Kicsit késöbb írok, most nincs több idöm. A 10 mondatra visszatérek, ellenben kérek addig is az SM-nek ellentmondó kísérleti adatokat, tényeket.
Nem vagyunk nagytiszteletü, felszentelt fizikus urak.
Ellenben ha nem tudok autót javítani, akkor tisztelettel kérdezek az autószerelötöl, nem akarok mindenáron nála okosabbnak látszani. Ha nem értek vele egyet, akkor újra kérdezek, esetleg utánaolvasok, megkérdezek egy másikat stb.
Mivel jómagam csak ugatom a témát, bár ez nem zavar abban hogy beleugassak a nagytiszteletű, felszentelt fizikus urak társalgásába, ezért inkább csak idéznék, mivel jómagam nem érzem magam feljogosítva, hogy olyanról véleményt formáljak, leírjam a lényegét annak, amiben magam sem hiszek teljes mértékig.
Tehát:
"All matter is made up of two types of generic particles: leptons and quarks. There are three types of charged leptons: electrons, muons and taus. Of these particles, only the electrons are stable; the other charged leptons, which are heavier, decay in a small fraction of a second. Electrons, which flow through a wire to make electricity, form the electronic cloud of the outer part of an atom. There also exist leptons that are electrically neutral and have very tiny masses; they are neutrinos. There are six types of quarks: down, up, strange, charm, bottom and top. Two up-quarks and one down-quark compose a proton, while two down-quarks and one up-quark compose a neutron. The neutrons and protons fuse together in a nucleus, which is the tiny, central core of an atom. Through the weak subnuclear interactions, the heavier quarks (strange, charm, bottom and top) decay into lighter quarks and other particles.
The exchange of vector gauge bosons generates the particle forces: Passing virtual photons between charged particles yields the electromagnetic forces, exchanging virtual W's and Z's between quarks and leptons produces the weak subnuclear forces, and rapidly emission between gluons themselves and quarks creates the strong interactions.
The masses of the quarks and leptons, W's and Z's are generated through what is known as electroweak symmetry breaking. This process leaves the photon massless thereby rending the electromagnetic forces long-ranged, macroscopic and quite different from the subnuclear weak interactions. In the Standard Model, symmetry breaking is achieved using a field called the Higgs particle. Experimentalists have searched for the Higgs but, to date, have not detected it. The Higgs sector of the electroweak theory is the least appealing part, and many theorists believe the nature might use a more elegant way to accomplish symmetry breaking and mass generation."
Asszem, most kiegyezhetünk döntetlenben, ugyan nem sikerült tíz sorban saját szavaimmal leírni a dolgot, de azért talán elhiszed, hogy értem is azt amit ide kimásoltam:)
A matekhoz, egyéb szimbólikus nyelvekhez meg hót hülye vagyok úgy hogy részemről kéretik, ha lehet némi szemléletességet vinni a társalgásba.
mi az a standard modell? Írd le a legföbb alapelveit mondjuk 10 sor terjedelemben. Használhatod a szaknyelvi terminusokat a rövidség kedvéért.
Ha erre képes vagy, ezután már elkezdhetsz róla beszélni :) Ha feladod, és arra vagy kíváncsi, hogy én meg tudom-e tenni, szívesen megteszem, ez esetben azonban nem vagyok hajlandó a további megnyilvánulásaidat e témában komolyan venni.
Elméleti részecskefizikus vagyok, tehát jöhetsz egészen konkrét, kemény anyaggal is. Hivatkozásokat, adatokat, konkrétumokat kérek. Nálam nem úszod meg mellébeszéléssel.
Megjegyzés: én is ismerem a SM jó néhány problémáját, de most akkor konkrét kísérleti eredményeket kérek. A neutrínótömeggel ne gyere, az egy egyszerü kibövítéssel belerakható.
Persze, ha valaki veszi a fáradtságot és keresgél az olyan kísérleti eredmények után, amik nem támasztják alá a SM-t akkor teljesen más kép alakul ki benne!
Te meg nem látod a kis oázisod fáitól azt a hatalmas sivatagot, ami körülvesz - ah. milyen költői lettem hirtelen.
