerintem arra is szükség van,hogy az egész országgal megértessék,hogy gondok vannak a gazdaságban,és a megszoritások a modernizáció jegyében születnének,gazdpol. nevelő hatása.
szerintem az ,hogy nem tudnak együtt működni,az nem csak járain múlik,hanem a kormányon is.
Romokban a külföldi bizalom, katasztrófális lépések
Magyarország egy fokkal közelebb került a pénzügyi válsághoz kedden, amikor a kormány kénytelen volt lemondani egy államkötvény-aukciót a befektetőknek a gazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmai miatt - írta szerdán a Financial Times.
A brit gazdasági napilap a kontinentális kiadásának szerkesztőségi cikkében úgy véli, hogy a magyar pénzügyi hatóságok csak magukat okolhatják. "Ahelyett, hogy minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésébe fogtak volna, a forint mikromenedzselésével próbálkoztak, katasztrofális eredménnyel" - írta.
Ezzel együtt úgy véli, hogy az EU-nak is felül kellene vizsgálnia az euró bevezetésére készülő Magyarországgal és más csatlakozó országokkal szemben követett politikáját. A lap felidézi a jelenlegi valutaproblémáknak az idei év elejére visszanyúló előzményeit, majd megállapítja, hogy ezek és fejleményeik nyomán "a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever".
A mostani zavarok arra is rávilágítanak, hogy a csatlakozó országoknak a valutaunió felé vezető útját soha nem lehetett zökkenőmentesnek tekinteni. Magyarország helyzete azonban még ezen belül is szélsőséges, mert államháztartási hiánya tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százaléka volt, és idén a nagyarányú kiadáscsökkentések ellenére is csak 6 százalékra mérséklődik az előrejelzések szerint - írta a Financial Times.
Az ország nem fogja tudni teljesíteni a GDP 3 százaléka alatti deficit maastrichti szerződésben előírt célját, ha nem hajt végre mélyreható költségvetési reformokat, amelyek az olyan kényes területekre is kiterjednek, mint a társadalombiztosítás - írta a lap. Elismeri, hogy ezek nem lesznek könnyűek olyan országokban, ahol a lakosságnak már eddig is nagy változásokat kellett elviselnie a rendszerváltás óta. "A kormányoknak azonban össze kell szedniük a bátorságukat, és támogatottságot kell szerezniük a lakosság körében" az ilyen politikákhoz - fűzte hozzá.
A felhasználható legjobb érvként az EU-csatlakozást ajánlja: az uniós támogatások teljes körű igénybe vételéhez ugyanis az érintett kormányoknak is elő kell teremteniük a társfinanszírozáshoz szükséges pénzeket. Igazat ad az EU-nak abban, hogy a majdani tagországoknak nem volna szabad elsietniük az euró bevezetését. Az uniónak ugyanakkor azt ajánlja, hogy a már tervbe vett támogatások késedelem nélküli kifizetésével segítsen a csatlakozóknak államháztartásuk kezelésében.
A lap külön jelentésben is beszámol a forintárfolyam újabb eséséről, és azt írja, hogy az még nagyobb is lehetett volna, ha nem lettek volna olyan kedvezőek az ipari termelés és a feldolgozóipari export évi 10 százalékos növekedéséről most közzétett harmadik negyedévi adatok. Piaci elemzők szerint azonban a kormányzatnak a 250-260 forintos euróárfolyam melletti kitartásról tett nyilatkozatai még jobban megingatták a befektetőknek a magyar politikacsinálók iránti bizalmát.
"A leghatékonyabb lépés, amelyet a Magyar Nemzeti Bank tehet, most az lenne, hogy egy darabig békén hagyja a piacokat" - idézi a lap Sarkady Kornélt, a Raiffeisen Securities budapesti elemzőjét.
tv2.hu, Privátbankár, MTI
"Józan paraszt ésszel nem is, ugyanis ehhez az kevés.
Medgyessy ezt más megközelítésben látja szerencsére, helyesen."
1. Azt az errefelé nyújtott teljesítményed alapján nem neked kellene megítélni, mi a kevés, ill. mi kéne:-)))
2. Azért azon gondolkodjál már el, hogy melyik gazdasági előrejelzése jött be eddig Medgyessynek. Javaslom az aht hiánnyal kapcsolatos kommunikációját az elmúlt másfél évben.
3. A nem lehet sikeres dolgot már többen elmondták, pl. erősen emlékszem a font és a frank kapcsán ilyen nyilatkozatokra. Aztán a végén Soros besöpörte a pénzt. Esetleg el lehetne filózni a tegnapi állampapír jegyzés eredményén is...
Miert kene mar most potkoltsegvetes?