Hát persze, hogy nincs EGY intézmény álomszuszék barátom. Ha mindenki ugyan úgy gondolkodik, mert az iskolában szelektálják ill beállítják a gondolkodását, akkor nem kell egy bizonyos intézmény. Mindenki tudni fogja mi a "politikailag korrekt" álláspont, vagy hogy mi is az a SM. Vagy neked az isiben tanítottak olyan elméleteket amelyek nem illettek bele a Big Bang vagy a SM modellbe? Csodálkoznék, ha igen. Otthon a kuckódban lehet hogy olvashattál ilyenekről, de a suliban a tantóbácsik enyhe lenéző mosollyal azért jól megmondták neked a frankót, hogy mit kell ezekről gondolni!
Higgs-úr meg az elmélete miért is lenne forradalmi? Csupán csak megpróbálják befoltozni a tátongó likakat.
A mai tudósnemzedékből viszont senki nem fogja elfogadni azt amit valójában jelenthet, ezért nem beszélhetünk igazán forradalmi elméletről, mint ahogy forradalmi volt a rel elm a maga korában.
Igenis, van standard modell. Pontosan ismert a Lagrange-függvénye, ismertek a paraméterei (a Higgs tömeget leszámítva), és minden mejósolt részecskét megtaláltak, a Higgset kivéve, de arra is vannak már jelek.
Az egy más kérdés, hogy a tudósok állandóan alternatív szcenáriókon törik a fejüket. Ez a dolgunk. A Standard Modell egyébként nem attól az, hoyg ráütötték a pecsétet, hanem egyszerüen annyira összeállt már, és annyira jól müködik, hogy elkezdték így nevezni. Ehhez viszonyítva beszélünk Standard Modellen túli, vagy más nszóval "új" fizikáról.
A Standard Modell nem a legkisebb közös többszörös, hanem a részecskefizika mai állapot kísérletileg igazolt eredményeinek foglalata, legegyszerübb ismert leírása. Ennyi és nem több.
Egész egyszerűen nincs olyan intézmény, amely eldöntené, mi az aktuális SM, egyáltalán, nem létezi semmiféle szervezet, amely pecsétet nyomna tudományos elméletekre. Ez az intézmény kizárólag az áltudomány híveinek fejében létezik.
Azt hiszed, nem lehet forradalmi elméletekre Nobel-díjat kapni?
Pl. a Higgs-mechanizmust milyen elméletnek tartod?!
Átfutva a linken található irományt, kezd az az érzésem lenni, hogy valójában nem is egy standard modell létezik, sőt valójában nem is létezik egy bizonyos modell.
Ahogy mondod rengeteg tudomány iránt elkötelezett ember(tudós) beszélget egy olyan dologról, amivel kapcsolatban több a kérdőjel, mint a válasz és kb. mindenki megegyezik a "legkisebb közös többszörösben", amit aztán standard-modellnek hívnak. Ahogy új eredmények jönnek ez a közös dolog is változik.
Sőt, nem is, standard modell az ahogy ezt a közös nevezőt megállapítják, nem pedig egy valódi rendszer szerű modell.
Az embereknek valóban nem egy bizonyos elmélet konzerválása a célja, hanem annak az intézménynek a konzerválása, ami eldönti mi lehet az aktuális új "standard modell". Ezért nem fognak forradalmi elméleteknek Nobel-díjat osztogatni, csak ha azoknak az embereknek meggyengülnek a pozíciói akik eddig döntöttek a tudomány aktuális arculatáról.
Az tény, hogy még nem elég adat van róla. Ezért nehéz választani a sok lehetöség közül, ami a magyarázatra felmerült. A léte nem mond ellent a Standard Modellnek. Ilyen dimezon állapotokat lehetett várni. Az erös kölcsönhatások elmélete nagyon bonyolult, sok közelítéssel kell élni, és sokszor azért nem lehet megjósolni egy állapotot elöre, mert semelyik eddig alkalmazott közelítéssel nem jött ki. Más érdekes részecskék pl. az ún pentakvark állapotok (négy kvark és egy antikvark).
Ezek csak annyiban "nem illenek bele az eddigi elméletbe", hogy a legegyszerübb hadronok vagy kvark-antikvark párok, vagy három kvark kötött állapotai. De nem is mondanak neki ellen, söt, várni lehetett ezeket a részecskéket.
Persze az emberek reménykednek, hogy majd csak ellentmond valami úgy igazából a standard modellnek. A standard modellt általában nem szeretjük, nem tartjuk esztétikusnak, de ez van. Ezért aztán egy-egy szokatlanul hosszú életü ilyen állapot (ilyen pl. az X) érdekes lehet, mert hátha a hosszú életét nem magyarázza jól a standard modell. Csakhogy ahhoz, hogy ezt lássuk, tudni kell, miböl áll össze, ehhez pedig egyelöre kevés az adat (lesz több, mert erre rá fognak szállni).