A kormany termeszetesen - ebben a Fidesz kormany utmutato volt - alaposan alultervezte az inflaciot, ugyhogy varhatoan lesznek tobblet bevetlei, hacsak meg nem roppan idokozben a nehez helyzetbe kerulo es nagy nyomasgyakorlo kepessegu tarsasagok kiadasbovito koveteleseinek hatasara.
A 2008-as EURO bevezetes egyebkent is csak irrealis demagog alom volt. Raadasul az EURO mihamarabbi bevezetese nem ertelmes onmagaban valo cel, a bevezetes konkret idejehez szamtalan tenyezot kell vizsgalni.
Egyre többen a Kormány által vártnál jóval magasabb inflációval számolnak. infláció nő jelentős mértékben,akkor talán 10% felé kuszik,pl a lakáshitelek kamatai nőnek.
Medgyessy: Spekulációs támadás zajlik a forint ellen. A gazdaság alapjai jók, így a spekulációs szándék biztosan nem lesz sikeres, véli a kormányfő. - józan paraszti ésszel sem adhat neki senki igazat!
Most 271 forint egy euró, a JP Morgan nem tartja kizártnak, hogy még 2.5%-ot emel a jegybank, lés bőven 6% fölé várja a 2003-as ÁHT-hiányt. Ilyen körülmények között csak a pótköltségvetés adhatna támaszt a forintnak, különban előbb-utóbb könnyen beszakadhat.
"összeségében kimondhatjuk,hogy hiába történt meg a rendszer váltás a gazdaságban is,még mindig modernizációra van szükség"
Sőt bármiféle elemzés nélkül kimondhatjuk, hogy ha sikerülne megreformálni a nagy elosztó rendszereket, akkor is rögtön fellépne az újboli rendrakás igénye, mivel az államra nem a gazdasági racionalitás a legjellemzőbb. Sajnos talán a 2004-es EP-választás miatt nem mernek nagyobb reformokba kezdeni. A probléma az, hogy egyrészt ilyen horderejű intézkedést alaposan fel kell mérni, és mindig vannak az ellenérdekelt csoportok is, amelyek többoldali lobbitevékenységet és demagóg megmozdulásf folytatnak azért, hogy a jelenlegi helyzet továbbra is fennmaradjon. Egy elkötelezett kormányzat persze elvileg léphetne. Ilyekor vagyok mérges az SZDSZ-re, mivel csupán pérédikálja a struktúraváltást, komolyabb követelésekkel azonban nem áll elő.
Itthon a büdzsé alapvetően egyfajta következmény. A költségvetési előterjesztést benyujtó pmnak ebben persze korlátozottak a lehetőségei. A költségvetés összeállítását oly mértékben determinálja a közigazgatás felépítése, a nagy elosztó rendszerek működése, hogy a minisztériumnak gyakorlatilag alig van szabad keze.Ezekhez a csökevényekhez,az alapvetően hibás,rosszul múködő alrendszerekhez kellene hozzányulni. A szociális ellátásban ugyanis dominálnak a sok forrást elemésztő alnyai jogon odaadott támogatások.
Az egészségügyi rendszerben egyszerre uralkodik a túlkapacitás és kapacitáshiány, mig bizonyos frontokon nyakló nélkül ömlik ki a pénz. az oktatás egyszerre drága és egyszerre küzd olyan alapvető problémákkal,amelyek alapján kimondhatjuk nem biztosit megfelelő ellátást.
összeségében kimondhatjuk,hogy hiába történt meg a rendszer váltás a gazdaságban is,még mindig modernizációra van szükség.
az aktuális kormányzat nem változtat,addig nem lesz jobb a helyzet.
és ugye jövőre már készül majd az mszp a következő szavazásra,ill. eu-s feladatok.
Nem találom a neten Az alrendszerek reformja c. írást. Nincs is fenn?
"nem kaptak büntit,nov. 25-én,se nem brüsszelből fogják irányitanai az országokat,tehát a maastrichti kritérium rendszer végleg sárba dőlt, akkor minek erőlködnék mi is?"
Ezért dörgött Solbes nemrég, hogy eszünkbe ne jusson ez a kérdés
"ha az euban,ill. az eurózóna országaiban is nehéz az élet,akkor, nincs szükség egy magyar gazdaságra,vagyis elég szigoruan veszik majd a kritériumrendszereket?"
Én pont fordítva gondolom: nem vehtik szigorúbban, min vennék azt a SGP-betartása mellett, hiszen ha akkor alkalmas lenne a forint a beugrásra, azaz érdekükben állna a csatlakozók gyors belépése, akkor hatványozottan így van ez egy SGP megszegés esetén, mivel így relatíve jobban teljesít a belépő, mint a befogadó.
Azért a 2002 májusi hiányban (amire a júniusi jelentés is hivatkozott) az MFB-él elszámolt költségek nem voltak benne. De azt hittem, hogy azóta ez már sok topicban ki lett beszélve.