Az újságírók meg az összes ilyen "wishful thinking" típusú dolgot szenzációként tálalják.
Amúgy szeretném lehüteni a "hivatalos tudomány" szidalmazóit (ez a hangnem már itt is felmerült):
a) Nincs "hivatalos tudomány": a tudományos hivatalt nem hivatali bürökrácia müveli, hanem egymással keményen vitatkozó, életüket erre szánt emberek.
b) A tudósok imádják megcáfolni az eddigi elméleteket. Szó sincs róla, hogy "védeni" akarnánk azokat. Maga az adatok feldolgozása is azon szempont alapján történik, hogy mennyire mond ellent a jóslatoknak. Megerösítésnek azt nevezzük, ha igen kicsi az adatok alapján annak a valószínüsége, hogy a nullhipotézis hamis legyen.
c) Nobel díjat és más tudományos elismerést csak új eredménnyel lehet kivívni. Egyáltalán nem érdekünk dogmatikusan konzerválni semmilyen elméletet sem.
Aki ezt nem hiszi, járjon utána: vesse bele magát a tudományos élet sürüjébe. Ezt is emberek csinálják, baki, tévedés, hiúsági kérdés, emberi gyarlóság itt is akad, de az alaphang azért teljesen más.
Hát igen tudományunk nagy hívői nem igazán tolonganak a hír magyarázatával.
Pedig íme, képletesen szólva itt a példa, hogy Isten tud akkora követ teremteni, amit már ő sem tud felemelni:)
Avagy több milliárd dolláros kísérletekkel is lehet olyan eredményt kapni, ami csoda számba megy.
Tehát nem megdől a SM, hanem esetleg valami általánosabb, mélyebb, több összefüggést feltáró valami lép a helyébe...
Nem tudom, szerintem valami a helyébe csak akkor léphet, ha megdől.
Amiről te beszélsz, az inkább egyfajta kiegészülés, lyukfoltozás, de erről itt szó sincs.
Inkább egy újabb lyuk születéséről.
Ami új kérdéseket vet fel.
Bár ha így nézzük akkor Magyarországon nem is volt rendszerváltás, még mindíg a kommunizmust építjük, beleépítjük azt a fránya kapitalizmust is, nem igaz?:)
Ajánlom figyelmedbe a müon anomáliás mágneses momentumát (g-2 kísérlet), de ha még adjak ötleteket csak szólj!
Szerintem szó sincs róla, a SM ereje éppen a rendkívüli gyakorlatiasságában rejlik. Kevés számú, nagyon általános elvre épül, az ilyenek általában is tartósak.
A többi meg teljesen pragmatikus munka, beépítik amit találnak. Mégis hatékony, a betákolt részek matematikája megbízható előrejelzéseket ad a hatókörben egyéb jelenségekre, amik az ellenőrzéseknél meg szoktak állni. Valószínűleg valami sokkal mélyebb, még nem látott összefüggésrendszer, elmélet lehet mögötte, ami miatt ennyire jó.
Ha egész új jelenséget figyelnek meg, az sokat viszi előre a dolgot, nem attól kell tartani hogy megdőla SM, hiszen egy ennyire tág keretbe szinte bármit bele lehet vinni. Inkább abban lehet reménykedni, hogy vezeti majd a teoretikusok gondolkodását, közelebb kerülnek az esetleges mélyebb mögöttes összefüggésekhez.
Tehát nem megdől a SM, hanem esetleg valami általánosabb, mélyebb, több összefüggést feltáró valami lép a helyébe...
Az "rejtélyes mezon" néven említett részecske nem írható le az általánosan elfogadott elmélettel.
Először Japánban, a Cukubában működő nagyenergiás elektrongyorsító kutatóközpontban fedezték fel az új részecskét, majd az amerikai Fermi nemzeti laboratórium Tevatron gyorsítójánál végzett mérések erősítették meg létezését. A részecske egyelőre az X(3872) nevet viseli: az X az ismeretlen jellegre utal, a zárójelben levő szám pedig a részecske tömegét adja meg megaelektronvolt egységben.
A közelmúltig az ismert részecskék tulajdonságait jól le lehetett írni egyetlen átfogó elmélet, az ún. Standard Modell keretében. A most megismert X(3872) mezon azonban nem kombinálható ki a szokásos módon az ismert kvarkokból.
